Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-04-23 / 9. szám

I"V"_ évfolyam.

9_ szám.

1899. április S3.

//

FELSOBA NY AI HÍRLAP

TÁRSADALMI. KÖZGAZDASAG1 ÉS VEGYESTARTALMU LAP.

Szerkesztőség: Felsó'bányári.

MEGJELEN NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VASÁRNAP.

Kiadóhivatal Nánásy István könyvnyomdásznál Nagybányán.

Előfizetési ára : Egész évre 2 frt. — Fél évre l frt. — Egyes számok io krért kaphatók. Hirdetések olcsó árak mellett közöltéinek.

Minden a lap szellemi részét illető közlemények és elő fizetések Felsőbányái a a szerkesztőhöz küldendők.

Nyilttér soronkint 10 kr.

Felsőbányái Nemzeti Szövetség.

Azon alkalomból, hogy országunk sok nevezetes városában megalakult Országos Nemzeti Szövetség a jövő vasárnap Felsőbányán is megalakul a központi szövetség igazgatósága szives részvételével: jónak látjuk »Az országos nemzeti szövetség alapszabályai «-ból a szövetség czélját, eszközeit, tagjait, a tagok jogai, a tagok kötelességei, tagsági jog megszűnése, a szövetség bevételi forrásairól szóló részeket közleni lapunk t. olvasó-közönségével.

Az egyesület czime: Országos Nemzeti Szövetség. — Pecsétje : A szövetség jelvénye a kővetkező körirattal: »Az Országos Nemzeti Szövetség pecsétje«. — Székhelye: Budapest. — Hivatalos nyelve: Magyar.

A szövetség czélja : Emberséges és hazafias gondolkodást és érzést terjesztő, napi- és párt- politikától, vallás-, nemzetiségi- és osztálykülönbségtől független szervezet utján, közremunkálni a társadalmi egységet és rendet zavaró okoknak és ezek hatásainak megszüntetésében.

A szövetség eszközei: 1. A közjóiét előmozdítására és a társadalom alsóbb osztályai nyomorának enyhitésérc szolgáló intézkedések. -—

2. A külföldi sajtóban Magyarországot illetőleg megjelenő közlemények ellenőrzésére, és a sajtónak helyes tájékoztatására, valamint a hazai sajtóban a szövetség törekvéseinek előmozdítására szolgáló sajtóiroda. — 3. Országos nemzeti és történelmi emlékünnepek, felolvasások, röpiratok és egyéb intézkedések a honpolgári együvétar- tozás, a honszeretet érzületének s a hazafias czélokra való áldozatkészségnek felkeltésére, ápolására és fejlesztésére.

A szövetség tagjai: A szövetség tagjai lehetnek testületek, társulatok és minden feddhet- len előéletű magyar állampolgár nemi különbség nélkül, ha felvételüket a szövetség-tanács egyenesen meg nem tagadja. Sem a felvételt, sem az elutasítást nem kell indokolni. — Külföldi illetőségűek csak a m. kir. belügyminiszter engedélyével vehetők fel. — 1. Tiszteletbeli tag az, a kit a közgyűlés a szövetség czéljai körül szerzett érdemeiért ilyennek megválaszt. — 2. örökös tag I az, aki készpénzben vagy óvadékképes Kértékpa- pirokban egyszer s mindenkorra 500 koronát j legalább három részletben — lefizet. E tagság az első törvényes örökösre átszármoztatható. —

3. Alapitó tag az, aki szintén egyszer s mindenkorra készpénzben 100 koronát a szövetség czél- | jaira — legalább két részben — lefizet. E tagság életfogytig tart. — 4. Működő tag az, aki i magát az aláírási ivén 3 évre évenként 8—8 korona fizetésére kötelezi, vagy aki magát ez alól a kötelezettség alól 20 korona fizetése által megváltja. — 5. Rendes tag az, aki magát az aláírási ivén legalább 3 évre, évenként 1 korona fizetésére kötelezi. — 6. Pártoló tag az, aki bármily csekély összeget ad a szövetség javára.

A tagok jogai: A szövetség tagjait, a pártoló tagok kivételével, a közgyűlésen a szólás és szavazás joga illeti, amennyiben tagdíj fizetési kötelességüknek az előző évre eleget tettek. A szövetségtanács, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai a tiszteletbeli, örökös, alapitó és működő tagok közül váiasztandók. A szövetség jelvényét minden tag viselheti.

A tagok kötelességei: A szövetség tagjai az ügyrendhez alkalmazkodni, lehetőleg tagokat gyűjteni és az érvényesen hozott határozatokat megtartani kötelesek; n^agániogi kötelezettséggel alávetik magukat a szövetség alapszabályainak, s a tagsági dij nem fizetése esetén a késedelmi kamatok megtérítésének kötelezettségével együtt bármely választandó bíróság illetőségének.

Tagsági jog megszűnése: Megszűnik a tagsági jog: — 1. halállal; — 2. a kötelezettség utolsó naptári évének lejártával, ha az illető tag kilépését legalább egy félévvel előbb az igazgatóság elnökének Írásban bejelentette. Ellenkező esetben a tagsági kötelezettség további három évre megujitottnak tekintetik. — 3. A szövetség czéljainak ártó tagokat a szövetség-tanács kizárhatja. A kizártak a közgyűléshez felebbezhetnek.

A szövetség bevételi forrásai: I. P'erencz József O császári s apostoli királyi felségének a

törzsvagyon megállapítására 1895. január 20-án tett adománya, mely mint külön alapítvány kezeltetik ; — 2. örökös és alapitó tagoknak alapítványai ; — 3. működő, rondes és pártoló tagok dijai; — 4. önkéntes adományok, hagyományok és más bevételek; — 5. gyűjtések; — G. jótékonyczélu vigalmak, előadások és engedélyezett sorsjátákok jövedelmei. — Az örökös tagok alapítványai csonkitatlanul törzsvagyont képeznek és csak a kamatait lehet a szövetség czéljaira fordítani.

Városi közgyűlés.

Felsőbánya rendezett tanácsú város képviselő testületé 1899-ik évi április 11-én rendes közgyűlést tartott Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt, melyen a követketkezŐlc voltak jelen: Spáczay Gyula jegyző, Miskolczy Márton tisztiügyész, Pap Márton számvevő, Háder P'erencz pénztárnok, Kovács Pál erdötiszt, Bernovits Emil ellenőr, Miinnich Sándor v. gazda.

Szüszner F., Sziits Illés, Veres József, Roth Salamon, Gáspárik Ignácz, Lendeczki János, id. Hajdú Sándor, Dobay János, Mikola A. Cyula, Máriás György, Jékly Károly, Ádámcsik Péter, id. Szabó Károly, Tury Ferencz, Tersztyánszky Ferencz képviselőtestületi tagok.

17. Elnök üdvözölve a megjelent képviseleti tagokat a gyűlést megnyitja s felolvastatja a f. évi február 10-én váratlanul megejtett pénztárvizsgálat alkalmával felvett lelet kimutatásokat, melyszerint a pénztár rendben találtatott.

Tudomásul vétetetett,

18. A tanács előterjeszti az »Aranykorona« vendéglő kiépítésére beérkezett ajánlatokat a bizottság javaslatával együtt.

A bizottság javaslatának elfogadásával a képviselői közgyűlés a beérkezett ajánlatok közzül helybeli lakos Kerekes Sándor építő mester ajánlatát fogadja el a vendéglőnek tervrajz szerint kiépítésével felmerülő összes munkákat nevezettnek a költségvetésben felvett 5806 frt 34 kr összeg 4% levonásával felérő engedmény mellett vagyis 5574 frt 9 kr, azaz-Su.-if TARCZA.

él

P

w

A munkásosztály.")

Az 1897. évben kitört aratási sztrájk alkalmából ezer forinton felüli kiadással egy felhívást bocsátott ki 250.000 példányban, melyben a munkásokat felvilágosította a sztrájk helytelenségéről, veszélyes voltáról, óva intette a munkásokat, hogy ne engedjék magukat elcsábítani a lelketlen szoczialis agitátoroktól, akik csak önérdekből, kenyérkeresetből ártják magukat az ügyeikbe, appellált a magyar munkások józanságára, hazaszeretetére.

A hozzánk beérkezett jelentésekből ma több százra menő és munkásoktól jött levelekből kitűnik, hogy a felhívásnak igen jó hatása volt s nagyban hozzájárult ahoz, hogy az aratási sztrájk több helyen lecsendesiilt, nem tört ki oly mértékben, nem tett oly romboló hatást, mint a milyentől félni nem lehetett.

Az egész ország minden rész böl mintegy G00 levél jött, a melyekben a legkülönbözőbb szakmabeli munkások köszönetét mondanak, hogy szövetségünk felvilágosította őket, istápolni akarja

*) Az országos nemzeti szövetség 1897—98-ik évi jelentéséből közöljük e közérdekű részt.

a munkások jogos érdekeit s felkölti a magasabb I társadalmi osztály figyelmét a munkások nyomasztó helyzetére. — Hálával adózik a szövetsé- j günknek, hogy különféle humánus intézmények, munkáslakások, munkáskaszinók, munkás sanató- riumok felállítását propogálja, hogy a munkások számára betegség, munkaképtelenség és rokkantság esetére nyugdíj és biztositó intézeteket óhajt létesíteni, hogy kezébe vette a munkásbiztositás fontos ügyét.

Sok panasz érkezett a munkásoktól a munkaadók ellen; e panaszok ügyében szövetségünk I közben járt és a legtöbb esetben sikerült a munkások érdekeit a munkaadókkal szemben megvédeni.

Közreadatott, illetőleg terjesztetett a munkásügyi javaslatról egy magyarázó röpirat 25 ezer példányban.

Terjesztette 3 ezer példányban a munkások és munkaadók közti jogviszonyt szabályozó törvény magyarázatát.

Terjesztette 7 ezer példányban a »Soczialis- mus tévtanai« czimü népies modorban irt könyvet.

Szabolcs, Zemplén és Békésvármegyékben egy kiküldötte által tanulmányoztatta a socialis forrongást és a helyszínén igyekezett azt enyhíteni.

Munkások érdekében emlékiratot terjesztett a kereskedelemügyi miniszterhez munkáslakások és tápintézetek felállítása érdekében.

Beérkezett megkeresések alapján különböző ipari telepeken 58 munkást helyezett el, kik szö- j vétségünk tagjai lettek.

Létesített egy munkáskönyvtárt 800 kötet munkásoknak való történelmi, gazdasági és közegészségügyi könyvvel. A könyvtár a szövetség hivatalos helyiségében van s a munkások olvasásra hazaviszik a könyveket.

Megvetette alapját egy munkás rokkantháznak Kende János erzsébetfalvai lakos nagylelkű nemes ajándéka alapján, ki is e czélra egy 5000 frtot érő telket adományozott ; a munkás rookkantház felépítésére külön pénzalapot gyűjtött és nagyszabású or zágos aktiót indított ennek megvalósitasára úgy a központban mint délei nemzeti szövetségek utján.

Az országos magyariskola egyesülettel tárgyalásokat folytat a fővárosi munkáskaszinók átvétele ügyében.

Megalkotta a munkásképzö intézményt és 13 munkásegyletben 37 felolvasást tartott.

Felolvasások tartatták a következő egyletekben : Nemzeti demokrata munkáspárt, Tímárok egyesülete. Molnárok és malommu.ikások egyesülete, Asztalos munkások egyesülete, Mészárosok ipartestülete, Iparos ifjak egylete, Molnárok egyesülete, Nyergesek ipartesttilete, Fényképészek köre és a Kocsigyártók egyletében, még pedig a következő tárgyakról: A magyarpolgárságról, A hazafias költőkről, A munkásstatisztikáról, Ipartörvény hozásról, Az országos nemzeti szövetségről, A közjog köréből, A so- czializmusról, A munkáséletről, A koronázásról, A vértanukról, A magyar magánjogról, A nemzet gazdaságtan irodalmáról, Az alkotmánytan fejlődéséről, A tökéről. Az alkotmány biztosité-