Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-03-26 / 7. szám

Felsőbánya i Hírlap

nyes hálói akkor szakadoznak szét, mikor nem is vélnénk, mikor biztosságban hittük magunkat.

Ha azért a Jézus dicsőségében részesülni kívánunk, menjünk azon az utón, hol az ő örökébe juthatunk. S a küzdelmes pálya bevégződése után nemcsak meghalunk, de fel is támadunk. jv. L.-A.Z emberiség élelmezésének kérdése.

A »Britisch Association«-nak múlt évi szeptember hó 7-én Bristolban tartott ülésén, a társaság elnöke Sir William Crookes megnyitó beszédében igen érdekesen fejtegette ezen kérdést s a búza termesztés jövőjével foglalkozott. — Ezen beszéd Vrécsy Béla gondos fordításában a m. kir. természettudományi társulat folyó évi janu- áriusi számában jelent meg s igen tanulságos.

A búza a nagy kaukázusi ember-fajnak, mely a földgömb összes népei közt a vezérszerepet viszi — legállandóbb s legfőbb tápláléka. — 1871-ben 371 millió volt a kenyérevők száma. — 1881-ben már 416 millióra, ISpl-ben 472 millióra s jelenleg mintegy 516 millióra emelkedett ez a szám. — Hogy ennyi éhes ajkat kenyérrel ellátni s a szükséges föld területeket bevetni lehessen, ahoz a folyó 1899. évre mintegy 2324 millió bushel búza szükségeltetik (1 bushel = 36-348 liter.)

A legmegbízhatóbb statisztikai adatok szerint a világ 1897—98. évi aratásának termelése 1921 millió bushel s igy az 516 millió kenyérevő ember ellátására szükséges 2324 millió bushellel szemben 403 millió bushel a hiány, mely eddig a megelőző évek termés feleslegéből került ki. — 1889. évtől kezdve a világ két olyan búzatermést, s hat olyan rozs-termést kapott, mely a rendes átlagot jóval felülmúlja s ennek folytán fölöslegek halmozódtak össze, melyek képesek voltak az 1895. és 1896. szűk évek szükségleteit pótolni.

De ezáltal a tartalékok ki vannak merítve, s a kenyérfogyasztó népeket a folyó évi termésből kell eltartani, ez pedig a várható legjobb világtermés mellett is lehetetlen. — Nyilván való, hogy ezen probléma a legbölcsebb elméket is próbára teszi. — Rövid időre való megoldás az volna, ha az európai népek búza helyett rozs, vagy kukoricza-kenyeret ennének.

Egész a legújabb időkig a buza-termesztés a szükségletiéi lépést tartott s a buzafogyasztással a búza termő földek kiterjedése állandóan növekedett, s az egész világ megbarátkozott ezen arány fokozatos fejlődésének az eszméjével. — Azonban a föld kerekségén a buza-termő terület nagysága szigorúan korlátozva van.

Ez országgyűlésen az elhunyt, hazafias szellemű József nádor helyett hasonló szellemben növekedett fia: István lett megválasztva Magyarország nádorává. — Midőn a februári fran- czia események hire hozzánk is elhatott, mindenki érezte, hogy a magyar nemzet uj idők küszöbén áll, és a rendek szokatlan érzések uralma alatt gyűltek össze 1848 márczius 3-án Pozsonyban, hogy a haza sorsán tanácskozzanak. — Mindjárt az ülés elején Balogh Kornél, Győr- megye követe szólalt fel, kifejezvén a franczia ; forradalom miatt a bécsi bank jegyeinek érték ingadozása feletti aggodalmát. Erre felállott Kossuth Lajos s a velők megoszlásáig ható remek szónoklatával kimutatta az osztrák kormány rendszer tarthatatlan voltát, kimutatta, hogy a bécsi bank által kibocsátott bankjegyek ingadozása oly baj, melyen csak úgy lehet segíteni, ha felelős pénzügyminiszterünk lesz, kitől adandó esetekben a szükséges felvilágosításokat az országgyűlés mindig megszerezheti. Kimutatta nagyhatású beszédében, hogy az osztrák kormányzat elavult, szabadságtiporó elvei megértek a megsemmisülésre. »Igenis — mondá — mi rajtunk egy tojtó gőznek nehéz átka ül, a bécsi rendszer csontkamarájából egy sorvasztó szél fu reánk, mely idegeinket megmerevíti, lelkünk röptére sorvasztólag hat, »Beszédét bevégezvén, előterjesztette felirati javaslatát, melynek lényeges pontjai felkérik a felséget a kormány eddigi alkotmányellenes irányzatának az alkotmánynyal való összhangzásba hozatalára, végül pedig független, felelős magyar minisztérium alakítására. Ezen felirat az alsó házban rögtön elfogadtatván, még az nap elküldetett a főrendekhez ; itt azonban huzamosabb ideig vesztegelt, mint várni

A kenyér-fogyasztó világ táplálkozása a legutóbbi 30 év óta, s napjainkban is, az északamerikai egyesült-államoktól függ, mint föténye- zötöl, honnan évenkint 145 millió bushel búza kerül külföldre.

Az egyesült-államokban azonban 1885. óta a búza termőföld szaporodása mindinkább kisebbedéit, mig ellenben a lakosság nagy mérvben gyarapodott s ennek folytán a kivitelre kerülő buza-mennyiség évenkint állandóan kevesbedik, mig a búza termesztésre szánt terület már jelentékenyen többé alig művelhető, legfeljebb a ku- koricza, rozs stb. növényfajok rovására.

Ily körülmények közt majdnem bizonyos, hogy az egyesült államok is egy emberöltő ideje alatt nemcsak hogy nem lesznek képesek búzát kivitelre termelni, de magok is bevitelre fognak szorulni, épen úgy, mint jelenleg Anglia.

Az egyesült államok után Oroszország szállít legtöbb búzát külföldre évenkint mintegy 95 millió bushelt. — Tekintettel azonban arra, hogy az orosz nép Európa összes nemzetei közt a leggyorsabban szaporodik, ez a kivitel is rövid idő alatt nagyon fog csökkeni, mert már napjainkban is, az orosz parasztság állandó Ínsége, az évenkint rendszerint fellépő »értifusz« azt bizonyítja, hogy külföldre szállítják azt a búzát is, melyet otthon kellene elfogyasztani. Szibéria számba sem jöhet, mert a rövid nyár a búza termesztésre nem kedvező, s maga Chilkov herczeg orosz kereskedelmi minister 1896-ban úgy nyilatkozott, hogy Szibériában még annyi bu/.a és rozs sem termeszthető, mely a benszü- lött lakosság ellátására elegendő volna. — Az észak-amerikai Canadát és Ausztráliát illetőleg az az előtti vérmes hírek a tapasztalat által nem igazoltattak, s ha jelenleg van is ott buzakivitel, az, tekintettel a folyton szaporodó lakosságra, sem fokozható sem állandósítható nem lesz. — Ausz- tria-Magyarországban a lakosság nagyon megszaporodott, s a búza fogyasztás egyévenként 80%-ra emelkedett. — Habár Magyarországon a búzatermő terület még növelhető, azért a kivitel majdnem megszűntnek mondható, s rövid idő alatt a monarchia is búza bevitelre fog szorulni. — Hasonló viszonyok vannak Romániában is, mely állam jelenleg ugyan még 34 millió bushelt szállít külföldre, s a búza termesztésre még jelentékeny nagyságú területek állnak rendelkezésre, a búza kivitel hosszú ideig aligha lesz fen- tartható.

Francziaország búza szükségletének 14°/0-át már bevitel utján fedezi; Németország óriás mennyiségű külföldi búzát importál s az évi bevitel átlag 35 millió bushelre rúg. — Úgy, hogy a bevitel 25 év alatt 700°/0-al emelkedett.

Indiának, Argentina és Uruguay országoknak a búza termelő képességét nagyon is túlbecsülték részint éghajlati, részint társadalmi és politikai okok, részint a lakosság szaporodása

lehetett volna. A kisebbségben levő ellenzék lelkesedéssel fogadta ugyan, de a kormánypártiak roppant zavarba jöttek, A nádor, mihelyt hírét vette, hogy a felirati javaslat az alsó házban elfogadtatott, rögtön Bécsbe utazott, hol oly értelmű határozat hozatott, hogy a magyar országgyűlés egy leiratban intessék meg és ha ennek foganatja nem lenne, az országgyűlés fel- oszlattassék. Ezeknek teljesítésére azonban a roham léptekkel haladó események nem hagytak időt. A nádor után a felső ház tagjai egymás után szállingóztak Bécsbe, érezvén a szabadság üde lehelletét. Ekkor Kossuth azt kívánta, hogy a felirat a főrendek mellőzésével küldessék fel a király elé.

Mig ezek nálunk történtek, hire jött, hogy Bécsben kitört a forradalom. A párizsi mozgalmak hatása alatt a bécsiek is jogaik öntudatára ébredtek; megunván Metternich átkos kormányzatát, erélyesen hangoztatták, hogy a kormány rendszerrel elégedetlenek. A bécsi forradalom kitörésében nagy része volt különben Kossuth márcz. 3-diki beszédének, melyben alkotmányos kormányzatot indítványozott Ausztria részére is. Csakhamar falragaszok lettek láthatók ezen felirattal: „Éljen az alkotmányos Ausztria!“ Kossuth beszédét, mely több ezer példányban megjelent, mohón olvasták kávéházakban és más közhelyeken a lelkesültség tetőpontra hágott. Először kérvényeket küldtek az uralkodóhoz. Az egyetemi hallgatók benyújtott kérvényükben a sajtó- és szólás-szabadság, hitfelekezetek egyenjogúsítása, a törvényszéki nyilvánosság és a népképviselet behozatalát sürgették. V. Ferdinánd a benyújtott kérvényekre azt felelte, hogy majd fontolóra veszi. De a nép nem várta a megfontolást. Márcz. 13-án

következtében ezen országok kivitele sem lesz feltűnő mérvben fokozható.

Észak-Afrikában volnának búzatermő területek hiszen ez egykor a rómaiak bőséges gabonatára volt, de ezen területeket jelenleg szőlő és pamut-kulturára használják fel. — Közép- Afrika forró éghajlatánál fogva nem alkalmas búza termesztésre, mig Dél-Afrika maga is jelenleg búza bevitelre szorul. — Egybevéve mindezen adatokat, arról kell meggyőződnünk, hogy a búza a müveit világ élelmiszerei közt sokáig nem tarthatja fönn az uralmát. — Ha az összes országok, a búza termelésre alkalmas összes földjeiket megművelés alá vennék, úgy a buzameny- nyiség a népek természetes szaporodása mellett 1931-ig volna képes kielégíteni a szükségletet.

Akik közülünk 30 év múlva is életben lesznek, azok látni fogják, hogy ezen jövendölések mennyire beteljesedtek. — Harmincz év egy nemzet életében csak egy nap, s napirendre kerül a fogas kérdés, hogy az éhes buzaevő emberiség mivel táplálkozzék ? — Mi született buzaevő emberfaj vagyunk s a gabonanemüek között egynek sincs oly nagy tápláló értéke, s anyagi egészség fenntartó ereje, mint a búzának. — A fenyegető ínség elhárításának feladata, a chemiai laboratóriumra hárul, — Első sorban a czélszerü trágyázásra kell különös gondot fordítani. — A búza mindenek előtt nitrogént kíván, melyet a levegőből nyer. — Nitrogén azonban, nem is foglalkozva a már végkimerüíésben levő guanó telepekkel — több forrásból nyerhető. — Ilyenek a világitó gáz gyártásakor termelt ammonum sulfát, továbbá a városok ürülék és szennyvezetö csatornáiba összegyűlő nitrogén, melynek értéke magában Angolországban mint- egy 200 millió forintot képvisel, de felhasználva nem lesz, végül a nátrium-nitrát vagy chili-salétrom, mely nagy kereskedelmi fontosságra tett szert, azonban ennek termő helyei 25—30 év alatt bizonyára kifognak merülni. — Ha tehát a földkerekség összes búzatermő területeit művelés alá vettük, akkor ezen területeken a trágyázással lehet csak növelni a búza mennyiséget.

Ekkor azonban a nitrogénes trágyákat kell használnunk, de ezzel a nitrát készletek kifognak merülni, ami a buza-fogyasztókra nézve az éhen- halás veszedelmét idézi elő. És itt kezdődik a vegyész tulajdonk peni szerepe.

Ugyanis a nitrogén szabad állapotban bőségesen fordul elő a föld színén s értéktelen. A légkörbeli nitrogénnak kötötté, tehát a búzatermesztésre alkalmassá való átalakítása azon nagy feltaláláshoz tartozik, melyet a vegyészek tudományának ezután meg kell oldani. A nitrogén megkötése életkérdés a müveit emberiség haladásában. Erre nézve már most is vannak biztató kísérletek, melyek szerint a levegőből elektromosság segélyével előállítható nátrium-nitrát, melyből egy tonna 60 forintba kerül, mig a cháli salétrom már most 90 írtba jön tonnánkint.

falragaszok hívták fel a népet a fegyveres felkelésre s kimondották a Metternich kormány halál-itéletét, A fékevesztett nép fegyveresen vonult a főrendek háza elé s követelte, hogy kérelmét azonnal terjesz- szék a császár elé, mire kitérő választ kaptak. Erre a tömeg a császári palota felé vonult, az útját álló katonaságot kifütyülte, az ablakokból bútor darabok zuhantak a katonaság közé, mire a vezénylő tiszt a nép közé lövetett, erre a nép közáporral felelt. A katonaságot mind szükebb térre szorították, eközben a császári lak közelébe értek, hol dörgő hangon követelték az alkotmányt és a felelős minisztériumot, Metternich a zugó riadalban megértette, hogy bukása ki van mondva. Más nap: márcz. 14-én a hivatalos lap ki is hirdette a nép örömére, hogy „Metternich Kelemen herczeg, a titkos házi, udvari és államkanczellár hivatalát letette őfelsége kezeibe.“ És a hatalmas kényur parasztruhába öltözve, bujdosott ki az általa tönkretett birodalomból, rettegve a nép igazságos bosszújától. A bécsi nép pedig kivívta eszméinek diadalát s számára az alkotmány márcz. 15-én meg is adatott.

A bécsi forradalommal egyidejűleg fontos események történtek hazánkba is. István nádor márcz. 13-án érkezett meg Bécsböl, az alsó ház másnap ülést tartott. A beszédek sorát Kossuth Lajos nyitotta meg, kinek szavaioól megértvén a bécsi eseményeket, a hallgatóság örömárban úszott. Beszéde végén indítványt tett, hogy a nádor egy küldöttség által szólittassék fel, miszerint hasson oda, hogy a felső tábla a felirati javaslatot vita nélkül fogadja el. A küldöttség vezére Kossuth Lajos lett, kinek beszédére a nádor azt felelte, hogy kedvesen veszi a karok ezen lépését s megígérte támogatását. Csakugyan