Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1901-06-02 / 11. szám

Felsőbányái Hírlap Igv él a gabonafutrinka lárvája elejénte a tarlón. Ha azt feltörik, akkor addig, mig ismét zöld gabonát nem kap, rovarokkal és egyébbel él; de ha akár a feltört árpatarlóba, akár a tarló mellett levő földbe vetett búza kikelt, akkor a csócsároló ennek megy neki és vele is úgy bánik, mint előbb láttuk. Az árpatarióba vetett búzában foltonkint fog jelentkezni; ellenben az árpatarló melletti búzatáblákon leginkább az árpatarló felé eső széleik mentén látható, mert a csócsároló ott vándorol be. S ez a ma­gyarázata annak, hogy az árpatarlóba vagy melléje vetett őszi buzavetés miért pusztul. E csócsároló, a gabonafutrinka lárvája, tel­jesen megnőtt korában majdnem kétszer akkora hosszú, mint a bogara, de felével vékonyabb. Feje barna, hátát (a nyakát is beleértve) hosz- szában tizenkét tojásdad alakú és szintén barna- szinü paizsocska fedi, amely azon módon kiseb­bedig mint ahogyan egyre kisebbednek a csó- csárolónak egyes testszelvényei. A csócsároló ugyanis a feje táján a legszélesebb, holott teste vége felé kissé vékonyodik. A test alsó vége fehéres szinti. A csócsároló pusztító munkája csak nagy télen szünetel, amikor a föld fagyott; de enyhe napokon még, télen is »csócsárol«-ja a vetést. Tavaszszal, amikor ő maga is megnőtt, még nagyobb és szembeötlőbb mértékben pusztít és pusztítását majdnem május elejéig, közepéig folytatja. Kártékony volta azonban csak addig tart, amig a vetés szárba nem indul, tehát amig meg nem erősödik annyira, hogy sását a csó­csároló nem éri el, vagy már nem bir vele, Ilyenkor, ha teljes kifejlődéséig még szüksége volna némi táplálékra, csak azzal a sással él, amely közel esik a föld színéhez. De ezzel már nem tesz nagyobb kárt. A megnőtt csócsároló földbe húzódik, ott bebábozódik és mikor a gabonanemüek szeme megduzzadt és tejesedni kezd, akkor már mint teljesen kifejlődött bogár, a föld színére kerül, hogy kártételét itt újra úgy kezdje meg, mint ezt már előbb láttuk. A gabonafutrinka kártétele helylyel-közzel igen nagy lehet. Ahol nagyon is szokásos, hogy búzát árpa után vessenek, vagy ahol a búza az árpa mellé kerül, ott nemcsak száz, hanem ezer holdnyi buzavetés is tönkre mehet. Ezt a szomorú tapasztalatot épen hazánkban szereztük, kivált azokon a helyeken, ahol az árpa termesztése újabban szép virágzásnak in­dult. Ilyen helyen nagy kárt tesz a gabona- futrinka az árpában is, de az utána következő őszi vetésben is. Irtására, ha már kárt tesz és azt még jó­kor őszszel veszszük észre, mielőtt a kár na­gyobb mértéket öltött volna, ajánljuk a dohány- lúggal (thanaton-nal) való permetezést. Tudjuk már, hogy a kártevő elejénte foltonként kezdi pusztító munkáját; ez oknál fogva tehát nem kell egyebet tenni, mint valamely szép derült napon meg kell permetezni a dohánylug 3°/0-os oldatával a fertőzött folt összes gabonatövét és a folt körül js még vagy két méternyi széles­ségben. Ha a csócsároló az igy megmérgezett gabonasásból eszik, elpusztul. Hogy a permetezés sikeres legyen, kell, hogy az napos és száraz időben történjék; esős időben, ha az eső a növényről a dohánylugot lemossa, nem érünk czélt. Gondoskodni kell, hogy a kipermetezett anyag bőven, de ne pa­zar módon jusson a fertőzött foltokra. Hol a fertőzés kisebb, ott megteszi a jó szolgálatot a közönséges háti permetező (peronospora-per- metező); nagy gazdaságokban és nagy fertőzés esetén, hogy a munka szaporább legyen, foga- tos permetezőt kell alkalmazni. A dohánylug (thanaton) ilyen rovarirtó czélra biztosan egyelőre csak a Magyar Dohány­kereskedelmi Részvénytársaságnál (Budapesten, V., Erzsébetiét' 15.) kapható; az5 kilogrammos doboz ára 6, az 1 kilogrammosé pedig 2 K. — 100 liter vízre 3 kg dohánylug szükséges és egy holdnyi egészen fertőzött területre körül- I belül 300—40Ó liter dohánylugos oldat kell. Ha i korán kezdjük a védekezést, akkor kisebbek a | fertőzött foltok és igy kevesebb anyag is fog elfogyni. A védekezés második módja a gabonafut­rinka elszaporodásának megakadályozása. Ez abból áll. hogy kalászost kalászos után, és leg- kevésbbé búzát árpatarlóba ne vessünk Okát a bogár életmódjában láttuk. Aki árpatarlóba ősz­szel búzát vet, az nagyon jól gondoskodik e bogárról, mert mig a bogár az árpakalász­ból megél, addig a csócsároló az őszi vetésben tanyázhatlk. Ahol pedig a búza az árpatarló mellé kerül és ahol a gabonafutrinkától oko • zott kártétel gyakori, de a föld nem igen pajo- ros, ott tanácsos a fertőzött tarlót előbb sertés- j sei gyakran megjáratni, hogy az a csócsárolót | összeszedje, mielőtt ez az uj vetésbe átvándo­rolna. Ugyanezt kell tennie annak is, aki búzá­ját árpatarlóba kénytelen vetni. A csócsárolótól fertőzött foltot úgy is meg lehet tisztogatni, hogy a zöld tarlót addig hagy­juk helyén, míg benne a gabonafutrinka kárté­tele jól meg nem látszik, s akkor úgy perme­tezzük meg dohányluggal, mint azt az előbb láttuk. Ha a permetezés után egy héttel későb­ben azt veszszük észre, hogy a csócsároló el- pusztull, akkor az igy megtisztított tarlót feltö­retjük. Ahol az árpa-tarló ki nem zöldül, mert pl. aratáskor kevés magi pergett ki, ott helyébe a csalogató-vetést alkalmazhatjuk olyanformán, hogy a fertőzött táblákban. 5—6 barázdányi föl­det búzával vetünk be. Ha ez kizöldült és a csócsároló beléhuzódott, akkor ez utóbbit dohánylugoldattal úgy irtuk, mint az előbbi esetben. Mikép látjuk, a védekezésnek utóbbi része nemcsak hogy kissé körülményes, hanem költ­séges is. így tehét annál tanácsosabb, hogy e kártevővel szemben a jól megválasztott vetés­forgót megtartsuk és árpa után búzát ne ves­sünk. Aki ezt követi, annak nem lesz baja a gabonafutrinkával. Kelt Budapesten, 1901. évi április hó. .1/. klr. áll. Rovartani Állomás. Különfélék. Személyi hírek. Farkas Jenő polgármester szabadságon van s lábbajának gyógyítása végett Budapesten a Császár-fürdőben időzik. Kyisztor István városi tanácsos, h. polgármester néhány napot szintén Budapesten töltött s ez idő alatt a polgármesteri teendőket Spáczai Gyula tanács­jegyző végezte. JoÓS Lajos nagyági bánya-főmérnök családja nyaralás végett a napokban városunkba érkezett. Vanyek József pénzügyi számellenőr múlt hó 29-én Nagy-Károlyból ide érkezett s miután az adóhivatali ügykezelést megvizsgálta, visszautazott. Előléptetések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lukácsi György nagybányai fögymnasi- umi tanárt a IX. fizetési osztály első fokozatába, Dergáts Sándor fögymnasiumi rendes tanárt a IX. fizetési fokozat I-ső osztályából a VIII. fize­tési fokozat III. osztályába, Hlckl József rendes tanárt pedig a VIII. fizetési fokozat III. osztá­lyából a II-ba léptette elő, A szatmári ügyvédi kamara f.-évi május hó 19-én tartott ülésében alelnökéül dr Keresztszeghy Lajost választotta meg. A temetkezési társulati elnökség igen fon­tos állás! Legalább az tűnik ki azon körülmény­ből, hogy a Magyar László elnökké váiasztatása ellen szerkesztett felebbezést a többek közt Lupán Athanáz gör. kath. tanító is aláírta, pedig az elnök-választó közgyűlésen jelen sem volt. »Ave, Caesar! Morituri te salutantL Hirdetmény. Fölhivatik a város közönsége, hogy a közegészség fentartása s a ragályos és járványos betegségek megakadályozása érdekében: 1. Mindenki lakását és lakása tájékát bármiféle szennytől — növényi és állati rothadásba menő hulladékoktól menten — tisztán tartsa, szemetjét, trágyáját és ürszéke tartalmát mezei földjére, vagy ha ilyen nincs, a városi tanács által a csertörőn alul kijelölt rakodó-helyre vitesse. 2. A trágya­levet és ürszéke tartalmát utczára vagy utczai futó-árokba ne ereszsze és hogy trágyát vagy más szemetet az utczákra és közterekre ne hord­jon és ne hordasson. 3. Ragályos és járványos jellegű betegüitjét a város polgármesterénél vagy helyettesénél azonnal jelentse be; betegét és ápo­lóját a család többi tagjaitól különítse el és a szükségesekkel — elkülönítve — úgy lássa el, hogy a beteggel vagy ápolójával érintkezésben volt tár­gyak az egészségesek által használt tárgyakkal megtisztításuk alkalmával se jöjjenek érintkezésbe. 4. Ragályos és járványos betegségben levőknek szokásos látogatásit, elhaltaknak temetéskori ki­kisérését kerüljék és ezektől gyermekeiket vagy a gondviselésök alatt állókat is tartsák vissza, ezek­nek ily helyekre menetelét akadályozzák meg. Az orvos és a hatósági közegek ezen érdek elő­mozdítása tárgyában adott utasításait és meg­hagyásait pontosan teljesítsék; mert: Aki ezek ellen vét, 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel vagy behajthatlanság esetében 60 napig terjedhető fogházzal büntettetik; különösen pedig az el nem különített beteg rendőri vagy karhatalommal —- | a beteg tartására kötelezett költségén, — a város­nak e czélra berendezett gyógyintézetébe fog be- szállittatni és gyógykezeltetni. Városi tanács. tékául szolgál annak, hogy hazánkban a 17. század első felében már kiterjedt mérvű méhészet volt s hogy csak egyik, de minden valószínűség szerint terjedelmesebb méhesnek nem kisebb, mint az akkori irodalom színvonalán álló, tehát minden­esetre jelentékeny müveit férfiú volt a kezelője. De bizonyítja a méhészet rohamos terjedé­sét, hogy hazánkban a méh-törzsek száma a) az 1887. év őszén parasztkasban 295,373 Dzierzon-kaptárban 60,186 összesen 355,559 b) az 1898. év őszén már parasztkasban 449,309 Dzierzon-kaptárban 205.248 összesen 654,557 volt, vagyis 11 év alatt parasztkasokban 153,936 Dzierzon-kaptárakban 145,062 összesen 298,998 törzszsel szaporodott a létszám. * Hogy a méhészet hazánkban olyan korán fellendült s ilyen magas fokra emelkedett, annak oi<a főkép azon kedvező földrajzi fekvésben, azon kitűnő éghajlati s virányzati viszonyokban leli magyarázatát, melyek hazánkat a méhtenyész- tésre ugyszólva: praedestinálják. S valóban alig található a hármas hegy és a négy folyó áldott határán egy talpalatnyi terü­let, hol a méhészetet haszonnal űzni ne lehetne. — Ott fent a rideg éjszakon, hol a; »Zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tdjá«-n »Barangol és zúg, zúg az őszi szél«. ép úgy, mint ott: »Lenn az Alföld tengersik vidékén,« az »Arany kalászszal ékes rónaság«-on, — az erdők koszoruzta hegyek lejtőin s a völgyek vadvirágtól himes szőnyegén, — a méltóságosan hömpölygő fejedelmi Duna dús vidékein s a szeszé­lyesen kanyargó Tisza mocsaras ligeteinek tele- vényén ép úgy, mint a Nyírség sivár homok-domb­jain mindenütt otthont talál magának a kis méh s mindenütt tudja érvényesíteni a természet leg­szebb adományát: a kitartó szorgalmat, s min­denütt dús siker koronázza fáradalmas munkáját. Hazánk minden vidékének megvan ugyanis a maga flórája, a maga saját virányzata A hegyvidékeken bőven mézelő fák száz és száz nemének árnyaiban — daczolva a nyári nap, perzselő hatalmával — késő őszig pompáznak a szebbnél-szebb erdei virágok, s a legmagasabb tetőkön, melyeken túl már az örökös hó biro­dalma kezdődik, az örökzöld fenyvesek ontják az illatos fenyümézet. Az Alföld gazdag televényében dúsan terem á repcze, a lóhere, a bükköny, s aratás után az átalános virágzás megszűntével, beláthatatlan földterületen megnyílik a tisztesfü (stachys recta) tartós viritásával a magyar Kánaán leggazdagabb méh-legelöje. A legsivárabb homok-buczkák közt is gyöke­ret ver és dúsan pompázik a mézelő fák királya, az ákácz és bőven adja a virágok bájos havá­ban a legillatosabb magyar nektárt: az értékes ákácz-mézet. A kopár hegyvidékek áldása a tatárka, s a legszegényebb nép nagy területeken tenyészti zsirozójául a napraforgót, melyek mindegyike gaz­dag mézelő s kivált az utóbbi kellemes illatú mé­zet ad. S ott van a rétek és erdők vadvirágainak ezer-és ezernyi pompás faja; ott vannak a min- den-nemü és fajú erdei s különféle gyümölcsfák; ott vannak a kert szemet-lelket gyönyörködtető virágai; ott van a kerítéseket sűrűn befutó lycium barbarum s a lugasokat és házfalakat gazdagon beárnyaló vadszőlő: az ampelopsis hederacea, melyek az év különböző szakaiban a legzamato­sabb mézet szolgáltatják. Igen, ismétlem: nincsen hazánknak olyan vidéke, melyen a méztermö növényzet egyik vagy másik faja feltalálható vagy tenyészthető ne volna s melyen a méhészetet sikerrel űzni ne lehetne. Ezen állításom igazolására a legközelebbi alkalommal kézzelfogható adatokat fogok Önök­nek szolgáltatni.

Next

/
Thumbnails
Contents