Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-06-08 / 13. szám
évfolyam. 13. szám. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. Szerh észt őség: Felsőbányán. MEGJELEN NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK VASÁRNAP. Kiadóhivatal Nánnsy István könyvnyomdásznál Nagybányán. Előfizet isi ára: Egész évre 2 írt. — Fél évre 1 frt. — Egyes számok 10 krért kaphatók. Hirdetések olcsó árak mellett köiöltétnek. Minden a lap szellemi részét illető közlemények és elő fizetések Felsőbányáin a szerkesztőhöz küldendők. Nyilttér soronként 10 kr. Nyári vizsgálatok idejében Junius hónap a szellemi munkások aratási hónapja szokott lenni. Egy fáradságos, sok lelki töredelemmel járó évi munkának gyümölcsét mutatja fel ilyenkor a nagyobb s kissebb tanulók serege. Évi sáfárkodásaikról számolnak be tanítók s tanítványok. Nekik és a szülőknek édes öröme telik abban, ha az aratás kedvezően történik. Mi adna egy hivatásának fontosságát, nagy horderejét érező tanárnak s tanítónak nagyobb örömöt, mint az, ha látja, hogy szorgalmának, hasznos irányú munkálkodásának áldása egy nemzet erkölcs-szellemi világára is jóltevőleg kihat ? Mi szerezne a tanulónak édesebb örömöt, mint mikor óvről-évre előbbre halad a jóban, a tudományokban, hasznos ismeretekben, s ezáltal alapját veti jövendő boldogulásának s örömöt szerez ez által azoknak a szülőknek is, kiknek minden boldogsága gyermekeik boldogságában, testi és szellemi haladásában áll ? A természeti világ kedvező aratásának sok akadálya van. Ilyenek a rósz föld, kedvezőtlen időjárás. A szellemi élet mezején is előfordulnak ezek bár más alakban. Sok gyermek veleszületett gyenge tehetségénél fogva nem tud boldogulni, előhaladni a tanító nagv bosszúságára, a szülők nagy szomorúságára is. A rósz, terméketlen föld soványságát néha valamennyire pótolja a jó idő, hasznos eső, termékenyítő napfény : igy nem egy gyermek gyenge felfogásának segítségére megy vasszorgalma, igyekezete. De ha sem tehetség, sem szorgalom nincs : akkor aztán valódi kin, gyötrelem a tanító élete is. E mellé még hányszor kell méltatlan szemrehányást, keserű panaszt hallani hála fejében a tanítónak! Minden szüle büszke az ő gyermekére, mindenik azt akarná, hogy azok a legjobb elő- lialadást tegyék. A tanító megpróbálja a haladást. Előbb szépen, simán; ha a szép szó nem fog, szigorúbban. Majd eszébe jut a bölcs mondása is : »a vessző és dorgálás bölcsességet ad, míg a magára hagyott gyermek megszégyeníti az ö édes anyját.« Ekkor szembe áll vele a modern paeda- gogia, mely a fenyítéket az iskolában nem tűri. Szembe áll vele a szüle, ki nem szenvedi, ' hogy a tudományok gyermeki fejébe verésénél verést szenvedjen annak teste. Nem egvszer ■ megtörténik aztán az ilyen, gyermekét túlságosan féltő, kivált édes anyával, hogy a magára hagyott gyermek úgy szégyeníti meg az ő édes anyját, hogy alig érez magában annyi erőt, már ugyan hogy mondjam ki: e nem emberhez illő szót ? — megveri az ő szeretett édes anyját. Ez a köszönet, ez a hála az elkényezte- tésért! f Előttem is nem egy édes anva sírva panaszolta erészbeni anyai méltó fájdalmát. Nem vagyok barátja magam sem a testi fenyíték alkalmazásának, elitélem annak tul- ságba vitelét, de mindamellett javítás czáljából sok engedetlen, vásott gyerekkel szemben még ma is elkerülhetlen az, szelidebb alakjában. Melyik szüle nem látja, hogy 2- 3 gyermeknek — kivált ha azok csintalanabbak — megrendszabályozása mennyi vesződségébe kerülnek, főleg a függést tartani kevésbé tudó édes anyának? Tessék most már 50—60 különböző érzésű, nevelésű gyermek közt rendet I tartani, mikor azelőtt a gyermek előtt a gondatlan szüle elég könnyelmű a tanító tekintélyének aláásásával azt mondani, hogy az ő gyerekének a tanító nem parancsol, csak ő, ki annak kenyeret ad. Oh, nem igy! A gyermeknek mig az iskolában van a tanító parancsol. A tanító annak ott atyja, gondozója, mindene. Ha megkívánjuk, hogy szellemileg, erkölcsileg vezére legyen, meg kell adni a jogot is, hogy felelősség mellett mindenben az ő belátása szerint függése alatt legyen. Másként vele szemben felsősége és ’a szülök a legnagyobb igazsagtalansagot követnék dl, a mikor igazán el lehetne mondani: »Qaem 'dii odenant, praeceptorem fecerant.« A tisztelet, az elismerés a szülők részéről a gyermekeik oktatásában fáradozó tanítóknak! Ez megédesíti, könnyíti a különben keserű kenyeret, nehéz munkát. Ekkor, akik izzadva vetettek, gyomláltak, öntöztek, örömmel aratnak. Adjon isten tanítóknak, gyermekeknek, szülőknek közelebb is ilyen kedvező jó aratást, hogy azok, kik szorgalommal fáradoztak, munkáltak láthassák dolgaiknak édes gyümölcsét. \ szülei legszentebb édes kötelességeiket teljesítő édes apa és anya pedig örvendhessenek féltett s drága kincseik kívánt jó előhaladásá- ban, hogy nyugodtan mondhassák el: »Atyám! akiket nekem adtát megtartottam s egy is azok közül el nem veszett.« Nagy L. A felsőbányái vasút. A napokban olyan hir szárnyalt, mintha az állam hajlandó lenne Felsőbányán keresztül a nagybányai és szigeti vasútvonal ti TÁRCZA. aEmléksorok a nyaralóktól. 1898. ápril hó 22-én. Bartók Károly Tóth Mór patóházi ev. ref. lelkész. patóházi földbirokos. 1898. májas 24. Szteblo Otto építész Budapestről. 1898. jnnius 26-án. Réty Menotti kir. iparfelügyelő. 1898. junius hó 30-án. Ibei'er Sándor bányamüorvos Anináról. 1898. jalias 8-án. Kóvi Imre tanár Iglórúl. - Kurovszky Adolf Lőcséről. ■—• Kovaliczky Antal Debreczenböl. — Oláh Béla tanár Budapestről. — Hagy Elek gimn. igazgató H.-Nánásról. —- Belényi livadar Pozsonyból. — Ruzicska Aurél kőszegi benczés tanár. — Dalotti Odón Pozsonyból. •— Dr. Balassa József fögimn. tanár Budapestről. — Dr. Sze]ényi Károly ev. reform, lyczeumi tanár Késmárk. — Laczek Gyula főgimnáziumi -hrttanár Losoncz. — Dr. Máté Lajos fögimn. tanár Erzsébetváros. — Kullik Endre fögimn. tanár Szarvas. — Roth Márton a M. O. K. E. alelnöke Igló. — Balog Mór főreáliskolai tanár Budapesten. —Ecsedi Jenő Temesvár. — Szirtes Ignácz föreáliskolai tanár Budapesten. — Löwe Ernő m. á. v. hivatalnok Debreczen. — Rácz Gyula Hódmezö-Vásárhely. — Gergely György Nagybánya. — Lhemák Ede föreáliskolai tanár Temesvár. — Dr. Kelen Ec- rencz tanár Budapestről. — Haraszti Gyula tanár Ungvárról. — Bodiss Jusztin dr., panonhalmi benedikánus professor. — Dr. Brukner Ernő m. á. v. egészségügyi tan. — Dr. Brukner Er nőné. — Szüts Viola Debreczen. —- Bajthay Péter föreáliskolai tanár Budapest. — liber Ágost tanár Budapestről. — liber Maigit Budapest. Halász Dezső — Halász Ferenczné Budapestről. - - Adler Gusztáv ny. államhivatalnok — Adler Gusztávné — ifj. Adler Gusztáv Budapestről. füleinket, a vidék festői szépsége pedig szemeinket; ez volt az első benyomás : ez pedig felejthetetlen marad örök időkre. 1898 július 1j-án. Erdős Józsefné. 1898. jalias 15. Farkas Józsefné Budapestről. Színik Antal igazgató-mérnök Zombor. 1898 jalias 15. Hegy, völgy, erdő, berek, Illatos lég, üdítő víz, Pázsit a domb oldalán : Együtt mind van Felsőbányán. 1898. julius 15. Dr. Konczvald Endréné, H.-Nánás. Dr. Konczvald Endre kir. alj—biró LI.-Nánáson. Zöld hegyek, árnyas helyek, hűs források, napsugár a természet adományai ; az ezekben bővelkedő helyeket szívesen keressük fel, megelégedetten és elismeréssel hagyjuk ismét el. A mi Fe'sőbányán dicséretreméltó és eddig Magyarországon páratlanul áll, az, hogy a városi hatóság az itt időző nyaralót hathatós pártfogása és oltalma alá veszi, segíti és támogatja oly dolgokban, melyekre őt sem törvény, sem szabályrendelet nem kötelezi. — Ez az eljárása érdemel dicséretet; erre nem az érzelgő szív, hanem a gyakorlati érzék kényszerit. 1898. julius 13-án. _ ... T, r ‘ Erdos József, t.-széki biró Budapestről. Gábor Sándor m. k. erdész Naszód. Akár merre vet a sors, téged szülőföldem ***** fHM' dobomé, JM Naszód. Felsőbánya vidéke egy szép könyvhöz hasonlít, melynek lapjait gyönyörködve forgatjuk. 1898. julius 18. Majerszfcy Mihály né Debreczenböl. Felsőbányán legelső Sétánk a városon át vezetett, a r erdőbe érve — estefelé lévén — a kis fü- lemile éneke és a patak csevegése gyönyörködtette Balzsamos levegődből — szép vidék csak egy évre valót is szeretnék magammal vinni. Gadó Lajos 1898. juh 18-án. m. .p v_ tanító Zimonyból
