Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1900-02-11 / 3. szám

Felsőbányái Hírlap. méltóságod 1899. julius hó 29-étöl kelt 29242/VIII. sz. a. kegyes leiratában további javaslatokot kér, mely alázatos javaslatainkat a kővetkezőkben van szerencsénk megtenni. A kereskedelmi alkalmazottaknak rokkant­ság és aggkor esetére való biztosítási ügyének rendezésénél mindenek előtt szem előtt kell tar­tanunk azt, hogy az olyképen történjék, hogy a törvényes intézkedések a főnökök és alkalmazot­tak anyagi hozzájárulását illetőleg, terhelők ne legyenek. Már pedig a kereskedelmi alkalmazot­taknak rokkantság és aggkori ellátásáról szóló 1889. junius 22-i német birodalmi törvény, mely e tekintetben nálunk is az esetleges törvényes intézkedések mintájául szolgálhatna, gyakorlatban oly annyira hézagosnak, az anyagi kötelezettségek tekintetében, úgy az alkalmazottakkal mint a főnökökre oly annyira terhelőnek, a törvény szerint az ellátási jutalékok és a nyugdijképesség ideje, mint általában a kezelés tekintetében is végtelenül kedvezőtlennek bizonyult, úgy, hogy a német törvényhozás éppen most foglalkozik ennek a törvénynek gyökeres revisiójával. Nincs azonban kilátás arra, hogy a régi alapon felé­pült törvény a kivitelben kedvezőbbre váljék De mindettől eltekintve, hazánk belpolitikai és pénzügyi viszonyai előreláthatólag hosszú időre lehetetlené teszi azt, hogy ennek a kérdésnek a jelzett német birodalmi törvény mintájára nálunk való keresztülvitelét a közeli évtizedek folyamán remélhessük. Az ellaggott és rokkantá vált keresetkép­telen kereskedelmi alkalmazottak nyomora azon­ban napról-napra iszonyatosabb arányokat ölt és a nélkülözések és gondok közül, melyek a kereskedelmi alkalmazottak sorsát megnehezítik, mi ifjú kereskedők, a hazai kereskedelem napszá­mosai, összeszorult szívvel látjuk azt a nyomort, mely a küzködő kereskedelmi alkalmazottaknak sivárrá teszi a jelent és reménytelené a küzkö- dést, a létfentartás küzdelmé . *A jövőbe vetett reménysugárnak vajmi halvány fénye az, mely a megalkotandó törvény reményével kecsegtet; igy tehát sürgősen kell keresnünk azt a módot, ogy a nagy eszmének legalább egy töredékét valósíthassuk meg, hogy a nyomorultak és szen­vedők százezernyi tömegéből legalább egy rész­nek nyújtsuk a megélhetés lehetőségét, a küzkö- dés közben elért aggkor jól megérdemelt nyugal­mát, Ennek lehetővé tétele érdekében bátorko­dunk tehát Nagyméltóságod elé a következő konkrét javaslattal járulni, mely keresztülvitele esetén a humánus kivánalmaknak igen nagy arány­ban tesz eleget a nélkül, hogy az államnak anyagi megterhelésével járna, vagy • hogy a koreskedö főnököknek nagyobb anyagi áldoza­tát igényelné: Alkottassék törvényes intézkedés arra nézve, hogy a kereskedelmi és iparkamarák székhelyein, az illető kamarák területére, a szűkölködő keres­kedelmi alkalmazottaknak rokkantság és aggkor esetén való ellátása czéljaira segélypénztá­rak létesittessenek, a következő alapelvekből kiindulva: 1. A tervezett segélypénztárak czélja az elaggott és elszegényedett, legalább 60 éves kort elért kereskedelmi alkalmazottakat, kik legalább 20 éven át kereskedelmi és iparkamarai hatás­kör alá tartozó kereskedőknél (főnököknél) mű­ködtek, évi nyugdíj alakjában segélyezni. 2. Az évi nyugdíj ilyen 20 éven át szol­gált kereskedelmi alkalmazottak számára 240 forint, legalább 30 évi szolgálat után évi 300 frt, kereskedelmi alkalmazottak keresetképtelen öz­vegyei évi 120 vagy 200 forint segélyben része­sülnek, a szerint, hogy van-e gyermekük vagy sem. Árvák évi 30 forinttal segélyeztetnének. 3. A segélypénztárak kezelése a kereske­delmi és iparkamarákat, illetve annak összeülé- séböl a tagok sorából kiküldött 8 kamarai tag­ból, továbbá erre a czélra behívott 8 főnökből és ugyancsak erre a czélra behívott 8 alkalmazott­ból, összesen 24 tagból álló curatoriumra van bízva. A kellő előnyomozások alapján teljesítendő ajánlások elintézése a curatorium teljes ülésében kétharmad döntő szavazattöbbséggel történik. A curatorium elnökét és alelnökét a kereskedelem­ügyi m. kir. miniszter nevezi ki. 4. Bizonyos, különösen érdemes alkalmazot­taknál a feltételek tekintetbe vételét illetőleg némi engedmények is tehetők. 5. A segélypénztár alapja azokból a befize­tésekből létesül, amelyeket az illető kereskedelmi és iparkamara területéh nyilvántartott kereske­dők fizetnek. 6. A befizetések összegét minden egyes al­kalmazott után évenkint 1 forintban állapítja meg. Ez a mód már tekintetre is azt bizonyítja, hogy a főnökök súlyosabb anyagi megterheltetésé- röl itt szó sem lehet: mert hiszen kétségtelen, hogy nem nevezhetjük nagyobb megterheltetés- nek azt, ha egy kereskedő, pld. egyik alkalmal- zottjának az eddigi 50 frt havi fizetés helyett ezután formailag 50 frt 08 krt., illetve évi 600 forint helyett évi 601 forintot fog fizetni, a minthogy például még nagyobb személyzotnél — mondjuk 60 alkalmazottnál — sem játszhat szerepet, ha az illető kereskedőnek a személy­zetre való kiadása átlagos 24.000 forint helyett ezen 60 alkalmazottja után évi 1—1 forintot, összesen tehát még 60 forintot fizetne. Az ily módon egybegyült befizetések évenkint felosztásra is kerülne, a mi helyesebb is, mintha egy alap gyarapítására fordittatnának, mert hiszen már csak a budapesti kereskedelmi és iparkamara területén is az oly módon begyült összegekből és fent említett tervezet alapján több száz, az egész országban pedig sok kereskedelmi alkal­mazott nyomorán volna segítve. Nagyméltóságu Minister ur! Kegyelmes Urunk! Jól tudjuk, hogy ennek a tervezetnek remélt keresztülvitelével még nem érjük el azt az eszményi czélt, amelynek elérésére fent emlí­tett kongressusok határozataik hozatával töre­kedtek. De mert a nyomor enyhítése nem tűr halasztást, teljes buzgósággal törekedünk egy oly módnak találására, melynek keresztülvitele nagyobb akadályba nem ütközik. A fent említett tervezet alapján való segélyezés bizonyára a humá­nus kívánalmak teljes kielégítésével. De ha meg­gondoljuk, hogy az óriási apparátussal és úgy az állam, mint a kereskedőket anyagi tekintetben is igen terhelő kötelezettségekkel fentartott német törvény rendelkezései szerint az akkori ellátás csak a 71. életévben veszi kezdetét és akkor is a fenti tervezet előirányzásánál jóval szerényebb összegekben, akkor bizonyára szembe­szökő az az előny, melylyel ez a tervezet, úgy az egyszerű kezelés feltűnő előnyénél, mint a humánus óhajok nagyfokú kielégítésével bir. Nagyméltóságodnak a kereskedelmi alkal- mazottakirányában mindenkor tanúsított jóindulatú érzése és humánus gendoskodása, hisszük és re­méljük, meg fogja találni a módot arra nézve is, hogy tisztességben megöregedett nyomorgó kar­társaink, a magyar kereskedelem szerény nap­számosai érdekében tett ezen előterjesztéseink kegyes elintézésben részesüljenek. Nagyméltóságodnak alázatos szolgái Budapest, 1899. szeptember 28. A »Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete« elnöksége, mint a kereskedelmi al­kalmazottak II. országos kongressusának végre­hajtó bizottsága: Schlaager Mór s. k. titkár. ZerhowLtz Enil s. k. elnök. Felelős szerkesztő : Nagy Lajos. Főmunkatársak : Vagányi Kálmán és Imre Károly Kiadótulajdonos: Nánásy István. a i3 öl) í> W m A legjobb bevásárlási forrás inga-, fali- és JL zsebórákban, Arany ékszerekben. Ezüst ékszerekben. Valódi ezüst evőeszközök és khinai ezüst dísztárgyakban. Minden e szakba vágó uj munkák és javítások — mérsékelt áron készíttetnek el. ___ ÓR AJAVITASOK Töredék aranyat és ezüstöt a legmagasabb árban veszek 1 évi jótállás mellett. vagy újért becserélek. A n. é. közönség pártfogását tisztelettel kéri Riesenbach Gyula órás és ékszerész. •m.­RIESENBACH GYULA órás és ékszerész üzlete Nagybányán, ss­ms mm HNEM HULL A HAJ, NINCS TÖBBÉ Szenzácziót kelt a gyógyfükivo- natom, melyet évek hosszú során át tanulmányoztam, hogy mikép lehessen meggátolni a megkopa­szodástól az embert. XIKÁTO 1 üveg ára 2 korona 40 fillér. KOPASZ EMBER!! Felfedeztem és százszoros pénzzel R fizetek, ha kétszeri használat után rögtön meg nem szűnik a haj­hullás, korpaképződés és minden­nemű fejbőrbetegség. Kapható gyógyszertárakban és mindenféle illat- es pipereczikk-kereskedéshen. — Főraktár: Török József gyógyszertára, Király-uteza 12. sz. — Er­délyi főraktár es vezérkpéviselöség: Góth Gyula illái- és pipereczikk nagykereskedőnél, Gyulafehérvár-Fötér. — Vidéki megrendeléseket utánvéttel eszközöl Egyedüli készítő és szétküldési raktára. "VTT n V-| uri“> nöi_ és színházi fodrász I _Jxl Budapest, Nefelejts-utcza 17 NYOMTATTA NÁNÁSY ISTVÁN NAGYBÁNYÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents