Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-08-13 / 17. szám

Felsőbányái Hírlap. 2. Az ezen uj árok építésével elfoglalandó s a város tulajdonát képező guba-vánvoló ér­tékét a kincstár a városnak megtéríti, illetve ezért kártalanítja. 3. Az árok építési helye körül elterülő legelő végett az árok mentén az állatok itat- hatására három itatót épít. 4. Az építésre felhasználandó földterület díjtalanul átengedtetik, de annak tulajdonjoga Felsőbánya várost illeti, kérelmező kincstárt csak a használati jog illeti addig, míg a viz- vezető árok a kért czélra használtalak, ezen túl a használati jog is vissza száll a város bir­tokába. Lakatos József budapesti és Erdei Sándorné felsőbányái lakos földterület feladás iránti ké­relme. Az épitészeti szépészeti bizottság véle­ménye elfogadásával a közgyűlés a jelenlegi birtok állapotot fenntartani s kérelmező Erdélyi Sándornét a kért terület rendben tartására s kerítéssel ellátására kötelezni határozza. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsá­gának ad 1711—18Í19. K. B. sz. határozata, vnelylyel Felsőbánya városát egy fürdő építésre hívja fel. A bizottság véleménye alapján a képviselő- testület a fürdőház építésének szükségét be­látva, annak építését elvben elfogadja és ez ügyben polgármester mint elnökből, Kovács Pál, dr. Csausz Károly, Kerekes Sándor, Szüts Illés, Tomasovszky Imre, Háder Ferencz ta­gokból álló bizottságot kiküldi azzal, hogy ké­szítsenek arra nézve költség-tervezetet, meny­nyibe kerül egy két kabinos és négy kabinos fürdőház építése! teljes felszereléssel újból el­készítve, mily összegbe kerülne a régi mészár­székben felállítása' s közegészségügyi tekintet­ből annak felállítása hol lenne czélszerübb. Szatmárvármegye alispánjának 14943. sz. rendelete a beltelkeken állítandó kerítések tár­gyában alkotandó szabályrendelet ügyében. Miután ez ügyben 66—1898. kgy. sz. a. alko­tott szabályrendelet 7—11. §-ai intézkednek; a közgyűlés vármegyei alispán úrhoz bejelenteni határozza, hogy Felsőbánya városa már ily tárgyú szabályrendeletet alkotott s az jóváhagyás végett felterjesztve van. Szatmárvármegye közigazg. bizottságának 1092—1899. K. B. sz. határozata ismétlő isko­lai tanfolyam szervezése ügyében. Miután Felsőbányán a gazdasági ismétlő iskola felállítva van: az ismétlő oktatásnak a leányokra is kiterjesztését közgyűlés elhatá­rozta. Dimand Károly részére a leányok okta­tásáért évi ‘20 frt dijat állapit meg s azt neve­zett részére folyó évi szept. 1-től kiutalja. Nyaralásügyi bizottság választására a gazd. és pénzügyi bizottság javaslata. A javaslat elfogadtatott s annak alapján a városunkban szépen megindult nyaralási ügy további sikeresebb fejlesztése végett közgyűlés nyaralásügyi bizottságot alakítani elhatározza s annak tagjaiul Farkas Jenő, Nyisztor István, Kovács Pál, Háder Ferencz, Münnich Sándor, Spáczay Gyula, Nagy Lajos, Mikola A. Gyula megválasztatnak. Az állami óvoda kiépítése ügyében a ta­nács javaslata. A tanács javaslatát a közgyűlés 24 szava­zattal 7 ellenében elfogadja s határozatikig ki­mondja, hogy a jóváhagyott építési terv be­mutatása esetére a város az építkezésre szük­séges összeget 3000—3500 frt erejéig kölc sün­képpen felveszi, az óvoda épületet kizárólag építteti, azt a bérlet tartama alatt tataroztad)a, tűzkár ellen biztosítja, de csak azon esetre, ha a bérlő kir. kincstár az építési törlesztési köl­csön törlesztésén kívül a tatarozás s tűzkár biztosítás körül felmerült költségeket is a vá­rosnak megtéríti, A bérleti idő lejárta után pedig az épület a kir. kincstár tulajdonába bocsáttatik. Miskolczy Márton és társai indítványa két rendbeli postajárat kérelmezése iránt. Az indítvány elfogadtatik s annak alapján megbizatik a tanács, hogy ez ügyben a kérel­met mielőbb készítse el az illetékes minisztérium­hoz terjessze be. A tanács javaslata, melyben ifj. Bakó János felsőbányái lakos részére bányászat czéljaira adott s most nem használt területek vissza- bocsátása iránt kereset megindítását kéri. A tanács javaslata egyhangúlag elfogad­tatik s ahoz képest a képviseleti közgyűlés utasítja tisztiügyészt, hogy ifj. Bakó János ellen az 1893. XVII. t.-cz. 6. §-nak C pontja alapján a lugoldai czélra adott s most nem használt terület visszabocsátása iránt a keresetet azon­nal adja be, egyidejűleg pedig felhatalmazza a tanácsot, hogy ifj. Bakó Jánosnak bányászati czélokra átengedett, de nem használt területek visszabocsátása iránt előzetes nyomozat után a keresetet indítsa meg. Különfélék. a jeles költő, a kitűnő színész meghalt f. hó 2-án Segesvárt, mint ezt a napilapokból hon­fiúi bánattal olvastuk. Benne különösen a ma­gyar színművészeinek egy hatalmas alakja dőlt sírjába. Csudálatos végzet! A hol 50 évvel előbb Petőfinek kezéből kiesett a fegyver: ott némult el E. Kovács Gyulának is honfiú érze­lemtől lángolt ajka, ott hült ki a dobogó kebel, mikor a halhatatlan költő barátja emlékének áldozva a szónoki hév elragadó pillanatában önkívületi állapotba jutott. Nemzeti irodalmunk­nak tollal, szóval elragadtatást keltett művelője, ennek harcza közben lelte halálát. A toll- és szóharcznak vége lett reá nézve. De mint ün­neplése tárgyára Petőfire, reá is a bevégzett földi harez után kezdődött az örök halhatat­lanságot adó mennyei élet. Őrizzük emlékét! Hangverseny. Mielőtt városkánkban e hó 1-én tartott szép hangversenyről rövid kritikát mondanék, nem lehet, hogy panaszként fel ne említsem azt a közömbösséget, mi ezt a nagy közönség méltó pártolására számot tartható kon- czertet kisérte. A hangversenyen szereplő Nagy Dezső czimbalommüvész és a debrcczeni színtár­sulatnak lcét tehetséges színművész tagja azért jöttek ide, hogy egy jótékony egyesület alapját növeljék, akkor, midőn az érdeklődő közönség­nek egy kellemesen eltöltött est örömeit hozzák, számíthattak arra joggal, hogy Felsőbányának a művészet iránt érzékkel biró népe az itt nya­ralókkal egyesülve, mégis csak olyan tömeget fog összehozni, a miért érdemes lesz nekik ide fáradni. Annyira csalódtak, hogy a kik ott vol­tunk, szinte szégyenkeztünk. Jól tudjuk, hogy a nyaraló díszes közönségnek van alkalma bőven a művészetnek nemcsak pártolásában, de annak él­vezetében is; de hát egy nyári idény alatt lega­lább egyszer az ö érdekükben, időtöltésükre is összehozott konczert vagy akár nyilvános mulat­ságnál elvárhatni tőlük, hogy nemcsak anyagi, de főleg erkölcsi támogatásukat ne vonják meg közügyeinktől. Városunk lakossága pedig gondol­kozzék néha a felett is, hogy kinek-kinek vannak a társadalomban olyas kötelességei is, melyekkel a közegyetemnek becsületét kell megóvni. Ha mi magunk nem óvjuk e kis város jó hírnevét ki fogja ezt megmenteni ? Ha néha-nápján a haladás lépcsőjén egy-egy csigalépést legalább nem te­szünk: úgy elmaradunk a világtól, hogy egy szá­zad sem fogja elmaradottságunkat helyre pótolni Ezeket kénytelen-kelletlen bár el nem hallgat­hattuk. Megérdemelték volna minden esetre a nagyobb müpártolást. Nagy Dezső debrcczeni Ítélő táblai jegyző valódi művészi rutinnal czim- balmozott. Nem kevésbé tetszett a hallgatóság­nak Lukács Ilona és Karacs Imre debrcczeni színészek szépen előadott énekeik. Egyiket s másikat meg is ujráztattuk. Szívesen elhallgattuk volna bármeddig, de hiába, nekik sem lehetett kedvük a közönyösség miatt, nekünk figyelni kellett arra, hogy kevés pénzért sokat kívánni nem lehet, nem is illik. Rendelet. Alulírott rendőrkapitányi hi­vatal által elrendeltetik, hogy minden eb- tulajdonos ebét a felmerült ebmarási eset­ből kifolyólag mai naptól számítva 40 napig zárja el; mivel mindazon ebek, a melyek i a mai naptól fogva az utczán, vagy bár­mely helyen szabadon találtatnak, azonnal el fognak posztittatni s a rendelet ellen vétő ebtulajdonosok ellen pedig a törvény­szabta büntetés a legszigorúbban fog al­kalmaztatni. Felsőbánya, 1899. augusztus 1-én. Prohászka Antal rendőrkapitány. Nagybányai hírek. Mélt. Bittsánszky Ede min. tanácsos szabadságáról haza érkezett. — D". ináncsy Jenő kir. aljbiró e hó 23-án es­küdött örök hűséget Császlóban Madarasi Ma­riska kisasszonynak. — liosvay Ferencz várme­gyei árvaszéki elnök, dr. Schönflug Richárd [ főügyész, Szob oszlai Pap József főszámvevő a városi árvapénztár és értékek, úgy az árvaügy­kezelés megvizsgálása végett e hó 4-én s 5-én városunkban időztek ; mindent teljesen rendben találván, megelégedésük nyilvánítása után Felső­bányára távoztak. — Szellemy Geyza bányafő­mérnököt a VTIII. fiz. osztály I-ső fokozatába, Gellert Béla bányaigazgatósági főpénztárost a Vili. fiz. osztály Il-ik fokozatába, Orbán Károly bányaiskolai tanárt a X. fiz. osztály Il-ik foko­zatába léptette elő a kir. pénzügyminiszter. — Dr. Lovrich Gyula kincst. kér. főorvos családjá­val a Tátrába utazott. — Révész János ágost. lelkész a 8—11-én tartandó egyházkerületi gyű­lésre Bortnyik György kölesei ágost. lelkész alesperessel az egyházmegye képviseletében Nyíregyházára utazott. — Ä nagybányai ev. ref. egyház temetőjébe egy igen csinos őrház épí­tését megkezdette. — Á nagybányai ev. ref. egyházmegye ez idei őszi közgyűlését szept. hó 14- én kezdi meg Szinérváralján. — A város tulajdonát képező Lapos tölgyerdő árverése e hó 14-én lesz a városháza tanácstermében. — A nagybánya-zsibói vasút vonalán a kavicsoló vonatról egy Kovács nevű munkás saját vigyá­zatlansága folytán a kerekek közé esett, lábai összezuzódtak, még életben van s a városi kór­házban részesül gondos ápolásban. Felhívás Felsőbánya iparosaihoz és mun­kásaihoz ! Magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egylete gondoskodik arról, hogy a mun­kában elfáradt, megöregedett munkásnak legyen miből megélnie munkaképtelensége és öreg­sége esetén s ezenkívül segélyezi a tagok öz­vegyeit és árváit is. E kiválóan humánus intéz- meny felsőbányái fiókegyletének megalakítása czéljából 1899. évi augusztus 13-án d. u. 2 órakor, a városháza nagytermében alakuló gyű­lést tartunk, melyen a központi egylet kül­döttje megismerteti az egylet kiváló kedvez­ményeit és szükséges voltát s egyúttal megala­kítja Felsőbányán a 35-ik fiókegyletet. Iparosok és munkástársak ! Jöjjetek el minél számosabban e gyűlésre s vegyetek részt a fiókegylet meg­alakításában, mely nektek gondtalan jövőt biz­tosit. A központi választmány és a felsőbányái tagok. Hirdetmény. A volt Szatmármegyei nőipar- egyesületnek Nagykároly város által átvett vagyonából az 1899—1900. iskolai évben két I szatmármegyei vidéki s a nagykárolyi állami [ polgári leányiskolába járó szorgalmas s jó ma- 1 gaviseletü növendék fog egyenként 120—120 frt ösztöndíjban részesittetni. Ezen ösztöndíjat elnyerő növendékek a város által tandíjra, tanszerekre és beiratási díjra külön 30—30 frt ösztöndíjban fognak részesittetni. Felhivatnak mindazok, kik ezen ösztöndíjban részesittetni óhajtanak, hogy a legutolsó iskolai bizonyít- ványnyal, keresztlevéllel, illetőségi és vagyoni bizonyítvány nyal felszerelt s Szatmárvármegye méltóságos főispánjához, mint az ösztöndíj ado­mányozására jogosulthoz nyújtsák be a beira- táskor, legkésőbb azonban október hó 20-ig az állami polgári leányiskola igazgatójánál ad­ják be, mivel a később beadandó kérvények figyelembe vehetők nem lesznek. Nagykároly, l8Ó9. julius 11. Debrcczeni s. k, polgármester. A helybeli rém. kath. egyház folyó hó 15- én, nagyboldogasszony napján ünnepli tem­ploma felszentelésének évfordulóját. Az ünne­pélyes szentmisét Rácz Pál nagybányai apát, esperes-plebános, az ünnepi szentbeszédet pedig dr. Kovács Gyula nagybányai segédlelkész tartja. A fürdőház építés-• ügyében folyó hó 4-én tartott szükebb körű értekezlet s 5-éc a nyaraló­ügyi bizottság által tartott helyszíni szemle után 9-4*i népes értekezlet gyűlt össze a városházán, a hol a városi közgyűlés jóakarata támogatásába ajánlólag kimondta egy akarattal az értekezlet, hogy a fürdőházat oly helyen építtesse fel a vá­ros, hol a nyaralás fejlődésével nyaraló telepek épülhessenek. Nem kételkedünk benne, majdan a városi közgyűlés is belátja e javaslat helyessé­gét s ehez képest intézkedik. Nemcsak nem fog gátat gördíteni Felsőbánya jövő fejlődéséhez kö­tött eme szép terv elé, sőt minden erejével er­kölcsi s anyagi támogatásával segitendi elő azok munkáját, kik boldogulásának elöharczosai. Úgy remélhetjük, hogy a mint az értekezlet óhajtja, a földmivelésügyi minisz.terium se tagadja meg j ez irányú pártfogását tőlünk. A fürdőház létesíi- lésével nyaralóink egyik nélkülözhetetlen jogos ! igénye lesz kielégítve. A nyaraló telepek foko- I zatos építésével növekedni fog a kedv a nyári I idő itten töltéséhez. E. Kovács Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents