Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-09-10 / 19. szám

X'V- évfolyam. 19_ szám. 1899. szeptember 10_ // F TÁRSADALMI. KÖZGAZDASAGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. V Szerkesztőség: Felsők A nyári. MEGJÉLEN NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VASÁRNAP. Kiadóhivatal Nánrísy István könyvnyomdásznál Nagybányán. Előfizetési ára : Egész évre 2 frt. — Fél évre 1 írt. — Egyes számok 10 krért. kaphatók. Minden a lap szellemi részét illető közlemények és elő fizetések Felsőbányám a szerkesztőhöz küldendők. Nyilttér soronkint 10 kr. Tanév kezdetén. A levegőben nagy a sürgés-forgás, lármás fecskecsoportok gyülekeznek itt-ott, elhagyni készülnek bennünket; az iskolák udvarain, tantarmeiben is élénk az élet, ott is lármás csoportok gyűltek össze, hogy egy hosszú pályafutást megkezdjenek. Szeptember a beirat ások hónapja, ekkor kezdődik az iskolai év. A gyermekeik jö­vőjét leikükön viselő gondos szülék nem mulasztják el e hónap első hetében köte­lességeiket, hanem gondoskodnak gyerme­keik behatásáról, hogy azok szellemi tö­kéletesedésének e tekintetben elkövetett mulasztásaik által akadályul ne szolgáljanak. Igen, a gondos jó szülék. Fájdalom azonban ! vannak e fogalommal ellenkezők is, kik talán azon elvből kiindulva, hogy szeptember első felében a tulajdonképeni tanítás úgy sem kezdődik, nem küldik gyer­mekeiket iskolába. Nem gondolják meg az ilyenek, hogy a hónap első fele az elő­készületekkel telik el s ha nincs kikkel megkezdeni az előkészítést, a hónap második felét kell arra fordítani, mi által a komoly munkára kiszabott időből veszítünk egy fel hónapot. A szeptember valóságos zsarnok; a szülőkre nemcsak erkölcsi, hanem anyagi kötelességeket is rov. Ez a gyermekeknek tankönyvekkel leendő felszerelése. Ezen a téren is sok a mulasztás Pedig a tanuló könyvek nélkül épen olyan, mint a katona fegyver nélkül: hasznavehetetlen anyag. Sokat kíván ma már a társadalom a legegyszerűbb embertől is, megkívánja a minden tudományok alapját képező elemi ismereteket, ezeket pedig az iskola, az elemi iskola szolgáltatja, eszközök nélkül pedig ez sem végezheti munkáját. Teljesítsék tehát a szülők e tekintet­ben is kötelességüket, még pedig annak idején s hanyagságuk által ne szolgáljanak gátul gyermekeik szellemi fejlesztésénél. Hiszen a szegény sorsuakat segélyezik az egyes iskolafentartók, a módosabbak pedig örülhetnek, hogy ők nem szorultak senki támogatására. Van még egy harmadik elv is, melyet az elemi iskoláztatás által elérhető siker biztosítása czéljából nem tudunk a szülök figyelmébe elég melegen ajánlani: ez a ren­des iskoláztatás, más szóval: az iskolai mulasz­tások lehető elkerülése. Ez elv gyakorlati je­lentősége sem szorul bővebb magyarázatra. Sokan csodálkoznak azon, hogy gyer­mekük elég jó felfogású, mint mondani szokás; nem is mulasztott az egész iskolai év alatt többet összesen, mint húsz napot, mégis kevesebbet tud, mint várni lein tett volna. Igen, mert az a húsz napi mulasztás nehány fontos és bő magyarázatot igénylő tantárgynak több külömböző órájára esik s amit a gyermek ezeknél veszített, soha többé vissza nem pótolhatja, mivel az általa elmulasztott leczkékre a tanítás folyamán többé nem történhetik oly részletes vissza­térés, mint azt az ő elmaradt szelleme meg­kívánná. Ez az egy példa szolgáljon intő figyel­meztetésül azokra nézve, akik a hibát ön- magukon kívül szokták keresni. Belátta ezt a népoktatási törvény halhatatlan alkotója báró Eötvös József, azért szabott oly ke­mény büntetéseket az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. I. fejezetének 4. §-ában az iskolai mulasztók szülőire és gyámjaira. Hatósá­gaink e téren nem járnak el kellő szigorral, azért van aztán reá eset, hogy egyes, ki­vált szegényelrb szülök gyermekei akkor maradnak ki az iskolából, amikor épen nekik tetszik. A gyermekkorban elkövetett mulasztást az ember felnőtt korában siratja meg. Vigyázzon azért minden szülő, nehogy gyermekének kárhoz tatással legyen oka az ö nevét emlegetni akkor, midőn életpályá­ján való elöhaladásában akasztja meg a gyermekkorban elkövetett mulasztás! . . . e . ... ly. | Turman Olivér. | Alig öltötte fel a gyászt a szomszéd nagy­bányai ref. egyház, részt véve abban nemcsak Nagybánya városának egész társadalma, de szé­les körben a tisztelők, barátok, ismerősök nagy serege; már újból gyászlobogók lengenek hir­detve a bánatot, mely a város első tisztviselője, Turman Olivér polgármester elvesztésével érte. — Ha egy kis családból távozik valaki, ki ott szükséges, kedves tényező volt, gyászbaborul- nak az elmaradottak keservesen siránkozván az elválás után támadt szivvérzés miatt. Egy nagy családnak, egy városnak feje halála alkalmával gyászt öltenek annak polgá­rai, tagjai is. így öltött gyászt Nagybánya város. — A fájdalom enyhül legalább némileg, ha abban mások is részt vesznek. Részt kérünk mi is bá­natukból s kivánjuk, hogy találják meg közös akarattal majdan azt a férfiút, ki hivatva lesz a vezér nélkül maradt sereg élére állani, az üre­sen maradt tért betölteni, A megboldogult köztiszteletben s szere- tetben állott polgármesternek temetése f. hó 4-én d. e. 11 órakor volt óriási nép jelenlété- i ben. Talpon volt Nagybányának egész közön­sége nem s rangkülönbség nélkül. Sokan vol­tak ott a megyei notabilitás közül. Nagy szám- [ mai volt képviselve Felsőbánya város is. Á temetésen fenntartott rendért elismerés í illeti a város rendőri hivatalát. A magyarországi munkásosztály rokkant- és nyugdijegylete. Magyarországi munkások rokkant és nyugdíj - egyletének 36-ik fiókegyesülete múlt hó 13-án alakíttatott meg Felsőbányán a központi választ­mány kiküldötte Mogyorós István alelnök veze­tése alatt 65 taggal. A nagyszámban megjelent iparosok és munkások előtt csaknem zsúfolásig megtelt város tanácstermében az alakuló gyűlést Spáczay Gyula városi jegyző nyitotta meg, ki röviden felemlítve az egylet humánus czélját a felsőbányái tagok megbizásából üdvözli a központ kiküldöttjét s felkéri az alakulás megejtésére, ez alkalomra pedig jegyzőkönyv vezetésére Dorogi Sándor egyleti tagot kérte fel. Miután központi kiküldött örömének adott kifejezést, hogy az eszme, mely az iparosok és munkások jövője biz­tosítására bár későn, de még mindig korán fel­ébredt itt is visszhangra talált; áttér az alapsza­bályok magyarázására, hosszabb beszédben fejte­geti az egylet jótékony,czélját, annak a munkás- és iparos osztályra ma már csaknem elkeriilhetlen szükségét, párhuzamot húz hasonczélu egyletek és a munkások, iparosok nyugdíjazása ügyében fel­merült eszmék és theoriák között, kiemelve ezen egylet reális viszonyokra lefektetett alapelveit. Beszédében hangsúlyozta azt és mintegy fogadást tétetett a tagokkal, hogy miután az egylet kizá­rólag az ő érdekükben, javukra lett megalkotva, az egylet dolgai intézésénél óvakodjanak minden politikai irányzatú törekvéstől, sőt annak látsza­tától is. Végül »az egy mindnyájért és mindnyája egyért* elvet hangoztatva a tagokat kitartásra és az egylet eszméje tovább terjesztésére buzdítja. Ezek után az alakuló gyűlés a fiók megala­kítását a központi alapszabályok elfogadásával határozatikig kimondva, az egylet elnökéül Spá­czay Gyula városi jegyzőt egyhangúlag kérte fel, ki hivatalos elfoglaltatása mellett ezen humánus egylet czélját már régóta igyekszik a helybeli iparosokkal és munkásokkal megismertetni s őket ezen igen fontos társadalmi czél megvalósitásában tö nörülésre bírni. A tisztviselő és választmányi kar követke­zőleg választatott meg: pénztárnokul: ifj. Lévay Sándor, ellenőr: Dorogi Sándor, jegyző : Barthos Lajos. Választmányi tagok: Tánczel György, Smillár Mihály, Elajdu István, Kántor Sándor, Smillár József, Nagy Mihály, Bakó István, Kor­mos Sándor, ifj. Lévay Károly, Sesterák János, Bakó Pál, Kuszkó András és ellenőrző bizottsági tagul: Palkóvits Márton. Központi alelnök indítványára az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvileg hálás köszönetét egy­hangúlag kifejezni határozza Felsőbánya város polgármesterének, hogy az alakuló közgyűlés he­lyéül a város1 tanácstermet átengedte és a fiók­egyletnek az egylet kitűzött humánus czéljához megfelelő impozán alakulását lehetővé tette. Ez­után központi alelönk az eszme melletti kitartásra buzdítva a tagokat a gyűlést berekeszti s a meg­választott választmány azonnal megtartotta első ülését, hol megállapították a tagsági dijak befi­zetésének idejét és helyét. A befizetések Lévay Sándor pénztárnok lakásán havonkint a kincstári bányamunkások fizetését és magánbányamunkások fizetését követő vasárnap d. u. 1—3 óráig lesz­nek teljesitendök. Naposokul az első hóra a be­fizetésekhez ifj. Lévay Károly és Tánczel György vál. tagok küldettek ki. Röviden itt megemlithetönek tartom, hogy az eszme magok közül a munkások és iparosok közül támadt, kik számot vetve a mindenfelől összetorlódható eshetőségekkel, balesetekkel meg­teremtették azt az intézetet, mely az iparost és munkást, ha kihull kezéből a mindennapi kenye­ret kereső szerszám, megmenti a koldusbottól, nem kell ajtóról-ajtóra kopogtatnia, nem kell közsegélyre szorulnia, mert verejtékkel szerzett filléreiből, ha komoly meggondolással a csekély havi befizetéseket teljesiti, munkaképtelensége esetére, öregségére oly nyugdijat biztosit, mely­ből tisztességesen megélhet. A magasztos eszme országszerte bizalmat és rokonszenvet keltett, a kibontott zászló alá rohamosan tömörültek iparosaink és munkásaink jobbjai, úgy, hogy ma tagjai száma a 10,000-et és eddigi alaptőkéje a százezer forintot megha­ladja, mely összeg, ha hozzávesszük azt, hogy az egylet még három évig tagjainak nyugdijat nem ad és tekintetbe vesszük azt, hogy a tagok ily nagy száma mellett, ily nagy pénzösszeg kezelése mellett, & kezelési költség úgyszólván épen semmi, mert a 300 forintot alig haladja meg s maguk

Next

/
Thumbnails
Contents