Felsőbányai Hírlap, 1901 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1901-12-15 / 25. szám

Felsőbányái Hinlap.

hogy az iskolai kiadásoktól meneküljön. Az ilyennek gyermeke aztán áldozat. Az iskolafentartó nem gondoskodhatik róla, mert ezt méltán elvárja a szülőktől, a szülő pedig várja az iskolafentartótól. A gyermek pedig felnöl, mint a mezei vad . ..

Ezek a főbb szempontok, melyek irányadókul tekintendők akkor, midőn arról van szó, hogy az iskolának kezére járjon nehéz feladata megoldásában a család.

Hogyha legalább ily szellemben valódi, önzetlen támogatásban részesül a család részéről az iskola, akkor van reá remény, hogy az elveszett idő megtérül a serény és kitartó munka révén, mely ez iskolai évben kell hogy áthasson tanítót és tanulót egyaránt.

Uj iparvállalatok Magyarországon díjmentes szabadalmi joggal.

Ezen czim alatt patai Szántó Gergely kőfaragó mester terjedelmes tanulmányt irt a Jászberényi Híradó f. hó 7-én megjelent számában Mivel ezen közleménynek czélja a pangó hazai ipar fellendítése, szívesen teszünk eleget laptársunk kérésének, midőn Szántó Gergely tanulmányát, amennyire lapunk szűk tere megengedi, az alábbiakban röviden ismertetjük.

Ezen hosszas és nagy szakismeretet feltételező tanulmány oly iparág ismertétését czélozza, melyet hazánkban eddig alig ismernek s ez a mész-homok tégla, mész-homok cserép és mészhomok habarcs [malter) gyártása.

A mész és homokból készült tégla, cserép és habarcs oly czélszerünek bizonyult az építkezéseknél, hogy külföldön néhány év alatt ezek előállítására több száz gyár alakult, mivel ezen készítmények szilárdság és olcsóság tekintetében az agyagtégla és cserépkészitményeket messze túlszárnyalják. A mészhomok tégla és cserép készítésének történeti fejlődését mellőzve, lássuk az anyagokat, amikből ezek készülnek.

A mész-homok tégla készítéséhez szükséges: mész- és homok. A homok, ha kevés agyagot tartalmaz, még előnyös, de a fődolog, hogy kvarcz szemes legyen, meszet pedig csakis tisztát szabad használni. E két anyag-keveréket alkalmas formába téve, téglának vagy cserépnek sajtolják, vagy más alakot adnak neki, melynek megtörténte után egy kazánba teszik, hol megfelelő gőznyomás alatt a legnagyobb darab is teljesen megkeményedik 8—24 óra alatt, úgy hogy azonnal lehet építkezésre használni. Az ilyen téglák négyzet-méterenkint 200—400 kilogramm nyomást elbírnak, de ha állani hagyjuk hosszabb ideig, szilárdságuk tetemesen növekedik.

A mész-homok tégla és cserép előállításának ára attól függ, hogy ahol gyártják, milyen drága a mész és milyen távolságról kell szállítani a homokot, de hazánkban pl. 1000 drb. ilyen tégla előállítása sehol sem kerül többe 13—14 koronánál. Ezen árban nemcsak az anyag, hanem az épület, kemencze, gépek, munkaerő, szóval minden költség benne van. A hazánkban gyártott téglának darabja 5 kilót, ezre 5000 kilót

nyom átlag. Ezen mennyiség előállításához szükséges 94% homok — 4700 kilogramm és 6% mész — 300 kilogramm, a megkéményitéshez szükséges gőz előállítására 150—160 kiló szén, vagy megfelelő mennyiségű fa Ezekhez számítva még a megkivántató emberi munkaerő értékét, köny- nyen kiszámítható: hol mennyibe kerül 1000 darab tégla.

Lehet színes téglákat is készíteni, amikor 05 — 1‘5%-nyi mészálló festéket kell vegyíteni a mész és homok közi.

A mész-homok téglát az agyag-tégla fölé emeli nagyfokú tüzállósága is. Az agyag-tégla, de különösen a cserép tüzeset alkalmával annyira pattog, hogy az épület szinte megközelíthetetlen, mig a mész-homok készítmények erős tűz után is sértetlenek maradnak A mész-homok tégla a tüzpróba után úgy lefektetve, hogy 30 cm. hosszúságból egyik-egyik végén csak 2% cm. van alátámasztva, megbirja egy középtermetű ember súlyát. A mészhomok téglából épült házak nem éghetnek le földig, mint az agyag-téglából készült épületeknél előfordul. A mész-homok tégla előnyeit a mester következőleg foglalja össze:

1. Szilárdabb az agyag-téglánál, éles csengésű, könnyen faragható, mert törése nem kagylós.

2. A gyártási idő rövid, a ma készült tégla már holnap beépithetö.

3. Előállítási ára olcsóbb, a munka vele könnyebb, vékonyabb és mégis erősebb falat lehet belőle készíteni, mint az agyagtéglából és pedig felényi költséggel.

4. A falavásnál szép sima lapjai miatt csak fele hézagot kell hagyni, mint az anyagtéglánál s igy felényi habarcs hell hozzá, a külső vakolásához pedig csak 25—30% habarcsot igényel.

5. Vakolni, meszelni soha sem szükséges, mivel a mész-homok tégla vakolatlanul is meglepő szép és fehér,

6. A mész-homok téglából készült épületek igen szárazak és egészségesek, kizárják a járványos betegségeket, nem omlanak és nem porla- nak. egyenlően tartják az épületben a hömérséket.

7. A mész-homok téglából épített és ugyanilyen cseréppel fedett házakatjavitani soha sem kell.

8. Az egyszerű téglán és cserepen kívül készíthetők színesek is, továbbá tagzott (párká- nyos) és disztéglák, tetöcserepek, bármilyen nagy kövek, tömbök, díszitmények, szobrászmüvek.

9. Készíthető és szállítható az építkezések • hez a téglával egyidejűleg a habarcs is, mely sokkal czélszerübb, mint amelyet az épitö munkások készítenek.

Ezután részletesen le van Írva a mész-homok készítmények szabadalma, ez azonban nem érdekli közelebbről a közönséget, de nincs is terünk ismertetésére. Hanem érdekesnek tartjuk kiemelni szerzőnek azon becses kijelentését, hogy érdeklődőknek szívesen szolgál felvilágosítással aziránt, hogyan lehet mész-homok téglát és cserepet díjtalan utón gyártani, vagyis anélkül, hogy a szabadalom pénzbe kerüljön. Továbbá szívesen ad útbaigazítást azoknak, kik ilyen gyárat akarnak felállítani, a gépek és mindennemű kellékek legjutányosabb beszerzésére.

A gyártáshoz szükséges mészfajok ismertetése, a téglagyár berendezésének kellékei, az 1901. évi mészhomok tégla kongreszszus, a téglagyár építésének költségei, az épületek, mész-vá- mok, a szabályszerű mészoltás stb. képezik az érdekes tanulmánynak még hátralevő részeit. Ezekből érdekes megemlíteni, hogy egy naponkint 3000 téglát égető-gyár 14000, 6000-et égető 21000, 9000-et égető gyár felépítése pedig 26000 koronába kerül és igy tovább.

Szántó Gergely több államban nyert szabadalma szerint mész-homok, czement stb. anyagokból készít természethü utánzatu márvány, gránit, stb. köveket, hídépítési munkákat, medenczéket, kanálisokat, lábazatokat, lemezeket, lépcsőket, oszlopokat, díszítményeket, szobrokat stb. stb. továbbá oltárokat, szenteltviztartókat, keresztelő kutakat, bútor-márvány és gránit lapokat stb. Most szervez egy »Mész-homok téglagyár részvény- társaságot,« mely hivatva lesz hazánkban mintául szolgálni hasonló gyárak felállításánál.

Aki ezen érdekes dolgokról bővebb felvilágosítást óhajt, forduljon teljes bizalommal Szántó Gergely kőfaragó mesterhez Jászberénybe, mint a mész-homok készítmények szabadalmazásához, aki szívesen ad útbaigazítást bárkinek, hogy ez uj és igen czélszerünek mutatkozó hasznos iparág minél szélesebb körben elterjedjen s ezáltal a vegetáló magyar ipar hatalmas lendületet nyerjen.

Olvasóinkhoz.

Az év vége felé közeledik.

Az idén már csak egyszer kopogtat be barátaihoz a »Felsőbányái Hirlap*. Akik előfizetéseikkel még hátralékban vannak, bizalommal kérjük, hogy azoknak beküldésével bennünket legkésőbb a jövő év első napjaiban megörvendeztetni sziveskedjenek.

Az előfizetési pénzek Ndndsy István kiadó czimére Nagybányára küldendők.

Felsőbánya, 1901. decz. 15.

Hazafias tisztelettel:

a »Felsőbányái Hirlap« szerkesztősége. Különfélék.

Mivel lapunk mai száma utolsó az ünnepek előtt, mélyen tisztelt olvasóinknak és munkatársainknak boldog karácsonyi ünnepeket kíván

a szerkesztőség és a kiadóhivatal.

Rendkívüli városi közgyűlés volt e hó 11-én a polgármester elnöklete alatt, melyen mintegy 32 képviselő vett részt.

Láng Lajos díszpolgárává választása volt a gyűlésnek legkiemelkedőbb tárgya. Az indítványban, melyet 45 képviselő irt alá, elő vannak sorolva Láng Lajosnak kiváló érdemei, melyeket városunk érdekeinek megvédése körül szerzett. A közgyűlés egyhangú, meleg lelkesedéssel választotta díszpolgárává Láng Lajost, kerületünk volt országgyűlési képviselőjét.

Babies János felsőbányái lakos Felsőbánya város községi kötelékébe való felvételét kéri. — 20 korona telepedési dij fizetése mellett felvétetik.

A m. kir, föidmiveiésügyi miniszter elrendeli egy munkásközvetitőnek hivatalból leendő

engedsz, ha ez alkalommal nem követem. Az én materializmusom sokkal nemesebb alapon nyugszik, mintsem te gondolod. Az én atheizmusom- nak van egy bálványa, ez az igaz szerelem, melyért képes vagyok lemondani az egyetlen társadalmi kötelezettség betöltéséről, a házasságról, mely az embernek subjectiv boldogságot adhat, de meggyalázni ezt az érzelmet soha nem fogom !

— Nem akartam a legutolsó kártyám kijátszani ellened, kedves fiam, mert nem akartam neked esetleg fájdalmat okozni. De már ha benne vagyunk ebben a tárgyban, azt akarom, hogy mint gentlemann gentlemannel szemben, nyílt sisakkal álljak eléd. Igen, én nem gondoltam, hogy benned ekkora erkölcsi makacsság van s téged valódi kék vérnek hittelek. Feltételeztem benned a családi hagyományoknak legmesszebb menő tiszteletét. Látom, csalódtam. Mindegy. Amit tettem, őseim emléke követelte tőlem. Tudd meg fiam; hogy én a te ideálodnak balga reményeit széttéptem. Húszezer koronát küldtem neki s megírtam, hogy irántad táplált szerelméről örökre mondjon le. Remélem, a kárpótlással meg lesz elégedve ....

— Ezt tetted atyám? Úgy nincs mit beszélnünk többé egymással. Te határoztál sorsom felett.

*

* *

— Az ifjú báró leverten ballagott a cursa- lon felé. Szivében dermedt fásultság uralkodott; qgy érezte, hogy ezután nincs többé semmi, amiért küzdenie érdemes dolna. Élni fog, mint sok más ember, azért, hogy az élet színpadán mozgó chab- lonos figurák számát szaporítsa; élni fog, mint egy gép, mely addig mozog, mig rugói el nem kopnak. Hanem a halálra nem gondolt.

— Midőn a nagy terembe érkezett, hol a balatonfüredi fürdőközönség szine-java már összegyűlt, fásultan telepedett le egyik újságokkal berakott asztal mellé. Nem érdekelték a pikánsnál pikánsabb flirtelö párok, a beczézö érdekeltséget színlelő leányos mamák, a robotban udvarló öreges gigerlik. Angolos flegmával merült a ma érkezett lapok újdonság-rovatába, hogy valamivel szórakoztassa megkinzott lelkét.

—» Egyszerre csak kiesett az ujságlap reszkető kezéből, Arcza halotthalvány lett, szemei egy pontra meredtek, ahol egy rövidke kis hir volt az újságban. Más észre sem vette talán, de neki megroncsolt világát végkép romba döntöntte az a néhány sor. . , . . . »B . . . . Malvin varrónő holt testét tegnap délelőtt fogták ki a k. . . i halászok a Dunából. Azt suttogják, hogy a szerencsétlen leányt egy főrangú ifjú iránti reménytelen szerelme kergette a hullámsirba. »

— Ennyi volt a rövid napihir, mely az ifjú

Berzenczey bárót halálra sebezte. Felállott az asztaltól s némán köszönve, elhagyta a társaságot.

— Másnap reggel vidám mosolylyal kelt fel a gyönyörű augusztusi nap. Balaton-Füred sétányai felett kedves csicsergéssel köszönté a dalos madár sereg.

— Az öreg Berzenczey báró korán kelt hogy kissé felfrisitse deranyirt szervezetét egy jókori sétával. A báróné édesdeden szunnyadt még, orczái lázban égtek. Talán az esteli balatoni kirándulás emléke csalt pirt hamvas arczára.

— A bárót érzéketlenül hagyta, e bájos, kép nem volt most egyéb vágya, csak ki, ki a szabad természetbe 1 A sétány szépen gondozott utain elmerengve, fáradtan ment, mint egy automata. Olykor-olykor felvillantak emlékében azon beszélgetés egyes részletei, melyeket fiával az este folytatott.

— Már messze künn járt a szabad mezőségen, midőn hirtelen megállt, mintha villámcsapás érte volna. A mezei utón egy merev hulla feküdt, ruházata után ítélve a jobb társasághoz tartozott, mig ólt. A báró balsejtelemtől szorongatva, az ismeretlen arczába nézett. A fia volt. Jobb halántékán egy piczike piros sebhely s mellette egy játék-revolver. Ennyi volt az egész.

... A parányok anyagcseréje megindult . . . Berzenczey báró rosgatag léptekkel tért haza. Erezte, hogy gyilkosságot követett el... V. S