Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-09-10 / 19. szám
X'V- évfolyam. 19_ szám. 1899. szeptember 10_ // F TÁRSADALMI. KÖZGAZDASAGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. V Szerkesztőség: Felsők A nyári. MEGJÉLEN NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VASÁRNAP. Kiadóhivatal Nánrísy István könyvnyomdásznál Nagybányán. Előfizetési ára : Egész évre 2 frt. — Fél évre 1 írt. — Egyes számok 10 krért. kaphatók. Minden a lap szellemi részét illető közlemények és elő fizetések Felsőbányám a szerkesztőhöz küldendők. Nyilttér soronkint 10 kr. Tanév kezdetén. A levegőben nagy a sürgés-forgás, lármás fecskecsoportok gyülekeznek itt-ott, elhagyni készülnek bennünket; az iskolák udvarain, tantarmeiben is élénk az élet, ott is lármás csoportok gyűltek össze, hogy egy hosszú pályafutást megkezdjenek. Szeptember a beirat ások hónapja, ekkor kezdődik az iskolai év. A gyermekeik jövőjét leikükön viselő gondos szülék nem mulasztják el e hónap első hetében kötelességeiket, hanem gondoskodnak gyermekeik behatásáról, hogy azok szellemi tökéletesedésének e tekintetben elkövetett mulasztásaik által akadályul ne szolgáljanak. Igen, a gondos jó szülék. Fájdalom azonban ! vannak e fogalommal ellenkezők is, kik talán azon elvből kiindulva, hogy szeptember első felében a tulajdonképeni tanítás úgy sem kezdődik, nem küldik gyermekeiket iskolába. Nem gondolják meg az ilyenek, hogy a hónap első fele az előkészületekkel telik el s ha nincs kikkel megkezdeni az előkészítést, a hónap második felét kell arra fordítani, mi által a komoly munkára kiszabott időből veszítünk egy fel hónapot. A szeptember valóságos zsarnok; a szülőkre nemcsak erkölcsi, hanem anyagi kötelességeket is rov. Ez a gyermekeknek tankönyvekkel leendő felszerelése. Ezen a téren is sok a mulasztás Pedig a tanuló könyvek nélkül épen olyan, mint a katona fegyver nélkül: hasznavehetetlen anyag. Sokat kíván ma már a társadalom a legegyszerűbb embertől is, megkívánja a minden tudományok alapját képező elemi ismereteket, ezeket pedig az iskola, az elemi iskola szolgáltatja, eszközök nélkül pedig ez sem végezheti munkáját. Teljesítsék tehát a szülők e tekintetben is kötelességüket, még pedig annak idején s hanyagságuk által ne szolgáljanak gátul gyermekeik szellemi fejlesztésénél. Hiszen a szegény sorsuakat segélyezik az egyes iskolafentartók, a módosabbak pedig örülhetnek, hogy ők nem szorultak senki támogatására. Van még egy harmadik elv is, melyet az elemi iskoláztatás által elérhető siker biztosítása czéljából nem tudunk a szülök figyelmébe elég melegen ajánlani: ez a rendes iskoláztatás, más szóval: az iskolai mulasztások lehető elkerülése. Ez elv gyakorlati jelentősége sem szorul bővebb magyarázatra. Sokan csodálkoznak azon, hogy gyermekük elég jó felfogású, mint mondani szokás; nem is mulasztott az egész iskolai év alatt többet összesen, mint húsz napot, mégis kevesebbet tud, mint várni lein tett volna. Igen, mert az a húsz napi mulasztás nehány fontos és bő magyarázatot igénylő tantárgynak több külömböző órájára esik s amit a gyermek ezeknél veszített, soha többé vissza nem pótolhatja, mivel az általa elmulasztott leczkékre a tanítás folyamán többé nem történhetik oly részletes visszatérés, mint azt az ő elmaradt szelleme megkívánná. Ez az egy példa szolgáljon intő figyelmeztetésül azokra nézve, akik a hibát ön- magukon kívül szokták keresni. Belátta ezt a népoktatási törvény halhatatlan alkotója báró Eötvös József, azért szabott oly kemény büntetéseket az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. I. fejezetének 4. §-ában az iskolai mulasztók szülőire és gyámjaira. Hatóságaink e téren nem járnak el kellő szigorral, azért van aztán reá eset, hogy egyes, kivált szegényelrb szülök gyermekei akkor maradnak ki az iskolából, amikor épen nekik tetszik. A gyermekkorban elkövetett mulasztást az ember felnőtt korában siratja meg. Vigyázzon azért minden szülő, nehogy gyermekének kárhoz tatással legyen oka az ö nevét emlegetni akkor, midőn életpályáján való elöhaladásában akasztja meg a gyermekkorban elkövetett mulasztás! . . . e . ... ly. | Turman Olivér. | Alig öltötte fel a gyászt a szomszéd nagybányai ref. egyház, részt véve abban nemcsak Nagybánya városának egész társadalma, de széles körben a tisztelők, barátok, ismerősök nagy serege; már újból gyászlobogók lengenek hirdetve a bánatot, mely a város első tisztviselője, Turman Olivér polgármester elvesztésével érte. — Ha egy kis családból távozik valaki, ki ott szükséges, kedves tényező volt, gyászbaborul- nak az elmaradottak keservesen siránkozván az elválás után támadt szivvérzés miatt. Egy nagy családnak, egy városnak feje halála alkalmával gyászt öltenek annak polgárai, tagjai is. így öltött gyászt Nagybánya város. — A fájdalom enyhül legalább némileg, ha abban mások is részt vesznek. Részt kérünk mi is bánatukból s kivánjuk, hogy találják meg közös akarattal majdan azt a férfiút, ki hivatva lesz a vezér nélkül maradt sereg élére állani, az üresen maradt tért betölteni, A megboldogult köztiszteletben s szere- tetben állott polgármesternek temetése f. hó 4-én d. e. 11 órakor volt óriási nép jelenlété- i ben. Talpon volt Nagybányának egész közönsége nem s rangkülönbség nélkül. Sokan voltak ott a megyei notabilitás közül. Nagy szám- [ mai volt képviselve Felsőbánya város is. Á temetésen fenntartott rendért elismerés í illeti a város rendőri hivatalát. A magyarországi munkásosztály rokkant- és nyugdijegylete. Magyarországi munkások rokkant és nyugdíj - egyletének 36-ik fiókegyesülete múlt hó 13-án alakíttatott meg Felsőbányán a központi választmány kiküldötte Mogyorós István alelnök vezetése alatt 65 taggal. A nagyszámban megjelent iparosok és munkások előtt csaknem zsúfolásig megtelt város tanácstermében az alakuló gyűlést Spáczay Gyula városi jegyző nyitotta meg, ki röviden felemlítve az egylet humánus czélját a felsőbányái tagok megbizásából üdvözli a központ kiküldöttjét s felkéri az alakulás megejtésére, ez alkalomra pedig jegyzőkönyv vezetésére Dorogi Sándor egyleti tagot kérte fel. Miután központi kiküldött örömének adott kifejezést, hogy az eszme, mely az iparosok és munkások jövője biztosítására bár későn, de még mindig korán felébredt itt is visszhangra talált; áttér az alapszabályok magyarázására, hosszabb beszédben fejtegeti az egylet jótékony,czélját, annak a munkás- és iparos osztályra ma már csaknem elkeriilhetlen szükségét, párhuzamot húz hasonczélu egyletek és a munkások, iparosok nyugdíjazása ügyében felmerült eszmék és theoriák között, kiemelve ezen egylet reális viszonyokra lefektetett alapelveit. Beszédében hangsúlyozta azt és mintegy fogadást tétetett a tagokkal, hogy miután az egylet kizárólag az ő érdekükben, javukra lett megalkotva, az egylet dolgai intézésénél óvakodjanak minden politikai irányzatú törekvéstől, sőt annak látszatától is. Végül »az egy mindnyájért és mindnyája egyért* elvet hangoztatva a tagokat kitartásra és az egylet eszméje tovább terjesztésére buzdítja. Ezek után az alakuló gyűlés a fiók megalakítását a központi alapszabályok elfogadásával határozatikig kimondva, az egylet elnökéül Spáczay Gyula városi jegyzőt egyhangúlag kérte fel, ki hivatalos elfoglaltatása mellett ezen humánus egylet czélját már régóta igyekszik a helybeli iparosokkal és munkásokkal megismertetni s őket ezen igen fontos társadalmi czél megvalósitásában tö nörülésre bírni. A tisztviselő és választmányi kar következőleg választatott meg: pénztárnokul: ifj. Lévay Sándor, ellenőr: Dorogi Sándor, jegyző : Barthos Lajos. Választmányi tagok: Tánczel György, Smillár Mihály, Elajdu István, Kántor Sándor, Smillár József, Nagy Mihály, Bakó István, Kormos Sándor, ifj. Lévay Károly, Sesterák János, Bakó Pál, Kuszkó András és ellenőrző bizottsági tagul: Palkóvits Márton. Központi alelnök indítványára az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvileg hálás köszönetét egyhangúlag kifejezni határozza Felsőbánya város polgármesterének, hogy az alakuló közgyűlés helyéül a város1 tanácstermet átengedte és a fiókegyletnek az egylet kitűzött humánus czéljához megfelelő impozán alakulását lehetővé tette. Ezután központi alelönk az eszme melletti kitartásra buzdítva a tagokat a gyűlést berekeszti s a megválasztott választmány azonnal megtartotta első ülését, hol megállapították a tagsági dijak befizetésének idejét és helyét. A befizetések Lévay Sándor pénztárnok lakásán havonkint a kincstári bányamunkások fizetését és magánbányamunkások fizetését követő vasárnap d. u. 1—3 óráig lesznek teljesitendök. Naposokul az első hóra a befizetésekhez ifj. Lévay Károly és Tánczel György vál. tagok küldettek ki. Röviden itt megemlithetönek tartom, hogy az eszme magok közül a munkások és iparosok közül támadt, kik számot vetve a mindenfelől összetorlódható eshetőségekkel, balesetekkel megteremtették azt az intézetet, mely az iparost és munkást, ha kihull kezéből a mindennapi kenyeret kereső szerszám, megmenti a koldusbottól, nem kell ajtóról-ajtóra kopogtatnia, nem kell közsegélyre szorulnia, mert verejtékkel szerzett filléreiből, ha komoly meggondolással a csekély havi befizetéseket teljesiti, munkaképtelensége esetére, öregségére oly nyugdijat biztosit, melyből tisztességesen megélhet. A magasztos eszme országszerte bizalmat és rokonszenvet keltett, a kibontott zászló alá rohamosan tömörültek iparosaink és munkásaink jobbjai, úgy, hogy ma tagjai száma a 10,000-et és eddigi alaptőkéje a százezer forintot meghaladja, mely összeg, ha hozzávesszük azt, hogy az egylet még három évig tagjainak nyugdijat nem ad és tekintetbe vesszük azt, hogy a tagok ily nagy száma mellett, ily nagy pénzösszeg kezelése mellett, & kezelési költség úgyszólván épen semmi, mert a 300 forintot alig haladja meg s maguk
