Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1900-03-11 / 5. szám
Felsőbányái Hírlap. igazgatósági tag és az elnök együttes hozzájárulása szükséges. A szövetkezet hirdetményei a „Felsőbányái Hírlap“ vagy pedig a „Nagybánya és Vidéke“ czimü lapokban jelenjenek meg. 4. §. A szövetkezet székhelye Felsőbánya és működése kiterjed: Felsőbánya, Kapnikbánya, Dióshalom, Györkefalu, Nyegrefalu, Bajfalu, Pusztatelek, Laczfalu, Kisbánya, Giródtótfalu, Felsö- ujfalu, Magyarkékes, Felső-Sándorfalu, Kékes- Oroszfalu, Szakállas-Dombó és Oláh-Kékes, azaz tizenhat községre. 5. §. A szövetkezet 1940. év deczember 31-ig alakul meg; mely idő azonban közgyűlési határozattal meghosszabbítható. 6. §. A szövetkezet tagjaivá lehetnek 18— 56 éves, orvosilag igazolt egészséges nők és férfiak, kik valamelyik keresztény hitfelekezetbe tartoznak. Gyámság alatt levők a belépéskor a gyámi beleegyezést is kell, hogy igazolják. 7. §. Felvétel czéljából az elnöknél kell jelentkezni s ugyanekkor kell benyújtani az orvosi igazolványt, hogy ajánlkozó az ajánlkozás idejében egészséges-e? Az ajánlkozó korát az elnök ítéli meg a jelentkezéskor; ha azonban az ajánlkozónak a korát illetőleg a 6. $. szempontjából az elnöknek aggálya lenne, jogában áll az elnöknek megkívánni, hogy ajánlkozó a korát hiteles anyakönyvi kivonattal igazolja. Ha a jelentkező az elnök által tagul elfő gadtatott: az elnöktől ötven fillér díjért az elnök, jegyző és pénztárnok által aláirt könyvecskét kap, melylyel az uj tag a jegyzőhöz megy s ottan két korona belépési dij lefizetése mellett nevét két tanú jelenlétében a törzsvkönybe beírja, esetleg beíratja. E percztöl kezdve az uj tag a szövetkezet 20. 5- szerinti minden jogaiban részesül, de halála esetén a 9—12. §-okban előirt dijakat csak akkor kapja, ha a 12. §, szerinti 40 filléreket már legalább 20 elhalt tagtárs után befizette s azt könyvecskéjével igazo ja. A tagsági könyvecskékből befolyó összeget az elnök, a törzskönyvbe való aláírásokból befolyó összeget a jegyző a pénztárnoknak elismervény mellett négyhetenkint átadni köteles. (Folyt, köv.) Életbölcsességek. Beszéd. Sokszor megbántam, hogy beszéltem — mondd Simonides, hogy hallgattam, soha. Diogenes nevette az embereket, kik magtáraikat lakatra vetik, testöket pedig, melyen annyi ajtó és ablak van, nyitva tartják. Xenokratest valaki holmi ocsmány dolgok iránt kérdezgetvén, sokáig nem felelt, végre igy szólt: ily illetlen dolgok iránt kérdezz holmi hitvány embert s ne engem. Metellus vezér mások tanácsát nem igen szerette hallgatni, ennélfogva tervei titkosak valának. Egy valaki unszolván őt: No vezér, most már mit teendesz ? igy válaszolt : ha köntösöm tudná tervemet, még azt is eldobnám. Sokraleshez egy apa elküldötte fiát, hogy természeti ! hajlamát puhatolja ki. Sokrates azon kezdette, hogy felszóiitá az ifjút : Beszélj fiam, hadd lássalak. Agesileos spártai király előtt egy szónokot azért dicsértek, hogy üres tárgyról is bőven tud beszélni. Nem szeretem, rnondá a király, még a vargát sem, ki kicsiny lábra nagy sarut csinál. Isokrates egy Karaeon nevű bőbeszédű ifjútól kettős tandíjat kívánt, először, hogy jól beszélni, aztán, hogy hallgatni megtanitá. Anacharsis szobraira ezt szokta felírni : nyelved, gyomrod, gyönyöreidet fékezd. Démonát hallván két egymással haszontalan dolog felett szóváltó egyén goromba szavait, megjegyzé: egyik bakot fej, a másik rostát tart alája. Különfélék. Eljegyzés. Bittsánszky Ede miniszteri tanácsos kerületi bányaigazgató kedves és művelt leányát: Irma kisasszonyt legközelebb jegyezte el György József selmeczbányai kir. mérnök, Gschwandtner Albert m.-szigeti kir. fő-bányatanácsos jeles képzettségű fia. Hosszan tartó boldogságot kívánunk az ifjú mátka-párnak! Jelmez-estély. Mint már múlt számunkban jeleztük, február 24-én jelmezestély volt a | kaszinó javára. A mulatság igen érdekes, s mint gondolni lehetett, jövedelmező is volt. Az itt eddig nem gyakorlott jelmezes megjelenés nagy közönséget gyűjtött össze, dicséretére az érdemes rendezőségnek is. A jelmezben megjelentek névsorát következőkben adjuk: Özv. Alexa Tivadarné spanyol nő, Barthos Mariska magyar leány, Báthy Ilus éjjeli őr, Báthy Juliska rokokó, Brandenburg Vilma bébé, Bernovits Emilné szerb nő, Csausz Irén kertészleány, dr. Csausz Károlyné kéményseprő, Delhányi Zsigmondné sport, Diamand Károlyné román nő, Farkas jenőné satanella, H. Csausz Kornélia képes levelező-lap, Hámori Nándorné komló, Kompóthy Agostné elszászi falusi nő, Kovács Pálné pulchinella, Mikola A. Gyuláné Savoyard nő, Nagy Vicza magyar kis leány, Nyisztor Amália matróz, Papp Anna búzavirág, Papp Mariska spanyol nő, Puskás Tini kéményseprő, Stein Helén matróz, Stein Piroska tél, Szmik Auguszta kalotaszegi leány, özv. Szmik Sándorné pécs-vidéki magyar nő, Tomanszky Vilma hóvirág, Husov$zky D. László, Kassay N., Klimkó Sándor és Lang N. ördögök, Csausz Tivadar, ifj. Csausz Károly, ifj. Farkas Jenő bohóczok. Balogh Károly volt nagybányai bányaszámve- vöségi számvizsgáló, — ki mint annak idején róla megemlékeztünk — Sóvárra helyeztetett át számvevőségi főnökként, Nagybányáról f. hó 4-dikén távozott el uj állomáshelyére. Kisérje őszinte szerencsekivánatunk a derék tisztviselőt és közszeretetben s becsülésben állott társadalmi férfiút. „ Megbízás. A földmivelésügyi miniszter ur O nagyméltósága Torday Imre nagybányai városi tanácsost, lapunk kitűnő munkatársát, Nagybánya és a járás területére a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Futnak a búrok!— ily szövegű táviratok jelentek meg minden másodnap ökölnyi betűkkel az angol napi lapokban. Azért minden másodnap, mert a közbe eső napon a hivatalos jelentéseket közük mákszemnyi betűkkel: tutnak a burok, de mi elöl futnak? Nem volt még háború, a melyben az angol fegyverek oly csúfos kudarczot vallottak volna, mint ebben a háborúban, melyről úgy Írásban, mint képben kimerít > ismertetést hoz a legszebb, legjobb és iegolcsóbb Mustrált szépirodalmi hetilap : a „Képes Családi Lapok“, melynek előfizetési ára egy évre 12 korona, félévre 6 korona és negyedévre 3 korona. Mutatványszámot ingyen küld a „Képes Családi Lapok“ kiadóhivatala: Budapest, VI. Szondi-ut. 11. sz. Márczius 15-ét az ev. ref. egyház, mint máskor, ez idén is alkalmi istenitisztelettel fogja megünnepelni. E napon az istenitisztelet d. e. 1/29 órakor lesz a ref. templomban. Literáty Dezső, Literáty Zsigmond helybeli birtokos derék s jóra való fia, mint utólagosan hallottuk, Debreczenben telekkönyvvezetői vizsgát tett. Örvendünk a törekvő ifjú ember előmenetelének. f Molnár János. A felsőbányái m. kir. bányaiskolai tanárok egy kedves tanítványukat, nevezett iskola tanítványai egy szeretett tanulótársokat kisérték ki nagyszámú résztvevő közönséggel együtt e hó 4-én, vasárnap d. u. sírjához, hol aluszsza immár a jó és kedves növendék, a szeretett barát, a boldogok álmát. A szorgalmas gyermek édes anyjának egyedüli reménye, vigasztalója lett volna. Elképzelhetni a bánatot, mely anyai szivét sújtotta felejthetetlen fia gyorsan jött halálával. Reménynyel bocsátotta ide tanulni vágyó fiát, s tépett szívvel kellett jönnie Aranyidkáról ide, gyermeke temetésére. A kiadott gyászjelentése ez a 21-ik évében elhunyt ifjúnak : A felsőbányái m. kir. bányaiskola tanári kara és tanuló ifjúsága fájdalmas megilletődéssel jelenti, hogy jó és kedves növendéke, szeretett tanulótársa Molnár János III-ik tanfolyambeli tanuló rövid, de kínos szenvedés után, életének 21-ik évében e hó 2-án reggel 7 órakor elhunyt. Temetése e hó 4-én d. u. 4 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint megtartatni. Felsőbánya, 1900. márczius 3. Béke hamvaira ! A szegény ember törvénye. Joggal nevezhető ezen a néven az a törvényjavaslat, mely a közel jövőben az országgyűlés elé terjesztetik. E szerint olyan árverések, melyek a reájok fordítandó költségeket sem hozzák be, sem kitüzetni, sem megtartatni nem fognak. A hivatalos lapban csak a 2000 korona becsértéken felüli árverést teszik közzé, igy a szegényeb árverést szenvedő polgárok megszabadulnak az árverés kihirdetési dijának fizetésétől, a mi esetenkint körülbelül 10 korona. Az árverést szenvedő neve pedig a hirdetésben nem fog szerepelni, csupán az ügy száma, az összeg, becsérték, az árverés tárgya, helye és ideje. Országos vasár lesz Nagybányán e hó 19. 20 és 21-én. Csak itt is meglábolhatlan Mély titkaid tengere! ! * * * Ide, ide gonosz szivü, lelkű lények, Ferde felfogású ifiak és vének ! Kik bár mily jó könyvet olvastok, tanultok, Egész életetek merő szennyes foltok. Nem foghat rajtatok semmi jónak ize, Lemossa az erényt, le a Léthe vize. Lám, a méh méregből tud mézet csinálni, Nálatok a méz is méreggé fog válni. — Ide, ide renyhe férgei a honnak! Kiknek százezerek munka nélkül folynak Apátok zsebéből, mely ingyen jött rátok, Mi ránk s rátok nézve — valóságos átok. Mert annyi kincs mellett éltek mint a here, Értetek fut, fárad a föld sok embere. Mi több ? pénzözönben adóságot cs’áltok, S a honnak javára, díszére nem váltok. Ó telhetlen Mammon rendjének vitézi! Pénzügyetek maga a Plútó intézi. Nem jut ezretekből temlom-, oskolára, Azt inkább adjátok lóra vagy ku . .. tyára. Vagy prédára megy, vagy külföldre hordjátok, Mit gondosan őrzött a honban apátok. Nézzétek a méhet, mely mint jó hazafi Gyűjtött kincsét saját honában osztja ki. Áldom a főbbeket lelkemböl azonban, Kik csak üstökösként tűnnek fel a honban, Akik észszel, szívvel s ragyogó erénynyel S ha tölök kitelik, felajált erszénynyel Szívesen áldoznak a hon oltárára, Miért égjen hálánk örökös fáklyája. Ilyen honderitö csillag csak onnan jő, Hol csillagból készül nekik az emlékkő, Mert szüle a mi földünk legkincsebb határa, Hogy érmet adhatna a nagyok számára. Van még itt egy huszad fűre Menendő szép rózsafa. Köröskörül átöleli Ezer tüskés onoka, Ha ezek úgy nyár elején Piros köntöst öltenek. Rózsaszínű délibábban Rengnek rajt a levelek, Mint a Mózes csipkebokra Piros lánggal égve ég, Ide parföm illatjával Messze, messze, itt a lég, Nosza neki: mig dicsérem, Hull a rózsa levele. Neki jön a goromba szél S azt üvölti: »le vele,« — Szépek ! a kik orczátokat Ezer gonddal örzitek, Gyengélkedés, álmatlanság S minden után festitek, . Nemde szinte halva vagytok, Ha mondják, hogy himlő jár, Nemde mindent elkövettek, Hogy ne legyen Orczán kár ? Gyenge lábon ál! a szépség, Mint tulipán, rózsaszál, Hervatag lesz, még mielőtt Feljött napja éjre száll. Ha reggel még diszköntösiil Szolgált piros levele, Alkonyra már abból készül Eihervadt szemfedele, így van velünk is barátim! Midőn vigan tervezünk, Előáll a nem vélt halál S oda vele mindenünk ! Igen, de még én is élek, Él a rózsa-csere is, De hát ha már fonja éltem Végső szálát Lachesis? Azért még egy leczkét veszek Szép rózsáim tőletek, Aztán nem bá’m hulljatok el Hisz csak az a végetek. — Né!! mint tódul, mint dengicsél Felé a méh-karaván, Mint csókolja, mint édeleg S legel színén, szép szagán. Mindegy neki : dohány, csalán, Rózsavirág véghegye, Megédesít, mézet készít Ebből, abból kis begye, — De hát ugyan mi mászkál ott Kis szárnyasok köztetek ? Haj ! egy pohos fertelmes pók Dúlja virág-rétetek. Még a rózsa sem rózsa már, Ha ez bele fészkeié, Veszti becsét, illatárját Biborszinü kebele.
