Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-07-16 / 15. szám
Felsőbányái Hírlap zott viszonyokat eléggé regisztrálja a jegyzőkönyv ama passusa, hogy az egyházmegyei tanügyi bizottság szomorúan jelenti, miszerint egyes helyekre tanító 400 írt, lakás s az esedékes kórpótlékok mellett se akad. Uszkában egy szabómester kontárkodik a tanügy rovására. Dobra és Apátiban évek óta nincs se rendes, se ideiglenes tanító. Magosligeten és több más helyen azért nem szabadulnak meg az elaggott, tanításra képtelen tanítóktól, mert nem kapni helyettük másat. E szomorú jelenségek miatt egyházmegyénk kezdeményező lépést tesz a mélt. és főtiszt, egyh. kerület utján, hogy a magas kormány a kisebb szegény egyházak tanítói fiizetésökhez ne 400, hanem legalább 500 írtig való kiegészítésére nyújtson állami segítséget. A szatmárnémeti IV. osztályú ev. ref. felsőbb leányiskola 1898—1899-ik évi értesítőjét szerkesztette Demjénné, Molnár Ilona igazgató. E jónevü felsőbb leányiskolába a jövő 1899—900. iskolai évben a beiratások szept. 2—5-ig lesznek. Az első osztályba felvétetik IV. elemi osztályt végzett, 10 évet betöltött gyermek születési-, himlöoltási bizonyítvány bemutatása mellett. Ha a IV-ik elemi iskola elvégzéséről szabályszerű iskolai bizonyitványt nem visz, — akkor felvételi vizsgát kell tenni. Beiratási dij 2 frt. Tandíj havonkint 3 frt. Rendkívüli tantárgy csak a zongora tanítás, ennek napi fél órával tandija 5 frt, napi 1 órával 10 frt, a kik hetenkint 4 fél órát, vagy két egész órát vesznek, azok havi 3 frt 50 kr zongoradijat fizetnek. A felsőbb leányiskola mindama tanügyi követelményekkel el van látva, melyek szükségesek egy intézetben minden irányú igények kielégítésére. Internátus is van havi 22 frt kosztpénz fizetés mellett. Kanonika visitatió volt a reform, egyházban junius 28-án. Nagy tiszt. Benes Ik János esperes és Molnár Lajos tanácsbiró urak tartották a hivatalos vizsgálatot. A küldöttség megelégedését fejezte ki az egyház czélirányos vezetése felett, örömét az egyház elöhaladásán. De egyidejűleg esperes ur és küldött társa komoly figyelmébe, sőt jóakaratába, áldozatkészségébe ajánlotta a híveknek a káplán kérdés szerencsés elintézését, melyre e gyülekezetben hova-tovább nagyobb szükség lesz. Aztán egy gyülekezet, ha ügyeit minden irányban idejében nem rendezi: a jövőben különös zavaroknak teheti ki magát. Mindezeket megszivlelés végett az egész egyházi közönség figyelmébe hozza. A t. olvasó közönséghez. A legközelebbi számhoz szükséges kézirat két ízben küldetett a nyomdába. Az egyik küldemény elveszett a levelet kivivő cseléd gondatlansága miatt. Azon küldeményből egy-kettőt most közlünk habár későn is. Az ev. ref. fi- és leányiskolában a vizsgák junius 24—25-én voltak. A felmutatott eredmény teljesen kielégítette a szülőket is. A növendékek közt jutalmi könyvek osztattak ki a b. e. Báthy Károly alapítványa két részének kamatjából. A jutalmi könyvekhez járult Kovácsné szül. Zazula Mária úrnő 5 darab cs nos kiállítású, tartalmas erkölcsnemesitö könyvecskével. Nagy Lajos 2 db Felsőbányái ev. ref. egyház történetét adott. Gábor Sándor m. kir. főerdész az újonnan szervezett nagybányai erdögondnoki állást f. hó 1-én foglalta el. Petőfi regék. A Kossuth szobornak ez évi junius 11-én Marosvásárhelyt történt leleplezése alkalmából Péterfi Tamás népmesék után átdolgozva egy 53 lapra terjedő füzetet irt s kiadta Adi Árpád Marosvásárhelyt. Ára 30 kr. Az élte tavaszán hazájáért elveszett nagy költőről kegye- letesen emlékező mű méltán megérdemli mind az anyagi, mind a szellemi pártolást. Tárczaro- vatunkban közlünk az érdekes füzetből mutatványul. Évzáró ünnepély a bányaiskolában. Dr. Szo- kol Pál bányatanácsos, igazgató-tanár szép iskolai ünnepélyt tartott junius 30-án növendékeivel a bányaiskolában nagy közönség jelenlétében. A növendékek először a hymnuszt énekelték, aztán dr. Szokol Pál tartott a bányászat fontosságáról kötelmeik hűséges teljesítésére buzdító tartalmas beszédet. Majd egy végzett növendék a tanulók nevében búcsúzott el az intézettől, köszönetét mondva az intézet elöljáróságának, végül a szózat eléneklése után eloszlott a közönség nagy része, mig némelyek barátságos beszélgetésre az igazgató ur termébe mentek, hol hűsítő italok is vártak a megjelentekre. Ünnepeit tanító. A krassói ref. egyház 25 évet szolgált buzgó és tehetséges derék tanítójának tiszteletére ünnepet rendezett, s az érdemes, tanítót értékes Író asztallal s más ajándékokkal lepte meg. »Általános pénzügyi szemle.« A szakiroda- lom terén valóságos esemény számba megy az „Általános Pénzügyi Szemle“ most megjelent első száma, De beszéljen erről maga a változatos, 16 oldalra terjedő s magas szakirodalmi nívón álló tartalom. Találhatók benne a következő czikkek: Fogyasztási adóink az Ausztriával való kapcsolat szempontjából. Eta dr. Exner Kornél egyetemi m. tanár. — A külkereskedelmi hírszolgálat. Irta Sasvári Armin a m. kir. kereskedelmi muzeum tudakozó irodájának főnöke. — A hitelszövetkezetek. Irta Tauszig Aladár, az „Országos Központi f. szövetkezet“ elnök igazgatója. — Keskenyvágá- nyu és harmadrendű h. é. vasutak financirozá- sáról. Irta Frenkl Lajos oki. mérnök. — Am. kir. államvasutak munkástelepei. Irta Szigeti Barthos Andor dr. miniszteri titkár. — A magyar posta-, táviró- és távbeszélő története. Irta hennvei Hennyei Vilmos dr. m. kir. posta és távirda igazgató. — A munkásmozgalmak története. Irta dr. Herczeg Mihály, a m. kir. tudomány egyetem prorectora. Ezenkívül : A kiegyezés ; Pénzpiacz és tőzsde ; Bankok és takarékpénztárak ; Hitelszövetkezetek; Kereskedelem és ipar; Nők a kereskedelem szolgálatában ; Állami kedvezmények az ipar támogatására ; Közlekedés ; Magyar kir. államvasutak, Helyiérdekű vasutak; Hajózás; Posta, táviró, távbeszélő ; Találmányok és szabadalmak; Szak- tudomány és irodalom és Biztosítási Szemle czimü rovatai valóságos tárházai as általános pénzügyi világot érdeklő fontos eseményeknek és pontos adatoknak. A lap kiadóhivatalának egy külön osztálya pedig olvasóközönségének minden pénzügyi dologban díjmentesen ad felvilágosítást és útbaigazítást, sőt miután a társszerkesztők ügyvédek, jogi tanácsokat is. A már létesített rendkívül kedvező összeköttetések a bel- és külföldi bankokkal és pénzcsoportokkal, lehetővé teszi a lapvállalatnak ipar- vállalatok és vasutak fmancirozását, nagyobb amortisatios kölcsönök s egyéb pénzügyi műveletek gyors és sikeres lebonyolítását. A lapnak felelős szerkesztője Török István, társszer- ; kesztők és kiadótulajdonosok dr. Pátkai Dániel j ( és dr. Pátkai Béla. A lapnak cheque számlái vannak a m. kir. postatakarékpénztárnál 7298. sz. a. s a „Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank“- nál 16301. sz. a. Előfizetési ,dij : egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50. Az „Általános Pénzügyi Szemle“ szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest, VI. kér., Terézkörut 30. sz. földszint 9. Pályázatok. A m. kir. posta-távirda és távbeszélőnél betöltendő 135 gyakornokjelölti állásra ezennel pályázatot. nyitok. Ezen állásokra az 1883. évi I. t. czikk 14. §.-a alpján mindazok pályázhatnak, a kik középiskolát, vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet, érettségi vizsgával sikeresen végeztek, 18-ik életévöket betöltötték, és magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kívül a pályázók községi erkölcsi bizonyitványnyal fedhetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyitványnyal pedig ép és egészséges a posta- és távirda szolgálatra testileg is alkalmas voltukat tartoznak igazolni. A pályázat alá bocsátott állásokat a kerületi posta- és távirda igazgatóságok fogják betölteni, szám szerint igazgatóság tizenötöt (15.) A sajátkezüleg irt, és születési, orvosi erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal fölszerelt kérvények, a már közszolgálatban állók által elöljáróságuk, a közszolgálatban nem levők által pedig az illető főszolgabíró vagy polgármester utján, a folyó évi julius hó 31-ig a szerint, a hol pályázók alkalmazást óhajtanak nyerni, a budapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy zágrábi posta- és távirda igazgatóságokhoz nyújtandók ! be s a mennyiben az említett határidőig pályázók kellő számmal nem jelentkeznének, később érkező folyamodványok is elfogadtatnak. A pályázók közül kiválasztottak az illető posta és távirda igazgatóság felhívására, az igazgatóság vezetőjénél személyesen jelentkezni tartoznak, a ki azután félfogadásuk iránt végleg határoz. A felfogadott posta- és távitda gyakornok jelöltek eskü helvet ezt pótló fogadalmat tesznek, egy (1) frt napidijban részesittetnek s a következő feltételek mellett lépnek szolgálatba. 1. Állásukat az illetékes posta- és távirda igazgatóság felhívására f. évi szeptember hó 1-én vagy ha az igazgatóság másképen rendelkeznék,, ehhez képest elfoglalni tartoznak. 2. Kötelesek a posta- és távirda igazgatóság által kijelölendő hivatalnál, melynek fegyelmi hatósaga alatt állanak, a posta- és távirda kezelést gyakorlatilag elsajátítani s ott rendes szolgálatot teljesíteni. 1900. évi szeptember hó 1-ére saját költségükön Budapestre, illetőleg Zágrábba fognak áthelyeztetni, a posta- és tá- virdatiszt képző tanfolyam szabályszerű hallgatására. A posta- és távirda tisztképző tanfolyam tartama alatt, mint annak rendes halga- tói a tanfolyami szabályzatnak minden tekintetben alávetik magukat, tehát a beiratási é§ tandijakat is, ha ezek alól a szabályzat alapján föl nem mentetnek. 5. napdijaik élvezetében a tanfolyamnak tiz hóra terjedő ideje alatt is megmaradnak, de ennek fejében a tanfolyam székhelyén^ levő posta- és távirda igazgatóság rendelkezése szerint, szabad idejükben szolgálatot tenni tartoznak. 6. A kik ezen feltételeknek eleget nem tesznek és a kiknek magatartása vagy megbízhatósága kifolyás alá esik, valamint azok is, a kik a posta-távirda szolgálatra más okok miatt alkalmatlanoknak találtatnak a szolgálat, illetve ezen próbaképeni alkalmaztatás alól egyszerűen fölmentetnek. 7. Azok viszont, a kik gyakorlati alkalmaztatásuk alatt •teljesen beválnak, a posta- és távirda tisztképző tanfolyam szabályszerű elvégzése s az alapvizsga sikeres letétele után posta- és távirda gyakornokokká neveztetnek ki, az 1893. évi IÄ. t. czikk 11. ^-ában megállapított segély- dijjal, azaz ha felsőbb tanintézetet végeztek, évi 500 írt, különben évi 400 frt járandósággal; a posta- és távirda tisztképző tanfolyam szabályzata által előirt szakvizsga sikeres letételével pedig igényt szereznek a X. fizetési osztályba sorozott s az 1893. IV. t. czikkben meghatározott illetményekkel járó posta- és távirda tiszti állásokra, s ha ily állásokra hely üresedés hiánya miatt egyelőre kinevezhetek nem lennének, addig, mig kineveztetésük be- következhetik, posta- és távirda segédtiszti minőségben nyernek alkalmazást. Budapest, 1899. julius li. Kiadja A kereskedelemügyi m. kir miniszter. Az állomásfőnök regénye. Besztróczy Sza- niszló állomásfőnök reménytelenül szerette a gazdag regále-bérlő leányát, Juliskát. A leány apjának Besztróczy ellen az volt a fő kifogása, hogy beteges. Es az állomásfőnök annak is látszott. Erősen megfogyott, nehéz köhögés kínozta s azonkívül folyton lehangolt és szomorú volt, jeléül annak, hogv nem egészséges. Már-már öngyilkosságra határozta el magát s s revolverét zsebebé tette. Ekkor történt, hogy állomásán keresztül robogó gyorsvonat egyik kupéja ablakából a „Mátyás Diák“ egy száma a Besztróczy lábai elé esett. Az áílomásfő- nök önkénytelenül az élezlap után hajolt, fölvette és olvasni kezdte, a minek az volt a következménye, hogy az eddig bús ember nevetni kezdett s az életet megkedvelte. A helyett, hogy öngyilkos lett volna, a »Mátyás Diák '-ra előfizetett, a mi azt jetenti, hogy ettől kezdve mindig víg volt. Á jó kedv csodás hatással volt rá. Megerősödött, hízni kezdett, szellemes lett s olyan változáson ment át, hogy a regále- bérlő negyed év múlva szívesen hozzáadta Juliska leányát. Az esküvő mostanában ment végbe s egy boldog párral megint több van. Besztróczy most minden ismerősének azt ajánlja, hogy a »Mátyás Diák»-ra előfizessen, hozzátéve, hogv az előfizetési ára egv negyedre 1 írt 50 kr. s kiadóhivatala Budapesten, Sar- kantyus-uteza 2. szám alatt. Gyászhir. Alólirottak sajgó fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a legjobb édes anya, hűséges nő, hőn szerető édes testvér, anyós és rokon özv. Donovák Antalné szül. Tódorffi Rebeka folyó évi julius hó 11-én d. e. 11 órakor életének 57 és özvegységének 5-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájta- tos felvétele után megszűnt élni. A megboldogultnak földi hamvai folyó évi julius hó. 13-án d. u. 4 órakor fognak a gyászháztól a római katholikus egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő gyászmise pedig folyó évi julius hó 14-én d. e. 9 órakor a róm. kath. plébánia-templomban fog az Egek Urának bemutattatni. Áldás és szeretet lebegjen a drága halott porai fölött! Az örök világosság fényes- kedjék lelkének. Donovák Antal, Donovák Anna és férje: Gross Emil, Donovák Mariska gyermekei. Todorffi Margit testvére. Todorffi Bogdánné és családja, özv. Todorffi Kristófné és családja, Todorffi János, Todorffi Domokos
