Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)
1901-05-05 / 9. szám
X Felsőbányái Hírlap. Bárminő megoldás lesz is a dolog vége, ha ugyan az előző tapasztalatok után lesz valaha szó megoldásról, a legfőbb kerékkötő az lesz, hogy népünk anyagi javakkal bővebben megáldott részénél hiányozni fog a vállalkozási szellem, kivált ha az esetleges haszonból és dicsőségből jó eleve kizárással kecsegtetik, mint az egy másik — dugába dőlt — vállalatnál raár megtörtént. Valaki nem régen az »eszmék tulten- gésé«-vel vádolta vezető férfiainkat. Mutassuk meg már egyszer, hogy nemcsak eszméket felvetni, de azokat megvalósítani is van bennünk erő és bátorság! Szövetkezés az iskolában. (A kolozsvári magyar- és közép-tizedi hitelszövetkezet, mint az Országos központi hitelszövetkezet tagja, 1901. márczius hó 10-én tartott első rendes közgyűlésére összeállította dr Gidófalvy István kolozsvári kir. közjegyző.) III. Az igy előkészített növendékek már az altruizmussal (mások bajával való törődés) kerülnek a tanárok, tanítók kezelése és nevelése alá. Minden tanodának megvan a segítő-egyesülete. En ezen egyesületeket a mai szellemében nem tartom helyeseknek. Akárhánynak nagy tőkéje van és mégsem tud eredményt elérni. Azt sem tartom helyesnek, hogy ezen egyesületek nagy része minden viszontszolgáltatás kikötése nélkül mintegy kegyelemkenyeret ad. Igen sok, arra ráutalt, önérzetes fiatal ember e segítséget épen e minőségéért nem veszi igénybe. E segítő egyesületek átalaki tandók lennének iskolai filléres szövetkezetekké. Úgy képzelem, hogy megfelelő alapszabály mellett minden tanuló, gazdag és szegény egyaránt, hetenkint legalább egy fillért tartoznék befizetni, amig egy minimális üzletrészt, mondjuk: öt év alatt 250 fillért befizetne. Ha folytatni akarná és úgy esnék, hogy egy ötéves cziklus tanulmányai végeztével befejezést nem nyerne, úgy legyen joga ezt hasonló föltételek mellett még akkor is, mikor már az intézetnek nem növendéke — folytatni. A szövetkezet igazgató-tanácsát képeznék mindig a legmagasabb osztály növendékei. Igazgatóságát és felügyelő-bizottságát meg a tanintézetben levő növendékek közöl szabadon választanák. Könyv- vivőit, pénztárnokát és más hivatalnokait ugyancsak az iskolai növendékek közöl választaná. Azzal, hogy az iskolából már kikerült egyén még mindig tagja lehet e szövetkezetnek, mint üzletrészes, elérnék azt, hogy az iskolából kikerültek egy kedves intézmény utján kapcsolatban és összeköttetésben állanának azzal az intézettel, mely nekik az előmenetelre a nevelést, oktatást megadta. Tudom és hiszem, hogy igen kevesen fognának kilépni. Hisz a felelősség nem lenne magasabb, mint a jegyzett üzletrész vagy részek erejéig. A segités se lenne kegyadomány. Becsületszóra adott olyan értelmű kölcsönt gondolok, melyben a javadalmazott által kiállított kötvényben kötelezné magát arra, hogy a kölcsön vett tökét és annak évi 1% kamatját akkor, amikor Csurgóra száll bajusza S könnyét issza ... a Tisza. Laczit mindez nem zavarja, O csak vígan tovább fújja: »A fonóba’« szól a nóta . . . Hát ahogy Mariska hallja, Eszibe se’ jut az anyja, Átfutja lelke mozzanatjdt, Őrülten kap egy olcsó ruhát, Tőrt ragad és hová rejti? . . . Azt biz én most nem irom ki, Amiként írva vagyon Egy »hivatalos« lapon. Valamint hogy kint mi történt, Mi hatott szívére tőrként, Laczi mit kívánt tőle ? Mit akart alá-aknázni, Mitől a lány kezdett fázni S azt mondta: gyáva kutya! Nehogy a hivatalosok Azt mondják, hogy no, ez már sok, Ennyit pa-lágizálni Ez is csapszékbe való. Mindezt hát elhallgatom, ’Sz nem »haute volée«-nak irom! De Mariska roncsolt teste Ezt már el nem viselhette S tőrét Laczi szívébe vagyoni viszonyai megengedik, meg fogja fizetni. Lesz mindenütt egypár olyan is, aki nem fogja tudni visszatéríteni a kapott segélykölcsönt, de ma jó része nem is gondol vele. A segítő szövetkezet adósainak többsége azonban megfogja téríteni, mihelyt csak lehet és pedig megtoldva, mert rajta is segítettek, segítsen ö is másokon, A nem magasabb, mint 1% kamatjövedelemből az önképzőkörök, dalkörök, zeneegyletek és minden más egyletek az intézet kebelén belül segélyezendők volnának. Az első években erre kevés jutna, mert a tagoknak könyvvásárlásra, internátusi és egyéb szükségletekre az üzletrészek is alig lennének elegendők, de már egy évtized múlva igen nagy segélyt nyújthatna egy ilyen szövetkezet. A magyar ember kötelességtudó, pontos fizető, erről csak a nem jól alkalmazott segités munkájával szoktattatott le. Ha már most mint gyermek, a kapott segélyért viszontszolgáltatással tartozik, meg fog erősödni benne a kötelességérzet és a hazának pontos, kötelességtudó polgárává lesz. Örök hálával fog emlékezni arra az intézetre, mely benne ezt kifejlesztette. Majd ha tanulmányai után munkája gyümölcsét élvezi, nem fog megfeledkezni arról a filléres önsegélyző szövetkezetről sem, melynek vezetésében, mint gyermek, tevékeny részt vett. örömmel fog visszaemlékezni azokra a küzdelmes gyűlésekre, melyeken szabad választási jogát éveken át gyakorolta, annak áldásaiban részesült. IV. IV. Látom sokak arczárói a kérdést, hogy miért kellett ezt nekünk végighallgatni és végigolvasni ? Azért, mert hazánkban már több százezer ember lobogtatja a szövetkezeti zászlót. De még igen kevés a vezető, a tanitó, hogy mely uton- módon lehessen a legegyszerűbb szövetkezetről, a hitelszövetkezetekről áttérív a magasabb, komplikáltabb, de áldásosabb többi szövetkezetre : a termelő-, a fogyasztó-, raktár-, közmagtár és más szakszövetkezetekre. Igen sok ember fog kelleni, aki ebben az irányban majd vezessen. Az iskolában kell ezt megtanulni, játszva, könnyen szeretettelje.®. vezetés mellett, mert ha ott ezt elmulasztják, a gyermekeket önzőknek nevelik, oknélkül kiáltják: »Szabadság, testvériség. egyenlőség!« Önző emberek ajakán ez kiáltó szó lesz a pusztában, csakis önzetlen emberek tehetik termékenynyé embertársaikat, hogy e szavak ne csak jelszavakat, de igazságot is hirdessenek ! Előfizetési felhívás. Mindazon előfizetőinket, kiknek előfizetésük lejárván, azt meg nem újították, vagy előfizetéseikkel régebbi időről hátralékban vannak, tisztelettel kérjük, hogy előfizetéseiket az alábbi czimre beküldeni szíveskedjenek. Felsőbánya, 1901. május 4. A Felsőbányái Hirlap szerkesztősége. Markolatig nyomta be . . . Laczi halálhörgésében Bebegett bünbocsánutért, A leány dermedten nézte A vonagló szerelmét. Mikor látta, hogy már megholt S rémülten fut a szelíd hold: Lélek-vesztőn sebtibe’ Beúszott egy örvénybe S belefuladt a vízbe . . Az anyja kifut izibe S Laczi testében megbotlik, Ijedtében lerogyik! Az anya már meg van halva, A legény meg. meggyilkolva, A lány a Tiszába fűlt. A cselédség mind szét fut. Három ember szörnyet holt. Ezt okozta egy kis folt, Mely Mariska lelkén volt . . . Mely örök rejtély maradt: Ez történt egy éj alatt. S a malomból mi maradi? Mely e történetkét sirta, — Annak is megásva sírja — A csecsemő s egy garat, Mely nem ér egy fagarast . . . Különfélék. Városi közgyűlés. Felsőbánya város képviselőtestülete múlt hó 27-én tartotta meg havi rendes közgyűlését, melyen a képviselők közöl 26-an vettek részt. A közgyűlésen a következő tárgyak nyertek elintézést: Az összes pénztárak zárszámadásai bemu- tattatván, jóváhagyattak és felsőbb jóváhagyás végett a törvényhatósághoz felterjesztetni határoztalak. Mikola A. Gyula indítványa a zárszámadásoknak főbb vonásokban leendő kinyomatása iránt. — Minthogy a zárszámadások a gyűlés előtt 15 napi közszemlére szoktak kitétetni s azok bárki által is megtekinthetők, közgyűlés az indítvány felett azzal tér napirendre, hogy a zárszámadásokra a gazdasági és pénzügyi bizottságok által tett megjegyzéseket tartalmazó jegyzőkönyvek nyomassanak ki. Az ápril 17-én a főispán által megejtett vá ratlan hivatalvizsgálat során eszközölt pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv és lelet bemu- tattatván — tudomásul vétetett. Dr. Szokol Pál indítványának tárgyában az ügy tanulmányozása és javaslat készítése végett a közgyűlés a polgármester elnöklete alatt dr Szokol Pál, Baumerth Károly, Deutsch Aladár, Münnich Sándor, Kerekes Sándor és Spáczai Gyula tagokból álló bizottságot Küldött ki, A mészárosok és hentesek levágásra szánt állatainak legeltetésére a múlt gyűlésből kiküldött bizottság a Kis-Nyires és Somoshegy dűlőkben levő legelőt jelölte ki azzal, hogy az ezek után évente fizetni szokott bérösszeget nevezettek fizessék meg a városnak. Közgyűlés ez értelemben határozott. A szervezési szabályrendeletet módosító bizottságba megválasztatott Baumerth Károly. Az esküdteket összeíró bizottságba Pap Márton, Máriás György és Spáczai Gyula választattak meg. A közsegélyezettek összeírására szolgáló bizottságba, melynek hivatalból tagjai a polgár- mester, főorvos és rendőrkapitány, a közgyűlés megválasztotta a három hitfelekezet lelkészét, továbbá Münnich Sándort, Bernovits Emilt és Háder Ferenczet. A távollevőket puhatoló bizottságba Almásy János elnöklete alatt Tury Ferencz, id. Szabó Károly, Tánczel György és Smillár Mihály lettek megválasztva. Az adókivetö bizottság elnöke Farkas Jenő polgármester, jegyzője Török Lajos adótiszt, tagjai: hivatalból Pap Márton, választás utján pedig Kerekes Sándor, Máriás György és Szigyártó József lettek. EzeK letárgyalása után a közgyűlés véget ért. Személyi hir. dr. Kollár Lajos körorvos egészsége helyreállítása végett néhány hétre fürdőre utazott. Esküvő. Nagybánya város jeles tollú főjegyzője: Égly Mihály folyó május hó 1-jén reggeli 8 órakor tartotta esküvőjét Almer Lajos ottani tekintélyes kereskedő és földbirtokos kedves leányával: Rózsával. Legyen derült és vidám az uj pár életének ege és mint a szép rózsák hava, legyen életutjok mindig virágos, de tövistelen ! Kinevezés. V. Balázs Zoltán erdődi kir. aljárás- birót a király ö felsége F.-Gyarmatra kir. járás- biróvá nevezte ki. Gratulálunk előléptetéséhez! Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter a tiszabecsi anyakönyvi kerületbe Nagy Dezső körjegyzőt anyakönyvvezetővé, Márton Béla segédjegyzőt pedig anyakönyvvezető-helyettessé nevezete ki. Előléptetések. A király Várady István m.-láposi járásbirót a VII. fizetési osztályba sorozott járásbiróvá nevezte ki. — Pityik György m. kir. bányakapitánysági tisztet a X-ik fizetési osztály 2-ik fokozatába léptette elő a m. királyi pénzügyminisztérium. -— Kerekes Sándor nagy- szőllösi polg. iskolai és Zoltánt Károly halmii felső népiskolai igazgatókat a vallás és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter magasabb fizetési osztályba léptette elő, egyúttal részökre 400 korona igazgatói tiszteletdijat utalványozott. Kitüntetés. Nagy Mihálynak a közös hadügyminiszter dicsérő levelet és három darab 10 koronás aranyat küldött azért, hogy a Galicziában 1900. őszén tartott nagy gyakorlaton a Dniester tolyó áradása alkalmával vitéz és bátor magatartást tanúsított. Esküdtek kisorsolása. Galba Lajos kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt ápril 22-én sorsol-
