Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-09-10 / 19. szám
FelsöbAnyai Hírlap. a vezető férfiak még nemhogy fizetést nem húznak, de áldozattal járulnak erejükhöz képest az egylet terhei viseletéhez. Ezen összeg a kamatokkal és a folyton szaporodó tagoktól befolyó illetékekből csakhamar oly tekintélyes összegre fog nőni, mely az alapszabályokban hangsúlyozott nyugdíj és segélyigényeket fennakadás nélkül teljesíteni fogja; — s az egylet nemes feladatának megfelelni fog. A befolyt pénzt a hazai bankban betétként gyümolcsözteti, százezer forinton felüli összeget már a pesti hazai első takarékpénztárnál helyezi el, te hát jónevii elsőrangú hazai pénzintézeteknél. Csak sajnálattal kell konstatálnunk, hogy az iparos és munkásosztálynak azon része, mely ezen segélyre valóban reá van szorulva, a kiknek leginkább érdekében van, nem érzi át az egylet humánus czélját, meg mindig bizalmatlankodik, jövőjével mit sem gondol, a nyomortól a társadalom és emberek könyöriiletességétől fillérei árán ''szabadulni nem tud és öntudatára nem ébred. Bárcsak iparosaink és munkásaink azon része is, mely az egylet tagjaiul még mindig nem iratkozott be, fölfogná ezen egylet jótékony czélját, mely jövőjét biztosítani tűzte ki czélul, s mielőbb sorakozna a kibontott zászló alá, hogy azon nagy társadalmi magasztos czél megvalósítását, mely a közjóiét emelését czélozza, válvetve »az egy mindnyájáért és mindnyája egyért« elvet megértve — lehetővé tegye. Iparosok! munkások ! ki akar közül etek csak egy is, öregségére az állam, a haza, szülővárosa, szülöközsége terhére lenni, vagy épen idegének könyörületességére szorulni? — bizonyára agy sem. Előre tehat filléreitekkel addig, mig kezetekből ki nem hull a kenyeret adó szerszám, igyekezzetek magatokat, hozzátok tartozókat az öregség napjaira biztosítani y y Iskolaév kezdetén. Elhangzott a »Jöjj el Szentlélek.« Megnyíltak a tantermek. Tanítók es tanítványok pihent, ujult erővel vonulnak be a művelődés templomaiba, hogy elkezdjék, újból folytassák a nevelés és tanulás nagy munkáját. A szülök reménységgel és bizodalommal viszik fel gyermekeiket, szivük reményhajtásait a szentelt helyre, hogy ott megszerezzék a legfőbb kincset, melyet »a tolvajok el nem rabolnak, melyet a moj meg nem emészt.« Nagy munkának neveztük a nevelést és tanítást. És valóban nagy munka az, sőt több mint munka, —művészet az. Már szalézi Szent Ferencz a legnagyobb művészetnek nevezte azt. A mély gondolkozásu államfők, a társadalomvezetői úgy a múltban, mint jelenben mindenkor szükségesnek, hasznosnak és nagyfontosságunak tartották és- tartják az iskolai nevelést, az iskolai oktatást, sőt jelenben minden emberszámba menő ember belátja, hogy a szellemi műveltség megkönnyíti és biztosítja az anyagi haladást, a nemes érzelmektől átoltott szív ideiglenes és örök boldogságra képesít: a hit megaranyozza az életet, a szeretet szent lánczokkal fűzi az embert az emberhez: mindkettő felemeli a lelket, letörli a könyeket. Városunknak és a felekezeteknek hatóságai a fentvázolt eszméktől és érzelmektől vezéreltetve úgy a múltban, mint a jelenben, sokat megtettek és tesznek sokat áldoztak és áldoznak az iskolai oktatás és nevelés czéljaira. Vannak tisztességes javadalommal ellátott, szakképzett tanítóink, vannak alkalmas iskoláink, olyanok is, melyek bármely nagyobb városnak is díszére válnának, megfelelő és jól felszerelt tantermekkel; tehát nagyon sok arra nézv.e^ hogy az iskolai oktatás és nevelés czélravezető legyen. Az iskolafentartók áldozatkészsége, a tanügyi elöljárók szakképzettsége és buzgalma, a tanítók önérzetes szorgalma még nem minden, mi a várt sikert egészén előmozdítaná. Különösen szükséges még, hogy az iskola és szülei ház egyértelmüleg, egyforma elvek szerint neveljenek; hogy a szülő bizodalommal viseltessék a tanító iránt, ki neki a nevelésben segítő társa, az iskolai tanitás-idöben szülői helyettese; ki, mint az első tanító — az Üdvözítő — atyai szeretettel öleli keblére a legkisebbet is, a szegénynek fiát úgy, mint a vagyonosabbak gyermekét. Hogy a tanítás asztalának áldásaiban minden gyermek egyforma mennyiségben részeltessék, szükséges, hogy kiki kellő időben jelenjék meg, mert ki későn jön az ebédhez, az bizony nem részesülhet teljes adagban. És ez az, mit sok szülő, bár a hatóságtól szorgalmaztatik, nem akar, vagy nem tud megérteni. A késő beiratkozás megrövidíti a tanulót, zavarja a rendes időben beiratkozott gyermekeket és hátráltatja az összeredményt, pedig azt hasonlóképen elképzelheti bárki is, hogy nem lehet jó a tálalás, ha a főzelék szemenként, vagyis részletenkint tétetik a fazékba. Vannak szülők, kik gondatlanságból, köny- nyelmüségböl elfogják gyermekeiket az iskolába járástól, nem is gondolják meg, mily nagy mértékben zavarják meg az összhaladást, nehezítik a tanítók munkáját és megrövidítik saját gyermekeiket. Hallottunk gyermeket, ki felnőtt korában átkozta szüleit a fent említett könnyelmű- ségért. Ezekkel szemben jó volna, ha a köz- igazgatósági hatóság a megintésen kívül némi büntetést is alkalmazna. Erre nem sokszor, nem I sok ideig volna szükség, mert a példán okulná- ; nak. Mennyi idő, mennyi eredmény volna igy nyerhető, elérhető. Vannak szülök olyanok is, kik mihelyt ta- i vaszodik, kiveszik gyermeküket az iskolából, dologra, vagy mesterségre adják, még mielőtt a tanévet bevégeznék, még mielőtt 12 éves élet- : korukat elérnék, E bajon — a hatóságon kívül ! az egyes munkaadók: bányatársulatok és mesteremberek segíthetnének, ha az ily rendetlen szülök gyermekeit rendetlen időben fel nem vennék, nem alkalmaznák. Érte törvény is van a törvénynek pedig nem volna szabad Írott malaszt- nak maradni, már csak hasznossági szempontból sem, Városi közgyűlések. — 1899 szept. 2. — Felsőbánya város képviselőtestülete e napon két közgyűlést tartott még pedig egy [ rendkívülit és egy rendest, melyeken Farkas J. polgármester elnöklete alatt a következők voltak jelen: Spáczáy Gyula jegyző, Prohászka Antal r. kapitányi Miskolczy Márton t.-ügyész, Pap Márton számvevő, Kovács Pál erdőtiszt. Bernovics Emil ellenőr, Háder Ferencz pénz- 1 tárnok, Pemp Antal, Hanzulovics Kristóf, Ke- rekes Sándor, Dobay János, Mikola A. Gyula, | Adámcsik Péter, Lévay Károly, Smillár Mihály, I Münnich Sándor, Szalay László, Terstyánszky j Ferencz, Szigyártó József, dr. Csausz Károly, 1 Varga Lajos képviselők. Elnök előadja, hogy a mai közgyűlés tárgya a f. év juh 31-én tartott közgyűlés 51/899. sz. határozata értelmében a felsőbányái 333. sz. tjkvi 263. hr. 644. sorszámú Palkovics-féle pia- czi ház megvétele tárgyában határozatot hozni, minthogy azonban ezen határozathozatalra a képviselő-testület összes tagjainak általános többsége kívántatik meg, a megjelentek a képviselő- testület tagjainak csak 1/3-át teszi ki, ennélfogva indítványozza, hogy ez ügyben érdemleges tárgyalásra 30 nap közbevetésével újabb határidőül f. évi október hó 9-ének d. e 10 órája tűzessék ki. — Az indítvány elfogadtatik s az ügy tárgyalására nevezett idő kitüzetik. Ezen gyűlésnek más tárgya nem lévén a gyűlés berekesztetik s hitelesitőkül Pemp Antal, Mikola A. Gvula és Lévay Károly kérették fel. Ezután következett a rendes közgyűlés, 1 melyen Farkas Jenő polgármester mint elnök j | üdvözölte a megjelenteket s a gyűlést meg- J | nyitotta. A tanács beterjeszti a gazdasági és pénzügyi bizottság által felülvizsgált s 15 napi közszemlére kitett Felsőbánya város háztartásának és a pénztár kezelése alatt álló egyéb alapok u. m. : Szegény-ápolda; Viktória, Hid és nyugdíjalap 1900. évre szóló költségelőirányzatát a bizottság javaslatával, A bizottság javaslata felolvastatván, annak alapján a képviselő-testületi közgyűlés a bemutatott költségelőirányzatokat egyhangúlag elfogadja s következőleg állapítja meg: 1. Az 1900-ik évre a város házipénztáránál bevétel . 44879 frt 13 kr kiadás. . 44771 frt 49 kr. Maradvány 107 frt 63 kr. 2. Szegén yápoldánál bevétel 1987 frt 78 kr. kiadás 1983 frt 75 kr. Maradvány 4 frt 03 kr. 3. Viktória-alapnál bevétel 268 frt 59 kr. kiadás 265 frt — kr. Maradvány 3 frt 59 kr. 4. Nyugdijalapnál bevétel 576 frt 28 kr. kiadás 569 frt 48 kr. Maradvány 6 frt 80 kr, ekként a költségelőirányzatokat megállapítva jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz beterjeszteni határozza s egyideüleg tudomásul veszi, hogy jelen költségelőirányzat Kiadások B. 46., miután a szervezeti szabályzat szerint lakpénzzel nem biró tisztviselők lakbér járandóságára törzsfizetéseik 15%-ának megfelelő összeg vagyis 894 frt felvéve van és azt elfogadja, utasítja továbbá a tanácsot, hogy jövőre a téglaminőség fokozása végett láposi homokot használhasson, a szegényápoldának alkalmasabb helyre kitelepítésére, valamint a tenyészállatok istállójának más helyen felállítása iránt gondoskodjék, mihelyt azt a pénztár ereje megengedi a tüzesetek irányának jelzésére egy piros lámpát és lobogót szereztessen be a Viktória alap terhére. .ri. tanács beterjeszti Felsőbánya város területén összeirt községi közmunka összeírást 1900. évre a községi közutak fenntartásáról és építéséről készített költségelőirányzattal azon jelentéssel, hogy az ide vonatkozó szabályrendelet 8. S-ához képpest folyó évi aug. 19-től 8 napon át közszemlére kitéve volt s ellene felszólalás sem írásban sem szóval nem tétetett. A bemutatott községi közmunka összeírás 1900. évre: 63 kettősfogatu igásnapszámmal á 1 frt 50 kr = 94 frt 50 kr. — 17 egyesfogatu igás napszám á 75 kr = 12 frt 75 kr. — 708 kézi napszám á 40 krjával 283 frt 20 kr, ösz- szesen 396 frt 45 kr megállapittatik s elfogadtatik, egyideüleg a községi közutak fenntartásáról és építéséről készített költségelőirányzat és 371 frt 85 kr kiadással elfogadtatik és megállapittatik jóváhagyás végett a háztartás költség- előirányzatával a vármegyei törvényhatósághoz beterjesztetni rendeltetik. A tanács beterjeszti Felsőbánya város területén a házaló kereskedés korlátozása ügyében alkotott 37028—VIII. miniszteri rendelettel jóváhagyott szabályrendeletet. Meghírdettetett és tudomásul vétetett. A tanács beterjeszti a folyó évi augusztus hóban tartott hivatalos vizsgálat alkalmával az árvapénztár megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvet, melyszerint az árvapénztár rendben találtatott. Tudomásul vétetett. A tanács beterjeszti Palkó vies Miklós felsőbányái lakosnak a községi kötelékbe felvétele iránti kérelmét. A tanács javaslata elfogadtatik és Palko- vics Miklós felsőbányái lakost Felsőbánya város községi kötelékébe felvenni határozza 25 frt te- lepedési dij 15 nap alatti befizetése mellett. Korondy József adótiszt-végrehajtó lemondását a tanács a gazd. és pénzügyi bizottság javaslatával beterjeszti. A közgyűlés a lemondást tudomásul veszi s felhívja nevezettet, hogy a hivatal szabályszerű átadása végett 8 nap alatt polgármesternél jelentkezzék, mert elleneseiben a felmentvény részére megadatni nem fog s az esetleges hiányokért felelőségre fogja vonatni, mig lemondásának a kárpótoltatásra vonatkozó részét tekintve a pénztár jelenlegi helyzete s tekintve azt, hogy hivatalos eljárásában különös jutalmazásra méltó tevékenységet nem fejtett ki, a képviseleti közgyűlés nem teljesitheli. Egyideüleg felhatalmaztatik a tanács, hogy az üresedésbejött állás ideiglenes betöltése iránt intézkedjék s a nagykárolyi pénzügyigazgatóságtól egy az adóügyekben járatos egyént kérjen, kivel az állást ideiglenesen töltse be s annak idején az állás végleges betöltése ügyében tegye meg az intézkedést. A tanács beterjeszti a 2085—1899. K. B. sz. határozatot, melylyel a mutatkozó nagyobb mérvű hátralék miatt Felsőbánya városra nézve a felelőség kimondatott. Tudomásul vétetett. A tanács beterjeszti a gazd. és szegény- ápolda pénztáraik részéről folyamatba tett perek állásáról készített 1899. évi I. félévi kimutatást a jogügyi bizottság véleményéül. Tudomásul vétetik. A tanács beterjeszti az árvapénztár részéről folyamatba tett perek állásáról készített
