Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-01-15 / 2. szám
künk több legyen, mint az államnak. Azt akarják, hogy mi építsünk az államnak egy ő általa meghatározott épületet. Jó lenne a közoktatási miniszter urnák előbb pénzről gondoskodni, aztán a tanügy államosítását oly különben nemes ambitió- val itt ott sürgetni. Mert államosítani úgy, hogy a kecske és jó lakjék, a káposzta is megmaradjon, nem mindenütt lehet. Meghívó. A nagybányai katholikus legényegyesület 1899. évi január hó 28-án téli kiadásainak fedezésére saját helyiségében tánczvigal- mat rendez. Kezdete este 8 órakor. Belépti-dij : személyenként 50 kr, családjegy 3 személyre 1 frt 20 kr,. jegyek este a pénztárnál válthatók, felülfizetéseket köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz az egyesület. Figyelmeztetés és kérelem. Egész bizalommal kérjük lapunk t. pártolóit, hogy a lapot illető minden reklamációt, vagy lakhelyváltoztatást a kiadóhoz Nagybányára szíveskedjenek intézni. Az expediálás ott történvén, nagyon természetesen egyenesebb utón jutnak czéihoz az eltévedt vagy más helyre jutott lappéldányok, a rekla- mácziónak oda intézésével, mintha azok előbb F elsöbányára érkeznek. Sylveszter-estély. Felsőbányán igen kedélyes Sylveszter-estély volt a múlt utolsó óráiban, mely átment ez újévbe is. A kik ott voltak csak részvétüket fejezték ki azok felett, kik akár legyőzhetlen akadályaiknál fogva, akár más okból megfosztották magukat egy kedélyesen eltöltött est élvezetétől. A nagybányai ifjúsági kör 30 éves fennállása emlékére Nagybányán, 1899. évi január hó 21-én a Nagyszálló dísztermében jótékony- czélu zártkörű tánczestélyt rendez, melyre czim- zett urat és családját tisztelettel meghívják az ifjúsági kör nevében: Komjáthy Cyula elnök. Schönherr Sándor titkár. Harácsek Vilmos pénz- tárnok. Boitner Károly ellenőr. Abrahám Romulus, Beyer Jenő, Bencsik Brúnó, Bilcz István ifj. Bilcz Sándor, Csutor József, Csüdör Ferencz, Drágos Theofil, dr. Ecker József, Facsiuay Sándor, Gergely György, Gózsa János, Gyiszálo- vics Veszelin dr. Haftmayer Károly, Herczinger Ferencz dr., Husovszky László, Ináncsy Jenő dr. Kassay István, Klimkő Sándor, Moldován Ferencz," Németh József, Rapcsák Elek, Réti István, Smaregla János, Stoll Tibor, Tatár János, Thorma János, Vass Gyula, Vass József, Wachsmann Vilmos, Wass Lajos, Zahár Ádám. Belépti dij: Személyjegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók: Hoffmann Árpád és Platthy Géza kereskedéseiben. Csipkeverésnek államsegély. Mint örömmel értesülünk a nagymélt. m kir. kereskedelemügyi minisztérium 300 (háromszáz) forintot utalt ki a csipkeverési tanfolyam részére, mi az 1899. évi állami költségvetésnek törvéG00 strucz-agygyal lepte meg, Aesupus szinész pedig egy tál madárnyelvel. Sok mai ember szeretné, ha az anyósok nyelvét ily delikatokra használnák. Hogy mily nagy volt régebben az étkezésben való fényűzés még csak két példát emlitek. Midőn Lucullust barátjai: Ciceró és Pom- pejus egy Ízben meglepték, az ebéd 22 ezer talentumba került. Midőn Rosenberg Vilmos a cseh nemesség egyik leggazdabbika 1378-ban. Anna Mária badeni hsrczegnővel összekelt, az egy hétig tartó lakadalomban elfogyott: 40 szarvas, 50 dámvad, 50 hordó besózott vadhús, 20 vaddisznó 2130 nyúl, 250 fáczán, 30 fajdrésze, 2050 fogoly, 20-688 rigó, fenyves madár, szalonka és vadgalamb, 150 hizott ökör, 20 darab esztendős borjú 526 fiatalabb borjú, 1526 kolbász, 456 május, 326 véres-hurka, 150 hizott disznó, 450 tini, 350 páva, 5235 lúd, 3106 kappan, kakas és tyuk, 18.120 ponty, 10-209 csuka, 6380 pisztráng, 350 tőkehal, 600 orsóhal, 300 kövi ponty, 4 viza, 4 tonna hering, 7096 darab füstölt hal, 5200 rák, 780 füstölt hering és 30-947 tojás; 1100 akö magyar, ausztriai és rajnai bor és 903 hordó sör. De lássuk a mai népek étlapját. Minél forróbb az éghajlat és minél tunyább a nép annál csekélyebb az étvágy; minél hidegebb a lég és minél szorgalmasabb a nép, annál nagyobb az étvágya is. A déli népek majdnem felényit esznek, mint az éjszakiak; és amazok inkább növényi, emezek pedig inkább állati ételekkel él. Legnagyobb étküeküek mondják általában a tótfaju népeket és mongolokat. Ezt talán onnan is vették, hogy t. i. az egyszeri Misu azt mondta: »Há én zur vónám, háj ennám, zsir Felsőbányái Hírlap nyé válása után fog a tanfolyam igazgatóságának kifizettetni. Tejszövetkezet alakuh-félben. Legközelebb megkezdődött városunkban és közeli vidékünkön a megalakulandó tejszövetkezet részére megajánlott tehenek összeírására, mi egyébiránt csupán tájékozásul szolgál, minden kötelezettség nélkül. Ezen nem éppen könnyű feladat megoldására a közügy lelkes barátja: Szűts Illés ny. bányafőmérnök ur vállalkozott. Ha a tehenek létszáma a feldolgozandó tejmennyiség minimumának megfelel, akkor a megalakulást a nyilvánuló általános érdeklődés után Ítélve, mi sem gátolja; s az esetben közvetlenül fel fog kéretni az országos tejgazdasági felügyelőség aziránt, hogy egy kiküldendő szakegyén közreműködésé folytán a tejszövetkezet a törvényes formák szerint megalakittassék. Köszönet. A Csausz István által indítványozott toaszt-dijból 8írt 20 kr gyűlt a szegény gyermekeket segélyző egyesület részére. Mind az indítványozónak, mind a többi adakozóknak köszönetét mond ezért az illető elnök Szüts Illés. Fonás, szövés. Gábor Józsefné úrnő a múlt évi deczember hó 30-kán értekezletre hivta össze lakására özv. Alexa Tódorné, özv. Báthy Sán- dorné, Süssner Ferenczné, Szüts Illésné és Toma- sovszky Imréné úrnőket, Farkas Jenő polgármestert és Mikola Antal Gyula kereskedőt. Az értekezlet czélja voit megállapítani, hogyan lehetne Felsőbányán a fonás és szövés iparágát megho nositani, hogy ez által a városi szegényebb néposztály keresethez és jó, olcsó s tartós vászonhoz juthasson. Hosszabb .eszmecsere után, melyben a meghívottak a legnagyobb érdeklődéssel vettek részt, határozatba ment, hogy az előlne- ve'zett úrnő által gyűjtött és a helyb. takarék- pénztárban elhelyezett tőkéből csepü fog vásároltatni s a vásárlandó, valamint a tavalyról megmaradt csepü ki fog osztatni azok között, kik annak otthon való felfonására vállalkoznak ; a csepü fölfonásáért járó dij azonnal ki fog fizettetni a munkásoknak a fonal beszolgáltatása után. Azután a fonal föl fog szövetni s a megszött vászon elárusitás végett' át fog adatni Mikola A. Gy. kereskedőnek, ki annak a megállapítandó árban leendő eladását minden dij nélkül magára : vállalta. Ha a jelzett munkák iránt a szegényebb sorsú néposztálynál kedv és hajlam mutat- ! kozik, meg fogja az akkor egyesületté alakuló értekezlet kisérleni, hogy a várostól ingyen területet kérjen a kender és len termesztésére s jö- I vöre helyben fogja a kendert és esetleg lent termelni s csepüvé földolgoztatni. Meg fog ki- séreltetni az is, hogy a magas kormánytól egy pár szövőszék fog kéretni a termelendő ‘ anyagok földolgozására. Midőn mindezeket hírül adjuk nem mulaszthatjuk el, hogy őszinte elismerésünket ki ne fejezzük az elöl nevezett úrnő nemes buz- gólkodása iránt, de nem mulaszthatjuk el azt. innám és sárjuba feküdném.« Négy kirgir könnyen j megeszik egy juhoc, egy nogannyi képes azt maga megenni. Az ausztráliaiak nyersen eszik a czápa, víziló és aligátor húsát s azonkívül a csörgő kígyót is, kiszedvén előbb méregfogaikat, megeszik a krokodilokat, és a hernyó-levest is. Mi Európában csak a krokodil-könyeket ismerjük és a bélcet- len házasfelek a nyaklevest. Az arab a sózott és füstölt tücsköt igen kedves eledelnek tartja. Dél-Afrikában egy nagy kutyáért egy tehenet lehet cserélni. Ceylon szi- ■ getén igen szeretik az erős pálmaeczettel és cayeni paprikával meghintett elefántlábakat. Khinában kedvelt a patkányleves, melyet denevér, szántott hal, csiga és romlott tojás felhasználásával készítenek. A halzsirt ivó eszkimónak, kedvencz eledele az egér-pecsenye. A Khinaiak delikát étele meg a fecskefészekből készült leves. Az angolnak legkedveuczeob étele a félig sült ökörhus, francziának az osztriga, rák és a cáviár; töröknek nemzeti étele a piláf, mely rizsből, malozsából áll juhfaggyuval zsírozva. Olaszé a polenta, óláé a tokány, magyaré a kolbász, gulyáshus és töltött káposzta. Egy franczia szakácsról mondják, hogy oly nagyszerű szószt tudott készíteni, hogy az ember vele még az anyósát is képes lett volna megfalatozni. Az igaz életbölcsesség azt mondja: »Legjobb szakács az éhség.« Egy magyar fő- urról pedig azt beszélik, hogy egy vendégség alkalmával oly nagy tortát készíttetett, hogy midőn íelvágták, abból egy pirosba öltöztetett czigányfiu ugrott ki a hegedűjével. Hány ember kezdi házaséletét hegedüszóval, és inyenczsége Amiatt hány végzi dobszóval. sem, hogy városunk többi úrnőit is föl ne kérjük, hogy az eszmét azok között, kikkel a szegényebb osztálybeliek közzül érintkeznek terjeszszék. A munka olyan, mit a munkások házuknál egyéb dolgaik mellett elvégezhetnek s azzal mégis tisztességes mellékjövedelemre tehetnek szert. Vegyenek példát a munkásosztály női a falusiaktól, kiknek a fonás és szövés egyik állandó foglalkozásuk s egyik keresetforrásuk. Az értekezlet, illetve a később megalakulandó egyesület mindent el fog követni a jelzett iparág terjesztése és fejlesztése érdekében, csak azok, kiknek érdekében a mozgalom megindult, ne mulaszszák el az alkalmat és igyekezzenek maguk és családjuk részére munkát s ez által tisztességes keresetet biztosítani. A január 8-án tartott tejgazdasági felolvasás után az ,,Arany-Korona‘‘ egyik termében mintegy fél óráig tartó értekezlet volt azon kérdés felett, vájjon a tejszövetkezet iránt mutatkozó nagyfokú érdeklődés után azonnal hozzá lehet-e kezdeni a tejszövetkezet megalapításához, vagy pedig tanácsosabb lesz az eszme érlelödésre időt engedni. Az értekezleten jelen voltak: Süssner Ferenczné, Gábor Józsefné, Báthy Sándorné, Lévay Mihályné úrnők, Miskolczy Kamilla k. a, Farkas Jenő polgármester, Poszvék Sándor a „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ titkárra, Szűcs Illés, Magyar László, Miinnich Sándor, Kosztróber György, Májdik N., Smillár Mihály, Almássy János, Lengyák Péter, Imre Károly. Az értekezlet egyhangúlag a szövetkezet minél előbbi megalakítása mellett nyilatkozott. A tejgazdaságról és a tejszövetkezetekről három felolvasást tartott Magyar László helybeli tanító az »Arany Korona« nagytermében f. hó 1-én, 6-án és 8-áii. A felolvasásokon mindannyiszor nagyszámú közönség volt jelen és az ügy iránt kiváló érdeklődés nyilvánult. Az első felolvasás tárgya volt a szövetkezetek s különösebben a tejszövetkezetek fontossága, a második szólott a tejgazdaság fejlődésének történetéről és a tejgazdaság különféle ágairól, a harmadik felölelte a vajgyártást, a tej és melléktermékeinek értékesítését, a sajtgyártást és a tej minőségének meghatározását. Ezzel kapcsolatban felolvasó kísérletileg mutatott be nehány tej hamisítványt és a hamisítás felismerésére szolgáló eljárást. E felolvasáson jelen volt a »Szatmármegyei Gazsági Egylet« titkára. : Poszvék Sándor ur is. A január 6-iki felolvasást pedig Brauner Győző ur a budapesti »Alfa Separátor“ czég gazdasági tanács-adója tette érdekesebbé az által, hogy bemutatta a „Kolibri Separátor“ nevű tej-fölöző gépet, melylyel a helyszínén mintegy 12 liter édes tejet lefölöztek. Kinevezés. Báthy Sándort, városunk szülöttjét, szatmári számtisztet, tart. honvéd- hadnagygyá nevezték ki. Hogy a nők, gyermekek és bornemivók inkább szeretik a tejes, czukros, édes ételeket, tésztákat és zöldséget, onnan van, mert ezek nyelv bibircsói inkábbb ingerlékenyebbek, mint a borral élő férfiaké, kik e miatt inkább a húsféléket, fűszereket és hagymákat kedvelik, A régi iskolás könyvben van egy vers, mely emigyen szól: »Vigyázz az evők számára, Ne egyél teli pofára. Ujjad ne szopd, fogad ne vájd evés előtt. Ha köhögsz, takard el a szád.« Ez annyit tesz, hogy szépen egyél. Mert bizony nemcsak a hangodról ismernek meg, hogy milyen finom gyerek vagy, hanem még azt is következtetik, hogy hogymint fogd meg a dolog végét. Általában azt tartják, hogy ki lassan eszik, az lassan is dolgozik, mint a pap cselédje, ki mikor eszik izzad, mikor dolgozik, fázik. II. József császárról mondják, hogy midőn egy vidéki hivatalnokot meglátogatott és csu- dálkozását fejezé ki hogy oly nagy szobái vannak, míg konyhája oly kicsiny, a hivatalnok igy felelt: »Szobáim azért oly nagyok, mert kis konyhát tartok. Ezt megszívlelhetnék azok, kiknek a hasok az istenök. Mai világban sokan, kik selyemben és bársonyban járnak a fejebubjoktól a sarkolrigki vannak csipkézve, akár csak egy szemfedő, paszulylyal és tokánynyal élnek, azt mondják: a mi belül van, nem látszik. Legjobb izü azon falat — ha egyszerű is, mit saját munkásságunk, szorgalmunk által szereztünk, mig legszárazabb a kegyelem-, legsósabb az árva-kenyér. E kis szellemi traktácziót a m. t. olvasók kedves egészségére kívánja valaki.
