Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1901-06-02 / 11. szám
Felsőbányái Hírlap Igv él a gabonafutrinka lárvája elejénte a tarlón. Ha azt feltörik, akkor addig, mig ismét zöld gabonát nem kap, rovarokkal és egyébbel él; de ha akár a feltört árpatarlóba, akár a tarló mellett levő földbe vetett búza kikelt, akkor a csócsároló ennek megy neki és vele is úgy bánik, mint előbb láttuk. Az árpatarióba vetett búzában foltonkint fog jelentkezni; ellenben az árpatarló melletti búzatáblákon leginkább az árpatarló felé eső széleik mentén látható, mert a csócsároló ott vándorol be. S ez a magyarázata annak, hogy az árpatarlóba vagy melléje vetett őszi buzavetés miért pusztul. E csócsároló, a gabonafutrinka lárvája, teljesen megnőtt korában majdnem kétszer akkora hosszú, mint a bogara, de felével vékonyabb. Feje barna, hátát (a nyakát is beleértve) hosz- szában tizenkét tojásdad alakú és szintén barna- szinü paizsocska fedi, amely azon módon kisebbedig mint ahogyan egyre kisebbednek a csó- csárolónak egyes testszelvényei. A csócsároló ugyanis a feje táján a legszélesebb, holott teste vége felé kissé vékonyodik. A test alsó vége fehéres szinti. A csócsároló pusztító munkája csak nagy télen szünetel, amikor a föld fagyott; de enyhe napokon még, télen is »csócsárol«-ja a vetést. Tavaszszal, amikor ő maga is megnőtt, még nagyobb és szembeötlőbb mértékben pusztít és pusztítását majdnem május elejéig, közepéig folytatja. Kártékony volta azonban csak addig tart, amig a vetés szárba nem indul, tehát amig meg nem erősödik annyira, hogy sását a csócsároló nem éri el, vagy már nem bir vele, Ilyenkor, ha teljes kifejlődéséig még szüksége volna némi táplálékra, csak azzal a sással él, amely közel esik a föld színéhez. De ezzel már nem tesz nagyobb kárt. A megnőtt csócsároló földbe húzódik, ott bebábozódik és mikor a gabonanemüek szeme megduzzadt és tejesedni kezd, akkor már mint teljesen kifejlődött bogár, a föld színére kerül, hogy kártételét itt újra úgy kezdje meg, mint ezt már előbb láttuk. A gabonafutrinka kártétele helylyel-közzel igen nagy lehet. Ahol nagyon is szokásos, hogy búzát árpa után vessenek, vagy ahol a búza az árpa mellé kerül, ott nemcsak száz, hanem ezer holdnyi buzavetés is tönkre mehet. Ezt a szomorú tapasztalatot épen hazánkban szereztük, kivált azokon a helyeken, ahol az árpa termesztése újabban szép virágzásnak indult. Ilyen helyen nagy kárt tesz a gabona- futrinka az árpában is, de az utána következő őszi vetésben is. Irtására, ha már kárt tesz és azt még jókor őszszel veszszük észre, mielőtt a kár nagyobb mértéket öltött volna, ajánljuk a dohány- lúggal (thanaton-nal) való permetezést. Tudjuk már, hogy a kártevő elejénte foltonként kezdi pusztító munkáját; ez oknál fogva tehát nem kell egyebet tenni, mint valamely szép derült napon meg kell permetezni a dohánylug 3°/0-os oldatával a fertőzött folt összes gabonatövét és a folt körül js még vagy két méternyi szélességben. Ha a csócsároló az igy megmérgezett gabonasásból eszik, elpusztul. Hogy a permetezés sikeres legyen, kell, hogy az napos és száraz időben történjék; esős időben, ha az eső a növényről a dohánylugot lemossa, nem érünk czélt. Gondoskodni kell, hogy a kipermetezett anyag bőven, de ne pazar módon jusson a fertőzött foltokra. Hol a fertőzés kisebb, ott megteszi a jó szolgálatot a közönséges háti permetező (peronospora-per- metező); nagy gazdaságokban és nagy fertőzés esetén, hogy a munka szaporább legyen, foga- tos permetezőt kell alkalmazni. A dohánylug (thanaton) ilyen rovarirtó czélra biztosan egyelőre csak a Magyar Dohánykereskedelmi Részvénytársaságnál (Budapesten, V., Erzsébetiét' 15.) kapható; az5 kilogrammos doboz ára 6, az 1 kilogrammosé pedig 2 K. — 100 liter vízre 3 kg dohánylug szükséges és egy holdnyi egészen fertőzött területre körül- I belül 300—40Ó liter dohánylugos oldat kell. Ha i korán kezdjük a védekezést, akkor kisebbek a | fertőzött foltok és igy kevesebb anyag is fog elfogyni. A védekezés második módja a gabonafutrinka elszaporodásának megakadályozása. Ez abból áll. hogy kalászost kalászos után, és leg- kevésbbé búzát árpatarlóba ne vessünk Okát a bogár életmódjában láttuk. Aki árpatarlóba őszszel búzát vet, az nagyon jól gondoskodik e bogárról, mert mig a bogár az árpakalászból megél, addig a csócsároló az őszi vetésben tanyázhatlk. Ahol pedig a búza az árpatarló mellé kerül és ahol a gabonafutrinkától oko • zott kártétel gyakori, de a föld nem igen pajo- ros, ott tanácsos a fertőzött tarlót előbb sertés- j sei gyakran megjáratni, hogy az a csócsárolót | összeszedje, mielőtt ez az uj vetésbe átvándorolna. Ugyanezt kell tennie annak is, aki búzáját árpatarlóba kénytelen vetni. A csócsárolótól fertőzött foltot úgy is meg lehet tisztogatni, hogy a zöld tarlót addig hagyjuk helyén, míg benne a gabonafutrinka kártétele jól meg nem látszik, s akkor úgy permetezzük meg dohányluggal, mint azt az előbb láttuk. Ha a permetezés után egy héttel későbben azt veszszük észre, hogy a csócsároló el- pusztull, akkor az igy megtisztított tarlót feltöretjük. Ahol az árpa-tarló ki nem zöldül, mert pl. aratáskor kevés magi pergett ki, ott helyébe a csalogató-vetést alkalmazhatjuk olyanformán, hogy a fertőzött táblákban. 5—6 barázdányi földet búzával vetünk be. Ha ez kizöldült és a csócsároló beléhuzódott, akkor ez utóbbit dohánylugoldattal úgy irtuk, mint az előbbi esetben. Mikép látjuk, a védekezésnek utóbbi része nemcsak hogy kissé körülményes, hanem költséges is. így tehét annál tanácsosabb, hogy e kártevővel szemben a jól megválasztott vetésforgót megtartsuk és árpa után búzát ne vessünk. Aki ezt követi, annak nem lesz baja a gabonafutrinkával. Kelt Budapesten, 1901. évi április hó. .1/. klr. áll. Rovartani Állomás. Különfélék. Személyi hírek. Farkas Jenő polgármester szabadságon van s lábbajának gyógyítása végett Budapesten a Császár-fürdőben időzik. Kyisztor István városi tanácsos, h. polgármester néhány napot szintén Budapesten töltött s ez idő alatt a polgármesteri teendőket Spáczai Gyula tanácsjegyző végezte. JoÓS Lajos nagyági bánya-főmérnök családja nyaralás végett a napokban városunkba érkezett. Vanyek József pénzügyi számellenőr múlt hó 29-én Nagy-Károlyból ide érkezett s miután az adóhivatali ügykezelést megvizsgálta, visszautazott. Előléptetések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lukácsi György nagybányai fögymnasi- umi tanárt a IX. fizetési osztály első fokozatába, Dergáts Sándor fögymnasiumi rendes tanárt a IX. fizetési fokozat I-ső osztályából a VIII. fizetési fokozat III. osztályába, Hlckl József rendes tanárt pedig a VIII. fizetési fokozat III. osztályából a II-ba léptette elő, A szatmári ügyvédi kamara f.-évi május hó 19-én tartott ülésében alelnökéül dr Keresztszeghy Lajost választotta meg. A temetkezési társulati elnökség igen fontos állás! Legalább az tűnik ki azon körülményből, hogy a Magyar László elnökké váiasztatása ellen szerkesztett felebbezést a többek közt Lupán Athanáz gör. kath. tanító is aláírta, pedig az elnök-választó közgyűlésen jelen sem volt. »Ave, Caesar! Morituri te salutantL Hirdetmény. Fölhivatik a város közönsége, hogy a közegészség fentartása s a ragályos és járványos betegségek megakadályozása érdekében: 1. Mindenki lakását és lakása tájékát bármiféle szennytől — növényi és állati rothadásba menő hulladékoktól menten — tisztán tartsa, szemetjét, trágyáját és ürszéke tartalmát mezei földjére, vagy ha ilyen nincs, a városi tanács által a csertörőn alul kijelölt rakodó-helyre vitesse. 2. A trágyalevet és ürszéke tartalmát utczára vagy utczai futó-árokba ne ereszsze és hogy trágyát vagy más szemetet az utczákra és közterekre ne hordjon és ne hordasson. 3. Ragályos és járványos jellegű betegüitjét a város polgármesterénél vagy helyettesénél azonnal jelentse be; betegét és ápolóját a család többi tagjaitól különítse el és a szükségesekkel — elkülönítve — úgy lássa el, hogy a beteggel vagy ápolójával érintkezésben volt tárgyak az egészségesek által használt tárgyakkal megtisztításuk alkalmával se jöjjenek érintkezésbe. 4. Ragályos és járványos betegségben levőknek szokásos látogatásit, elhaltaknak temetéskori kikisérését kerüljék és ezektől gyermekeiket vagy a gondviselésök alatt állókat is tartsák vissza, ezeknek ily helyekre menetelét akadályozzák meg. Az orvos és a hatósági közegek ezen érdek előmozdítása tárgyában adott utasításait és meghagyásait pontosan teljesítsék; mert: Aki ezek ellen vét, 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel vagy behajthatlanság esetében 60 napig terjedhető fogházzal büntettetik; különösen pedig az el nem különített beteg rendőri vagy karhatalommal —- | a beteg tartására kötelezett költségén, — a városnak e czélra berendezett gyógyintézetébe fog be- szállittatni és gyógykezeltetni. Városi tanács. tékául szolgál annak, hogy hazánkban a 17. század első felében már kiterjedt mérvű méhészet volt s hogy csak egyik, de minden valószínűség szerint terjedelmesebb méhesnek nem kisebb, mint az akkori irodalom színvonalán álló, tehát mindenesetre jelentékeny müveit férfiú volt a kezelője. De bizonyítja a méhészet rohamos terjedését, hogy hazánkban a méh-törzsek száma a) az 1887. év őszén parasztkasban 295,373 Dzierzon-kaptárban 60,186 összesen 355,559 b) az 1898. év őszén már parasztkasban 449,309 Dzierzon-kaptárban 205.248 összesen 654,557 volt, vagyis 11 év alatt parasztkasokban 153,936 Dzierzon-kaptárakban 145,062 összesen 298,998 törzszsel szaporodott a létszám. * Hogy a méhészet hazánkban olyan korán fellendült s ilyen magas fokra emelkedett, annak oi<a főkép azon kedvező földrajzi fekvésben, azon kitűnő éghajlati s virányzati viszonyokban leli magyarázatát, melyek hazánkat a méhtenyész- tésre ugyszólva: praedestinálják. S valóban alig található a hármas hegy és a négy folyó áldott határán egy talpalatnyi terület, hol a méhészetet haszonnal űzni ne lehetne. — Ott fent a rideg éjszakon, hol a; »Zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tdjá«-n »Barangol és zúg, zúg az őszi szél«. ép úgy, mint ott: »Lenn az Alföld tengersik vidékén,« az »Arany kalászszal ékes rónaság«-on, — az erdők koszoruzta hegyek lejtőin s a völgyek vadvirágtól himes szőnyegén, — a méltóságosan hömpölygő fejedelmi Duna dús vidékein s a szeszélyesen kanyargó Tisza mocsaras ligeteinek tele- vényén ép úgy, mint a Nyírség sivár homok-dombjain mindenütt otthont talál magának a kis méh s mindenütt tudja érvényesíteni a természet legszebb adományát: a kitartó szorgalmat, s mindenütt dús siker koronázza fáradalmas munkáját. Hazánk minden vidékének megvan ugyanis a maga flórája, a maga saját virányzata A hegyvidékeken bőven mézelő fák száz és száz nemének árnyaiban — daczolva a nyári nap, perzselő hatalmával — késő őszig pompáznak a szebbnél-szebb erdei virágok, s a legmagasabb tetőkön, melyeken túl már az örökös hó birodalma kezdődik, az örökzöld fenyvesek ontják az illatos fenyümézet. Az Alföld gazdag televényében dúsan terem á repcze, a lóhere, a bükköny, s aratás után az átalános virágzás megszűntével, beláthatatlan földterületen megnyílik a tisztesfü (stachys recta) tartós viritásával a magyar Kánaán leggazdagabb méh-legelöje. A legsivárabb homok-buczkák közt is gyökeret ver és dúsan pompázik a mézelő fák királya, az ákácz és bőven adja a virágok bájos havában a legillatosabb magyar nektárt: az értékes ákácz-mézet. A kopár hegyvidékek áldása a tatárka, s a legszegényebb nép nagy területeken tenyészti zsirozójául a napraforgót, melyek mindegyike gazdag mézelő s kivált az utóbbi kellemes illatú mézet ad. S ott van a rétek és erdők vadvirágainak ezer-és ezernyi pompás faja; ott vannak a min- den-nemü és fajú erdei s különféle gyümölcsfák; ott vannak a kert szemet-lelket gyönyörködtető virágai; ott van a kerítéseket sűrűn befutó lycium barbarum s a lugasokat és házfalakat gazdagon beárnyaló vadszőlő: az ampelopsis hederacea, melyek az év különböző szakaiban a legzamatosabb mézet szolgáltatják. Igen, ismétlem: nincsen hazánknak olyan vidéke, melyen a méztermö növényzet egyik vagy másik faja feltalálható vagy tenyészthető ne volna s melyen a méhészetet sikerrel űzni ne lehetne. Ezen állításom igazolására a legközelebbi alkalommal kézzelfogható adatokat fogok Önöknek szolgáltatni.
