Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-06-08 / 13. szám
Felsőbányái Hírlap. összekötésére mintegy nyolcz millió frtot áldozni. A vasút épitése a Krácsfaluba vezető országúti hegy átfúrásával töténnék, még pedig azon feltételekkel, hogy az átfúrásnál esetleg található telér-menetek az állam tulajdonaivá lennének. Nem lehetetlen, hogy ezen munkálat végrehajtása alatt olyan leletekre bukkannak, amelyek máskülönben talán még évszázadokig maradtak volna elrejtve és a melyek által az átfúrás költségei fedeztetnének. A vasútvonalnak a hegyen leendő keresztülvitele költséges fentartása mellett az utat is tetemesen hosszabbá tenné, míg a hegy átfúrásával rövidebb és igy kevesebb költséggel fentartható utat nyernének. Nézzük azonban a helyi viszonyokat. — Városunk, hanyatlása daczára nem lehetetlen, hogy a plend-gyár, esetleg még egy másféle gyár felállítása után kénytelen lesz a vasutat csak úgy is kiépíteni, hogy itt legyen a végpont, ami úgy hiszem, alig kerülne többe 100—120,000 írtnál. Ha meggondoljuk azt, hogy a vasút által a város uj életet nyer, még azon esetben is ki kellene azt építenünk, ha más oldalról támogatásban nem részesülnénk, annyival is inkább, mivel helyi viszonyaink oly kedvezők. hogy olcsóbban vasutat építeni alig képzelhető', mint az nálunk történhetnék. A vasútvonal kiépítésére bár többen az éli utat ajánlják, én részemről nem ajánlom költségesebb volta miatt, mert nagyrésze idegen birtokon menne keresztül s nagyrésze dombos, gödrös, süppedékes, az indóház pedig nemcsak távol esnék a várostól, hanem a dombra való szállítás sokkal költségesebb, terhesebb és igy czél- szerütlenebb lenne. Mig ellenben a Tótfalu háta megett, a Nyiresen, a Szüszner kertje aljában, a téglaszinen keresztül, a Kuhajda és Lévay Ferenczné kertje közötti utczá- ban, a fűrész és hámor háta megett a Gál-féle, most Morágyi-kertben építendő indóházhoz vezető vonal mindenütt a város földjein menne keresztül, csakis a nagybányai poszfundust és a Mórágyi-kertet kellene megvenni. Innen a vasút tovább folytatására ismét van mód, amit majd máskor mondok el Most csak azt akarom előre való számításból hangoztatni, hogy a plend-gyár építéséhez szükséges melléképületek helyeinek kijelölésével a Lévay Sándor kertje előtt máris csak 4 méter szélességű utcza van hagyva Eltekintve attól, hogy ily szűk utczán két szekér egymás elöl ki nem térhet, ne téveszszük szem elöl azon czélt, hogy az építendő vasútnak itt helyet kell hagyni, mivel a beépítés után a vasutat arra vezetni csakis drága pénzbe kerülő kisajátítás után lehetne. Van nekünk úgyis sok tekervényes, szűk utczánk, ne szaporítsuk azok számát szándékosan egy újabb által. A leendő indóházhoz való közlekedés a Pap Márton-féle köz kiszélesítésével és a Rettegi Károly-féle ház telkén keresztül leendő utcza kihasitásával a város szivéből igen röviden és kényelmesen volna elérhető, ami más városoknál ritkaság- számba megy. Különben ajánlom az elmondottakat a felsőbányái vasúti bizottság figyelmébe. L . . . . Jegyzőkönyv. Felvétetett Felsőbánya sz. kir. rend. tanácsú város képviselő-testületének 1899. junius hó 8-án tartott rendkívüli közgyűlésében. Jelen voltak Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt: Spáczay Gyula jegyző, Nyisztor István tanácsos, Pap Márton számvevő, Háder Ferencz pénztárnok Pemp Antal, Roth Lázár, Zazula Béla, Hanzulo- vics Kristóf, Nagy Lajos, Adamcsik Péter, Miin- nich Sándor, Túri Ferencz, Szálai László képviselők. 47. Elnök üdvözölve a megjelent képviselő- testületi tagokat, a közgyűlést megnyitja és a j mai gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Nagy Lajos, Adámcsik Péter és Szalai László képviselőket kéri fel s a hitelesítés idejét f. hó 14-diké- nek d. e. 11 órájára tűzi ki. 48. A tanács beterjeszti a vármegyei közgyűlés 565/899. bjkvi sz. határozatát, melylyel Felsőbánya sz, kir. rend. tan. város 1898. évi gyámpénztári számadása jóváhagyatott s a felelős számadók részére a felmentvény megadatott. Tudomásul vétetett. 49. A tanács beterjeszti a nagyra, m kir. belügyminiszter urnák 535/III. sz. rendeletét, s ennek kapcsán megküldött s a magyarországi városok és községek által az 1899. évi VI. t.-cz. értelmében szedhető bor, hús és szeszfogyasztási adópótlékok kivetése, beszedése, ellenőrzése és kezelése tekintetében intézkedő szabályrendelettervezetet, valamint a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatát. A bizottság véleményével megegyezöleg — amennyiben a képviseleti közgyűlés 41/899. kgy. sz. határozatával az 1899. évi VT. t.-cz. 3. $-a alapján kivethető városi adópótlékszedési jogot ezutánra igénybe venni elhatározta s e tárgyban bemutatott szabályrendeletet már el is fogadta és igy itt ezen szabályrendeletnek csak a fent hivatott miniszteri rendelettel küldött tervezetnek megfelelő módosítása forog fenn, — a képviselőtestület az ekként újólag alkotott, illetve módosított szabályrendeletet egyhangúlag elfogadni és azt 30 napi közszemlére kitétel után a vár- megye közönsége utján jóváhagyás végett a nagym. m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszteni határozta. 50. A tanács beterjeszti a magyarországi városok és községek fogyasztási-adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899. évi VI. t.-cz 4. §-a alapján r. t. városok részére nyújtható állami segélyezésre való igényjogosultság megállapitásáró! ennek terhére kért előlegek kiutalásáról és elszámolásáról szóló 33832/1899. sz. p. ii. miniszteri körrendeletét. A képviselőtestületi közgyűlés a bizottság véleményével megegyezőig a kérdéses államsegélyre igényt tartani határozza s az e tárgyban kibocsátott rendeletekben előirt módozatok szem előtt tartásával benyújtandó és felszerelendő kérelem elkészítésével és beadásával a városi tanácsot megbízza azzal, hogy az ezen segélyezés terhére kérendő előlegek évnegyedenkint a nagybányai m. kir. adóhivatalnál leendő kiutalása is kcrelmeztessck. Különfélék. Kinevezés. Konczvald Ferenozet illetékes minisztériuma a beszterczei erdöigazgatósághoz er- dészjelöltté nevezte ki. Szívből gratulálunk. Szobrot Lendvay Mártonnak. Amint közelebb a »Nagybánya és Vidéke« f. évi jun. hó 4-iki számában l'f. Pap Zsigmond lángoló jeles vezér- czikkében olvassuk : Nagybánya városa nagynevű szülöttjének, a lejelcsebb magyar színművésznek, Lendvay Mártonnak emlékül szobrot állít. Lendvay Márton egyike volt az utókor által mindég hálás kegyelettel emlegetett jobbjainknak, kik sokszor üldözött, elnyomott nemzeti nyelvünk buzgó harezosai voltak. Elengedhetetlen kötelességünk azért nekünk nemzeti kultúránk lelkes apostolai iránt kegyeletünket megmutatni azáltal is, hogy nem engedjük őket az elfeledésnek. Az emlékszobor a késő utódokat is buzditja egyfelől a hálára, másfelől hason jeles tett követésére. Melegen ajánljuk azért a szomszéd Nagybánya városában emelni kívánt Lendvay Márton emlékszobrát is olvasóink szives és áldozatkész pártfogásába. Meghalt f. hó 14-én Felsőbánya ez idösze- rinti legöregebb asszonya: özv. Bábics Istvánná, kinek bölcsőjét és koporsóját 95 esztendő időköz választotta el. Magyar Biztosítási Évkönyv. Ez a czime annak a jeles és hézagpótló magyar szakmunkának, melynek most jelenik meg a II. évfolyama, Smidt Antal Smidt Antalné 1898. julius 22. Ifjú Paulai Ede a budapesti nemz. színház tagja. Nekem ez a Felsőbánya örökké emlékemben fog maradni. Paulai sz £]ess ^argj[ A látatlanba előlegezett bizalmat és reményt, melyet P’elsöbánya város kezdeményezése költött bennem, mindaz, a mit itt találtam, csengő valóságra váltotta be. Itthon tartani azokat, akik nyári idején vándormadár seregként lepik el a külföldi nyaralóhelyeket s maguknak — a nemzetnek — juttatni azokat a százezreket, a mit eddig az idegennek szórtunk el : önmagunk és hazánk iránt nagy és szent kötelességünk. Megvalósítani a gondolatot, nemes feladat! De nem találjuk fel a mit keresünk, mondják a kérkedők. — Nos jöjjenek ide! Erdőt, hegyet, patakot és forrást, pormentes levegőt és üdítő benyomásokat, s a mellett azt, a mit külföldön sehol a világon: spekulá- czió helyett vendégszeretetet, baráti sziveket, romlatlan kedélyt s a közös érzésben, a hazafi- | ságban együtt munkálni kész, rokonérzésü testvéreket. Adjon a magyarok Istene sikert Felsőbánya nemes vállalatához! nőjjön terebélyes fává az elvetett mag, fejlődő lombjai alatt találjon nyugodt védelmet, gondnélküli biztos életet a jövő nemzedék s majdan gondoljon hálával a nemes ; férfiakra, a kik e vidéket a nyaralók Mekkájává tették! Miért idegenbe menni, Mikor itthon szebb a föld, Szebb az ég s a lombfedett begy S igy az érzés mely betölt 1 Ne csak vészben legyen kedves, A föld, mely szült s eltakar. Örömünk és üdülésünk Dédelgetett kedvtelésünk Fészke is legyen magyar ! Dr. Katona Béla, kir. főügyészi helyettes. Felsőbánya nemcsak kies fekvésénél és elragadó természeti szépségeinél fogva alkalmas nyaralóhelynek, hanem fökép azért is, mivel e város polgársága oly kincsesei bir, a mely örökké emlékezetünkben marad és ez azon valóban páratlan szívélyesség és előzékenység, a melylyel ittlétünk alatt lépten-nyomon találkoztunk. Nehéz szivvel távozunk és a válás felett érzett bánatunkat csak a viszontlátás reménye enyhíti némiképen. 1898. julius hó 30-án. Bató Istvánné s. k. Batá István s. k., máv ellenőr. Fellner Emilia s, k. Oly sok szépet és jót írtak e könyvben Felsőbányáról — és joggal! — hogy nekem nem marad egyéb hátra, mint kijelenteni, hogy csatlakozom én előttem szólókhoz. 1898. jul. 31. Szántó Frigyestié Vilma s. k., Budapestről. távozásom miatt őszintén érzett sajnálattal mondok búcsút .lels'o=9láoiya kies bérczeinek és nayyrabecsült barátságos lakosságának; de biztat a viszontlátás reménye. Forró olajom., hogy a nyert jó benyomások közlésével vajha csekélységem is előmozdíthatná a nyaralás meghonosítását ezélzó hazafias törekvést. Felső-dlánya, 1898. augusztus 1-én. Májerszky Mihály s. k., osztályvezető-helyettes, a debreczeni máv. üzletvezetőségénél Felsőbánya nemcsak nemes érczekben, hanem nemes szivekben is igen gazdag, vidéke oly elragadó, lakói oly szeretetreméltók, hogy a ki szerencsés volt nehány napot itt tölteni, vissza vágyik s alig várja a viszontlátást. P'elsőbánya, 1898. évi augusztus hó 2-án. Bozólci Béláné s. k., Bozólci Béla s. k., Bozóhi Móra S. k., máv. osztályvezető főmérnök Ifj. Bozóhi Béla S. le., és családja Nagyváradról. Ha az Isten is úgy akarja jövőre visszatérek. Felsőbánya, i8<y8. augusztus 8. Ifj. König István s k., Id. König Istvánné s.k., oki. gyógyszerész. Sz. Váfzky Rozina, Budapest. A lélek szívesen újítja fel azon emlékeket, melyeket oly kedves, kies fekvésű hely, mint Felső-Bánya, nyújtott. 1898. augusztus 3. Gárdony iné Peulay NI riska s. k., Gárdonyi Emil s. k., Budapestről.
