Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1900-03-25 / 6. szám
Közgazdaság. Útmutatás a vértetü keresésére, megismertetésére és irtására. II. Miért veszedelmes a vértetü? (Folytatás.) A vértetü az almafára nemcsak azért veszedelmes, mert sebein állandóan tanyázik és megakadályozza azok teljes behegedéseit, hanem azért is, mert ha igen elszaporodik, akkor felvándorol az ágak felsőbb részeire, a vesszőkre és hajtásokra, azokat megszurja s erre a vessző vagy hajtás héja a tömeges vértetü ssurása következtében vagy megreped, vagy ha nem repedne meg, akkor ezen a helyen egy kisebb dudorodás női. Ez a dudorodás később azután elhal és kiszáradhat még a nyár folyamán, de a jövő tavaszig mindenesetre elhal s akkor úgy ezeken a dudorodáso- kon, valamint a repedés helyén is, a vértetü még nagyobb erővel folytatja. Az igy megtámadott galy és ág, habár félig-meddig életben marad is, tele van dudorodásokkal és soha be nem forradó sebekkel, melyekben a vértetü tanyázik. Az ilyen sebhelyek addig, mig a fa életben van, évröl-évre nagyobbodnak, növekednek és ökölnyi nagyságot is érhetnek el. Az igy tönkretett vessző, galy és ág azután télen részint a fagytól, részint az ölmos esőtől tönkre négy és a vértetütöl megtámadott almafa 5 —6 évi kínlódás után rendszerint elpusztul. Megtörténik ugyan az is, hogy az erősebb, nagyobb fa nem pusztul el egészen a vértetü támadásai folytán, de az akkor nyomorában nem fog többé teremni. III. Hogyan védekezzünk a vértetü ellen? A vértetü ellen való védekezés megkezdésére legalkalmasabb ugyan a téli idő addig, a mig a la meg nem lombosodik, de azért hozzá lehet és kell is fogni a védekezéshez azonnal, mihelyt bizonyosak vagyunk abban, hogy almafánkat a vértetü bántyja, tehát nyáron is. Ha a fa igen nagy mértékben van megtámadva a vértetütöl, akkor első dolgunk az legyen, hogy az igen vértetves ágakat, galyakat és fattyúhajtásokat, melyek a vértetüvel majdnem végig vannak boritva, vágjuk le és rögtön égessük el. Ha valamennyi vértétVes fáról az igen tönkre tett ágrészeket eltávolitottuk, következik a törzs és a megmaradt ágakon levő sebhelyek kitisztítása. Ez a petróleumnak szappanos vízzel való keverékével, az úgynevezett petróleum-emulzióval történik, mely következőleg készül: 15 dekagrm mosószappant fölaprózunk egy liter vízben s azt fölforraljuk. Ha egy kissé meghűlt, öntünk hozzá 2 1. petróleumot. Az igy összeöntött petróleumot és fölforralt szappanos vizet melegen közön- \ séges zurbolóval annyira jól és erősen összeverjük s kavarjuk, hogy az tejfölsürüségüvé váljék. A fákon levő vértetves sebek bekenéséhez már most ezt a petróleum-emulziót használjuk, de nem tisztán, hanem 4 — 5-ször annyi kissé langyos vízzel jól összekeverve. A bekenés kézi ecsettel (pemzlivel, pamacscsalj történik úgy, hogy ezzel, a mennyire csak lehet, egyszerre az egész sebet fogjuk föl és borítsuk be, hogy igy a vértetü a sebből a földre ne hullhasson. Használhatunk a petróleum-emulzió helyett a fák vértetves sebeinek takarításához bármely növényi olajat (repcze- faolajat, terpentin olajat) halzsirt és disznózsírt. Minthogy azonb n ezek az anyagok a petróleum-emulziónál drágábbak, azokat csak egy-két fánál lehet alkalmazni. Hogyha a fák valamennyi vértetves sebének tisztításával készek vagyunk, akkor következik, hogy a már petróleum-emulzióval, vagy egyéb F elsőbányai Hírlap. zsiradékkal megtisztított sebeket akár fatapaszszal, akár kátránynyal bevonjuk, hogy oda vértetü többé újból le ne telepedhessék. A sebek bevonásához használt anyagnak olyannak kell lenni, hogy azt egyrészt az eső le ne moshassa, másrészt, hogy a fának ne ártson. Ilyen fatapasz lehet az oltóviasz is, de jobb, ha azt kátrányból oly módon készítjük, hogy egy edényt 2/3-nyira megtöltünk bármiféle kátránynyal, s azt addig melegítjük, mig jól meg nem sűrűsödik. E melegítésnek az a czélja, hogy a kátrányból elpárologhassanak azok az alkotó részek, melyek a fára ártalmasak. Az igy előkészített kátránynyal azután bevonjuk a sebet úgy, hogy a kátrány annak felszínét, mint igen vékony réteg, teljesen védje. A seb eme bevonását semmi esetre sem szabad elmulasztani, mert a ki azt elmulasztja, legyen elkészülve arra, hogy abban a sebben, a melyből a vértetüt ő ma kiölte, két hét muiva ismét újabb és nagyobb vértetü foltot fog találni. A vértetü ugyanis szerfelett szapora rovarfaj. Óriási és gyors szaporodása teszi a fák veszélyes ellenségévé és. az teszi kötelességünkké azt is, hogy a vértetves fáinkat többször tisztogassuk végig. Nem szabad tehát azt hinnünk, hogy a sebhelyeknek kátránynyal való bekenésével munkánknak már végére értünk, mert a munka javarésze, habár az már könnyebb Lsz, csak ezután következik. Egy hét múlva az irtás után ugyanis újból végig kell vizsgálnunk a megtisztított fákat s a hol újabb vértetü folt van. azt most is úgy kell 1 irtani, mint az első esetben. Ezen tisztogatást azután annyiszor ismételjük, mig a vértetü fánk- j ról végleg ki nem pusztul Az első évi irtás tehát sok munkával jár, de ne feledjük azt, hogyha ez a munkánk alapos volt, akkor egy, vagy legkésőbben két évi munkával teljesen kiirtjuk a vértetüt ; de ha munkánk csak kapkodás és felületes í volt, akkor tiz év múlva is nyakunkon lesz a vértetü. Dimand Károly. bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Nagybányán, 1900. évi márczius hó 13-ik napján ÍBernhárdt Adolf kir. bírósági végrehajtó. 150—1900. szám. r Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi XL. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysomkuti kir. járásbíróság 1899. évi V. 195. számú végzése következtében Markovics József kisgérczi lakos javára Markovics Salamon kolczéri lakos ellen 9000 korona s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felülfoglalt és 2314 koronára becsült búza, zab, széna, lovak, kocsi, szekerek és gazdasági eszközökből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbíróság V. 102/7 - 1900. számú végzése folytán 9000 korona tőkekövetelés, ennek 1898. évi aug. hó 1. napjától járó 6 °/o kamatai és eddig ösz- szesen 181 korona 30 fillér biróilag már megállapított költségek erejéig Kolczéron alperes lakásán leendő eszközlésére 1900. évi április hó 5-ik napjának d. e. II órája határidőül kitüzetik es ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi XL. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek becs áron alól is el fognak adatni. Kelt Nagysomkuton, 19 10. évi márczius hó 18-ik napján. Dévay Lajos | kir. jbirósági végrehajtó. Felelős szerkesztő : Nagy Lajos. Fömunkatársak; Vagányi Kálmán és Imre Károly Kiadótulajdonos: Nánásy István. 236—1900. szám. v. h. i Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagybányai kir. járásbíróság 1900. évi V. 10Ö/1 számú végzése következtében Kárpáti End- réné szül Herr Ottilia javára Herr József ellen 808 kor. 042/g fill, s jár. erejéig 1900. évi február hó 24 és 25-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 895 kor. 14 fill, becsült vas és fűszeráruk, talp, üzleti berendezés, üvegek, olaj, bányarészek és nem igényelt bútorokból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagybányai kir. jbíróság 1900. V. 100/2 sz. végzése folytán 808 kor. 042/3 fill, tőkekövetelés, ennek 1897. évi decz. hó 1. napjától járó 5°/0 kamatait és eddig összesen 81 kor. 54 fill, biróilag már megállapított költségek erejéig Felsőbányán adós üzletében és lakásán leendő eszközlésére 1900. évi márczius hó 28-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kifizetik és ahoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881, évi LX. t.-cz. 107. és 108. $-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Schwarczkopf Adolf és Wolf javára is 27 kor. 38 fill, s j. erejéig. A törvényes határidő a hirdetménynek a 154-1900. v. h. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102, §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszék 16480—1899, számú végzése következtében a nagybányai önsegélyző népbank javára Schück Hermann, Wieder Mór, Brecher Mayer, Dán György ellen 180 K. s jár. erejéig 1900. február hó 7-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felül foglalt és 1757 korona 80 fillérre becsült bútorok, áruk, ital, hordók és szódaviz-gép és üvegekből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagybányai kir. jbiróság 1899. V. 906;2. sz. végzése folytán 180 korona tőkekövetelés, ennek 1899. évi augusztus hó 18-ik napjától járó 6% kamatai és eddig összesen 16 korona 48 fillér biróilag már megállapított költségek erejéig Kapnikbányán, adósok lakásán leendő eszközlésére 1900. évi márczius hó 30-ik napjának délelőtti II órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Nagybányán, 1900. évi márczius hó 9-ik napján. Bernhárdt Adolf, kir. bírósági végrehajtó. ÜNEM HULL A Szenzácziót kelt a gyógyfükivo- natom, melyet évek hosszú során át tanulmányoztam, hogy mikép lehessen meggátolni a megkopaszodástól az embert. HAJ, NINCS TÖBBÉ XIK ÁT O 1 üveg ára 2 korona 40 fillér. KOPASZ EMBER!! Felfedeztem és százszoros pénzzel R fizetek, ha kétszeri használat után rögtön meg nem szűnik a hajhullás, korpaképzödés és mindennemű fejbörbetegség. Kapható gyógyszertárakban és mindenféle illat- es pipereczikk-kereskedésben. — Főraktár: Török József gyógyszertára, Király-utcza 12. sz. — Erdélyi főraktár es vezérképviselőség: Góth Gyula illat- és pipereczikk nagykereskedőnél, Gyulafehérvár-Fötér. — Vidéki megrendeléseket utánvéttel eszközöj Egyedüli készítő és szétküldési I Cl í~\ úri-, nö'~ sz'n*lázi fodrász raktára. i vJ' Budapest, Nefelejts-utcza 17. NYOMTATTA NÁNÁSY ISTVÁN NAGYBÁNYÁN.
