Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-04-09 / 8. szám
Felsőbányái Hírlap. az a menny, elférnek ott egymás mellett mindazok, kik ez életben más nézeten, külön gondolkozáson voltak y Láng Lajos Felsőbányán. Mint közelebbi számunkban jeleztük kerületünk országos képviselője magas látogatásával szerencséltette múlt hó 27-én városunkat is. Nagybányáról fényes és nagy kísérettel nevezett nap délben érkezett ide. A bányafőnöki lakás előtt Csausz István szívélyes szavakkal üdvözölte az érdemes vendéget, ki rövid válaszában kijelentette, hogy mint haza jött ide, tehát »itthon« van. Szüszner Ferencz bánya- tanácsos lakásán villásreggeli volt a nagymélt. képviselő tiszteletére. Aztán látogatásokat tett egyes helyeken, mind a három lelkésznél, Farkas Jenő polgármesternél, dr. Szokol Pál bánya- tanácsos, Veress József főmérnök, Nyisztor István v. tanácsos, Miskolczy Márton t.-ügyész és Kerekes Sándor épitőmesternél. A 40 teritékü bankett csak 3 óra után vette kezdetét. Nagybányáról szép számmal jelentek meg, nevezetesen Gellért Endre főjegyző, Szabó Adolf erdőigazgató, Kamerath Lajos postafőnök, Stoll Béla ügyvéd, Ember Elek gyógyszerész, Kováts Géza, Révész János ág. hitv. lelkész, Schönherr Antal főkapitány, Marosán Athanász, Incze Sándor, Dienes Dezső főszolgabíró. A toasztok sorát Láng Lajos képviselő nvitotta meg éltetvén ő Felségét a magyar királyt. Ezután Nagy Lajos Felsőbánya nevében köszöntötte Láng Lajost, mire a köszöntött poharat emelt Felsőbánya közönségéért. Majd Pap Márton a vendégeket éltette. Erre Láng Lajos e város tisztikarát, kivált ennek most betegsége miatt meg nem jelenhetett polgármesterét éltette. Gellért Endre Szüszner Ferenczet, Stoll Béla Szüszner Ferencznét üdvözölte. Tósz- tokat mondtak még: Kováts Géza és Dienes Dezső, mindketten Láng Lajost éltették. Ezek után aztán nagyérdemű képviselőnk az általános óhajra politikai nézetét fejtegette. A könnyed, minden nagyobb teketória nélküli előadás általános tetszéssel találkozott. Bizalmas jellegű volt az annyira, a mennyire csak egy férfiakból álló társaság előtt beszélni lehet. 6 óra tájban aztán megvált Felsőbányától a nagy- méltóságu képviselő azon közohajtás kifejezése mellett: hozza Isten mielőbb ismét körünkbe! Különfélék. Szmik Lajos pesti kiváló ügyvédet a pesti ügyvédi kamara újólag választmányi tagjává választotta. Csipkevásárlás. Országgyyülési képviselőnk ittjárta alkalmával a Török Lenke kisasszony szakavatott vezetése s tanítása mellett készült csipkéből 50 forintért vásárolt s megígérte, hogy a nagy eredménynyel haladt nőipar támogatására gondja lesz, s az állami segély kieszközlésében közre fog munkálni. — E kijelentést jóleső örömmel veszszük tudomásul. Halálozás. Megilletődéssel, sajnálattal vettük Szatmárról a tudósítást, hogy Nagy Elek a szatmári ügyvédi kamarának egyik tehetséges kiváló tagja, az ügyvédi kamarának éveken át titkára márczius 25-én életének 49-ik évében elhunyt. Bugesch Károly kincstári altiszt nejét Köm ley Etelkát a múlt hó 28-án temettük el. Földi életének 33-ik évében halt meg, az elhunyta által 4 gyermeket édesanya nélkül hagyott. Hosszas betegség után ment a siri álmát aludni, az újra találkozásig a sírba pihenni. Egyházmegyei gyűlés. A nagybányai ev. ref. egyházmegye tavaszi gyűlését ápril 25-én és 26-án szokott helyén Nagybányán fogja megtartani Szniik Antal pécsi főmérnök archoeologiai és ethnografiai gyiijteményeiból mit nagy szorgalommal, sok költséggel, nemes passzióval évtizeden át gyűjtögetett, mint méh innen s onnan össze keritgetett, Pécsett kiállítást rendezett. Igazán nem lehet eléggé bámulni a minden szépért s nemesért lángoló főmérnököt, ki mondhatni páratlan szenvedélylyel dolgozik, hogy magának s másoknak gyönyörűséget szerezzen s aztán egy jótékony egyesületnek jövedelmet teremtsen. Hányán vernek el ezreket haszontalan semmit érő nemtelen élvezetekre 1 Addig a nagyon tisztelt főmérnök a legszebb, nemesebb am- biczióval rendezett gyűjteményével kelti, ébreszti másokban is az ilyen lelki gyönyörök utáni érdeklődést. Ritka szép gyűjteményének egy részét pár évvel ezelőtt a nagybányai iparkiállitá- son is láttuk. Méltó feltűnést keltettek azok ott is. De itt azóta is sok értékes drágasággal szaporított becses kincse egész teljében lett a nagy j közönség láthatására bocsátva. Nem hiában részesítették az érdekükben fáradt főmérnököt a pécsiek oly lelkes óvácziókban. Adja Isten, hogy a jók elismerését, köszönetét megnyerő fennkölt vágya, nemes passziója soha se hagyja el, szerezzen azzal magának s másoknak minél többször s minél tovább sok valódi gyönyörűséget! Ajándékozás. Csausz Tivadar gyógyszerész 4 frt 80 kit adott a városi szegények pénztárába ezelőtt pár hónappal. A most értesült adományról a szegények nevében egészen köszönettel teszünk emlitést. Ombodon hitelszövetkezet alakult márczius 26-án. Az alakulásnál György Endre mint a központi hitelszövetkezet igazgatója és Poszvék Nándor a szatmári gazdasági egyesület titkára voltak jelen. E hitelszövetkezet megalakításánál igen sokat tett, fáradozott Soltész János ombodi ref. lelkész, ki a szövetkezet igazgatója lett. Tejgazdasági munkásnöket képző iskola. Folyó évi május hó 1-én nyílik meg a nagyszé- csényi tejszövetkezetnél (Nógrád vármegyében) létesített állami tejgazdasági munkásnöket képző iskolának újabb—fél évre terjedő — tanfolyama. Az ide való felvételért kifogástalan előéletű és legalább 16 évet betöltött nők pályázhatnak, kik teljes ellátásban (esetleg e helyett 15 frt ellátási díjban) és 4 frt havi bérben részesülnek. Az iskolába való felvételért a kérvények, keresztlevél, iskolai és erkölcsi bizonyítványokkal felszerelve a nagyszécsényi tejszövetkezet igazgatóságához intézendők április hó 20-ig. Ez alkalommal nem tartom feleslegesnek magam részéről is felhívni az illetők figyelmét eme nagy előnyöket biztositó tanfolyamra. Amennyiben tejszövetkezetünk megalakulása már csak igen rövid idő kérdése, kívánatos volna, hogy legalább 1—2 egyén városunkból is folyamodjék a felvételért, kiknek a kurzus elvégzése után esetleg ami tejszövetkezetünknél való alkalmazás által biztos keresetforrás kínálkoznék; másrészt azonban bármely tejgazdaságnál is igen könnyen nyerhetnének alkalmazást, annyival is inkább, mivel a tejgazdaságok, szövetkezetek száma napról-napra örvendetesen szaporodik. A nagyszécsényi tejgazdasági női szakiskola az egyedüli hazánk e nemű tanintézetei között, amennyiben nemcsak, hogy a tanárikar nőkből áll, de a tejfeldolgozásánál is kizárólag nőt foglalkoztatnak. Az intézet élén az igazgatónő áll. Mint tejgazdaság pedig egyike a legnagyobbakrak hazánkban, hol évenkint több mint 300 ezer liter tej kerül feldolgozás alá. Jó lesz tehát a kínálkozó a kaimat megragadni, mely kárral semmi esetre sem jár. Esetleges felvilágosítást szívesen nyújtok. Magyar László. Petőfi album. A szabadságharc/ évfordulója alkalmával nem mulaszthatjuk el tisztelt olvasóink figyelmét újból felhívni arra a felette érdekes minden magyar ember zongoráján nélkülözhetetlen kötetre, melyet a Rózsavölgyi és Társa ezég hazánk függetlenségi harczának félszázados évfordulójára Petőfi Album czim alatt nagy anyagi áldozattal kiadott. A kötet tudvalevőleg halhatatlan költőnk legszebb verseinek megzenésítését számszerűit 100 dalt tartalmazza. Ismert népdalok mellett megtaláljuk ebben hazánk legjelesebb szerzőinek Ábrányi Kornél, Erkel Ferencz, Erkel Sándor, Hubay Jenő, Lányi Ernő, Simonfy Kálmán, Liszt Ferenc/., Mihálo- vich Ödön, Zimay László stb. közkedveltségei dalait azonkívül a kevésbé ismert szerzők dalait is, amelyek azonban érték és hatás dolgában csak olyan magas színvonalon állanak, mint az említett szerzők alkotásai. — Az ízléssel kiállított és Petőfi Sándor legsikerültebb arcz- képével díszített kötet ára kötve 4 korona. — Ah, Ilon te itt ? mondd, minő álmod volt, édes volt-e ébredésed ? Jöjj, jöjj karjaimba, hadd csókoljam le arczodról a könnyeket. Mondd, mi bánthat, hogy álmodban könnyeztél ? ! — Semmi, semmi . . . azaz, hogy ... álmodtam. De hisz’ Istenem, mikor mindkettő meghalt, hogyne sirnéu akkor ? ! — De édes, hisz ez csak á'otn ! nézd, mily boldog 3. való ! Lásd élek én, a te egyetlen mindened. — Jöjjön jöjjön édes Bélám, üljünk le oda, a hárs alá, gyeppamlagra, hadd mondjam el, mit álmodtam, mit mesélt nekem e kis karikagyűrű, melyet ujjamon hordok, jöjjön s aztán sírjon maga is ! Leültünk s aztán igy kezdte Ilonka: — Hogy elűzzem a forró nyári délután unalmait, kijöttem a hárs alá kedvencz virág regéimmel ; gyönyörrel olvasgattam — már ki tudja hányadszor. — az »Ibolya álmát«, a fehér liliom szomorú meséjét. Édes álmaim között megelevenedtek előttem a regék tündérei s dalt zengve, rózsák, liliomok között vezettek a havasi tengerszem partjára. Ott nefidejtset, havasi gyopárt fontunk koszorúba. Eközben a tó tündérkirálynéja kis csolnakon közelgett felénk s hivott minket is csolnakázni. Örömmel engedtem a hívásnak s pillanat alatt vígan eveztünk a tengerszem sima tükörén. A tündérkék szebbnél- szebb regéket mondtak el nekem s ime, egyszer csak azt veszem észre, hogy kis arany gyűrűm megmozdul ujjamon s egy szempillanat alatt tündérré változva, ül előttem. — Fején myrtus- koszoru s menyasszonyi fátyol, szemében könnycseppek, ajkán fájdalmas mosoly, arcza halvány, mint hervadt liliom : sírva nevető menyasszony. — jó tündérkék, kedves barátnők ! —• szólt a tündér menyasszony, — engedjétek meg hadd regéljek én is. Elmondom szomorú történetemet. Jöjj, langyos szellő, zokogj dalt e regéhez, jó tündérek, sirassátok meg szegény barátnőtöket . . . ! Van innen nagyon messze egy ország. Vannak lombos erdei, ezüst bábu patakjai; — téréin a délibáb fest tarka képeket, hegyormain napsugárból van aranykoszoru. Lakói ez országnak boldogok, mint ti, kedveseim. Nem ismerik a bánatot, nem küzdenek az élet bajaival; a föld mintegy jókedvéből termi nekik a mindennapi kenyeret. De jöjj ! nem tart e boldogság örökké. Az irigység angyala leszállt ide is és hintegette ha- lálthozó magvait. Karöltve járt vele a gyilkos démon : a halál s tündérország pázsitos rései vértől gőzölögnek, házai lángba borulnak; a szellő lágy susogását ágyudörgés, csatakiáltás nyomja el. A békés lakók, a szelíd, jó emberek nem ijedtek ám meg ! Az aggastyán unokáival rohan elleneire, —- a menyasszony maga küldi vőlegényét a csaták tiizébe ; -—- az édesanya harczi riadót dalol gyermeke bölcsője mellett; — a levegőben a szabadság angyalának harsonája zeng: »Talpra magyar, hi a haza!« — S ment, aki mehetett. Nem féltek a haláltól. Örült a férfi, ha golyótól találva, rogyott össze, ajkai e szót suttogták utoljára : hazám ! . . . Ott voltam én is pusztító csaták tüzében. Ott voltam mátka ujján a csillaggá vált hősnek, ki menyasszonya karjaiból rohant az ezer halál közé, megmenteni hazáját, mely drágább volt neki arájánál. — Hallottam, mint küldé őt maga, a menyasszony: menj, menj édesem, a haza minden előtt ! Mosolyogva borult vőlegénye keblére. Hiszen látni vélte, mint tér majd vissza a csatából, homlokán a győzelmi cserkoszoruval. De mikor a bucsucsók elcsattant az ajkakon, könny lopódzott a leány szemébe: sírva nevető menyasszony . . . S az ifjú ment; szivéoen mély bánattal, de még mélyebb honszereleminel. Lelke sajgott, ha arra gondolt, hogy talán vissza sem fog térni többé . , . . ! De ott, a csatatiizben fellángolt, hogy ellenére czélozzon. Ilyenkor rám esett tekintete. Én megcsillantam ujján, ö ezélzott . . . löt. Minden lövésre egy-egy biztos halál . . . . így rohant gyözelemröl-pyőzelemre ! De jaj ! egyszer őt, öt találta az ellen golyója. Melléből piros vér patakzik, térde meg- csuklik ... a földön hever, ki eddig az elsők közt volt első. Körülte őrülten rohan a v rt szomjazó tömeg még csak észre se veszik. Jajj mindjárt összetiporják! Balkezét szive felé teszi, — engem is vér borit el. E vér oly forró, oly égető, Óh, hogyne, hisz egy szerelmes szívből fakadt. Már nincs remény a szabadulásra . . . már közéig az ellenség . . . tomboló lépteiktől megremeg a föld. Az ifjú látja, mily közel a halál. Szívverése gyengül, ajkán fájdalmas mosoly kél: kedvesem! hazám! , . Már lehunyta üveges szemét, lelke mindjárt elszáll a kis üregen át . . . De még egyszer felpillant s teljes erejéből igy
