Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1901-09-22 / 19. szám
Felsőbányái Hírlap. Ne kisértsen tehát közöttünk a pótadókivetés rettegett réme, mert a pótadókivetésnek szüksége csak azon esetben állana elő, ha annak kivetését maga a lakosság, a képviseleti közgyűlés óhajtaná. Hogyha képviselőtestületi közgyűlés valamely városunk fejlesztését czélzó olyan költséges beruházást akarna véghezvinni, melyre a költségvetés keretében nincsen fedezeti alap. így pl. vizvezeték, közfürdő, gáz- vagy villám világítás, csatornázás, közvágóhíd létesítése és egyéb más közszükségleti berendezések keresztülvitelére, igenis, vagy pót- adó-kivetés kellene, vagy 25—30 évre terjedő amortizáczionális pénzkölcsön-felvétel. És ez utóbbit, ha városunkat fejleszteni akarjuk, előbb vagy utóbb, de okvetetlen meg kell tennünk. Ezer forint törlesztést évente megbir a költségvetésünk. Hadd viselje a jövő generáczió is az általunk megteremtett közszükségleti berendezések költségeit! A város gazdasági existentiája tehát — bízvást mondhatjuk — állandó és szilárd alapokon nyugszik. A bányakárpótlási alaptőke tekintélyes kamatösszege, mint állandóan biztos jövedelem, lehetővé tette egy régóta sajgó seb orvoslását, értjük ezalatt a régóta vajúdó fizetésrendezés kérdésének megoldását egyszerre az egész vonalon, a városi háztartás rendjének legkisebb megzavarása nélkül. Vannak igények, amelyeknek lehető méltányos kielégítéséről, a panaszos ajkaknak elnémitásáról, a legszigorúbb takarékosság mellett is gondoskodni kell. Ezek közé tartozott a tisztviselői kar fizetésének a mai kor igényeinek megfelelő javítása, mely elöl elzárkózni, kitérni immár nem lehetett, mert már a fenyegetett tiszt viselői dekórum is megkívánta. Elvégre is nem lehet elvitatni: egykét tisztviselőnek érdeme van abban, hogy a bányakárpótlási alaptőke megadatott. Nem a lakosság megterhelésével történik a fizetésfelemelés, hanem a nyert jelentékeny töke kamatából, melyre nézve tudvalevőleg az állam részéről ki van kötve, hogy első sorban is a közigazgatás hiányzó szükségleteinek fedezésére fordítandó. ilyen géppel soha sem dolgozott, sőt azt is tagadta, hogy a papiros kezében lett volna. Képzelhető, hogy a különös bűneset nagy izgatottságot keltett egész Párisban, Valamennyi kávéházban, a közutakon és a Faubourg St.-Germain városrészen ezen rejtélyes gyilkosság képezte a beszéd tárgyát. Az átalános izgatottság közepette egy középkorú férfiú szállott meg egy szegény fogadóban. A vendégkönyvbe Signor Sciencá-nak irta be magát Bolognából. Megérkezése után sétát tett a városban és fáradtan tért be egy körúti kávéházba. A mellékasztalnál természetesen szintén a megfoghatatlan D’Epais-Brokly esetet tárgyalták szenvedélyes módon. Az olasz figyelmessé lett a beszédre és az épen mellette elhaladó kávéháztulajdonost fölkérte, hogy beszélje el neki a szóban forgó esetet. A kávés nagy szóböséggel tett eleget kívánságának. Másnap reggel az olasz Gaudin bírónál kihallgatásra jelentkezett. E varázs-szóra: »A Brokly-eset ügyében kívánok beszélni!« röktön feltárult előtte minden ajtó. Gaudin maga fogadta az idegent a legnagyobb kíváncsisággal De ez nem nagyon sietett a leleplezgetésekkel. A bírót erősen szemügyre véve, e kérdést intézte hozzá : — Meg van ön -győződve, hogy Brokly a a gyilkos ? — Kétségkívül! — Értsük meg egymást. Meg van ön győződve, hogy Brokly a tettet önállóan követte el f Figyelembe kellett venni, hogy az utóbbi években a megélhetés feltételei jelentékenyen megdrágultak, hogy a régen rendszeresített fizetések ma már a legsze- rényehb igények mellett is a tisztességes megélhetésre elégtelenek voltak. Ezen égető kérdés megoldásának mozgató rugójául belejátszott a családalapítás és fentartás nyomasztó gondjaira fordított tekintet is, aminek méltánylását csak helyeselni lehet, mert épen a több gyermekkel megáldott tisztviselőt sújtotta és nyűgözte le legérzékenyebben a csekély fizetés nyomorúsága, az eladósodás, a létfentartás, a gyermeknevelés ólomsulylyal nehezedő gondja. Ámde úgy halljuk, hogy e fizetésrendezés csak a polgármester, a tanácsos és a rendőrkapitányra vonatkozólag volna végleges jellegű; a többi tisztviselőkre nézve csak ideiglenesen volna megállapítva, azon körülménytől feltételezetten, ha a jövő évek pénzügyi helyzete a felemelési többletet megbirja-e ?! Azt is halljuk, hogy egyik-másik tisztviselőnek a költségvetésben felvett összegnél 100—100 írttal kevesbülne a fizetése a pénzügyi bizottság javaslatához képest a közgyűlés határozata folytán, melyet az érdekeltek megfelebbezni készülnek* A dolog érdemére nézve csak az a megjegyzésünk, hogy minden jogos érdeket az igazság mértékével kell kielégíteni A polgármester és rendőrkapitány fizetésének minimumát biztosítja a törvény, a többi tisztviselőkről nem intézkedik. Illő és méltányos, hogy törvény helyett szabályrendelet biztosítsa a többi tisztviselők fizetését is, de egyenlő törvénynyel, egyforma joghatálylyal, egyikre úgy, mint a másikra nézve. Kivételt tenni egygyel a többiek érdekének határozott sérelmével nemesak az igazság, de a méltányosság elvének sem felel meg.* Készséggel elismerjük, hogy szükséges és szép erény a takarékosság. De ebben * Nagyon helyesen cselekszik. Hiszen az nem lehet, hogy egy 4 tagból álló pénzügyi bizottság — az esküdtszék szerepét gyakorolja és egyiket-másikat, akik rokonszenvével nem dicsekedhetnek — tehát subjektiv érzelmektől indíttatva — halálra Ítéljen és kivégzés végett egy 12 taggal képviselt közgyűlésnek átadjon. Szerk. — Hisz csepegett a vér róla, amikor a meggyilkolt lakásán elfogták ! — És ez elég önnek ? — Ez mindenesetre elég a törvénynek ! Ezenkívül a vaskereskedő eskü allatt vallotta, hogy Brokly volt az, aki az ollót nála vásárolta. Az idegen mosolygott. — És aztán? — A lakásadónője is azt vallotta, hogy az éjszakát nem töltötte otthon. Ő maga pedig nem képes akkori hol tartózkodásáról felvilágosítást nyújtani. Csak tagad konokul. — És teljes joggal ! Gaudin ur, ki türelmét vesztve, épen figyelmeztetni akarta az idegent, hogy ne kérdezősködjék, hanem adja elő, amit tud, e szavakra visszahökkent a meglepetéstől. Az idegen azonban oly tisztán és szakszerűen adta elő véleményét, hogy a vizsgálóbíró végre felszólította, hogy kisérje öt a fogolyhoz. Amidőn a zárkába léptek, Broklyt. a kemény vaczkon fekve találták, halaványan és megtörve. — Vádlott — szólt hozzá Gaudin, — be- ösmeri-e a gyilkosságot? — Nem, nem ! Oly igazán nem, mint Isten van az égben! — Szavait elfojtotta a zokogás. E pillanatban Singer Scienca lépett a zárkába. — Tehát feleljen ez ur néhány kérdésére. A fogoly lassan lebocsátotta karjait; amint azonban tekintete az idegen szilárd tekintetével találkozott, testét remegés futotta át. Sóhajtva dőlt vissza ágyára, nagyra tágult szemeit mereven szegezte az olaszra. (Folyt, köv.) ne uraljon és vezessen egyéni érzelem: elfogultság, ellenszenv, szükkeblüség, hanem főleg az osztó igazság, a qualificatio, a munkakö terjedelme, — a szolgálati idő legyen a zsinórmérték, az irányadó. Mert ezen szempontok figyelmen kívül hagyása a távoli szemlélőben is visszatetszést szül; az érdekelt tisztviselő szivében pedig méltó keserűséget és elégületlenséget ébreszt és táplál; amely érzelmek el nem némithatók, sőt kihatással vannak nemcsak kedélyhangulatára, munkakedvére, hanem bénitólag hatnak a teljes munkaképesség kifejtésére is, határozott kárára a munkaadó városnak. Mindenütt és mindig megadják a munkának a méltó bérét. E tekintetben városunk sem képezhet kivételt. Mert a refrain, ami volt régen, most is csak az; van-e fizetésfelemrlésre pénzünk, vagy nincs? Igenis, van. No, ha van, akkor 1—200 frt különbség, ha mindjárt nem is papírpénz, hanem ezüst korona is az, nem fogja a város zárómérlegének serpenyőjét megbillenteni, egyensúlyát megzavarni. ^ Városi közgyűlés. Folyó hó 12-én j tartotta a képviselőtestület rendkívüli közgyűlését, melynek legfontosabb és messze kiható tárgya a tiszti fizetések felemelése volt. Midőn legközelebb lezajlott a városi képviselőválasztás, oly meleg érdeklődést tapasztaltunk a közügyek iránt, hogy abból biztos reményt tápláltunk városunk jövőbeli haladására nézve. Hinnünk kellett, hogy az ezen választás által mandátumot nyert képviselőtestület legfőbb kö- I telességének fogja ismerni magán-ügyeinek mellőzésével is első sorban a közügyet szolgálni. Fős most mit tapasztalunk? Midőn az imént emlitett fizetésrendezés ügyében kellett határozni, megjelent összesen tizenkét képviselő Jelen voltak: Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt: Spáczai Gyula jegyző, Pap Márton számvevő, Baumert Károly, Papp István, Jékly Károly, Tersztyánszky Ferencz, Tánczel György, ; Hanzulovics Kristóf, Rettegi Károly, ifj. Szabó Károly, Delhányi Zsigmond, Mikola A. Gyula, Husovszky Gyula, Salamon Mayer képviselők. 85. sz. Elnöklő polgármester üdvözölve a megjelent képviselőket, a napirendre-térés előtt részvéttel emlékezik meg Stein Leib volt városi képviselő elhalálozásáról, ki, mint e városnak hosszú időn át polgára és a képviselőtestületnek tagja, híven teljesítette kötelességeit. Indítványozza, hogy halala feletti részvétét és emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg a képviselő testületi közgyűlés. — Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott s nevezett halála feletti részvét és emléke jegyzőkönyvileg megörökittetni hatá- roztatott. 86. sz. Ezután elnök jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Mikola A. Gyula, Jékly Károly és Tanczel György képviselőket kéri fel s a hitelesítés idejét f. hó 14-ének délutáni 3 órájára tűzi ki. 87. sz. Szüts Illés elhalálozásával szükségessé vált az építési és szépitési, továbbá a közművelődési bizottság kiegészítése. Ennek folytán az építési és szépitési bizottságba Márjás György, a közművelődési bizottságba Mikola A. Gyula képviselők megválasztatnak, 88. sz. Elnök bejelenti, hogy a képviselő- testületi tagok körében utóbb beállott halálozások következtében Simon Aurelné és a felsőbányái részvény takarékpénztár, mint következő póttágok, megbízottjaik bejelentésére felhivatták, Tudomásul vétetik. 89. sz. A 72—901. kgy számú határozattal kiküldött bizottság a városi tisztviselők fizetésének rendezésére s ekként a szervezési szabály- rendelet módosítására vonatkozó javaslatát beterjeszti. Ezután felolvastatott azon javaslat megtételét sürgető 25564—1900. sz. alispáni rendelet, valamint a folyó évben tartott hivatalvizsgálat alkalmával a vármegyei küldöttségnek ez ügyben tett észrevétele és ismertetett behatóan fizetés rendezésére tett bizottsági java lat. Elnök megnyugtatólag kijelentette, hogy az 1902. évre összeállított s a bizottság által is már tárgyalt s köz-szemlére kitett városi költség- előirányzat alapos felülvizsgálata alkalmával meggyőződött a bizottság, hogy a tiszti fizetéseknek javaslatba hozott felemelésével járó többlet-kiadást
