Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1900-07-15 / 14. szám

Felsőbányái Hírlap.

Nyílt levél a magyar tanuló ifjúsághoz.

A huszadik századot a munka nagy ünnepe, a párisi virágkiállítás nyitja meg. Amit az emberi egyenlőség, testvériség és szabadság jeligéje alatt az emberi elme szépet, magasztosát gondolt; amit millió kéz, támogatva az emberiség szolgálatába hódított öserök: a gőz és villamosság által, jót, hasznosat alkotott a XIX. századon át: azt Páris, a világváros, óriási keretében, kápráztató fényben, elbűvölő összhangban tárja elé a világkiállítás.

Mint delejtüt a sarkcsillag, ellenállhatatlan vágy vonzza minden időben a tudvágyó emberi lelket a jó, igaz és szép megnyilatkozatai felé.

A munka nagy ünnepe, a párisi világkiállítás le hármas jeligének meglepő tényekben kijegecze- dése. Innét a hatalmas népvándorlás, az emberiség milliónak özönlése Párisba, a czivilizáczio Mekkájába.

Hazám ifjúsága! Közoktatási kormányunk bölcsesége megnyitotta előttetek is az utat; előrelátása lehetővé tette, hogy édes szüléitek nagyobb pénzbeli megterhelése nélkül, kényelemben, jóllétben végezhessétek a nagy utazást Budapestről Ausztrián, Németországon át Párisba s onnét visza Svájczon, Tirolon át haza. Lehetővé tette, hogy a modern műveltség és finomodás legnagyobb góczpontjában, Párisban, s a minden képzeletet felülmúló gazdag világtárlaton nyerjen a szép, jó és nemes iránt fogékony telketek benyomásokat, melyek nemcsak kitörölhetetlenül vésődnek az emlékezetbe, de átsziirödve az ifjú képzelet láthatatlan idegszálain, elméteket ideálokkal gazdagítja, akaraterőtöket az életre áldást hintő munka vágyával erősiti.

A párisi világtárlat maga egy nagy világ. Tanulmányozásra, ismeretgyüjtésre véghetetlen terület. A szakértelem és tapasztalás azonban kijelöli kinek-kinek azt, mi hozzá legközelebb eső. j Ti, magyar ifjak, tudós tanáraitok felügyelete alatt, Párist s a világtárlatot alaposan ismerő férfiak kalauzolása mellett, rövid napok keretén belül, szellemetek tulcsigázása, izmaitoknak kifárasztása nélkül, gyönyörrel szemlélni fogjátok az ész és kéz csodás alkotásait s mindazt, mi bennünket, magyarokat, a művelődés kapcsaival a világ művelt nemzeteihez fűz; látni fogjátok az emberiség egyetemes haladásával párhuzamban, saját nemzetünk előremenetelét is külön korszakot alkotó századunkon át.

A tanulmányi utazás ily magasztos czéljai- val szemben mit szóljak a magyar tanulók párisi utazásáról annak technikai részleteiről ?

Közoktatási kormányunk megtisztelő bizalmából, s hazánk legnagyobb forgalmi vállalatának, a m. k. á. vasutak városi menetjegy-irodájának J támogatásával én intézem utazástok összes ügyeit. Erkölcsi, egészségügyi, tisztasági tekintetben kifogástalan szállodákban nyertek lakást, élelmezést szép utazástok egész terhe alatt. Harmincz évi tanári és igazgatói pályámon az ifjúság jóllétéért legjobb szívvel munkálkodtam szüntelen. Ez párisi tanulmányi utazástoknál is programmom sarkalatos tétele.

vételét, hogy az adatok hitelesek, csupán a kéről- I mező vallása nem volt megállapítható.

így folydogált a kor-bizonyitvány kérdése, mikor Gyuri újra besompolygott hozzám. Nagyon sürgős az ügy tekintetes Uram!

Hogy-hogy?

Egy kis fiam született tegnapelőtt. Olyan kedves poronty, azokkal az apró kis szemecs- kéivel ha rám néz, azt hiszem, ez az egész Pest az enyém. Nem szeretném, ha törvénytelennek kellene beírni.

— Helyesen van Gyuri. Mindjárt szaladok a városházára megtudni, hányadán állunk. A városházán azt felelték: — Az ügy felment újra a kultuszminisztériumhoz, hogy mi történjék a kérelmező vallásának meg nem állapithatóságából kifolyólag.

A kultuszminisztériumba felmentem egy hét múlva.

Az ügycsomót (már akkor csomó volt) elküldték Munkácsra a püspökhöz, véleményadás végett.

Ezalatt a bába türelmetlen volt fenyegetöd- zött; a gyermeket meg kellett keresztelni, még pedig törvénytelennek. Eleinte görög-egyesültnek akartuk, de kitűnt, hogy ilyen egyház nincs a fővárosban s hogy Budapest Jászberénynek a filiája.

Forduljatok bizalommal kedves szüléitekhez; kérjétek beleegyezésöket és pénzbeli áldozatukat ahhoz, hogy a magyar tanulók részére, közoktatási kormány által engedélyezett és ajánlót . a párisi világkiállítás m. kormánybiztosának főfelügyelete alá rendelt utazásban résztvehessetek. Jöjjetek tömegesen. A külföld figyelme felhiva utazástokra. Számbelileg is imponáljatok.

lóé ne csak igy ! Virágáról ismerni meg a fát. ja nemzet diófájának virága az ifjúság.

Megjelenéstek Párisban, a világtárlaton, legyen méltó tanulmányi utazástok czélja hoz, és a magyar névhez. Fűzzel tartoztok édes szüléiteknek, tartoztok önmagatoknak, tartoztok a közös édes anyának, a hazának, melynek szeretete itthon s távolban, az élet minden viszonya között legyen szövetnek, mely utaitokat bevilágítja. Mindenütt, amerre jártok, Dunától a Szajnáig, Kárpátoktól az Alpesekig, megjelenéstek, szerep- léstek, modorotok legyen élő bizonyítéka annak, hogy ti egytől-egyig művelt nemzet fiai vagytok. Ég áldása reátok ! A viszontlátásra! Budapest, 1900. június hóban.

Propper N. János

kereskedelmi akadémiai volt igazgató.

Különfélék.

Jancsó Janka állami kisdedóvónő, miután betegségéből felépült - visszajött körünkbe, 1 évig elhagyott kedves munkakörét folytatni. Ölömmel látjuk Jancsó Janka kisasszonyt felfrissült erőben, jó egészségben kisdedeink körében.

A csipkeverési tanfolyamra a kereskedelmi miniszter Hegedűs Sándor ő nagyméltósága évi 1000 korona állami segélyt utalványoz tárczája terhére. Legalább már ez is állandósítva lesz. Kérdés azonban, hogy az évi 1000 korona elég lesz-e megfelelő tanerő s más kiadások ellátására ?

Megrendítő családi dráma. Máramaros- Szigeten junius 25-én Kiss Géza divatáru kereskedő agyonlőtte előbb feleségét, aztán magát s ezzel mély gyászba borította az ottani tekintélyes iparos Kádas István köztiszteletben álló egész családját. A könnyelmű férj, miután rövid idő alatt elpengetett neje vagyonából 11 ezer forintot, a gondos, leányuk jövője felett méltán aggódó szülők haza hívták gyermeküket s a férjéhez még akkor is hitvesi szeretettel ragaszkodó feleség magához fogadta azt, ki földi élete léhaságát betetézte azzal a szívtelenségre valló bűntettel, hogy megfoszsza életétől azt a jó nőt, ki szülei tiltakozása ellenére is hozzá ment feleségül, sőt szive utolsó dobbanásáig szerette. A mérhetlen bánatra hívottak találjanak vigaszt nyugodt lelkiismeretűkben, a tisztelők, barátok fájdalmokbari osztozó részvétében.

Vida Mariska okleveles tanítónő, miután a kisdedóvoda vezetésével megbízott 3 havi idejét állami óvodánkban kitöltötte, eltávozott városunkból, hogy a polgári iskola vezethetésére kivántató tanulmányozásához hozzá kezdjen. Vida Mariska e rövid idő alatt is bizonyságot

Egy pár év múlt, eljárt a kérvény fühöz^ fához (közben a gyermek is elhalt), mig végre elrendelte a magisztrátus az idén a Gyuri testszervezetén ik szakszerű megvizsgálását, hogy Irány esztendős lehet: tulvan-e a hadi szolgálat idején stb. — Pózén végzés kiadatatott a városi főorvosnak.

A főorvos mindenekelőtt jelentéstételre szólította fel Gyurit, hogy hány esztendős lehet, tulvan-e a hadi szolgálat idején stb.

Egyszóval már nagyon szépen megvolt indulva az ügy, úgy hogy tiz-tizenöt év alatt talán megkapta volna a kor-bizonyitványt, hanem a hóbortos Gyuri a fentebb jelzett biztató stádiumnál elvesztette a türelmét s igy szólt nevetve:

— Hagyjuk abba tekintetes Uram ! Kár egy vakarintást tenni benne. Hiszen csak nem bolondultam meg, hogy odaálljak szégyenszemre az oltár elé, most ősz fejjel, fogatlan menyasszonynyal.

— Most? Jó volna, hiszen még csak a feleuton vagyunk. Igaza van, ha abbahagyja. Mind más volna, ha a gyerek élne.

— Hiszen ha a gyerek élne — szólt Gyuri sóhajtva. Azóta már nagy volna, ö maga szaladgálhatna a dolog után.

tett tanításra hivatottságáról. A most véget ért iskolai év elején Apában, mint állami tanítónő kezdte az ifjú leány pályáját s félévi tanítóskodása után jött ide, mint óvónő, s egészen beletalálta magát itt is uj helyzetébe.

Schulsz Károly gymnásiumi It-od osztályú tanulót, ki az 1899—1900. iskolai évben a nagybányai főgymnásiumban jeles eredménynyel 1 végezte az í-ső osztályt — a helybeli részvény- takarékpénztár igazgatósága e hó 4-én tartott üléséből az általa létesített 1000 korona alapítvány kamatjának élvezésére egyértelemmel ajánlja a jövő 1900—901-ik iskolai évre.

Nagyvásár lesz holnap és holnapután e hó •6-án és 17-én városunkban.

Péchy Kálmán kataszteri becslőbiztos határunkban földbecslési munkálatait bevégezvén, városunkból elutazott.

Nyaralás szempontjából nálunk eddig megjelent kedves vendégeink névsora: Premperger Dezső tanár Budapestről, özv. Nyegrus Edéné és leánya Nyegrus Gizella Halmiból, Kallós Jánosné és Kallós Margit Nagykárolyból, dr. Révffy László és leánya Révffy Romanka a sziniaka- démia növendéke Pozsonyból, Becker Pál magánzó Berlinből, Vértesy Arnold iró és lap- szerkesztő Budapestről, Smidt Antal tanár és I neje Budapestről, Mihálcsik József áll. tanító és neje Hatvanból, Barthos Emma áll. tanítónő Rutkáról, Nyisztor Amália áll. tanítónő Kapnik- bányáról, Joós Lajosné és családja Nagyágról, özv. Baló Jánosné Kassáról, ifj. Gábor Józsefné és családja Kecskemétről, Endrei Ákos áll. középiskolai tanár és családja Kaposvárról, Simon M. ny. tábori lelkész Bpestről, Streitmann Antal tanár Nagybecskerekről, Kuróvszki Ferencz kir. törv.-széki biró és családja Nagyváradról, Nagy Sándor és neje Budapestről, özv. Karácsonyi Sándorné és családja Budapestről, Színik Gábor és családja Sátoraljaújhely, Jékli Irén áll. tanítónő Prakfalváról, Poós Istvánná és | családja Budapestről, Gallér Antal és családja | Szegedről, Mosdósi Imre kir. tanfelügyelő és családja Budapestről, Péchy Kálmán Debreczen- ből, dr. Berks Leó és családja Aranyidkáról, Földesi Margit Nagyváradról, özv. Machsard Jánosné, Machsard Regina Fiúméból, özv. Szenáki Gyuláné áll. tanítónő Tőke-Terebesről, Kunszli I Ilona Tőke-Terebesről.

Elhalasztott állatorvos-választás. — Felsőbánya város képviselő-testületének tagjai e hó j 8-iki kelettel következő meghívást kaptak: » Vármegyei alispán urnák 15,848 - 1900. szánni rendelete alápján alispán ur nevében felkérem a képviselő-testület t. tagjait, hogy folyó hó 10-én, azaz kedden d. e. 11 órakor tartandó állatorvosi választó rendkívüli közgyűlésre megjelenni szíveskedjenek. Kelt Felsőbányán, 1900.

| évi julius hó 8-án. Farkas Jenő polgármester..« Azt gondoltuk tehát, hogy végre-valahára a sok kalamitás után e mizérián is segítve lesz, lesz állatorvosa a rég nélkülözött közönségnek. A választásban gyönyörködök siettek is fel a választó közgyűlésbe. A reménykedők csalatkoztak. Alispán ur sürgönyileg tudatta polgár- j mesterrel, hogy akadályoztatása miatt a választásra nem jöhet sem ő maga, sem a vármegyei főjegyző ur. — Éppen most olvassuk, hogy az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. t.-cz. szentesítve lett. Tehát ettől a »szép jogától« is elesik jó magyar népünk!

Megjelent a szatmári ev. ref. felső leányiskola 1899 — 1900-ik évi értesítője Demjénné Molnár Ilona szerkesztése alatt. — Ezen, a prof. tanügy érdekében is hasznos hazafias szolgálatot teljesítő jónevü intézet évi értesítője felöleli mindazon kiválóbb mozzanatokat, melyek az intézetet közelebbről érdeklik. Az intézetben van internátus is 44 korona havi, díjfizetéssel. Tandíj 4 korona beiratáson kívül évenkint 66 korona. Zenedij havonkint, aszerint, amint több vagy kevesebb órát vesz a növendék, 7, 10 és 20 korona.

Bethlen Gábor fejedelemnek Nagy-Enyeden érezszobrot emelni szándékunk. Szobrot egyik legnagyobb legdicsöbb magyarnak, akit e nemzet hálája s kegyelete örökre megillet. Az erdélyi fejedelemség a mohácsi vész után nemzeti létünknek Menedék-bástyája, két századon át, e bástyának'pedig a legmesszebb látó őrállója Bethlen Gábor. Tisztán néz a jövőbe, s a nemzeti királyság már feladott várát visszafoglalni, Szent István koronáját maga fejére tétetni nem siet. Annál inkább megerősíti a várnak megmentett végbástyáját, az erdélyi magyar fejedelemséget. Megerősíti tetteivel, intézkedéseivel, alkotásaival;