Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1900-04-22 / 8. szám

Felsőbányái FI írlap. Junius 29-én. Este megérkezése és fogad­tatása a dalegyleteknek a vasútnál. Elszállásolás. Ismerkedési estély a Kossuth-kertben. Junius 30-án., Délelőtt. Jubileumi köz­gyűlés. Ossz- és külön próbák tartása. Este az egyes dalegyletek előadása szabadon választott darabjaikkal a városi színházban. Vacsora a Kossuth-kertben. Julies 1-én. Délelőtt. Zenés mise. Össz- darabok előadása a városi színházban. Délután. Kirándulás a szőlőhegyre, esetleg Erdődre. Julius 2-án. Elutazás. E műsor keretében még szükséges rész­leteket később közölni fogjuk. Üdvözlettel: Dr. Vajay Károly Jaskovics Ferencz d. e. titkár. d. e. alelnök. Életbölcseségek. Ellenség Sokratest kérdezvén Krőzus, mi lenne uralkodásának vezér-elve? Megbosszulni, mond amaz, ellenségeimet és bará­taimat jótéteményemmel halmozni. Sőt inkább, felele Sokrates, sokkal jobban tennél, ha ellenségeidet jóságoddal barátiddá tennéd. Zsigmond császárt hibáztatta Lőrincz nádor, hogy legyőzött ellenségeinek éltöket s jószágaikat visszaadja, sőt barátivá teszi. Ezzel ölöm meg éppen őket, válaszolá a császár, hogy kedvezek nekik. A halálra ítélt. Phociont kérdezték, mit üzen végrendeletileg Phocus fiának ? azt válaszolá Phocion, hogy a most rajtam méltatlan­kodó athenebeiieken ne álljon bosszút. Anthistenes mondotta: aki erkölcsét tisztán őrizni akarja, szüksége van barátra s ellenségre, hogy amaz intéseivel, ez vádolásaival óvja őket a bűntől. Sok olyasmi van bennünk, mit ellenségeink észre- vesznek, barátaink látni nem akarnak Az ellenség szavainkra, tetteinkre figyelmez, hogy ezeket felhasználhassa ellenünk, mi pedig egész erővel vigyázni szoktunk, hogy botrányra valami okot ne adjunk. .Taxiles, Indiának egyik királya, a hóditő Nagy Sán­dornak eleibe rnenvén, így szólt hozzá: Párbajra hívlak ki té­gedet, de szellemi párbajra ; ha kisebb vagy nálam, fogadj el tőlem jótéteményeket, ha nagyobb vagy, te légy az én jóltevőm. Nagy Sándor barátsággal megölelvén őt, nem fosz- tolta meg birodalmától, sőt még növelte azt. Ember. Diogenes fényes nappal lámpát gyújtva, elindult végig a városban, sokan kérdezték, mit cselekszik? embert keresek — úgymond — azt jelentvén szavaival, hogy a városban alig van ember, kit erkölcsileg embernek lehessen nevezni. Nagy Sándor egy város ostromlásakor sebet kapván: íme felkiált, engem mindenek Jupiter fiának lenni monda­nak: ez a seb bizonyítja,. hogy ember vagyok. Diogenes látván egy ház ajtaján ezen feliratot: »Ide rossz embernek bejönni nem szabad» —- hát, úgymond Dio­genes, a ház gazdája merre megyen be? Alfonsus király testőrök nélkül járkálván, midőn őt udvarnokai eziránt figyelmeztették, nincs okom úgymond ő, félni, az én kísérőm az ártatlanság. Diogenes meglátván egv erkölcstelen ifjút amint az ég felé dobálna — igy szólt hozzá: nem fogsz, ifjú, czélt ta­lálni, azaz el nem nyeri az égi jót az, ki gonoszul é!. Különfélék. Szakvizsga. Báthy Sándor szatmárvárosi II-od oszt. számtiszt e hó 6 án tette le Buda­pesten a számtiszti vizsgát jó sikerrel. Diszoklevél-átadás. Gáborjózsef, Felsőbánya város díszpolgárának husvét másodnapján, április 16-án, d. e. adta át egy négy tagból álló kül­döttség, névszerint: Farkas jenö, Siissner Fe­rencz, Papp István, Nagy Lajos, a díszpolgári oklevelet. Polgármester szívből jövő szavakban nyújtotta oda a közös sajnálatra már hónapok óta ágyát őrizni kénytelenitett d szpolgárnak a csinos kiállítású oklevelet, hírre azonnal Siissner Ferencz a barátság hangján szólt szeretettel az iinnepelthez. A meghatottságtól is remegő ajkkal köszönte Gábor József e mindennél többre becsü­lendő kitüntetést a város közgyűlésének. Ott voltak e szép aktusnál az ö kedves családtagjai is részben. Ott a hűséges házastárs, ki oly oda­adással ápolja egy hosszú élet munkájában el­fáradt jo férjét, ott volt két gyermeke, ezek hitveseikkel, kikben gyönyörködhetik lelke, ott egyik kedves unokája, Mórág/i Rózika, aztán nagyon tisztelt sógora, Szmik Lajos pesti ügyvéd. Azon részben kifejezett, részben gondolatokban táplált jókivánattal távozott a küldöttség: Vajha sok ideig gyönyörködhetnék a kitüntetett a na­gyon szép megtiszteltetésben. Bánya-gyűlés volt e hó 8-án Kremnitzky Albert bányaigazgató lakásán. A Johanni és Péter Deák magánbánya-társulatok részvényesei­ből alakult vegyes bizottság gyűlt össze, hogy a két bánya-társulat közt felmerült határkérdésben tanácskozzanak. A Johanni-társulat igazgatója okmányokkal, jegyzőkönyvekkel igazolta, hogy e társulat közös megállapítás után dolgoztatott s igy a Péter Deák-társulat megnyugodhatnék abban, ha a Johanni nem tesz követelést az ö bányájában a szomszéd társulat áltál tett kiakná­zásért, vagyis a múltra nézve kölcsönösen fátyolt vetnek. A vegyes bányagyülésen résztvettek: Kremnitzky Albert elnöklete alatt: Stoll Béla, Géresy János, Farkas Jenő, Delhányi Zsigmond, Pap Márton, Nagy Lajos, Spáczay Gyula, Han- zulovits Kristóf, Lévay Károly, Tury Ferencz, Husovszky József, Labina Sándor és Tánczel György. Jótékonyczélu szinielőadás. A felsőbányái kath. legényegylet könyvtára javára az egylet tagjai által Felsőbányán, 1900. évi április hó 22-én a Korona-vendéglő nagytermében adatik a szökött katona. Színmű 3 felvonásban (4 vál­tozással) irta Szigligeti Ede. Személyek: Gróf Monti, Haldinszky József. Montiné sz. gróf Hamvai Kamiiba, Smal Róza. Korpádiné, özv. Kovácsné. Maksai Emma. Gergely kovács és Lajos szabó fiai Szombati Antal és Gudász József. Julcsa, Korpádiné gyámleánya, Krajczár Mária. Gémesi szt.-miklósi jegyző, Lendeczki Ferencz. Pista kovács-inas, Labina Sándor. Jancsi szabó-inas, Fuchs János. Antcmio, Monti inasa, Deák György. Kisbiró, —. Völgyi ezredes, Fridrich Géza. Saint Gerán franczia, Barkóczi Ferencz. Róbert, Monti titoknoka, Kovács János. Róza, Montiné társal- kodónéja, Fridrich Gézáné. Költő, Szendrei János. Festő. Rusiczki Gyula. Miska közkatona, Moldo- ván Illés. I., II. káplárok —:, —. Pesti biztos, —. Papanyek vendég, Mátra Gábor. Záblicsek ron­gyos ember, Smidt Márton. Jean, pinezér a »Zrínyi •-ben, —. Czigány prímás, Serbán Ferencz. Aratók, vasvillások, örök, játékosok, czigányok. Helyárak: 1. r. zártszék 1 korona 60 fillér, II. r. zártszék 1 korona 20 fillér, III. r. ülőhely 80 fil­lér, állóhely 60 fillér. Kezdete este 7 és fél óra­kor. Jegyek előre válthatók a gyó gyszertárban. Felülfizetések a jótékony czél érdedében hálás köszönettel fogadtatnak. A nagybányai ev. ref. egyházmegye tanügyi­bizottsága ülést tartott Szatmáron e hó 6-án Sátor Dávid szinérváraljai tanácsbiró lelkész elnöklete alatt. Jelen voltak: Magos Ferencz egrii, Nagy Fleh kispaládi, Nagy Lajos felső­bányái lelkészek, Sinha Lajos krassói, Mák Lajos herendi tanítók, mint tanügyi bizottsági tagok. A. gyűlésen a kör-látogatók számoltak be a téli félévben megtartott vizsgák eredmé­nyéről. Egyházmegyénk tanügyi állapota elég kedvező, a legtöbb helyen igen szép eredmé­nyű. Főleg a kisebb helyeken van némi fo­gyatkozás is, melyeknek orvoslására a tanügyi bizottság az egyházmegyére terjesztésében a. szükséges lépéseket megteszi. A Széchenyi-Társulat czéljaira a vármegye közigazgatási bizottsága az 1%-os megyei pótadó­ból 17.000 korona segélyt utalványozott ki s a társulat lelkes igazgatójának: Szuhányi Ödönnek felszólalására kijelentette, hogy mihelyt az alap engedni fogja, pótlólag még nagyobb összeget is fog folyósítani. Kegyes hagyományok. Az ev. reform, egy­ház részére b. e. Szűcs Sándor és neje szül. Borsos Erzsébet nagybányai lakosok, buzgó egyháztagok által végrendeletileg biztosított 2000 korona kegyes hagyományt e hó elején nagyt. Mády Lajos újpesti lelkész ur kifizette. E hó 8-án pedig itteni lakos Varga Lajos ur fizette ki b. e. testvére Varga Julia által az egy­ház urasztali czéljaira tett 200 koronát, egyhá- zias érzületre mutató adományát. Köszönet az adományt kifizetőknek, áldást a hagyományt tevőknek! Gondatlanságból származott nagy szeren­csétlenség. Tárcza Ilia szakállas-falusi lakos 33 éves molnár e hó 8-án dynamittal halászott s eközben ellőtte mind a két kezét. Akiknek ez hatáskörükbe tartozik, talán az illető szolga- birói hivatal közbevethetné magát, hogy egy­felől máskor az ilyenből származható Szerencsét­lenségeknek eleje vétessék, másfelől pedig az eszélyes eljárással hasznos étekül értékesíthető arany-mosó vagy vadasz-halásztelepnél vizsgá­lódni az Alaszka sziget déli részén, amilyenek: Csilkutbay, Csiknikbay, Kadiak, Valdiz, Tona- garokbay s végre megérkeztünk a kitűzött állo­másra, Alaszka fővárosába: »Sitká«-ba, itt vártuk a további rendeletet a hajó menésére vonatko­zólag. Nem sokáig kellett várni,‘ egy pár hét múlva megérkezett s mi felszedve horgonyainkat, elindultunk Japán felé. Jokohama volt az első kikötő, ahol rnegállottunk. Onnan felmentünk Kobi, Nagasaky (ahonnan írtam neked) és még egypár apróbb városba, amig aztán vissza nem rendeltek Jokohamába. Itt átvettük az egyik transporthajóról a Manillából jövő sebesülteket s aztán nekivágtunk a Csendes Oczeánnak. Tel­jes erővel haladtunk előre, hogy a szegény sebesült katonákat mennél előbb a partra tehessük. Egypáran meghaltak közülök, azokat elsülyesz- tettük a tengerbe épen a Sandwich szigetek előtt. Huszonkét, huszonhárom mértföldet tettünk órán- kint, a hatalmas hajónak az orra mindig a viz alatt állott a nagy gyorsaság miatt. Végre aztán megérkeztünk vissza »Seattle«-ba. , * Nagyszerű fogadtatás várt reánk, 3 hadi­hajó jött hatvan mértföldre elénk. Hatalmas ágyúzással teleltünk, amire minden erődnek, minden hajónak megszólaltak az ágyúi. A város­ban minden harang zúgott s ahány gőzhajó és gőzgyár volt, azoknak gőzsipjai mind sivitottak, mindezeket még keresztülzugták a hatalmas ágyuk bömbölései. Ez volt reggel korán, amikor befutott ha­jónk a kikötőbe. Úgy 10 órakor már minden hajó horgonyon állott, ugyanekkor a hadihajók legénységei s tisztjei kisorakoztak a partra s az­tán megkezdődött a diszfelvonulás. Elöl ment a mi hajónk bandája, aztán jött a mi legénységünk a »Perryo-röi utat törni szuronyszegezve, miutá- nunk jöttek a háborúból jövő önkéntesek részint gyalog, részint lóháton, a sebesültek pedig hord­ágyon, ezek után a többi hajók legénységei s vé­gül a huszárok, tüzérek s más mindenféle kato nák hosszú sorai, Négy órai hosszú masirozás után megálltunk a kormányzói palota előtt; hol egyesületek, clubok, gymnásiumok s különböző iskolák és tanintézetek növendékei voltak sorakozva egyen­ruhákban. A palota előtt félkört alakítva, vissza­szorítottuk a közönséget s a középre engedtük az önkénteseket és a sebesülteket. Mikor mind fel voltak állítva, 12 trombitás a hajókról elkezdte fújni a riadót. Ennek befe­jeztével a Washington-állam kormányzója tar­tott egy lélekemelő beszédet s azután kiosztot­ták az önkéntesek közt az általuk elfoglalt spa­nyol ágyukból öntött érdemjeleket. Végre elmúlt az ünnepély s 9 órai folytonos 'járás-kelés után hazamehettünk ismét hajónkra. így fogadták látod az Egyesült államok azokat a bajtársaikat, kik érettök szállottak síkra, tették koczicára éle­tüket Seattleból egypár hét múlva Tacomaba indultunk, onnan pedig most jöttünk át csak Kaliforniába San-Franciskóba. A karácsont kint töltöttük a tengeren, ugyszinte a tavalyi husvé- tot is, most pedig újévkor majd bajba kevered­tünk. Nagyon sürü köd ereszkedett le hirtelen s csak egy hajszál volt a híja, hogy neki nem mentünk egy német vitorlásnak, szerencse, hogy az alparancsnok (ki egyebet sem csinál, mint a csillagokat spektálja éjjelente) észrevette elég jókor. Most már nem tudom, mikor irhatok ismét neked, mert mint emlitettem, újból több hónapi útra készülünk. Csak azt a délafrikai kiimát nem szeretem, hidd el, szívesebben időzöm akár Bra­zíliában is, mint »Cape Town «-ban. Dehát sokat nem szeret az ember, csakhogy nagy ur a »mu­száj«. Itt, tudod, nem annyira a tanulás teszi az embert hanem főkép a két keze s az ügyessége. Én hála Istennek meg vagyok elégedve magam­mal az amerikai földön (értsd allegoricze: ha­jón). Beszélek öt különböző nyelvet: magyar, olasz, angol, horvát és spanyolt, csak a nímet nem megy sehogysem, nem áll rá a nyelvem. De ennyi elég nekem, ezzel az öt nyelvvel be­járhatom itt a tengeren az egész világot is. . .. De ni! csak most veszem észre, hogy múlik az idő, mar csak egy órám van szabadidőm s én még meg sem kóstoltam a néger gin-gint. (Kiváncsi vagy rá ugy-e, micsoda jó itóka ?) Cape Townból ismét Írok, addig is ölel mindnyájato­kat szerető bátyád i ni J Charles tíakcsy U. S. S. »Perry.«

Next

/
Thumbnails
Contents