Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1901-06-02 / 11. szám
VI. évfolyam. 11_ szám 1901. ju-nius | S^Y // FELSŐBÁNYÁI HIRLA TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁG! ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztősig: Felsőbányán. Kiadóhivatal Nánásy István könyvnyomdásznál Nagybányán. MEGJELEN NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VÁSÁRNÁL. Előfizetési ára: Egész évre 4 K. — Eél évre 2 K. — Egyes számok 20 fillérért kaphatók. HIRDETÉSEK OLCSÓ ÁRAK MELLETT KÖZÖLTETNEK. Minden a lap szellemi részét illető közlemények és elő fizetések Felsőbányára a szerkesztőhöz küldendők. Nyilttér soronkint 20 fillér. Nyaralási ügyünk. Lapunk múlt számában az 1900. évi alispáni jelentésből egy szomorú tényt állítottunk olvasóink elé; ez: városunk lakosságának megdöbbentő számbeli hanyatlása. Alig masött a népesedési mozgalom, daczára , a Mcedáe11 gazdasági viszonyoknak, év- ^ről-é^’feVkedvezöbben alakul, addig nálunk "fenkezőleg történik. Vájjon mi lehet ennek az oka? Talán a mi népünk nem olyan szívós, nem olyan hazaszeretö, mint más vidékek, más városok népe; talán nagyobbak az igényei és ezeket kielégíteni nem birván, uj otthont keres magának ? A dolog korántsem úgy van ! Sem szívósság, sem hazaszeretet, sepi igénytelenség szempontjából nem esik kifogás alá városunk lakossága; hiszen látjuk a nehéz munkában lankadatlan szorgalommal küzdeni; hamar ott hagyja az idegen vidéken feltalált kedvezőbb keresetforrást, mihelyt legégetőbb szükségein módjában van segíteni, mert szive vissza vágyik a nyomorúság elhagyott tanyájára, mert az szü- kebb hazája: szülőföldje; megelégszik a leghitványabb jövedelemmel is, csak az megmentse legalább a mindennapi szükségtől. Az a baj, hogy a bányásznép manapság a legsorvasztóbb munka mellett is oly keveset bir keresni városunkban, hogy az családtagjai segítsége mellett is alig elegendő a legszerényebb megélhetésre. Valamint az államfentartó erő alapköve a föld- mives-osztály, úgy a mi kisebb államunkban ezt a szerepet a bányász-osztály volna hivatva betölteni. Mivel azonban ez az alap nélkülözi a megkivántató erősséget, ingadozó az épület is, mely reá fel van építve. Ez alapot erősíteni kell tehát, ha azt akarjuk, hogy Felsőbánya a régi kiváltságos szervezet mellett magát továbbra is fen- tarthassa. Belátták ezt az intéző körök és ezen intentióval pendítették meg négy évvel ezelőtt az eszmét, hogy városunkban nyaralótelepet létesítsenek. Az eszme azóta testet öltött s évenkint mindig többen jönnek ide a társadalomnak szerényebb igényű, többnyire szellemi munkásai, hogy üdülést nyerjenek fárasztó munkájök után. A nyaralás ugyan keveseknek hoz positiv hasznot, de jó hatása relativ értelemben tagadhatatlan. Idegen pénz jön városunkba s ez növeli a forgalmat, már pedig: a forgalom élet, a tespedés halál. Ha Felső - bánya forgalmát bármi uton-módon emelni sikerül, azáltal a várös fejlődése mozdit- tatik elő, amire pedig — mint a statisztika kérlelhetetlenül bizonyítja — égető szükség van. Városunk lakosságának apadása 1880- tól 1890-ig 942, vagyis 16*.36 %>; 1890- töl 1900-ig 240, vagyis 4*983 %>. Tehát gyarapodás helyett még mindig pusztulunk. A városi tanács minden esztendőben bocsát ki a nyaralás ügyében egy tájékoztató röpiratot. Azon tisztelt olvasóink kedvéért, akik még nem ismerik városunkat és vidékét, közöljük az idén kibocsátott röp- iratból a következőket: Felsőbánya sz. kir. rendezett tanácsú bányaváros, mely 5000 lakost számlál.*) Szatmár vármegye éjszakkeleti szélén, háröril oldalról hegyekkel körülvett völgykatlanban, igen régényös vidéken fekszik, a Gutin és Rozsály havasok közelében ; a hegyeket gyönyörű erdők borítják' s- a sziklákból sok helyen a város közelében, kristály- tiszta források bugyognak elő. Szebbnél-szebb kiránduló-helyek nagy számmal kínálkoznak s a magasabb pontokról elragadó kilátást nyújtanak egyik oldalon az alföldi síkság, „másik oldalon a mái;amarosi és erdélyi hegységek felé. A levegő tiszta, ózonban dús; de a szelektől védve van a vidék a hegyek által. Az ivóvízül használt források vize semminemű bacteriumot nem tartalmaz. *).. Sajnos . csak 4576-ot. Szerk. A vidék oly egészséges, hogy midőn országszerte pusztítottak a járványos betegségek, városunk ezektől megkímélve maradt. Ily körülmények között önkényt kínálkozik nyaraló-települ. A város képviselőtestülete elhatározta, hogy a város területén nyaraló-lakások építésére alkalmas, a nyaraló nagyságához mért 600—1800 m2 földterületet enged át évi egy korona jogelismerési dij mellett azoknak, kik kötelezik magukat, hogy a kijelölt helyen két év alatt nyári lakot építenek; a nyári lak az illetőnek öröktulajdona marad, de csak lakásul használható. A | város által kijelölt nyaraló-telepek a várostól | mintegy 2 kilométernyi távolságban feküsznek ] erdős hegyek között, források közelében. Az át- I engedett területek örökáron is megválthatók; j valamint örökáron olcsón holdankint 300—400 koronáért szerezhetők a városhoz közelebb nyaralótelepnek alkalmas területek magánosoktól. Oly feltétel mellett is kapható nyaralónak alkalmas terület, hogy a villa s a földterület 30 évig az építő birtokában marad, 30 év után ázzon >an az épülettel, együtt a föld-tulajdonos ttjnydonába megy át. ' ' U A város a nyJJaló-épitésheZ'Ha szükség kötermelést dj^üélküL engedi m«fg^ éjnüetiyinyg gokat pedig K^rü--(előállítási) árban ad! 'f* • Kerekes Sándor helybeli építőmester — a város által adott kedvezmények beszámításával — két-szobás nyaralót kisebt) (8.88 □ m.) ve- rendával 2451 kor. 02 fill.-ért, nagyobb (29.60 Q m.) verendával 2699 kor. 66 fill.-ért, három- szpbás egyszerű nyaralót kisebb (16.50 Q m.) verendával 3144 kor.-ért, nagyobb (41.40 [J] m.) verendával 3350 kor.-ért, három-szobás nagyobb és csinosabb nyaralót (8.25—16 [j] m.) verendá- val .és rpinczéyel 6000 kor.-ért, négy-szobás nyaralót (22 Q m.) verendával és pinczével 8379 kor. 62 fill.-ért épít. Mindenféle nyaralónál tervezve van a szobákon kívül a nagyságnak megfelelő konyha és kamara, három-szobás nagyobb és négy-szobás nyaralóknál folyosó és a négyszobásnál cseléd-szoba is, — A nyaralók kőalapon, téglából, zsindelylyel fedve, tehát egész szolidan és erősen építtetnek. Az építésre vonatkozó tervek és költségvetések készen vannak s a polgármesteri hivatalnál megtekinthetők. Az építés feletti felügyeletet a városi ha- tóság magára vállalja. Akinek anyagi viszonyai nem engedik, hogy RAJZOK A MÉHEK VILÁGÁBÓL. Irta: Paczek Béla. — A Felsőbányái Hírlap eredeti tárczája. — II. A méhészet .egyike azon ős-foglalkozások - nak, melyeket már akfior kezdett űzni az emberiség, mikor saját fensöbbségének tudatára .ébredvén, az állatvilágnak addig vele folytonos hadilábon álló haszonhajtó fajait különböző, cselfogásokkal rabigába tudta hajtani. Kétségtelen, hogy már a legsötétebb őskor homályában ismerte és — a szó legszorosabb értelmében mondhatjuk, hogy,: élvezte — az emberiség a mézet, a növényélet költészetének: a virágoknak eme valódi zamatját, amely egyike volt az ősember legelső természetes táplálékának. Méz és tej vegyüléke volt az ókor isteneinek kedvencz ambróziája, mely isteni eledel vegyítésének mestere a görög hitrege szerint maga Zeüs, az Olympos királya volt, ki annak titkát nevelő-dajkájától: Meíissá-tól, a méz nymphájá- tól sajátította el. Aristaiost — Apolló napistennek Kyréne kadmosi királylánytól született fiát — a virágok istennője: Kloris nektárral és ambróziával nevelte föl, ki ezáltal halhatatlanná lett, s ugyanő tanította a méhészkedésire, miért Aristaiost, ki Ke’osz- ban a méhészetet tanította, a görögök a méhészet isteneként tisztelték. íme, két őskori adat is arra, hogy a méhészettel-Már az ös-hajdánkor Ol/mposának isteni hölgyei is elöszerettel' foglalkoztak, amivel a kedves'istennők 'bizonynyaL Nagyságotokat akar- • ták — tisztelt Hölgyeim! — erre a kedves foglalkozásra buzdítani! A félvad barlanglakok szerelmes ifjai is már bizonynyal a mézhez hasonlították szerelmi mámorukban ímádottjaik édes csókot'kínáló szójacsíráját. ■ Mózes, az emberiség Írott történetének már úgyszólván legelső lapjain, 3500 évvé) ezelőtt, többszörös vonatkozással .emlegeti a mézét az ígéret földjének legkecsegtetőbb terményeként. Dávid király a zsoltárokban .több helyen lelkesült szavakkal emlékezik meg a mézről.j- Többek közt a XVIII. zsoltár 11. versében az Ur Ítéleteit a szinméznél és lépesméznél kívánatosabbaknak mondja s a CXIX. zsoltár 103. ver- ! sében Így szól: »Mily édesek a te beszédeid, \ édesebbek voltak szájamnak még a méznél is.« Fia: a bölcs Salamon király több mint 2900 év előtt a Példabeszédek XVI. része 24. versében a jól rendezett beszédet a lépesmézhez hasonlítja, »mely édes a léleknek és orvossága a testnek.« Ugyanott a XXVII, rész, 7. versében azt mondja, hogy: »Ä megelégedett letapodja a lépesmézet is, mig az éhező a keserűt is édes gyanánt fogadja « Ugyanő költői ihlettel irja az »Énekekéneke« IV. részének lí. versében: »Szinméz csöpög ajkaidról, én jegyesem! méz és tej van a te nyelved alatt,« — És ismét az V. rész 1. versében : »Eljöttem kertembe, én húgom, én jegyesem! hogy learassam myrrhámat fűszereimmel együtt, hogy lépes mézet egyem mézemmel s boromat igyam tejemmel; egyetek, barátaim 1 és igyatok és részegüljetek meg, szeretteim!« Salamon valószínű kortársa, a költők ősapja : Homérös az Ilias I. része 2490.,— XI. része 638.,—XIII. része 10o„—XVIII. része 19.,—XXIII. része 176. s az Odyssea X. része 234. és XI. része 5. és 20. verseiben a méz ragyogó aranyszinéVizsgái jutalomkönyvek nagy választékban kaphatók Molnár Mihály konyvkereskedésénen Nagybányán.
