Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-03-12 / 6. szám
minden kereset nélkül, midőn a magával 1 is tehetetlen vén ember udvarol leányának, ki unokája lehetne ; nem veszen-e nőül atyafi atyafit, testvér testvért ? ! Vagy nem él-e hitetlenül, erkölcstelen vagy törvénytelen szövetségben ? És miért ? oh, mert a pénz, a személy, vagyonérdek ezt kívánja, a jelenkor divatja ezt igényli ! Avagy nem tapasztaljuk-e, hogy a legkitűnőbb népvezérek, hazabölcsek, hitbajnokok, ész- és jellemférfiak nemes szívvel és lángészszel buknak meg az életpályán. Miért ? mert a jelenkor szelleme, a pénz, személy, vagyon, pártérdek ezt kívánja, habár gyakran milliók életébe s vagyonába kerül is az érdek működése ! Oh Isten ! mikor jő el a te országod ! a te isteni érdeked : a közös érdek boldogsága ! hogy minden önző ember szerényen le tudjon mondani kölcsönösen minden pénz-, személy-, vagyon-, pártérdek nélkül egymás javára, a haza és egyház boldogságára, Isten dicsőségére! ! Vajha eljönne valahára és ne késnék az éji homályban, a jövő titkában ! bodnár János. Szabályrendelet a rendháboritásról és a szemérem sértő kifejezések vagy cse- lekvények megbüntetéséről. 1. §. Jelen szabályrendelet értelmében rendőri kihágást képez és követ el és 1—40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a) aki az utczákon kurjongat, kiabál és lármázik, b) aki nyilvános helyeken szemérem sértő kifejezéseket használ és szemérem sértő cse- lekvényt követ el, c) aki éjjel a lakosok nyugalmát lárma, : kiabálás és kurjongatás által szándékosan zavarja vagy nappal Isteni tisztelet ideje alatt ' templom közelében botrányos módon lármáz. 2. §. Az ezen szabályrendeletben megállapított pénzbüntetések behajtatlanság esetén az 1879. évi XL. t.-cz. 22. §-a értelmében megfelelő elzárásra változtatandók át. 3. §. Ha ezen szabályrendelet 1. §-a a), b), c) pontja alapján kiszabott pénzbüntetésekből j befolyó összegek a város szegény alapja javára fordítandók. 4. §. Ha ezen szabályrendeletben megállabronzból készült hadi érmet kaptak. Egyik, másik még emellé egy-egy ezüst, sőt arany-érmet is, amint azt személyes bátorság által némely ki érdemelte. Ilyen éremmel ékes csapatban, nagyon szomorú volt a világ, nemcsak Újlaki Laczi- nak; de bizony minden ujoncz társainak is, mert egy hadjáratot át élt metáliás baka, még a tiszt ur szemében is többet ért, hát még a czivilnél, sot a legtöbbet a gyönge nem szemében, kik tekintetre is alig méltatták, ha nem volt metáliás. Hiában volt hát Laczink olyan derék fiú. olyan szemre való legény, nagyon hitvány katonának képzelte ő magát; legkivált, hogy azok a képtelennél képtelenebb fantasztikus mesék, melyek esténként a szakaszban elhangzottak a hadjárat borzalmas eseményeiről, oly dicsfénynyel övezték a Laczi szemében a metáliás bakák, hogy nem volt csoda, ha az az üldöző Démon, amely képes magát befészkelni a hiú ember szivében egy értéktelen ragyogó pityke által éppen úgy, mint a legdrágább gyémánt által — az ő fülében is mindig azt sugdosta, hogy hitvány »bundás« vagy, dísztelen katona ! Addig addig sugdosta, hogy egy napon eltűnt a Kóti Gyuri melléről a metália. Hova lett ? — Merre tűnt ? — Ezt senki sem tudta megmagyarázhatni. Ez időtől kezdve a Laczi jó kedve igen nagy változáson ment át. Vígan, fütyörészve teljesített minden dolgot. Szabad idejét mindig a váron kívül töltötte el és igen gyakran megesett a rendes időn túli kimaradása. Ezért azután ki is járt olykor a kurtavas, sőt nem ritkán egy pár napi »dunkli« is, hanem annak Laczi oda sem nézett — több örömben úszott ő most hogysem jó kedvét ez a kis keserűség elronthatta volna. Hiszen az övé volt a világ : az ő Felsőbányái Hírlap pitott kihágásoknál a büntető eljárás az 1880-ik évi augusztus hó 17-én 38547. szám alatt kibocsátott belügyminiszteri rendelet szabályai szerint történik első fokban a rendőrkapitány, másod fokban az alispán és harmad fokban a belügyminiszter tanácskodik! Kelt Felsőbánya sz. kir. rendezett tanácsú bánya város képviselőtestületének, 1897-ik évi janius hó 14-én tartott rendes közgyűléséből Farkas Jenő polgármester, Spáczay Gyula v. jegyző. 102240—1898. M. kir. belügyminiszter. Ezen szabályrendeletet az 1879-ik évi XL. t.-cz. 5. §-a alapján megerősitem. Budapesten, 1899-ik január hó 5-én. A miniszter helyett: Jakabffy Imre államtitkár. J~ egyzőkönyv. Felvétetett Felsőbányán, 1899. márczius 5-én, a helybeli tejszövetkezet megalakulása érdekében tartott előértekezleten. Jelenvoltak : a tehenes gazdák közül mintegy 80-an, a vidék képviseletében jereby Gábor, körjegyző s nehány gazda. Magyar László üdvözölvén a megjelenteket, kívánatosnak véli az értekezletté való alakulást s a tárgyalás vezetésére mindenek előtt az ideiglenes tisztikar megválasztását javasolja. A jelenvoltak kimondják az értekezletté való alakalást s az ideiglenes elnöki .tiszt elvállalására Szüts Illés urat kérik fel. Elnök megköszönvén a bizalmat, elnöki székét elfoglalja s a jegyzőkönyv vezetésére Imre Károly urat, előadóul pedig, mint legilletékesebb szakembert: Magyar László urat kéri fel. Értekezlet az elnöki intézkedésekhez egyhangúlag hozzájárul. Magyar László felolvassa és lehetőleg megmagyarázza az alapszabály tervezetet és az üz- letrend-tervet, nemkülönben bemutatja a költség- vetést és az építési tervrajzot. Értekezlet a felolvasottakat többek hozzászólása után elfogadja, fenntartván magának a | jogot azok egyes pontjainak a végleges megalakuláskor leendő módosítására. Magyar László ürömmel jelenti, hogy miután a tejszövetkezet hasznosságáról s fontossá- j gáról a leendő szövetkezeti tagok teljesen meg vannak győződve s a megalakuláshoz megkíván - tató kellékek biztosítva látszanak; a közös óhaj és a nyilvánult meleg érdeklődés után ítélve, a j törvényes megalakulásnak már mi sem áll útjában ; javaslatba hozza, hogy a törvényes formák szerinti megalakulásra illetékes helyen a szükséges lépések megtétessenek. Értekezlet egyhangú megállapodás szerint | büszke mellét díszítette, ott a várbástya falán kívül az a fényes érem, amely a Kóti Gyuri zubbonyáról oly csodálatos módon eltűnt. De hát nem volt-e ö kárpótolva a kevés szenvedésért azzal, amit az a vágytól duzzadó, forró ajjak nyújtott ? Kinek mély tüzii szemét elkápráztatta azon a hevesen dobogó domború mellen, oly csábítóan fityegő fényes metália. Büszke volt Laczi és boldog ! És ez a boldogság- ki tudja hol végződik, ha a véletlen éppen akkor úgy nem intézkedik, hogy Kóti Gyurit akkor rendelik ki a gyárvárosban jár- örségre, amikor Laczinak éjjeli egy óráig, spa- czér sájnja van. A »Legyes-korcsma« hires mulató helye volt a temesvári garnizonnak. Ott állott a gyárváros szélső házaival szemben, egy szesz-gyár trágyadomb halmazai közepett, éjji menedékül a rengeteg légynek. A meglehetős terjedelmes helyiség irdatlan gerendáit, a falakat, a söntés rácsozatát, vastag rétegben; a függő lámpa vékony sodronyát kar- vastagnyira lepte be az egymásra tóduló, szünetlen nyüzsgő, zümmögő légytömeg, melynek megszámlálhatatlan mennyiségétől érdemelte ki nevét fez a szennyes, piszkos épület. Hanem mindennek daczára volt két kiváló tulajdonsága, melylyel két istenség kegye kitüntette. Az egyik, hogy itt volt a legjobb és legolcsóbb bor. A másik, mert e helyet jelölte ki Perzichore istenasszony a legszebb, a legdelibb magyar táncznak a csárdásnak meghonosítására. Ide vonzódtak hát az egész garnizon magyar érzelmű konyhahölgyei is kitánczolni magukat. Az akkori időben oda helyezett debreczeni ezred, magyar legénysége hiában kereste fel a négy külváros számos táncztermeit, a fúvó hangszer, vagy éppen a kintorna zenéje mellett, jegyzőkönyvi kivonat által megkeresi városunk polgármesterét: tekintetes Farkas Jenő urat, hogy szíveskedjék hivatalból felkérni az Országos Tejgazdasági Felügyelőséget aziránt, miszerint az alakuló félben levő tejszövetkezet hivatalos és törvényes formák szerinti megalakítása és az esetleges felvilágosítás megadása végett egy szakegyén mihozzánk minél előbb kiküldessék, megérkezésének kellő időben való jelzése mellett. A javaslat teljes egészében elfogadtatván, az értekezlet az elnök éltetése mellett véget ért. Kmfi Magyar László, Szüts Illés, Imre Károly, előadó. elnök. jegyző. Különfélék. A megalakulandó tejszövetkezet érdekében mintegy 100 tagból álló értekezlet tartatott folyó hó 5-én a »Korona« nagytermében, hol Magyar L. indítványára elhatároztatott a központból egy szakember kikérése, hogy a felmerült aggályokat eloszlassa és azután a szövetkezetét a törvényes formák szerint megalakítsa. Valóban üdvös dolog lenne már, ha ez ügyben az elhatározó lépés megtétetnék és a szövetkezet megkezdhetné áldásos működését! Esküvő. Schwarcz Imre telekkönyvi betétszerkesztő és Báthy Etelka kisasszony néh. Báthy Zsigmond szép s kedves leánya tegnap esküdtek egymásnak örök hűséget Pécsett. Sok szerencsét s boldogságot kívánunk ! Márczius 15-éi a »Polgári Olvasókör« társasvacsorával egybekötött estélylyel üii meg. Sajnos, hogy még eddig nem mutatkozik kellő érdeklődés. Reméljük azonban, hogy a hazafias érzelmű polgárok most sem fogják elmulasztani, hogy a szabadság ébredésének napját megünnepeljék. Mosdóssy Imre budapesti tanfelügyelő a közelmúlt napokban városunkban volt, hogy a tavalj vett házának átalakításához a szükséges intézkedéseket megtegye. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter — mint hírlik — rövid idő alatt látogatást tesz a 2 bányavárosban. Tűz volt folyó hó 7-én délelőtt 10 óra tájban Dála Maftyénak háza gyűlt ki ismeretlen okból. Mig az asszony a piaczon volt, meggyűlt a ház s bent egy 2 hetes gyermek feküdt bölcsőben. Hány gyermek van igy kitéve a véletlennek ! Bizony sokat csak a jó Istennek különös gondviselése oltalmaz. Állami Óvodánk végre is felfog épülni, a város felveszi az építkezési összeget kölcsönként s az állampénztár le fogja törleszteni. csak czeppelpolkázni lehetett. Csárdásnak:, magyar zenének hire sem volt, E helyen ütötte fel sátorát az az alföldről felvándorolt öt tagból álló czigánybanda és e helyről indult ki hóditó útjára eme svábok és egyéb nemzetiségekből álló közönség, mulató helyiségeiben a magyar táncz kedveit zenéje, amely ugyancsak gyorsan hódított ; alig egy év elteltével, már magyar bakával, bumbardóra is ugrotta a csárdást a jó szélesen öltözött sváb »Káti !« Ez a kedvelt, vig muzsika hangjának élvezete járta át Kóti Gyuri és őrségre kirendelt társai egész valóját, Elvoltak merülve, szuronyos fegyverökre támaszkodva, ott az ajtófélen a keringő párok nézésében, amidőn egyszerre egy fénysugár villant meg a Gyuri szemében. Alig hisz szemének s mind tágabbra nyitja, nézi s látja, hogy az ott Újlaki Laczi az ö »slófja« annak a melléről szórja szét sugarát egy fényes metália, Gyuri közelebb ment a mit sem sejtő tánczoló párhoz és mikor közvetlen meggyőződést szerzett, hogy a metália az ö sajátja, magosra emelte fegyverét és annak agyával oly súlyos csapást mért a Laczi mellére, hogy annak elállóit rögtön szívverése és tántorogva hátra dlt. Ez a jelenet pedig nem sok zavart okozott a tánczolók jó kedvében, hanem annál többet a Laczi lelkében. Alig hogy felucsudott kábult- ságábólés látta, hogy'melléről le van táp ve a jogtalan bitorolt disz, a szégyen pírja futotta el. Szeretett volna a föld alá sülyedni szégyenében. Mert hiszen ez a szegény megtévedt fiú alapjában igen szelíd jó érzelmű fiú volt. Kóti is szerette őt és éppen azért az esetet fel sem jelentette. De azért mégsem maradt titokban. Csakhamar megtudta azt az egész század, sőt az egész laktanya legénysége és szegény Laczinak nem
