Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1900-07-15 / 14. szám
mindezeknek tartalmával és szellemével. Biztosítja a békét és jóllétet, a nemzeti erősödést. Megtestesíti a műveltség, a felvilágosodás eszményét. Diadalra juttatja a politikai mérséklet, vallási türelem és lelkiismeret-szabadság szellemét. Ha nagy volt harczaiban: nagyobbnak mutatta magát, mint a béke hőse. Ha dicső volt. mint fejedelem: még dicsőbbnek bizonyult, mint a nemzetet megmentő eszmék főpapja. Politikai nagy ellenfele, Pázmány a biboros, maga is elismerte Bethlennek messze jövőbe kiható bölcseségét és hazafiasságát, a maga kulturális alkotásaival pedig nyomról nyomra követte öt, A Bethlen Gábor erkölcsi és politikai hagyatéka nemzeti dús kincsünk, mely évszázadokon át szenvedett veszteségek után is, kamatos kamataival gyarapodva, nem csekély alaptőkéje lett az egységes Magyarország alkotmányos életének, szabadelvű irónyban fejlődésének, végkép mai erejének is. A szobor, melyet neki dicsőségesen uralkodó királyunk a székesfővárosban állít, elismerése, nemzeti létünk ezredik éve után is, j annak az értéknek, mely Bethlen Gábor örökségéből szállott a magyar koronára. És a szobor, melyet Bethlennek a nemzet fog az ő legsajátabb | dicső alkotása, kollégiuma végleges székhelyén, Nagy-Enyeden emelni, záloga lesz az ö erkölcsi hagyatéka elfogyhatatlan voltának. Alsófehér- megyébsn, hol az ö porai szétszórvák. e megye székhelyén, hol szelleme hamvadatlan maradt, ; szobra, melyet az egységes magyar nemzet állit, melyet nemzetiségek tisztelettel környeznek, egyszersmind első kegyeletes emlékjele lesz az I egykori Erdélyben a nemzeti tejedelemség dicső korának. E szoborra szánt adományoknak, s egyszersmind az idacsatolt (számozott) Gyűjtő ívnek a folyó 1900 év végéig beküldését ’ azafias bizodalommal kéri és várja, Nagy-Enyeden, 1900. márczius havában, az országos Bethlen-szobor- bizottság nevében : Gróf Bánffy György, valóságos belső titkos tanácsos, az országos szobor- bizottság elnöke. Gróf Bethlen Géza, Torda- Aranyosmegye főispánja, az országos szobor- bizottság alelnöke. Zeyk Dániel, Alsófehérmegye főispánja, az országos szobor-bizottság alelnöke, j a végrehajtó-bizottság elnöke. Bodrogi János főgymn. tanár a szobor-bizottság titkára, Orbai Lajos, a Bethlen-kollégium pénztárosa, a szoboralap kezelője. Bartha Zsigmond, főgymn. tanár, | ellenőr. Városi közgyűlés. !90Q. június 28-án. Térhiány miatt csak most emlékezhetünk meg a junius 26-án tartott városi közgyűlésről. Gyűlés kezdetén elnöklő polgármester jelentést tett a 25-én váratlanul megtartott s a pénztárt teljesen rendben talált pénztár vizsgálatról. Aztán a tanács beterjesztésére az Incze j Sándor és társainak a kismalom s a mellette levő területre kötendő egyezségre vonatkozó nyilatkozatot a gazdasági és pénzügyi bizottságok javaslatával egyezőleg az 1886. évi XXII. t.-cz. 25. §., illetve 59. §. értelmében névszerinti szavazással elfogadta a következő határozattal: »A képviseleti közgyűlés elfogadja és határozatilag kimondja, hogy miután az esetben is, ha Felsőbánya városa, mint remélhető, ezen szóban levő s az angoloknak már eladott területekre folyamatban levő pert meg is nyeri, a hozandó ítélet jogerőre emelkedési és kiadási idejét, valamint a veres kátrány elhordására adott 2 havi időhaladékot tekintve, csak az év végén adhatja át vevőknek és igy az angolok ez évben ismét nem kezdhetik meg a tervezett horganygyár építését és emiatt az itt való építkezéstől elállhatnak, de másfelől perújítás esetén a per évekig elhuzódhatik, a per elhúzódása folytán pedig a területekért hátralevő (2000 frt) 4000 korona ismét csak évek múlva fizettetnék be a város pénztárába csaknem oly kamat veszteséget okoz, mint az egyezség elfogadásával kifizetendő összeg. Felsőbánya városának pedig érdekében áll, hogy az itt pangásban levő bányászati viszonyok mellett egy oly gyár létesülését segítse elő, mely mig a szegényebb ércztartalmu bányaterek miveltetését lehetővé teszi, addig számos munkásnak nyújt keresetet, megélhetési forrást, ezen indokok tekintetbevételével az egyezségi nyilatkozatot egyhangúlag elfogadja azzal, hogy az egyez- j ségben kikötött (500 forint) ezer "korona ősz- j szeget a perben a Felsőbánya város javára megállapított perköltség levonásával Incze Sándor és társainak az egyezséget elfogadó jelen közgyűlés napjától számított 8 napon belül feleb- bezésre való tekintet nélkül tanács kifizetheti, I : mert jelen határozatnak közbevetett felebbezés esetén jogerőre emelkedésére szükséges idő bevárása után a horganygyár építése ismét elodáztatnék az egyezségileg kikötött összeg kifizetésére megjelölt határidő be nem tartásával pedig az egyezség meg nem köthető; kiköttetik Felsőbánya részéről azonban, hogy Incze Sándor s társai a szóban levő területről a veres kátrányt az ezer korona kifizetési napjától számított 2 hónapon át szállíthatják csak és úgy, hogy ezen szállítással, illetve a veres kátrány hordásával az anyagokat az építkezésben ne gátolják.« A közgyűlés ez ügy letárgyalása után Uglár Lajos és Hosszú János lakosoknak földtér feladása iránti kérelmét teljesíthetőnek, mig Róth Ferencz ugyanilyen kérvényét elfogadhatónak nem találta Ezután a lovak, szamarak és tehenek legeltetésére nézve határozott közgyűlés, mely határozat a város malmára hihetőleg nem sok vizet fog hajtani. Szól a határozat következőleg: A képviseleti közgyűlés a mezőgazdasági bizottság, a gazdasági és pénzügyi bizottságok ez ügyben kelt véleménye alapjan határozatilag kimondja, hogy ezutánra a legeltetésnél történő visszaélések megakadályozása czéljából minden gazda, ki lovát vagy szamarát a legelő területre kibocsátja, tartozik csorda, illetve legeltetési dijat fizetni s ezen dij ló után évi 2 korona, szamár után 1 koronában állapittatik meg. — Csordán kívül csak hatósági engedély mellett szabad legeltetni, amely esetben az érvényben levő csorda-bérnek fele fizetendő. Olyan gazda pedig, ki több tehenet vagy sertést tart, de azok közöl csak egy után fizeti be a csordabért, állatait pedig naponkint felváltva bocsátja ki legeltetésre a csordával, tartozik mindenik után az egész csordabért kifizetni. Végül, aki csak egyszer hajtja is ki állatait a csordába, tartozik az egész évi csordabért befizetni. Ezen intézkedések a jövő év elejétől kezdődőleg lépnek életbe.« Ezen határozatnak jogosságát senki se vonhatná kétségbe, ha nálunk volna legelő- De köztudomás szerint nálunk a legelőre jóllakva kihajtott állat onnan éhesen jön haza Nehezen élő szegény lovas gazdáinkat nincs miért fizetésre kötelezni azért, hogy takarmány kímélésből éjjel esőben, csúnya időben legeltetik állataikat. Az a baj, hogy ezek egy része beengedi egyesek tulajdonába, kertjébe, rétjébe állatait, ezt kellene megakadályozni az által, hogy mikor egyiket s másikat tetten érik, büntetnék meg úgy, hogy ne lenne kedve többször másnak kárt szerezni. Vajon az évi 2 korona dij, melyből bizonyára nem sok kerül a pénztárba, megóvja-e a birtokosokat a kárvallástól? Aztán tessék majd számbavenni, mi haszna lesz a városnak határozata másik részével. Eddig 2 állat után fizettünk 1 koronát, hogy felváltva egyik is másik is kijárja magát. Ezután nem Felsőbányái Hírlap. megy egy sem csordába. Kiszaladgálják magukat udvaron vagy utczán és utóbbi helyen esetleg egyik s másik gyermek lehet áldozata. Azért, hogy a tehén kiszalad az udvarból az utczára, csak nem vonják büntetés alá az embert ? Sok czélszerütlen újításra el lehet mondani, lehet erre is: Ne bántsd a régi mesgyét, mert kigyó búvik ki alóla. Volt ezután még egy igen fontos tárgya, az egyesek tulajdonjogát védeni óhajtó határozata a közgyűlésnek, a mezei utak kijelöléséről. Nálunk nem csak a szélrózsa minden irányában járó fa és vizhordók, hanem a szekerekkel járók is mennek, járnak széltére a réteken keresztül-kasul amerre és a mikor tetszik. Volt reá eset épen az idén, hogy egyik tulajdonos a másiknak rétjén május 2-án állandó esős időben egész nap hordatta a trágyát, arra sem vigyázva, hogy legalább egy nyomon menjen a szekér, hanem ahány menet, annyi ut. Nos, hát ez tűrhetetlen ázsiai állapot. — Belátta,, tapasztalta a maga kárán is e viszássá- got polgármesterünk is, ezért indítványt tett a sérelmek lehető orvoslására; kijelölik a nél- külözhetlen utakat, a feleslegeseket pedig elzárják. Utolsó tárgya volt közgyűlésnek a nagy- méltóságu m. k. kereskedelmi miniszter urnák leirata, melylyel a Felsőbányán a csipkeverésre alakulandó magánvállalat czéljaira évi 1000 (egyezer) korona állami segélyt helyez kilátásba. Ezen leirat folytán a csipkeverési vállalatot Felsőbánya városa mint erkölcsi testület felügyelete alá veszi s működésének ellenőrzésére Szüszner Ferenczné, Farkas Jenő társ-elnöklete alatt,, Papp Márton, Háder Ferencz, Mikola Antal, Vagányi Kálmán tagokat választja meg. Szüszner Ferenczné segítségére Szmik Gusztika kisasszonyt kéri fel. Felelős szerkesztő : Nagy Lajos. Főmunkatársak Vagányi Kálmán és Imre Karoly. Kiadótulajdonos: Nánásy István. A zsibói vasút uj menetrendje. *1» 4» ‘f* 4* 4* 4* 4* 4» 4* »I* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* *1* 4* 4* 4* 4* *?* 4* 4j 4* 4* 4* 4* £*«(»/*> «X® «)(» «to «to «x» /to <•)'(» «to «to «to «to «to «to síi «to sto «to «to eí(i sí-i «i» «to «to «to «j(í> sí» «to «to «to «to «to «to MEGHÍVÁS. 1 m* A „Felsőbányái Hitelszövetkezet“ mint az Országos Köz> ponti Hitelszövetkezet tagja, múlt hó 29-re meghirdetett közgyűlése határozatképtelen volt, minél fogva folyó hó 29-én d. e. II órakor, a városháza tanácstermében fogja megtartani évi rendes közgyűlését, melyre az üzletrész tulajdonosok azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy ezen közgyűlés az alapszabályok értelmében, tekintet nélkül a megjelenendő tagok számára, határozatképes leend. Tárgysorozat ugyanaz, mint a múlt gyűlésé. Felsőbányán, 1900. julius hő 15-én. Az Igazgatóság. tfpipiifppfpiifp «X» «X® «X® «X® «X® «4® «X® «X® «X® «X» «X® «X® «X® «X® •X® »A3 «X® <*X® Ú[S> «i» «|» «j* «j* 4* 4* *{* 4* ’{’ *}* H'* *i* t f 4* ™ «).(? «X® «K» «X® tó* eX® eX* eX® »'4 * 4 «X» f y Y Y Y v Y Y V "r Y t jg§*-a NYOMTATTA NANASY • ISTVÁN NAGYBÁNYÁN. c c c 2 3 SS r; ^ O Sß r rri ^ c <U CJ ^ • S í ll-gel C | -3N g^N 15 .5 .5 vájj Minden Minden ^ ^ S nap kedden 10 ' ? 2 5 12 H Ind. Nagybánya . . Érk. A 310 8*091019 10':ß ;i*22 5^ M I í.-Lapos . . . . ,, 2^7 7*46 9^6 11* 3 3^2 *>18 ,, K. Hosszuf.ilu . ,, 2 3L 7-30 glo ír15 3 31 6-01 It F’ehérszék ... „ 2-19 7<x 9® 11- 3i 3 40 ß-17 Jt Nagy-Nyires. . „ 21,4 7 03 yHÍ 11« 3-^h ß-3a j; fiülelinod. . . . ,, i 44 ß 45 355 12- i> í--3i 6M ., Denedekfilv.i . „ 1-7 6 38 g37 12 >7 -Í-2S 7® „ Széplak .... „ 1-30 ß io 8® [2 31 4.43 7-u tj Szarnosudvarh. ,, 1'08 6 or> [2-48 450 7-32 j( Zsibó................. „ 12‘4g 5 47 gőö 53 45 9 0. ,, Deés ................ „ 9 38 4-lr> 21 y Érk. Kolozsvár . . . Ind. pj 7‘2.r>
