Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1901-08-11 / 16. szám

A vakondok földben túrja útját s nekie a sötétség eleme. — Az ember szelleme arra van hivatva, hogy a világosságot keresse, mert neki csak ez lehet éltetője. De beváltom Ígéretemet s ime idézem a szerkesztői üzenet egy részét; szebben úgy sem tudnám leírni: »Azt hiszem, ha az anyagi világba tartozó faj-fentartáson kívül a nagy Anonymus valami czélra-való törekvést tett belénk, úgy az csak a szellemi világ »megismerése« lehet, — az a bizo­nyos, »Erkenntnisse, melyre e perczben nem tudok jobb magyar szót találni. — És azt tartom: ennek a megismerésnek a módja nem a pessimista ké­tely, hanem a jóakaratu, örökké optimista kíván­csiság, mely sohasem vet meg semmit, soha gyiilölködöen nem pártoskodik és soha ki nem fárad a csodálkozásban. Uram nagy dolog az, csudálkozni tudni, és ha valamit szemére vethetek ennek a közönyös, lapos kornak, az bizonyára az, hogy : nem tud csudálkozni semmin se. — A »minden mindegy« nembánomsága, az egyetemes blaque ráczionálizmusa emészti ennek a nemzedék­nek életerejét. Nem a kétely vitte előre a világot, hanem a rajongás, a csodálkozás, — Newton azért fe­dezte fe! a nehézség törvényét, mert látta az almát leesni és csodálkozott. . . Egyenlő elmebeli képesség mellett nem a pessimista, hanem az optimista tudás fog felfedező zsenivé válni. Aki nem bámulja mindennap uj lelkesedéssel a termé­szetet ; aki a priori gyülölködően zárkózik el valami elöl: az nem szereti Istent. . .. Valaminek kell ottan lenni, mert a tudomány mai positivista szempontjából meg nem magyarázható, számos jelenséget idéztek elő hirneves tudósok előtt, tel­jes, tudományos ellenőrzés mellett, stb. stb.« Ki tagadhatná, hogy a mélységes természet végtelen titkot rejt magában, miről az ember még nem is álmodik? Ki merné állítani, hogy már minden fel van fedezve, midőn látjuk, hogy az emberi szellem napról-napra mese-szerünek lát­szott vívmányok tüzi-játékával ragyogja be a tudományok egét? Nem látn k-é, hogy ma már a normálista abéczéjében van meg az, mi csak pár évtizeddel is előbb kimagasló tudósok láng­elméjét foglalkoztatta ? A kényelmes tagadás minden időben ipar­kodott ugyan lábát megvetni, de ugyancsak minden időben kénytelen volt az igazság előtt feladni álláspontját, s azok, akik hájat-rengetö kaczagásra fakadtak valami felett, később, midőn az a valami bevált, nagyhangon, önérzettel kiál­tozták, hogy: »íme milyen hatalmas az emberi szellem! Ki hitte volna?« Kaczagás és aztán szé­gyenteljes sopánkodás volt és lesz az ilyen fogé- konytalanoknak meddő szerepük. Nem jöhetnek komoly törekvők számításába 1 ?. . Az anyagot és rejtelmes természeti erőket mindinkább hatalma alá hajtja az emberi szellem. — Ma a csodás Röntgen sugarakat hódítja meg s azok segélyével tekint bele a sűrű, szilárd anyag belsejébe; holnap drót nélkül továbbítja az üze­neteket; majd a gondolat távolba-ható erejét igyekszik további czéljainak eszközévé tenni. ott. Itt veszi kezdetét az a gyönyörű ut, mely a rómaiak idejéből hires, hol a kiálló szebb helyek gyönyörű magyarázatra is szorulnak. A kapitány csak nekem beszélt, ki jegyzéseket is tettem foly­ton, az én öreg uramat csak fitymálva nézte, kire haragosan nézett. Mikor a történelemből kisebb helyek szép szemléleti képeit mutogatta s ma gyarázott, olaszos kiejtésű kapitányom érdekes magyarázataira rendesen felkiáltott nagy cso­dálkozással : — Nem lehet az 1 A kapitány hátat fordítva neki, kezdett to­vább beszélni nekem. Egy szép részletnél megint felkiált a főmérnök: — Nem lehet az! A kapitány megint eléje áll s úgy beszél nekem; az öreg ur ismételt: Nem lehet az! ki­áltására jól végignézi öt e szavakkal: — Hallja az ur, én sohasem hazudtam, én az urat nem is hívtam fel ide, nem is az urnák beszélek, de annyit mondok csak, ki ne mondja még egyszer azt a szót, mert úgy vágom le a vízbe, hogy az Isten sem szedi fel. Hazudik az ur, de nem én! Magam is alig tudtam a kapitányt lecsen- desiteni, hogy az csak magyar szokás az álmél- kodás kifejezésére, korántsem lehazudtolás. El is hitte a kapitány, de mégsem nézett jó szemmel az én öreguramra. Ez utón láthatók a világtörténelemben hi­res aldunai Traján-épitmények, a leghíresebbek köztök a Traján-hid maradványai. Szerbia es És ki meri állítani, hogy mind az, mit ma tudunk, nem lesz-e a holnapi napnak csak egy­szerű eszköze ? . . , A szellem emelkedik tisztább és tisztább fényű régiókba; emelkedik czélja, rendeltetése felé. Test és lélek! Anyag és erő ! . .. Én nem tekinthetek ebben logicus egészet, mert mind az erő, mind az anyag csupán eszköz, miként eszköz a táviró gép, sodrony, villanyáram. Emberi szel­lem nélkül képes-e az anyag és erő, a gép és villany csak egy értelmes szót is leadni ? Lehet-e az anyag és erő értelmes ? Akarhat-e, gondol- kodhatik-e, tervezhet-e az anyag és erő szellemi szikra nélkül ? Hitünk, reményünk, egy minden­ható, mindent igazgató Istennel szemben önkény­telenül érezett függési hajlamunk, vallásos szükség érzete, szeretet, benső gyönyör, az az ihlet, melylyel felkiáltunk Istenünhöz a költő szavaival: »Isten, kit a bölcs lángesze föl nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt!« A jövőnek sejtelme, veszélynek érzete, ítélő képességünk, az igazságnak és jognak érzete : mind, de mind az értelmetlen anyag és erő productuma volna? — nem és ezerszer is nem! Állíthat a psichologia theóriát, nem egyéb az, mint a régi scholastika iskolának azon ipar­kodása, melynek folytán mindent egy mintára, egy mértékre akar magyarázni. A psichologia maga mondja, hogy nem tudja mi az anyag, mi az erő; de ezeket látja, érezi, hát hiszi is. Nem volna-e helyesebb az anyag és erő theoriája helyett elfogadni az anyag, erő és szellem theóriáját? A lovat és kocsit kivezetné a kátyúból a hajtó kocsis. Hiszen belérzelmi alapokon nem kevésbbé magyarázható meg mindent irányitó szellem léte­zése, mint külérzéki alapokon anyag és erő létezése. Isten ige, szellem. Isten a teremtő, tehát szellem a kezdet. — Minden oda tér, honnan jött. Ez természeti törvény. — Istennek gyerme- : ei szellemek, isteni szikrák: ezen isteni szellem, zikra Istenhez gravitál. A tökéletesedés dicső, de terhes pályafutása után, mint tiszta, éthernél is finomabb, általunk elképzelhetetlen fényben tündöklő szellemek az elsőd, illetve, a másod napokba jutnak, hol tökéletes ismeretben és szere- tetben jó Atyánk akaratának teljesítése, világ egyetem kormányzásában apró segédkezés lesz hivatásuk. Nem ábránd ez, hanem a laicus előtt hihe­tetlennek látszó, de már tudományos utón is szám­talanszor bebizonyított, szellemi érintkezés folytán nyert ismeret. A mi naprendszerünk a legszélső és legdur­vább anyagi világ. Isten a központ. A központ­ból árad az ős világosság. A központhoz köze­lebb eső napok elképzelhetetlenül ragyogó, ős­fényt és fluidot, tiszta delejt, élet princzipiumot stb. magukba foglaló napok. — Az ezekben élő szellemek fogalmainkat túl haladó, intensiv fényüek és étheri finomságnál számtalan sokszorta fino­mabb alkotásuak. — A spiritizmus magas szellemi nyilatkozatok alapján 6 nap-, illetve világ-rend­szert ismer. Az első napoktól távolabbiak mind­inkább sűrűsödni, anyagiasodni kezdenek. Az _____Fels ő bá n y a i Hí r la p._________ Ol áhország közt terülnek el Csernetz város mel­lett. Hogy Traján Dácziába jöhessen nagy had­erővel a dákok ellen, hidat kellett vernie a Dunán, mely az akkori időben csodaszerii alko­tás lehetett. A hidoszlopok, ¥2 oszlop, ma is fennállanak, melyek az 1834-iki alacsony vízállás­kor némileg láthatók voltak, 10 öl hosszú egy- ' egy oszlop s majdnem annyi a szélessége. A hidfó mind a két parton kivehető. Krisztus után 104-ben készült a hid remek alkotása, de már a Traján utóda, Hadrián császár lebontatá, mert gondolta, hogy igy útját vágja a bárbárok Rómába való betörésének, de valószínűbb, hogy irigységből nem nézhette, mivel ö ily csoda-alkotást nem lett volna képes létrehozni, hogy az 564 öl szélességű két pontot összekösse a tudomány akkori primitiv eszközeivel. Ugyanakkor semmi­sítették meg az oszlopoknak vízből kiálló részeit is. A Traján-emlék Ogradenával szemben van, a Traján-tábla a szerb Tactalia falunál. A vaskapu­nál Széchenyi kezdeményezésére készült újabban Baross alatt a Duna medrének mélyítése, hogy a hajóközlekedés a viz apadásánál is háborítat­lanul történhessék, mikor is a sziklarepesztések, dinamitrobbantások a viz alatt remek munka­képét nyújtották. Miután a berlini congressus Magyarországot bízta volt meg nemzetközileg a vaskapu meg­nyitásával, 18 millió forintba került az óriási munkálat, melyet csak egy Baross tudott észben megdolgozni. Hogy a Fekete-tengerből a nagy hajók feljöhessenek egész Budapestig, az Orso- vánál levő vaskapunak nevez tt részt kellett át­ötödik napokban fájdalmas halál helyett csak elbábosodásszerü átváltozása van a szellemnek; magasabb napokban csak fényváltozások, fény­tisztulások vannak, a mint az ismeret és szeretet közéig a tökélyhez. Miként a test kilöki, kihajtja a testből a senyves, sürü, romlott anyagot; éppen úgy lökik ki magukból a világtestek a velők nem egyen- szerü anyagot, melyek nehézségüknél fogva a ki- röppenő tüzkarikák által lejjebb sodortatnak, alsóbb napokká és bolygókká lesznek. — Világ megosztás folytán keletkeztek tehát az alsóbb világok. — Túlzás, dölyf, érzékiség volt ezen le- fokozódás indító oka, melyből felemelkedni a mi hivatásunk. A szabadakarat elfajulásának követ­kezményeit nem semmisité meg Isten, mert akkor tulajdonképpen a szabadakaratot semmisítené meg, hanem törvényeket szab; ezekbe zárja be a bukás következményeit, s ezen törvények vezetik a tisz­tulást. Ezen törvények közé tartozik a vezeklés törvénye is és az a törvény, mely szerint a bűn következménye : a szenvedés, javító eszköz is. Elanyagiasodásunk, érzékiesedésünk, döly- fünk, általában bűneink, szenvedélyeink sodortak tehát ez anyagi világba. Ki kell magunkat küz- denünk az anyagból, küzdenünk kell igen ! s a harcz a küzdelem szintén egyik hatalmas motivuma szellemi haladásunknak, szellemi eltompulásunkból való ébredésünknek. Isten végtelen bölcsessége és kegyelmes szeretete bukásunk következményeit engesztelő törvényekbe zárván be, olyan értékekké változtatta azokat, melyek által lefokozottságunk a szellemisülés utján mindinkább hatványoztatik, melyek által boldogulásunk elősegittetik. Talán helyesebben tettem volna, ha ezeket nem érintem. Jobb lett volna talán semmit sem mondani, mint ilyen keveset; de hiszen mindenki- rek módjában van a spiritizmus tudományának megismerése a »Szellem, erő, anyag« czimü, médi- umi utón írott és más igen sok magasztos köny­vek elolvasása. Krisztus Urunk mondá, hogy nem jött a törvényt megrontani, hanem azt megtartani. — Oh a spiritizmus Istenhez és Krisztushoz vezeti azo­kat, kik meg tudják érteni és át tudják érezni ennek magasztos tanait. Nem a vallás megrontása, hanem Isten és Krisztus szeretete, embertársaink, testvéreink szeretete a spiritizmus tana. Krisztus Isten akaratának kinyilatkoztatója volt; az ő tanait átlengi a másvilági élet sejte- tése. — Tanaiból félre magyarázhatatlanul érezzük szellemi voltunkat, magasabb hivatásunkat. Nem csak Krisztus tanai, de a világ majd minden vallása hirdetik, bár még leplezetten a tulvilági életet. És milyen következetlenek az emberek ! Ha meg kérdezzük töllük, hogy hiszik-e a másvilági életet, hát egész áhítattal felelik, hogy igen, mert a vallás tanítja. Ha pedig azt kérdjük, hogy hisznek-e a spiritizmusban, mely azt — bizonyítja, hogy van halál utáni, más világi élet, — hát egész gúnyosan vágják oda, hogy nem hiszik; mese- beszéd az! Pedig a spiritizmus nem csak bölcseleti, hanem tapasztalati tudomány is. Isteni kijelentés az, mely már nem csak hiten, de tudáson is nyugszik. járhatóvá tenni, mert a hely, mint vasból készí­tett kapu, elzárta az átjövctelt. Nagyon kelle­mes itt az átjárás, s ha csekély volt a viz, elzárta az utat az alacsony vízállás. A Kazán­szorosnál láttam a rettentő munkálatokat is, hol dinamittal robbantották volt a viz fenekén levő óriási sziklákat. A dinamitos robbantó hajókon nagy fekete zászló lengett s figyelmeztette a közeledőket a bajra. Borzasztóan szép munkála­tok voltak ezek, melyeknél a fogam is vaczogott, midőn a kapitány részletesen elmondott mindent. A vasmunka embere, a nagy Baross is itt hült meg s utána el is pusztult a vas-miniszter. Leg­utóbb nyitották meg a kész munkát. O felségével Románia és Szerbia uralkodói is részt vettek azon; most már a vámszedés joga nekünk van itt megállapítva, mit ugyan Szerbia és Románia irigyelték is, de 18 millió forint befektetett nagy t kéről van szó s mi nem is engedtünk. Orsovánál kiszállottunk a hajóból és siettünk a korona-kápolnába, hol a szent korona el volt ásva a szabadságharcz leveretése után. Nagy ünnepséggel emelték innét ki, s azon a helyen ma csinos kis kápolna áll, benne egy olyan hely a földben, hol a korona volt, kivésve a kivájt helyen alant, hogy az emlék megmaradjon. Orsováról, mely város ötezer lakossal na­gyon is vidéki városka képét nyújtja — csolna- kon is leviszik Ada-Kalehba az utast, vagyis a senki földjére, de most Orsovától 3 kilométer ide a távolság, tanácsosabb a csolnakos ut helyett kocsin menni le s a szigettel szemben a vámház nál menni át ladikon. Éppen két fővárosi ta-

Next

/
Thumbnails
Contents