Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-06-08 / 13. szám

Felsőbányái Hírlap.

A nagy gonddal és hivatalos adatok alapján szerkesztett könyv első felét a legjelesebb köz- gazdasági és biztositási szakírók tudományos és nagy értékű dolgozatai töltik be — köztük több igazgató értekezéseivel. A kötet második részében az összes biztositási vállalatok története igazgatósági tagjainak és vezető tisztviselőinek névsorával — lesznek felsorolva. A 300 oldalas mü külöu-kü'ön felsorolja az alkalmazott tisztviselőket és hivatalos állásukat, miért is ez utón hívjuk fel az érdekelteket, hogy ki-ki azonnal jelentse be a személyére vonatkozó pontos ada tokát. A könyv bolti ára díszes kötésben 1 frt 50 kr lesz, mig előleges rendelésnél csupán 1 frt 20 krba kerül, mely összeg e hó közepéig a »Biztosítási és Közgazdasági Lapok«-hoz Budapestre, VI. kér. Aradi-utcza 40. szám alá küldendők.

Halálozás. Őszinte részvéttel vettük s közöljük a következő gyászjelentést: Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük úgy a saját, mint az összes rokonok nevében felejthetetlen jó anyánk, testvérünk özv. Laszner Gusztávné szül. Simko- vics Borbálának, volt magyar királyi főerdész nejének, 1899. évi junius hó 10-én délután 6 órakor kínos szenvedés után életének 66-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunyták A boldogultnak földi maradványai junius hó 12-én d. u. J/2 5 órakor fognak a helybeli róm. kath. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Felsőbánya, 1899. junius hó 10-én. Nyugodjék békében! Laszner Mária, Laszner Gusztáv, Laszner Irén, mint gyermekei. Simkovics Amália, Simkovics Zsigmond, mint testvérei. A megboldogult temetése a jelzett napon a tisztelők szép számú jelenlétében ment végbe.

Felmentés, kinevezés. Megyénk közigazgatási bizottsága Nyisztor István városi tanácsost állami anyakönyvvezető helyettesi állása alól — tekintettel közigazgatási egyéb nagy elfoglaltatásá- ra, saját kérelmére — felmentés, s helyette Spáczay Gyula városi jegyzőt anyakönyvvezetö helyettessé kinevezés végett a belügyminisztériumhoz felterjesztette.

Nyilvános köszönet. Az idő rövidsége s elfoglaltságunk, valamint a nyilvánított részvét nagy száma, a legnagyobb sajnálatunkra nem engedte meg, hogy köszönetünket személyesen adhassuk át mindazoknak, kik részvétükkel felejthetetlen anyánk elvesztése felett érzett fájdalmunkban resztvettek és azt részvétükkel enyhíteni iparkodtak. Fogadják tehát mindnyájan ez utón hálás köszönetünk nyivánitását. Felsőbánya, 1899. junius 10-én. Laszner Gusztáv államrendör- ségi tanácsos.

Dr. Wagner Sándor városi főorvos máj. 21-én Budavár bevételének 50 éves évfordulati emlékünnepére Budapestre ment s hazajövet Nagykárolyban rosszul lett, mint azt őszinte fájdalommal hallottuk. Most azonban jóleső örömmel értesülünk, egészségi javulása biztos léptekkel halad előre, s

Igazán oly kellemes emlékekkel távozom el innen, hogy nem is mondom »Isten veled« hanem »viszontlátásig«!

Dr. Kor bay Károly s. k. Dr. Kor bay Kár oly né s. k.

Keresztes Klára,, aug. 8. 1898. Huszt. — Fölclessy Tibor, Fuldessi/ Margit, Földessy ICá - rolyné, 1898. aug. 8. Nagyvárad — Molnár Katalin, aug, 9.

Itthon.

Semmisem kiséri oly híven az embert egész életén át, mint a gyermekkor emlékei, — s a legkedvesebb hely mindig az marad előttünk, melyhez ezen emlékeink fűződnek — a szülőföld!

Minden öröm, minden siker a szülőföld felé vonza az embert, — mindenki ott érzi azokat teljesen és igazán.

S e vonzódás annál nagyobb, minél nagyobb a tér és időbeli külöínbség, mely a szülőföldtől elválaszt.

Ereztem ezt a háborgó tenger beláthatlan tükörén, — világvárosok népáramlatának tengerében.

Elragadott az Eiffel torony panorámája, — de onnan is szülőföldem tájait kerestem.

Megbüvöltek Svájcz tavai, völgyei, hegycsúcsainak néma csendjében magamba szállva s Olaszország örök tavaszt Ígérő csodaszép világában gyönyörködve azt hittem, hogy ezeknél szebb hely nincsen a világon sehol s Isten is külön napon teremté ezeket, — de Felső-Bányát, a Rozsály, Feketehegy s Gutin tájait nem feledtem

nemsokára haza jöhet a szenvedő emberiség megnyugtatására. Hozza Isten szerencsésen!

A helybeli róm. kath. elemi leány-iskola növendékei folyó hó 13-án Pemp Antal esperes- plebános és igazgató tisteletére, névnapja alkalmából igen szép iskolai ünnepélyt rendeztek. Az énekek, szavaltatok és zenei darabok sorrendje a következő volt: 1. »Kunok« dalmű, 4 kézre játszák : Kende Erzsi és Jéleii Irén tanítónő. 2. »Üdvözlő dal,« 2 szólamra énekli a növend. kara.

3. »Üdvözlő beszéd« mondja: Adámcsik Etelka.

4. »Mátéffy magyarja« czimbalmon játsza: Dara- banth Anna. 5. »A4 évszak« két szólamu enek- játék, szavalmány és zongorakisérettel. Megnyitó, Peller Mária. Tavasz, Szüts Emma. Nyár, Pápai Irma. Ősz, Kende Irén. Tél, Csausz Etelka. 6, »A vig czigányok« 4 kézre játszák: Nyisztor Erzsiké és Kovács Etelka. "7. Óvodások üdvözlése« társas beszélyke. 8. »Egyveleg« 2 szólamra énekli a növend, kara. 9. »Magyar népdalok,« czimbalmon játsza: Pápai Irma. 10. »Akiskatona«

4 kézre játszák: Pap Teréz' és Csausz Etelka, j 11. »Anyacsók,« két szólamra énekli a növend. kara. 12. »Ariette,« czimbalmon és zongorán elő- j adják: Kavordányi Ilona és ' Jékli I. k. a. 13. »Regina coeli« melodráma, előadja: Pap Anna, j zongorán kiséri Jékli I. k. a. 14. »Üdvözlet,« német nyelven, mondja: Tersztyánszki Etelka. 15, »Margen Wanderung,« két szólamra énekli a növedékek kara. 1G. »Induló,« hat kézre, játszák: Jékli Vilma, Szüts Emma és Kende Irén. Az ünnepély végével az ünnepelt igazgató mondott rövid, de tartalmas és szép beszédet az üdvözlő gyermekekhez. Majd Csausz István egyházi fő- j gondnok köszönte meg a ft. fönéknó és a tiszt, nővérek szives fáradozását, melyeket az ünnepély i rendezése körül tanúsítottak. A főgondnok köszönő szavait a diszes és nagyszámú közönség — közöttük többen idegenek — lelkes éljenei fejezték be. A kedves és szép ünnepély rendezésének főérdeme Lydia nővért és Jékli Irén tanitó-kis- asszonyt illeti.

Az Országo Magyar Központi Takarék;)±nz

tár záloglevelei 10,000 és 1000 koronás részletekben megérkeztek a városi pénztári hivatalba. E záloglevelek 41/2°/0-ot jövedelmeznek. A félévenként esedékessé váló szelvények szeptember és márczius hó 1-én váltatnak be.

A helybeli rés2ványtakarékpénztár igazgatósága a sorházhoz vezető tervbe vett ut kiépítésére 50 frtot szavazott meg jun. 7-iki ülésében.

Rusolán György jóravaló, törekvő szabó- mest :r meghalt e hó 9-én. Temetése igen nagy közönség részvétével a gör. kath. egyház szertartása szerint f. hó 11-én történt.

Torday Dezső meghalt élete 14-ik évében. Az annyi bánatot okozott s folyvást okozó, annyi szivet szaggató halál ismét egy különben igen boldog családi fészekbe fért be, hogy a legfájdalmasabban zavarja meg azok édes boldogságát, kik szép reményekről álm Mának. A tevékeny édes apa súlyos betegségéből felépül

soha, most pedig érzem hogy párjuk mines sehol! Felső-Bányán, 1898. augusztus 10.

Tury József s. k.,

a miskolczi »Erzsébet«-fürdő felügyelője.

Felsőbányát, férjem szülőföldjét már látatlanul is szerettem, megismerve pedig nem feledem ! el soha.

Tury Józsefné, Fűrész Irma s. k.

Barta Ödönné s. k. — Tanódi Mártó iné s. k.— Barta Irén s. k. — Fogarasy Sándorné s. k. — Némethy Jánosné s. k. — Nyárády Lászlóné s. k. — Kövessy Gi,ózoné s. k. — Tóth Sándorné s. k.

Némethy János s. k.

Vajha minden magyar embernek minél hamarább természetes meggyőződésévé válhatnék ama igazság, hogy lelki gyönyörűségét a haza határain belül is feltalálhatja. Akkor hamar bekövetkeznék azon időszak, hogy Felsőbánya gyönyörű vidékei is villákkal lennének betelepítve s a szórakozást kereső intelligent keresett Találkozóhelyévé válnék.

Kövessy Győző s. k. Nyárády László s. k.

Ide jönni könnyű, innen elválni nehéz, mert a kedves táj örök emlékekkel fűzi ide a jött-menteket.

Tóth Sándor s. k.

Szép a ss jó a tett.

Kövessétek a példánkat és felsőbánya dicsőítésére telepedjetek le benne.

1898. szeptember 2j.

1 Dr. Tanódi Márton s. k. Fogarassy Sándor ? fo

családjának s a közjónak munkálására visszakapja előbbi rugékonyságát, testi s lelki erejét, s mikor társadalmi egyházi életünket is erősen fenyegető veszedelemről, mint elmúltról már édes megelégedéssel emlékeztünk: jön a könnyet csavaró halál, megtépi a szülei szivet, elviszi a boldog családi hajlékból a reményteljes gyermeket. — Megáll az ész. . . . Elborul az elme. . . . Elfogódik a szív. . . . Kezdünk gondolkozni, mi ez? Egy ifjú szép reményű pályája kezdetén, élete kora tavaszán, mint dér-ütött virág, gyorsan szakad le a családi élet gazdag gyümölcsöt ígérő fájáról. Ki annyi szépet, annyi jót Ígért tenni, hirtelen megszűnt élni. . . . Kinek akaratára jött a halál ? Kinek akaratának hódol minden? Igen. Isten a bölcs, a szerető jó atya küldte el. Miért? Nem tudjuk. Csak azt látjuk, érezzük, tapasztaljuk, nincs itt tökéletes boldogság . . . Rég megmondta ezt az ó-világ bölcse Solon : »Senki sem boldog halála előtt.« Ti sem lehettek ez örök igazság alól kivétel, bodogságtokban megzavart szülők. Keressetek vigasztalást az elvesztettért az élőkben. Nehéz, keserves vigasztalás. De higyjétek el, sok könnyet törölt le már a szenvedések minden próbáján keresztül ment, sokat tűrő, Isten kegyes emberének s/.ava : az Ur adta, az Ur vette, legyen áldott szent tieve érette. Halljátok ezt ti is, keserves zokogástok közt. A kedves gyermeknek, a nagyon szeretett testvérnek legyen álma csendes és zavartalan. — N. L.

Elhunyt szerkesztő. Udvarhelyi Papp Xsig- mond az »Ugocsa« szerkesztője, hir szerint egy régebbi párbaj következtében, Budapesten, e hó ll-én 43 éves korában meghalt.

Ingyen kapja meg mindenki a következő 3 frtos diszkötésü munkát. Benedek Elek: Magyar Népköltés Gyöngyei, mely az összes legszebb magyar nótákat tartalmazza, a ki 1900. január 1-éig 2 írttal előfizet a »Hasznos Tanácsadó« képes családi lapra, melynek előfizetési ára egész évre 2 frt, fél évre 1 frt. Szerkesztőség és kiadó hivatal Erzsébet-körut 4L A Hasznos Tanácsadót betéti társaság adja ki és Gerö Attila szerkeszti. Eddig a következő irók Írtak a «Hasznos Tanács- adó«-ba: Agai Adolf, Benedek Elek, Feleki Sándor, Gyulai Tibor, Gárdonyi Géza, ‘Hazai Hugó, Holtai Jenő, Jakab Ödön, Jeszenszky Danó, Jókai Mór, Muzslay János, Palágyi Lajos, Révész Béla, Szabolcsira Mihály, Szentessy Gyula, Varsányi Gyula és Varságh János. Azonkívül szebb- nél-szebb képeket közöl és több mint kétszáz hasznos, mggfizethetlen tanácsot nyújtott Egészség és Szépség ápolása, Háztartás, Házi vegyszerek, Konyha, Ruházat és fehérnemű, Mezőgazdaság és Kertészet stb. rovataiban. Senki el ne mulassza az előfizetést erre az olcsó és megbecsülhetetlen képes családi lapra, mely potom 2 írtért egy évre kiszámíthatatlan hasznot hajt mindenkinek és oly kellemesen szórakoztat, hogy mindenki hű marad hozzá. Az előfizetési pénzeket legczélszerübb postautalványon igy czimezni : A »Hasznos Tanácsadó« képes családi lap kiadó- hivatalának, Budapest. Mutatványszám ingyen.

Szerencsétlenség a bányában. Bocskay Sándor 13 éves bányászfiu — a mint nagy sajnálattal halljuk — e hó 12-én a bányában 12 méternyi magasságból leesett és súlyosan megsérült. Reméljük, hogy az orvosi segítség Isten után megtartja az életnek. — Nagy sajnálattal hallottuk s közöljük azt is, hogy e hó 14-én d. e. Mihálcsik József volt bányagazdának egy 10 éves fia, Jenő, szerencsétlenül járt. Mint gyermek, ep- részni ment a bányahegyre s ott egy mélységbe zuhant, a hol életveszélyesen összetörte magát, ügy tudjuk, hogy a bányatörvény szigorúan megrendeli, hogy a veszélyes helyek korlátokkal elkéri ttessenekt , . . Kit terhel itt a felelősségi ?I

A Magyar Orsz. Kárpát-egyesület Gutin- vidéki választmánya gyűlést tartott. Farkas Jenő ügyvivő alelnök elnöklete mellett. Jelen voltaic: Gábor József elnök, Nyisztor István, Münnich Sándor, Nagy Lajos, Spáczay Gyula, Pap Márton, Mikola A. Gyula, Prohászka Antal, Kovács Pál, Csausz Károly, Háder Ferencz. Elnök bejelenti az újabban be- és kilépetteket. Aztán tudatja, hogy a Kárpát-egyesület ez évben az itteni tagsági dijakat, mintegy 150 frtot, a helyi turistái építkezésekre és utjelzési költségekre engedélyezett. Javaslatba hozza a nyugati árkon? egy pavilion emelését, óhajtja, hogy nyaralás-ügyünk egyik lelkes híve: dr. Katona Béla nevéről »Katona Pavillon« nak neveztessék el. Helyesléssel fogadtatott el az indítvány közakarattal, s az épület vezetésére Delhányi Zsigmond és Kovács Pál küldettek ki. Ut jelző táblákkal a nevezetesebb s látogatottabb helyek ismételten elláttatnak, igy a nyugati és keleti árok, Bányahegy, Bóditó, Bor-