Felsőbányai Hírlap, 1900 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1900-01-14 / 1. szám
Felsőbányái Hírlap zottan tudom, más gazdagabb városok háztartásában is előfordulnak; de azért — merem állítani, — hogy ma már mindenütt a haladó kor igényeinek megfelelő, a tisztviselők tisztességes megélhetését biztositó feltételekről gondoskodva van. Nálunk is lehet a fizetéseket rendezni, csak akarnia kell a gyűlésnek. Joggal kérheti ezt minden tisztviselő, a kitől megki- vánják, hogy mindenkor rendelkezésre álljon és mindenkinek szolgája legyen. Ismétlem, hogy lehet nálunk is a haladó kor szelleme által régen túlszárnyalt tiszti fizetéseket rendezni, s én,- azon reményben, hogy kérésünkkel utat találok a közgyűlés tagjainak atyai szivéhez, ezennel rá is mutatok a megoldási módokra, melyek közöl választhat. Addig is, amig a bányakárpótlási alapnak olyan évi kamat-jövedelme lesz, a melyből a tisztviselők fizetése az égé >z vonalon rendezhető leend : eszközöljön a közgyűlés »részlegest fizetési javítást kivételesen csakis azon tisztviselők részére, a kiknek kiterjedt munkakörével, ügybuzgóságá- val, a mai kor igényével és a mai nehéz megélhetési viszonyokkal jelenlegi fizetésűk nem áll arányban. Vagy ha a közgyűlés kegyes akar lenni és az egész tisztikarral szemben az osztó igazságnak megfelelően akan á alkalmazni a fizetés-felemelést: vegyen fel egy 10—12 ezer forintos amortizatiós kölcsönt, a melyet iö —20 év a’att kamatostul visz- szafizethet, anélkül, hogy a város pénztára megérezné. Akár az egyik, akár a másik megoldási módot választja is a közgyűlés, a különbség aránylag olyan csekély összeg, a mely a város pénztári zárómérlegének serpenyőjét — ha nemileg megbillenti is, de nem nyomja alá annyira, hogy az egyensúlyt megzavarja. »Dixi et salvavi animam.« Pap Márton. Láng Lajos választó kerületében. Kerületünk országos képviselője, Láng Lajos valóságos belső titkos tanácsos, ez év első napjaiban látogatást tett kerületében, melynek nevezetes helyeiben a politikai élet újabb eseményeiről is beszélt választó-polgárai előtt. Jövet, e hó 2-an, látogatást tett Nagykárolyban gróf Hugonnay Béla főispán- és Nagy László alispánnál. Január 3-án Szinérváralján szállt ki képviselőnk, ott töltötte a napot, onnan az esteli vonattal a Nagybányáról elébe ment Szabó Adolf, Révész János és Dienes Dezső kíséretében választó kerülete székhelyére érkezett, hol Bittsánszky Ede magyar kir. bányaigazgatónak volt vendége, Nagybányáról e hó 5-én délelőtt 11 órakor érkezett városunkba az onnan jött nagyszámú kíséretével. Itt Farkas Jenő polgármesternél szállt meg a díszes vendégsereg s villásreggelizett. Alig érkezett meg nagyon tisztelt képviselőnk, mindjárt megindult a városházán összegyűlt városi deputatió — mintegy 25-en, — hogy megragadva a szerencsét, a szatinár-máramaros- szigeti vasút özeljövőbeni kiépítésénél Felsőbánya s az ide gravitáló néhány község érdeke lehetőleg figyelmen kívül ne hagyassék. Pemp Antal r. kath. esperes-lelkész adta elő a küldöttség óhaját. Mire nagyérdemű képviselőnk válaszolt, hogy bár Ígér i nem szokott, most sem Ígéri, hogy bizton lesz Felsőbányának vasútja, de úgy van értesülve, épen mostani útjában is úgy litt informálva, hogy Nagybányának Szigettel vasút által összeköttetése hadászati szempontból is szükséges, s ha az állam stratégiai czélból e vasút kiépítését kimondta: mindenesetre tekintettel lesznek, hogy az útvonalon e czélnak megfelelő megálló helyek is legyenek, a mikor Felsőbánya érintésével kell a vasútnak haladni. Biztosítja a küldöttséget a legjobb akaratáról, minden tőle kitelhető befolyását mérlegbe veti, mert ő is szeretne mielőbb választó kerületének eme helyére is vasúton jönni. E kérdés szeren esés vagy kedvezőtlen megoldása Felső lányára roppant fontosságú. Ha bármi okból más irányba terelnék a dolgot az intéző körökben, akkor Felsőbánya jövő fejlődése elé oly gat emelkednék, melyet elhárítani többé nem lehetne. Okulva a múlt egyes szomorú tapasztalatain, tudva, hogy néma gyermeknek anyja sem tudja a kívánságát, nem veheti rósz néven senki, ha e város intézösége minden lehető atka mat megragad, hogy ezen újabban felmerült nagy ügye kedvező megoldást nyerjen. Nem mintha csak parányit is kétkedni akarnánk tiszteit képviselőnk jóindulatában vagy hathatós pártfogásában, de mert ő neki is ezer a gondja, ezer meg ezer felöl ostromolják, annál- togva is nem ártana, sőt jó lenne — mig nem késő — más téren is mozogni. Mint tegnap a diszebéden is egyesek hangoztat:ák, ta áo Nagy- és Felsőbánya városokból alakúit bizottság keresné fel a hadügyi és a közlekedési minisztereket, mely küldöttség vezetését készségg -1 vállalná el — azt hisszük — Láng Lajos orsz. képviselőnk. Ha szükségét látnák, ei lehetne me mi magához a király ő felségéhez. Szóval a vasat most kell ütni. Sok keserű hang hangzik egyszer- másszor, mely a múltak mulasztásait sorolja fel. E részben is történt már, a hogy gondoljuk, a múltban egy kis indolentia, még tán azt a csorbát ki lehet ügygyel-bajjal köszarüini. A jelen mulasztását emberi erő többé jóvá nem teheti. Ne feledjük azért soha e nagy igazságot: »Segíts magadon, az Isten is megsegít« !! 12—1 óra közt néhány látogatást tett képviselőnk, igy a három egyház lelkészénél, Süss- ner Ferenc/, nyug. bányatanácsosnál. Majd következett a tiszteletére rendezett banquette. E közebéden részt vettek Nagybányától: Gellért Endre, Szabó Adolf, Révész János, Soltész Elemér, Torday Imre, Ember Elek, Bálint Imre, Dienes Dezső, dr. Miskolc/.y Sándor stb. A szépen sikerült banquetten a második fogásnál a társaság felállása mellett Ling Lajos emelt poharat a király ö felségéért. Nyom >an Farkas Jenő éltette a képviselőt, aztá 1 dr. Szóitól Pál a magyar kormányt, annak elnökét Széli Kálmánt, majd Imre Káro y a vendégekért, a nagybányaiakért, Gébért Endre aztán a fe.ső- bányaiakért ürített poharat, majd Lang Lajos ugyancsak a felsőbányái választókat éltette, Nagy Lajos újból Láng Lajost köszöntötte. Aztán Láng Lajos hosszabb, a figyelmet mindvégig lekötő beszédet tartott a politi ;ai elet újabb nevezetes eseményeiről. Igyekezett a felemelt kvótára irányitotc beszédében a kedélyeket megnyugtatni s meggyőzni az intéző körök eljárásának helyességéről. Általános tetszés közti beszédjét azzal végezte, mit a vasút ügyében járt küldöttség előtt is hangsúlyozott, hogy egész befolyását s legjobb akaratát felhasználja a vasút 1 pitésénél a különböző érdekek mérlegelésénél arra, hogy ö is mielőbb vasúton jöhessen Felsőbányára. Adja Isten, úgy legyen ! Farkas Jenő köszönetét mondva a képviselőnek, a v ndégeknek megjelenésökért, áitalá nos bucsuzások közt a remélt viszontlátás mellett képviselőnk kíséretével elutazott. Különfélék. Bendlíivüli városi kőZjVülés volt január 11-én d. e. 11 órakor. Kimondta a közgyűlés egyhangúlag, hogv a bányakárpótlásból kiutalványozott 40,000 forinton a 4 és fél százalékot jövedelmező s legbiztosabb s előnyösebb Magyar országos központi takarékpénztár zálog levelei vásároltassanak, foganatosításával polgármestert megbizza. A faiskolák s fásításról szóló szabályrendelet módosítása előtt megkeresi közgyűlés .1 nagyinéit. földmivelésügyi in. kir. miniszteriumo:, hogy a mennyiben a szederfák ültetését főleg a selyemhernyó teszi szükségessé, itt pedig a talaj s éghajlati viszonyok I arra nem alkalmasak, engedné meg itt a szederfák ültetése helyett más gyümölcsfák tenyésztését. A vendéglő átalakítását bizottságilag megEzen nézet először Angliában jutott érvényre s rohamosan hódított magának híveket. Első rangú művészek, festők és szobrászok kezdtek az iparművészet terén működni s alkottak meglepő dolgokat. A müipar minden terén uj irányzat, uj elv honosul meg, mely szakit a régi chablonokon élősködő rendszer felfogása és hagyományaival, de alkalmazkodik az uj korszellemhez, a megváltozott társadalmi viszonyokhoz. E téren pedig óriási a változás. Napjainkban a szép, kényelmes lakás, csinos, tetszetős bútor stb. nem képezi többé a gazdag nemesség kiváltságát, de a közép- osztály s jobb módú alsónéposztály szintén kíván ilyesmikkel bírni, s annak előnyeit élvezni. Másrészt a közegészség ügye pár évtized alatt óriás haladást tett s annak követelményei érvényesültek minden téren. Végül nem szabad felednünk, hogy a természet-tudományok hatalmas fejlődést nyertek s azoknak minden ága fontos ismeretekkel gyarapodott. Ezen faktorok közös hatása adta meg azt az irányt, melyben az uj eszmék és elvek fejlődtek. Az uj szellem legelőször az angol bútorokon öltött testet, s az angol festők oly bútorokat terveztek, melyek alkalmazkodnak az emberi test arányaihoz, tehát kényelmesek és e mellett a díszítést mellőzik, kecses s könnyű formájuak. Az angol bútorok rövid idő alatt óriási népszerűségre tettek szert s az egész világon mesés gyorsasággal terjedtek el. A példát azonban a többi nemzetek is kezdték követni s csaknem minden ország ipari gócz-pontjain uj iskolák keletkeztek, hol az uj irány-eszméket a , nemzeti styl zománczaival törekedtek jellegzetessé tenni. Általános feltűnést keltenek e téren II I a belga Van de Velde bútorai. O előbb festő I volt, de most teljesen érvényesíti nagy és ere - deti tehetségét. Alapelvi az, hogy csakis az a ! bútor-forma szép és helyes, melynél a rendelte- ] tésneit megfelelő szerkezet minél fetünőoben érvényesül. Ezen alapelvet szigorú következetességgel juttatja minden alkotásainál kifejezésre s ez által az ö példátlan eredetisége uralkodik a helyzete n. A franczia művészek Grassé, Gallé, Majo- relle stb. a fényűzésről nem tudnak leszokni s alkotásaikat a különféle díszítések jelle nzik. A német és osztrák művészetnél nem láttunk még határozott irányt kifejlődni s a müipar termékein az angol, franczia és belga felfogás hatása látszik meg. Mi magyarok még a kezdő müipa- runk fejlődésének nehézségeivel küzdünk, bár örömmel tapasztalhatunk igen biztató s szép jövővel kecsegtető kezdeményezőket e téren is. Ezen uj szellem hatása minden irányban rendkívül gyorsan vált érezhetővé s a legváltozatosabb módon -- téren érvényesült. Erre csak néhány példát hozok fel. Belgiumban egy ,,L’ oeuvre de 1’ art applique a la nie“ nevű társaság már évek óta működik, melynek föczélja az, hogy a belga városok és községek utczáinak művészi külsőt adjon. A házak építésénél ugyanis rendszerint vagy a gyakorlati szempont vagy a feltűnésre vágyó hivalkodás szokott érvényre jutni. Azonkívül minden ember a saját Ízlése, modora szerint építkezik s nem törődik sem az utcza jellegével, sem a környezettel Az egyesület tehát oly irányban működik, hogy ezen visszásságok lehetőleg mérsékeltessenek és hogy a városok utczái, a házak homlokzatai csinos s jellegzetes külső képet nyerjenek. Az egyesület nagyon népszerű, elegendő anyagi eszközök állanak rendelkezésére s igy módjában van pályázatodat hirdetni s jutalomdijakat osztani sto. így jón létre az utc/.ák aesthetikája. Francziaország'oan az erköicsjavitó falragaszokkal értek el igen szép sikereket. A franczia erköicsnemesitö egyesület az „Union pour 1’ action m jrale'- használta fel az utczai plakátokat ezéijai eléréséhez. Nem kisebb művész, mint Puvis de Chavanne által megrajzoltatta a „Szent Genovéva ifjúsága“ czitnü falragaszt szines litográfiában s azt csak azért ragasztatja ki az utczá- kon és tereken, hogy a köznépben felkeltse a tiszta, eszményi szépség iránti érzéket. A párisi- lapok konstatálták, hogy a nép megbámulta a gyönyörű falragaszokat, melyek láttára sok mu 1- kás láthatólag megindult s még a durva em >e- rek részéről sem lehetett gúnyos vagy aljas megjegyzéseket hallani a szűzies, naiv, megindító képre és a mi a legnevezeteseob, az az a tény, hogy bár a plakátok könnyen hozzáférhető helyen voltak felragasztva, erkölcstelen rajzokkal azokat senki sem mocskolta be, pedig ez úgy Párisbau. mint mindenütt rendes dolog szokott lenni. Az az uj, modern irányzat, mely Angliában a dekorativ művészetek újjászületését eredményezte, viszhangot keltett az egész világon s korunk legkiválóbb művészei álltak a sorompóba,
