Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-04-23 / 9. szám
Felsőbányái Hírlap. 29. sz. Az építési és szépitési bizottság véleménye a Lévay Károly képviselő által indítványozott Sugárút ügyben, mely szerint: miután az indítványozott Sugárút oly összegbe kerülne, mit a város pénztári ereje meg nem bir, ez indítványt elejteni, s a most a Sorház felé vezető réti utat jobb karba hozni javasolja. A bizottság javaslatához képest a Sugárút eszméjét a képviselő testület elejti, s megbízza a tanácsot, hogy a Sorházhoz vezető régi ut jobb karba hozása iránt a költségvetés keretében in- intézkedjék s egyidejűleg a helybeli takarék- pénztári igazgatóságot az ezen útnak kijavítására kilátásba helyezett összeg megajánlása s a tanácshoz juttatására kérje fel. 30. sz. Jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Mikola A. Gyula, Térsztyánszky Ferencz és Máriás György képviselők jelöltettek ki s a hitelesítés ideje f. hó 15-ének d. u. 3. órájára tűzetett ki. Szövetkezzünk.*) A kisgazdák, helyzetének javítása nagy- fontosságú és sürgős feladat, mire nézve az egyedüli eszköz, a mezőgazdasági szövetkezeteknek a kisgazdák körében való létesítése. A szövetkezetek különböző alakjai között a legegyszerűbbek és legkönnyebben megvalósíthatók azok, melvek a mezőgazdaság specziális czél- jainak szolgálatára vannak irányítva. Az első mezőgazdasági nyers termelőszövetkezetek keletkezésének időpontja Európa legtöbb kul- tur-államában a múlt századokba esik. -- Francia- országban a tejszövetkezetek alakulása a már rég múlt időkre vezethetők vissza, mig nálunk Magyarországban mégcsak bölcsőkorát éli. Korunk korszakot alkotó technikai vívmányai és a forgalom óriási kifejlődése a gazdasági életben nagy átalakulást idéztek elő, melyek az ujjabb kornak minden irányban észlelhető jótékony hatása alatt a gazdasági tevékenységet előbbi szűk medréből kisodorva, a szabad fejlődés felé terelték. Ma már a gondolkodó elmék azon eszmére lettek irányulva, hogy a szegényebb kisgazdák s tőke nélküliek részére is biztosítani kell a nagy üzem előnyeit, melyeknek kivétele egyedül az érdekközösségen alapuló és az önsegély elvére fektetett szövetkezés utján valósítható meg. A szövetkezetek elterjedését első sorban ez ügyben való tájékozatlanság, az eszmének felületes ismerete, a közömbösség s főként a bizalom hiánya gátolja. Ezen akadályokat pedig mind le kell küzdenünk, túl kell tenni rajtuk, azoknak lényege, czélja s társadalmi fontosságának kellő megsmerése és az akadályok leküzdése által. — Mindezen eszmék ismertetésére a társadalom van hivatva; az van hivatva megtanítani a kis gazdákat arra, hogy érdekeik közösek; hogy az egyiknek hátrányt nem szolgálhat a másiknak előnyére; hogy az önzetlen összetartás vihet csak az összeség érdekeit előbbre és vezetheti az egyesek boldogulására. Ma már a kor követelményei rohamosan, fokozott mértékben bekopogtatnak minden egyes gazdának ajtaján és a létért való küzdelem felébreszti az önsegélyben való hitet; mig az, aki összetett kézzel várja, mit hoz a holnap, bizonyára anyagilag, szellemileg, erkölcsileg sőt politikailag, biztos martalékává lesz a lelketlen bujtogatóknak, izgatóknak, kik saját önzésük és kapzsiságuk kielégítése czéljá- ból nem válogatják meg eszközeiket. Ha valaha, úgy mostan van módjában a jóravaló gazdának okszerűen felhasználni a kínálkozó alkalmat jólétének előmozdítására, sőt fokozására, midőn a magas földmivelési kormány hathatós támogatásban részesít minden oly irányú vállalatot, mely czélirányos müküdésében a nemest, hasznost, és a közjó felvirágzását czélozza. Jelszavunk legyen tehát: Alakítsunk szövetkezeteket. Szövetkezzünk minden nemes, hasznos irányban a közgazdaság minden térén, mert a szövetkezet van hivatva a nép nyomorán segíteni ; ez az, mely ajlép szivében eltalálja a helyes utat és a megelégedésre vezet. Városunknak és vidékének jól felfogott *) Magyar László 1899 január 1-én és 6-án tartott sokoldalú, a gazdaság egyes részleteire kiterjeszkedő értékes felolvasásából jónak, hasznosnak látunk egyes pontokat közölni, kivált azok érdekében, kik nem lehettek szerencsések a felolvasáson jelen lehetni. Szerk. érdeke azt kivánja, hogy ragadjuk meg a felénk nyújtott segítő jobbot idejében s iparkodjunk magunkon lehetőleg segíteni; és ha a föld belsejében rejlő kincseket már nagy munkaerő megfeszítésünk árán sem vagyunk képesek kiaknázni a költség s munkaerő arányában, keressünk más kereseti forrást; aknázzuk ki a föld felületén kínálkozó előnyöket hasznunkra, melyek földi jólétünk s boldogulásunkra vezetnek. (Folyt, köv.) Különfélék. Tanítói korpótlékok. A nagyméltóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium a felsőbányái ev. ref. egyház 2 tanítója névszerint Imre Károly és Csonka József részére a tanítói korpótlékot az állampénztárból utalványozta. Kérvényünk most másodszor terjesztetett fel, első ízben vissza lett utasítva, valószínűleg téves vagy felületes informátió alapján az egyház pénztára tartozott volna a korpótlékokat fedezni. Hittük, reményiettük, hogy a kérvényünk végre is kedvező elintézést nyer. Hiszen nem is lehet az, hogy azon egyházak egyike, melyek századokon keresztül tartották fenn mindig a kor színvonalán álló iskolákat minden kütsegély nélkül saját erejükből, melyek azon idő óta igaz magyar haza fiakat nevűtek a hazának, kik előtt egyház és j haza mindig egyenlő fontosságúak voltak, egyiket nem igyekeztek a másik felé a másiknak rovására emelni, kik mindig tartózkodtak idegen segély után nyúlni, most mikór az lBpS-ik évi törvényrendelte korpótlékokat fizetni nem képes anélkül, hogy anyagi előhaladásának gát ne vettessek, anélkül, hogy más egyházi és iskolai ügyei előbbvitelében meg ne akadályoztassák: nagyon méltányos, igazságos volt a nagyméltóságu tanügyi miniszter ur azon kegyelmes intézkedése, hogy a tanítói korpótlékot államsegélyből utalványozni méltóztatott. Erre egyházi főhatóságunk is utalt s minket melegen ajánlott. Volt idő, midőn nekünk, egyházunknak a felajánlott állami segély nem kellett. Féltette a magyar prot. egyház autonómiáját, önkormányzatát. Félt az idegen beavatkozástól. Ezzel is hazafi- ságának adta jelét. Attól tartott, hogy majdan drága kincse, magyar nyelve is szenvedni fog vele, Azok a szomorú idők elmúltak. Vele elmúlt a bizalmatlanság is. A magyar kormány kezéből hálás köszönettel bizalommal vesszük a segélyt, mert tudjuk, látjuk, hogy legalább tanügyi tekintetbe nem akar mást, mint amit akarunk ; azt akarjuk, hogy a hazának minden fia legyen nyelvben, érzületben magyar. Azt akarjuk, hogy e hazának minden tagja az ismeretek legelemibb részét elsajátítsa, emelkedjék hova-tovább magyar nemzetünk a miveit nyugoti államok sorába. Hálás köszönet mindazoknak, kik a helyes ajánlat által elősegítették egyházunkat a korpótlékok megnyerésében, s igy elhárü't azon gát, mely e hova tovább fokozódó teher viselésével az itteni ref. egyház anyagi fejlődésére bénitólag hatott volna. Hazafias iskolai ünnepély. Dr. Szokol Pál bányatanácsos ur április 11-én a bányaiskolában hazafias iskolai ünnepélyt rendezett. Az ünnepi szép, tartalomdus beszédet az érdeklődő városi közönség s a bányatanulók jelenlétében s általános nagy tetszés közt dr. Szokol Pál bányatanácsos ur tartotta. Gyászeset. Tabajdy Lajos a szatmári egyház egyik lelkésze április 8-án d. u. 1 órakor hirtelen meghalt. Tabajdy Lajos nagyon munkás, tevékeny, Szatmár minden mozgalmában az első közt járó férfiú volt. Ezért is halála | nagy fájdalmat keltett. Alig jött Szegedről az ! örömhír Szatmárra, hogv ott lakó kedves leányának gyermeke született, már most a bol- í dogult Szegeden levő nejének s vejének a gyászos tudósítás, hogy meghalt a nagy apává csak most lett Tabajdy Lajos. A boldogult 1a- lálja meg azt az örömöt, mit annyi bánatos lelkek vigasztalására hirdetett. Rendkívüli közgyűlés a takarékpénztárban. A helybeli takarékpénztárban a múlt évben helyettes felügyelő bizottsági tag lett Kovács Pál erdész. A folyó évi február 5-iki közgyűlés nevezettet rendes felügyelő bizottsági tagnak | deklarálta. A szatmári törvényszék némi forma- hiány miatt a választást kifogásolta. Ezért a mai napon rendkívüli közgyűlést tart a helybeli részvénytakarékpénztár, hogy a törvényszabta kívánalomnak elég tétessék a felügyelő bizottsági tag megválasztásánál. Megjelent. Az általános szavazati jog ellen. Irta: Dr. Komoróczy Iván. Kiadja: Molnár Mihály könyvkereskedése Nagybányán. Ara 40 kr. E röpirat 28 oldalon sok érdekes, helyes érvet hoz fel az általános szavazati jog ellen. Ha terünk engedi vissza térünk majd reá. Szavazati jogot csak olyan ember érdemel, kinek arra, hogy e joggal" éljen, értelmi és erkölcsi qualifikatiója megvan. — Éppen azért e joggal élést nem volna szabad a meggyőződésen lelkiismereten uralkodni akarás bűne nélkül korlátozni sehol és soha. Már pedig országos a panasz, hogy sokszor a legnagyobb értelmi műveltséggel biró hivatalnok állása veszélyeztetése nélkül nem élhet alkotmány adta jogával. Az ilyen kierőszakolt szavazatok számának szaporításáért nem látnánk jónak a kisebb ja- vadalmazásuak szavazati jogának megadását se. Egvébként az általános szavazati jog megadása inkább átkos, mint áldásos lenne. Van politikus anélkül is elég. Mennyi időrablás, mennyi erkölcsi romlottság enélkül is. A országos nemzeti szövetség városunkban szervezése és megalakulása érdekében Farkas Jenő polgármester múlt hó 28-án újabb felhívást kapott. Az alakulás szervezés április 30-án lesz. A központból az igazgatóság elnöke s nehány igazgatósági tag lesz jelen. Nagybányai hírek. Bittsánszky Ede miniszteri tanácsos, kér. bányaigazgató szabadságáról hazaérkezvén, hivatala vezetését átvette, — Szieberth Ede tankerületi főigazgató, aki e hó 9-én ünnepelte Kassán nagy fénynyel 40 éves tanári működésének jubileumát, a helyb. főgymnasium megvizsgálása végett e hó 18-án körünkbe érkezett. — Majos Károly kir. anyakönyvi felügyelő a városi és a vidéki anyakönyvi hivatalok megvizsgálása végett városunkban időzik. — Kovássy Illés pénzügyigazgatósági titkár megkezdette a jövedelmi adó kirovásához szükséges előmunkálatok összeállítását és a helyi viszonyok tanulmányozását. — Grünvald Béla festőművész és neje Biltz Irén j a nyári évadra olaszországi tanulmányi útjáról haza érkezett. — A közokt. Miniszter a Hollósi és Grünvald festőiskola növendékei részére a folyó évre 2000 frt segélyt engedélyezett, — a megküldött névsor szerint a jelen nyári évadban 62 festőnövendék, — közöttük több önálló jeles festőművész fog városunkban időzni. — Bajnóczy Valléria színművésznő a városunkban működő Kunhegyi Miklós színtársulatával, ismerősei s tisztelői felkérésére, a Dolovai Ná- bob és [a Niobe czimü darabokban fellépett. Művészete általános elismerést aratott s a megjelent díszes közönség sürü tapsokkal és kihívással jutalmazta a művésznőt. — Pótor Dániel szatmár-németii uj ev. ref. lelkész e hó 20-án tartotta városunkban esküvőjét Ketney Anna oki. tanítónővel, az egybekelési ünnepélyen i szép és díszes közönség volt jelen, a polgári összekelés után a ref. templomban Gergely Károly lelkész lélekemelő beszéd kíséretében áldotta meg az uj párt, tanukul Bav Béla és Spinetty Sándor szerepeltek. — Szabó József közs. tanító édesanyja, özv. Szabó Mihályné 71 éves korában elhunyt, az érdemes matrónát őszinte kegyelet kisérte sírjába. — kunay Etel férj. Zászlófy Kajetánné blenkemezei lakos e hó 16-ikán elhunyt, mély gyászt és bánatot hagyván hátra köztiszteletben álló családjára. — A polgári leányiskola tervrajzai és költség- vetése a közoktatási kormány által jóváhagyva leküldettek, az építési árlejtés határnapja ki is tűzetett, ez év végén a tudomány ez uj csarnoka már fedél alá kerül, hogy a jövő iskolai tanévben már falai között üdvözölje növendékeit. — A kereszthegyi óvoda fenntartási költségeire a közoktatásügyi kormány 240 irtot engedélyezett. — Sipos Géza ügyvéd általános fölkérés folvtán a tűzoltók ügyvezetését elfogadta s a főparancsnoki állást elfoglalta. — A nagybányai ev. ref. egyházmegye e hó 25. és 26-ik napjain tartja ez idei tavaszi gyűlését városunkban, nt. Bencsik István esperes egyházi, gróf Dégenfeld Sándor főgondnok világi elnök elnöksége alatt. — A köipar. Az oly szép reményekre jogosító s nagy lelkesedés között megalakult kőipar részvénytársaság ügye szomorú dűlőre jutott, mert nagyobb tőke hiánya miatt felszámolását rebesgetik, — úgy hisszük azonban, hogy sem a város, sem a kormány nem engedi ezen életképes vállalat feloszlását, mivel mindkettőnek érdekében áll annak fen- tai'tása. Felhívás! Az országos nemzeti szövetségnek, mely már az ország sok hazafias városában és községében megalakult czélja az, hogy
