Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-30 / 13. szám

Felsőbányái Hírlap. gen nemzetek fiai édes hazánk kincseit, amelye­ket mi századokon keresztül tapostunk közön- bősen ! Galba Lajos kir. törvényszéki elnök a kir. járásbíróság ügykezelésének megvizsgálása vé­gett Nagybányán időzik. A Kér. Sz. János bányatársulat f. hó 24-én ünnepelte a bánya nevenapját. Reggel a társulat tagjai a róm. kath. templomban misét hallgattak. Délben pedig Kremniczky Albert igazgató házá­nál gyűltek össze, ki az ünnepnap alkalmából ebédet adott. Az ebéden a társulat tagjain és hivatalnokain kívül a munkás személyzetből mint­egy 30-an vettek részt. Blaskovics Gyula és családja végleg elköl­tözött Nagybányáról Tiszaujhelyen szerzett nagy birtokára; egy mindenki által őszintén szeretett és nagyrabecsült családdal lett szegényebb a város társadalmi élete. A »Hitelszövetkezet« igazgatósága ez utón is felszólítja a tagokat, hogy üzletrészeiket a hivatalos napokon: kedden és pénteken d. e. 10—12- ig rendesen befizetni saját érdekükben el ne mulaszszák, mert különben az alapszabályok értelmében iizletrészenkint és hetenkint 1 fillér kis kamattal rovatnak meg. Automobil-kocsi. A Kovács Géza tulajdo­nát képező automobil-kocsi nemsokára meg­kezdi pályafutását Nagybánya, Szatmár és Felsőbánya között. A személyszállítás mérsékelt áru s közvetlen összeköttetés lesz a budapesti gyorsvonathoz. — Az óhajtott siker koronázza a vállalkozást! A felsőbányái Hitelszövetkezet, mint az Or­szágos Központi Hitelszövetkezet tagja, f. hó 30-án d. u. 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését, melyre a tagok azzal hivatnak meg, hogy hatá­rozatképtelenség esetén az újabban összehívandó közgyűlés a tagok számára való tekintet nélkül határozatképes leend. Szerencsétlenség. Horgospatakon nagy sze­rencsétlenség történt egy dynamit-raktár épí­tése alkalmával, a földmunkák összedőltek, egy ember életét vesztette, két ember megsebesült. A beomlás támasz hiányában történt. A vizs­gálat a járásbíróság részéről megindittatott. Milyen gyors a világ-posta? Egyik előfize­tőnktől 'evelet kaptunk az Uj-világból. A levél Newyjorkban e hó 11-én éjjel 9 óra 30 perczkor lett feladva és ide 23-án, tehát 12 nap alatt érkezett meg. A pénz már sokkal komótosabban utazik. Ezen olvasónk az előfizetési dijat is ugyan­akkor adta postára, de az még ma sem (26-án) érkezett meg. Hja, hiába! A pénzhez még itthon is nehezen jutunk ! »Magyar Méhészek Zsebnaptára« — Baczek Béla, lapunk munkatársa s vidékünkön az okszerű méhészkedésnek egyik leghivatottabb bajnoka és legbüzgóbb terjesztője, ily czim alatt a jövő 1902. j évre zsebnaptárt állít össze, melynek kiadását lapunk kiadótulajdonosa: Nánásy István vállalta | magára. A hozzánk is beküldött megrendelési felhívás tartalomjegyzékéből következtetve, a vál­lalatot annyival inkább életrevalónak mondhat­juk, mert az irodalmi részben a legnevezetesebb j magyar méhészeti szakírók egyes méhészeti kér­désekben irt rövid, de velős czikkeinek közlése is kilátásba van helyezve s igy abban nem csak kristály-tiszta pergetett mézökkel. S ha fölvetett eszméim Önök körében testet öltenek, meg fog­nak győződni róla, hogy a méhészet valóban oly | kellemes és oly rendkívüli hasznot hajtó foglal­kozás, minővel a közgazdászainak egyet'en-egy j ága sem dicsekedhetik. Ennek a célnak akartam én szolgálatára lenni, midőn talán nagyon is hosszúra nyúlt raj­zomban egy-kis halvány képet kívántam feltárni a méhészet világából; — nem volt célom a mé­hészkedés összes anyagát felölelni s Önökkel a méhészetnek különböző mesterfogásait megismer­tetni vagy csekély tapasztalataimat a gyakorlati kezelés feltüntetésében érvényesíteni; — hiszen erre úgysem volna elegendő ily szűkre szabott keret s e tekintetben is legjobb tanítómester maga a gyakorlat; — éngem csak az a remény veze­tett, hogy Önöknek teszek vele jószolgálatot, ha sikerül a méhészet iránti érdeklődésüket felébresz- j tenem; — midőn tehát szives türelmükért s nagy­becsű figyelműkért ezennel köszönetét mondok, azon buzgó óhajtásom kifejezésével rekesztem be igénytelen rajzomat: vajha Önök — mélyen tisz­telt Uraim és Hölgyeim! — mentői több gyakor­lati tapasztalatot szerezhetnének a méhészkedés­ben, és annyi és olyan zamatos mézet termelhet­nének, hogy messze földön meglegyen mézöknek is az a közmondás-szerű hire, hogy: »Hej !be jó.« a szakszerű méhészek nyernek szükséges méhé- | szeti feljegyzéseikre alkalmas táblázatos zsebköny­vecskét s egyes tudnivalóikra nézve czélszerü útmutatót, de a kezdő méhészek, sőt a méhé­szettel még nem foglalkozó érdeklődök is meg­felelő tájékozást szerezhetnek belőle a méhész­kedés elméleti és gyakorlati teendőire nézve. Előfizetési ára 1 K 20 f, bérmentes szétküldéssel 1 K 30 f. Bolti ára 2 K lesz. Ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe ! Érettségesek bilja. A nagybányai főgim­názium érettséget tett ifjúsága ma, szombaton este igen fényesnek ígérkező jótékonyczélu J tánczestélyt rendez Nagybányán, a Nagy-szálló j dísztermében. Vidékről is sokan ígérkeztek. A púpos SZU. A gyümölcsösök ezen rette­gett ellensége gyümölcsöseinkben is fellépett. Kormos Sándor vinczellér az özv. Lipták Józsefné kertjében egy almafában fedezte fel, melyről egy 3 dm. hosszú ágat levágott és azt Nyisztor István városi tanácsos hivatalához vitte, hol bárki által megtekinthető. A faágban a rovar által fúrt több menet látható. Maga az állat is látható, bár meg­csonkítva, továbbá a menetekben a kukaczokból is van néhány példány. Nevezett Kormos Sándor jelenvolt Nagybányán, midőn Jablonovszky, a j rovartani állomás főnöke, előadást tartott a pu- j pos szu elleni védekezésről. Aki gyümölcsfái között gyanúsat vészén észre, forduljon hozzá s a szakmájában ügyes fiatal ember szívesen ad útbaigazítást a védekezést illetőleg, mivel ezévi október 1-ig itthon lesz szülővárosában. Jó lesz mindenesetre alapos körültekintéssel megvizsgál­tatni minden gyümölcsöst, mert ezáltal tömér­dek kárnak és pusztulásnak lehet útját állani. Ezüst lakodalom. Szép családi ünnepély volt e hó 18-án Budapesten a Vig-utcza 18. sz. alatt levő Molnárféle házban. Ekkor tartotta Poós István vendéglős kedves nejével: Bányi Rózá­val, Bányi Kálmán közbecsülésbeu élő polgár­társunk nővérével ezüstmenyekzöjét. Egyszerű de igen megható ünnepély volt ez, s ugyanazon ház­ban, ugyanazon családi körben folyt le, honnan > ezelőtt 25-évvel vezette az élet rögös útjára a fiatal menyasszonyt a boldog vőlegény. A meg­ható családi ünnep, melyen 100-nál többen vettek részt, a hymnus éneklésével vette kezdetét. Ezu­tán Erdős Lajos szent-endrei ref. lelkész mon­dott szép imát s megható beszédet intézett a boldog párhoz. Majd Ízletes vacsorához ült a vendégsereg, melynek bevégeztével a kedélyes hangulatban levő fiatalabb vendégek tánczra per­dültek. Városunkból Pap Márton számvevő is részt vett a családi ünnepélyen, mert épen akkor Buda pesten időzött kiküldetésben. A boldogíházaspár- nak miis szerencsét kívánunk még hátralevő élet- pályájok megfutásához. Adja Isten, hogy megelé­gedésben és jóllétben érthessék el élőtöknek még egy másik határpontját: az aranylakodalmat is. Lacy Antal, az Orsz. Közp, Hitelszövetke­zet ellenőre, e hó 27-én városunkba érkezett, hol a hitelszövetkezet 1900. évi számadásait meg­vizsgálván, annak mérlegét megállapította s más­nap tovább utazott kiküldetésében. Lapunk múlt számát a helybeli előfizetők elkésve hétfőn kapták| meg. E késedelemnek oka az volt, hogy a megbízott Lüldöncz: Petrusán Irma csupa kényelemszeretetből még szombaton délután letette a lapokat tartalmazó csomagot a Kincsesy Bogdán-féle fióküzletben s ott hü- sölt a megczimzett csomag hétfőn déli 12 óráig, amikorra a szerkesztőnek távirati kérdezősködése után sikerült megtudnia annak hollétét a kiadó­tól. — Ajánljuk a lelkiismeretes küldönczöt olva­sóink szives pártfogásába ! A sirhalmok közt. (Mutatvány Zempléni Árpád : »Didó» czimil verses lyrai regényéből.) A sir halmok közt tévédéivé jártam, Kerestem öt s leltem száz idegent, Oly egyformák a halmok e határban, Oly egyformák a holtak odalent! Véled kel és hal elmém gondolatja, Múltúnknak élek, rólad álmodom ; Minden érzékem vesztedet siratja; V.éfzelmem kinn tanyáz sirhalmodon: — S ne tudnám mégse hantod! föltalálni? Por. mint a többi? Koszorús homok ? S ma nem fogok fölötte búban állni S megkönnyezni, mint felleg a romot? Emlékezet! szökevény gyáva szolga, Térj vissza ! mutasd meg a sir helyet. Hány kódó .mágnesem a zivatarba!, Szivem! közellétét nem érezed? S csapongva, mint hullám fölött a bárka, Eltévedik e határ gyász között. Keserű bánat, vigaszért sóvárgva, A hantmézőkön vén> üldözött. o ö Dombot emelt e földre minden óra, Minden nay öt-hat uj sor megtelik. A gyász naptára ez, sir főkbe róva; Megyek nyomába, hátha elsegit. A mások gyásza enyhülést nem adhat, Mutassa hát az utat ő felé. Könnyül e szív, bár vissza nem sirathat, Enyészeted lakát ha fölkié. Minő öröm volt, a gyász erdejében, Midőn megláttam végre siri fád, S elmondhatám keservem özönében, Hogy szivem él! emlékszik és imád!... Radna-Borbereki fürdő. Besztercze-Naszód vármegyében. Helyrajz. Az erdélyi részek északkeleti szög­letében, a radnai havasoknak egyik, fenyvesekkel sűrűn benőit zugában, ott, hol az erdélyrészi Kárpátoknak nagyságra nézve harmadik óriása: az Ünőkő emeli fel roppant sziklafejét, van a radna-borbereki fürdőtelep, 700méter magasan a tenger szine felett. Utazás. Beszterczétől, az utolsó állomástól 6 órán ke(l kocsiznunk. Kocsit minden időben kap­hatunk. Beszterczén 20—24 koronáért. Az ut a Berszterczének, majd a Szamosnak gyönyörű völ­gyén. Széni-György és Majer községeken, Domb­háton, majd Ó-Radnán vezet keresztül. Majertől az ut folyton-folyvást emelkedik. Sziklás, erdős hegyek között, vadul zugó, szik- láról-sziklára szökellő patakok mentében hala­dunk felfelé. A lombos erdők lassanként elmara­doznak, örökzöld fenyvesek lépnek nyomába. A vidék is a havasi tájak jellegét kezdi felölteni; a kibukkanó Ó-Radna környéke már havasi tá­jék egészen. Innen még egy órát tart az ut a radna-borbereki fürdőig. Radnáról tovább haladva, az ut folytonosan emelkedik, a völgy egyre szűkül, a vidék mind vadregényesebb lesz mig jobbról és balról szik­lák, égbe nyúló hegyek, erdők hegyoldalok, hegy­szakadékok, vasat hordó patakok váltakoznak, addig előttünk mindig ugyanaz a kép, e havasok szédítő ormának, a 2200 méter magas Ünőkőnek a képe. O-Aadna felől a bányai utón haladva, a zuzókon innen jobbra tör az ut; itt veszi a bor- bereki-völgy kezdetét. Jobbról a bükk-erdővel bo­rított Klinez, balról a legszebb fenyvessel fedett sziklahegy között haladunk tova. Nem messze a völgy torkolatától az ólom-érczet feldolgozó kohó füstje kavarog; feljebb a zuzó-művek vannak, a magas hegyoldalon pedig egymás mellé sorakoz­nak kohómunkás-lakások. Fürdő-telep.J A völgy egy oldalnyilásában, százados fenyők között buzog fel a borbereki ásványforrás, a borbereki fürdőtelepnek közép­pontja. A fürdő maga a fenyvesekkel borított két hegy között fekszik; a középen a tovasiető Izvor patakának csobogása az erdő zúgásával kel­lemes harmóniába olvad össze. A völgyszorulat egy tágabb részében emel­kedik az emeletes vendéglő: az „Emke-szálló“. A svájezi stylben épített vendéglőben van a kö­zös ebedlő tágas verandával, az emeleten ké­nyelmes lakó-szobák. A vendégek egy része a bányamunkás-lakásokban kap tiszta és olcsó la­kást. Jobbra a hegyoldalt egy kisebb mellék völgy vágja ketté; ide épült a hideg- és meleg fürdő­ház. Innen jó karban tartott kigyó-uton, illatos fenyők között haladva, egész a tetőig lehet gyalo­golni ; útközben mindenütt kényelmes padok hív­ják pihenésre az arra járót. Éghajlat. A levegő Borbereken portól mentes tiszta, balzsamos s a hely 700 méternyi ma­gassága daczára is enyhe. Fény, illat árad itt szerte s napsu-gár, mely nemcsak illatos havasi virágot, de életkedvet is fakaszt

Next

/
Thumbnails
Contents