Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-06-08 / 13. szám
Felsőbányái Hírlap. kút, Élűt, Gábor József-forráshoz. Ezek elintézésével polgármester, Münnich Sándor és Háder Ferencz bízatnak meg. Itt nem lehet figyelmen kiviil hagyni azon eléggé el nem ítélhető gaz cselekedetet, hogy az itt s ott készült padokat télen át felszedegetik, a minek bizony nem sok hasznát veszik az eféle tolvajlást űző gonosz indulatnak. Siegmeth Károly ur egy e vidéket feltüntető térképet ajándékozott egyesületünknek. A fáradságba s költségbe került értékes térkép ajándékozásáért Írásban mond köszönetét választmányunk. Dr. Katona Béla elnökhöz írott levelében figyelembe ajánlja, hogy a választmány gondoskodnék a nyári kirándulások alkalmával egyes kiválóbb helyeken némi étkek és italok tartásáról, készletben létéről. Az intézkedést polgármester készséggel magára vállalja. Az emkc ajánlja a temesvári gyufagyárban készült gyufák vételét, mely gyár nevezett kultur-egyesületnek jövedelméből °/o-°t ad. A jótékonyczél érdekében figyelembe ajánltatik nevezett temesvári gyufagyár. Felemlíti elnök, hogy Szüszner Ferencz bányatanácsos a városunk halárában levő porczel- lánföldből vegyelemzés végett Loczka József múzeumi geológushoz küldött próbaként. Nevezett geológus vegyelemezte s Kalecsinszky Sándor geo- log a tüzpróbát végezte. Petiik Lajos ipariskolai tanár véleményt mondott kedvező irányban. Egyesületünkből indulván ki az eszme, választmány mind a négy fáradozónnk köszönetét mond. Debreczenbtl f. hó 29-én 25—30-an jönnek Felsőbányára az itteni nyaralási viszonyok megismerése végett. Örömmel várjuk a kedves vendégeket. A nöiipar kiállítása f. hó 25-én lesz a tanfolyam helyiségében. Ismételve felhívjuk erre az érdeklődők szives figyelmét. Szövetkezzünk.") (Folytatás.) Örömmel konstatálható, hogy a minden irányban való szövetkezet eszméje országszerte mind nagyobb s nagyobb tért kezd hódítani s bizton remélhető, hogy városunk s vidékének lakossága is, saját érdekében tömegesen fog sorakozni a nemes irányú czél szolgálatában álló intézmény felkarolására! Hogy ez még ezideig meg nem történhe- | tett, abban találhatja magyarázatát, miszerint a szövetkezésre még különös előnyt biztositó alkalom nem kínálkozott; másrészről: a gazdaközönség szinte irtózik, minden uj vállalattól egyébiránt nem is csoda, mivel az emberi természetben rejlő tulajdonság az, hogy különösen a tőke-befektetést igénylő vállalatok nagyon is meggondolkozóvá, óvatossá teszi a gazdaközönséget. De ha kellőleg felvilágo- sittatik, az elérhető előnyökről, önként siet — bizonyára — jóvá tenni a többnyire bizalmatlanságból eredő mulasztásait. Legilletékesebb helyről hallottam a következő esetet: Jobbaháza, sopronmegyei kis község, mely 7—800 lelket számol, az év nyarán felerészben leégett. Nagy Vincze, orsz. tejgazdasági felügyelő, kinek különösen a tejgazdaság terén kifejtetett áldásos működése országszerte ismeretes, meglátogatta e kis községet, hogy necsak szóval adjon részvétének kifejezést, hanem anyagilag is lehetőleg támogassa az elemi csapás által sújtott szükölködőket. És midőn az egyszerű gazda (valószínűleg biró) felé bizonyos összeget nyújtana át, a gazda megilletődve mondott köszönetét a nemeslelkü urnák s a felajánlott pénzösszeget körülbelül a következő keresetlen, de sokat jelentő szavakkal utasította vissza: „Igaz ugyan, hogy nagy csapás ért bennün két, mert falunk felerésze leégett, de azért mégsem vagyunk olyan szegények, semhogy a romokból újjá ne tudnók felépíteni községünket, mivel Istennek hála, épen maradt tejgazdaságunk felszereléseivel együtt; fennál még tejszövetkezetünk, melyet uraságod buzgó fáradságának köszönhetünk. Nem. A vett sok jó után mi uraságodtól anyagi támogatást el nem fogadhatunk.“ A jobbaházi tejgazdasági szövetkezet dr. Borsody János földbirtokos s kiváló szakértő felügyelete alatt a közönség nagy örömére a *) Magyar Lászlónak ezen értékes czikkét sajnálatunkra kénytelenek voltunk térszüke miatt megszakítani, olvasóink bizonyára örömmel veszik, hogy a czikket Íme folytatjuk 3 jövő számunkban be is fejezzük. Szerk. ' múlt év folyamán kezdette meg működését. A 1 feldolgozott thea-vajat naponként Bécsbe szál- j htja, melylyel ma már egyenes üzltei összeköttetésben áll. Czeglédy Tivadar gazdasági szaktanár ur előadása alapján ismertetni kívánom az általa létesített alsok-sarkadi j tejszövetkezetet. Alsok-Sarkadnak (Somogymegye) nem - volt tejgazdasága, mert nem volt piacza a tej elhelyezésére. Ha a környék egyik-másik községe nagyobb mezőváros közelében volt, bizonyos mennyiségű tejet el tudtak ugyan adni ennek piaczán, de a város maga is termelő lévén, erős volt a konkurrenczia. A vaj, melyet az asszonyok készítettek, olyan minőségű volt, hogy azt nagyobb városok piaczán lehetetlen volt értékesíteni, a kis piacz pedig a nagy mennyiséget nem bírta el. Az alsok-sarkadi vaj hetenkint egyszer került a csurgói piaczon eladásra. De Csurgó városában az történt, hogv a vajat egy horvátországi uradalom kiszorította. Ily körülmények között tehát tejgazdaságról szó sem lehetett. Mit csináltak tehát? Megalakították az országos tejgazdasági felügyelőség támogatásával szövetkezetüket. Rövid idő alatt szép eredményt értek el és érdekes adatok birtokába jutottak. Kitűnt, hogy városi piaczunk 230—250 liter tejet bir meg naponkint; az ő termelésük pedig 1200—1300 liter; kitűnt, hogy a kispiacz 4000 frtot ad nekik évenkint és képesek vol- J tak uj piaczokat teremteni, melyektől 20000 j frtot kapnak. Most évente 25000 frtot kapnak a tejért, ■ mig a szövetkezet megalakítása előtt csak 4000 frtot vettek be. És mindezen fényes eredményt csakis a szövetkezés utján érhették el. Bámulattal tekinthetünk azon nagy ered- ' ményekre, melyeket a szövetkezés utján a külföldön, különösen Németországban, Dániában, nemkülönben Amerikában minden téren elértek. De tekintsük országunkat! Hogy mily óriási összegeket szerezhetünk a tej feldolgozása által, kitűnik az országos tej- gazdasági felügyelőség által alakított és berendezett tejszövetkezetek 1897. évi működéséről szóló hiteles adatokból. Hz évben még csak 29 tejszövetkezet működött; ezek közül is egész éven át csak 14. A bevételök 318,786 frtot tett ki, mig a megalakulás előtt alig vettek be 1600 frtot a tejért és annak termékeiért. Mindezen előadottak bővebb magyarázatra nem szorulnak. Egy tejszövetkezet alakítása tehát alapfeltétele lehet egy egész vidék felvirágozásának, az állattenyésztés fellendülésének és a népek meggazdagodásának. Előttem fekszik az országos tejgazdasági felügyelő által alakított s vajtermelésre berendezett tejszövetkezetek 1897-ik évi működéséről szóló hivatalos kimutatás. A tejszövetkezettel biró 29 község közül példa gyanánt ugyancsak Jobbaházát veszem, jóllehet a többi is fényesebbnél-fényesebbén igazolja állításomnak helyességét. Megjegyzendő hogy ez, a szövetkezetnek egyik legkissebbike. Jobbaháza községben a tejgazdasági szövetkezet megalakult 1897. okt. 19-én és működését ugyanazon év november 8-án kezdte meg. Volt 64 tagja 171 üzleti rész képviseletében. A tagok ez évben 26793 liter tejet szállítottak, melyből 1184 kg. vaj készült. A szövetkezet bevétele volt 1897. évben: Tejtermékekből . 1710 írt 94 kr. Tagdíj, birság stb- . . 172 frt 98 kr. Összesen 1883 frt 92 kr. Ellenben a szövetkezet kiadása volt: Tagoknak kifizetett tejért 1338 frt 52 kr. Kezelési költségek . . 154 frt 62 kr. Beruházás ........................2215 frt 85 kr. Ös szesen 3708 frt 71 kr. Tényleges vagyon . . 21774 frt. (Vége köv.) Felelős szerkesztő : Nagy Lajos. Főmunkatársak: Vagányi Kálmán és Imre Károly Kiadótulajdonos: Nánásy István. í® Amerikai z s e b ó r á I V. Jótállással, hogy a nickel sziliét nem változtatja, szerkezete pontosabb és jobb. mint a legdrágábbaké. Cöxit>e:ret váló készülék: mány, sok kiállításon kitüntetve, Ara darabonként 3 forint. Jótállás mellett, mig a készlet tart. Hozzá ezüstös óralánez 60 kr. Fox, valódi soling eni gyárt gyakorlás nem kell. Bőrb elégségtől Megvágás kizárva. Tiszta és kényelmes munka. megment. Tartós és pénzmegtakarító. Darabja 3 forint. A penge *** csillagos aczélból és a többi részei alpaczczából vannak. Egy külön penge hozza 1 forint Megrendelhető: POLLÁK SÁNDOR föbizományosnál Budapest, V., Kálmán-utcza 17. Gyűjtőknek 5 darab után egy ingyen küldetik. CCS) ánásy István könyvnyomdász Vár-utcza, 370. szám. UNTeigr-y-bányán Zseránszky-féle ház. ^ .. "V állalkozik xnixxxlerxféle könyvnyomdái munkák gyors, ízléses és jutányos árban való előállítására NYOMTATTA NÁNÁSY ISTVÁN NAGYBÁNYÁN.
