Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1899-12-31 / 27. szám

is fentartani, fejleszteni kívánom, tudom jól, hogy a város helyzete a mélyebben belenyú­lást a pénztárba nem engedi meg, óhajtásom csak az lett volna, hogy a régi tisztviselők fizetései méltányos kiegészítést, arányosítást nyeljenek, óhajtottam volna, hogy az újabban megválasztott, de jobban javadalmazott tiszt­társaim helyzetén is a régiekkel együtt az elő­léptetést pótló ötödéves korpótlék életbelépte­tésével segítve legyen, e korpótlékot is 5 éven- kint csak 50 írtban óhajtanám folyósithatónak, ennyi a tanítók részére is megállapittatott — már pedig a városi tisztikarnak munkaköre a tanítók munkakörénél kedvezőbb fokon bizo­nyára nem áll. Ezen rendszeresítések keresztülvitele még nem igényli a város pénztárába »mélyebben« belenyúlást, még ezekért a községgé átalaku­lásra sincsen szükség, de ha egyesek ezen ba­rátságosnak ígérkező eszmével foglalkoznak, ajánlom ennek alapos megfontotását, mert ehhez pro és contra sok fér és én határozottan meg vagyok győződve arról, hogy a községgé át­alakulással az ezt kérelmezők húznák a legrö­videbbet. Azt mondod, jó lesz a fizetések rendezé­sének kérdését »megérése« végett felszínen tartani.; igazad van, »a jó munkához idő kell«, de arra is vigyázz, hogy e kérdés régen érik s a tulérést a természet törvénye szerint nem lesz jó bevárni, mert ez az »elodázhatatlan fej­lődési követelményeknek« — ember hiányában — könnyen hátrányára lehet Válaszodban van még valami eltérés, a mit helyreigazítani kívánok. Ugyanis válaszodban azt állítod, hogy Lévay Mihály 2 hónap híján 25 évig volt vá­rosi hivatalnok, kinek 300 írt évi nyugdija 20 évi szolgálatának felelt meg, holott több esett volna szolgálata után; — nem tudom, honnan szerezted ezen informatiót, de hát ez tévedésen alapszik, mert a város levéltárában 128—872. kgy. sz. alatt levő határozatból kitetszőleg Lé­vay Mihály 23 évet, 27 napot töltött a köz- szolgálatban, ezen szolgálata után a törvényes competentiáját — 600 frt évi fizetése után — 300 frt nyugdíjban megkapta, mert nyugdíj- szabályunk 17. §-a szerint; 10 évi szolgálattól 15 évig a fizetés 2/8-a, 15 » » 20 » » » 3/s-a, 20 » » 25 » » » V8-a jár nyugdij-alapul. Nyugdíj-szabályzatunkban is — miként a ti gyámintézeteteknél — megvan az a kedvez­mény, hogy a 60 éves tisztviselő is megnősül­het s ha nejével 4 évig él, az özvegyen maradt nőnek nyugdíjhoz törvényes igénye van; de van szabályunkban nálunk s azt hiszem, nála­tok is, arra nézve intézkedés, hogyha a nő fér­jével ennek nyugdíjazott állapotában köt há­zasságot, úgy nyugdíjra igénye nincsen s az ilyen házasságból származó gyermekek neve­lési pótlékban sem részesülhetnek. Ennyit helyre­igazításul. A többit tudod. Viszon-válaszomat befejeztem, de most jut eszembe, hogy soraim becses lapodban csak * az újévben látnak napvilágot, csaknem kész­pénzül veszem, hogy lapod ugyanezen számá­ban te, kedves barátom, mint vidéki lap szer­kesztője olvasóidat jó kivánataiddal megleped, én, mint udvarias olvasód, ezt viszonozni kí­vánom és azt óhajtom, — hogy a mennyiben te egy, a város közügyéit is felölelő lapnak vagy szerkesztője, adjon az egek ura neked egészséget és kitartást ahhoz, hogy tolladat városunk közügyéinek javára sokáig forgathasd, s mi több, őrizzen meg az oly gondolattól, hogy te magadat közöttünk beköltözöttnek vagv idegennek tekintsd, mert hisz hiába, de úgy van, hogy akarva, nem akarva »itt élned s halnod kell.« Felsőbányán, 1899. decz, 18. Hived Nyisztor István. Egy kicsi kis nézeteltérés van az én tisz­telt Barátom s köztem a fenforgó kérdésekben. Úgy tűnik fel e viszon-válaszból is, mintha én több ízben tett indítványaimmal eszköz let­tem volna a városi szervezeti szabály megtöré­sében. Pedig a tény az, hogy egyetlen esetben ajánlottam egy régi tisztviselő két tanuló gyer­mekét némi segélyezésre. Aztán abban is van egy kis különbség, mikor egy szőnyegen levő kérvény pártoló vagy elutasító elintézéséről van szó, tehát hogy Felsőbányái Hírlap. a gyermekek kapjanak-e neveltetési segélyt, mikor édes anyjok, mint volt tisztviselő fele­sége úgysem kaphat, kinek pedig b. e. atyja is a város első tisztviselője volt, vagy hogy az összes városi tisztviselők fizetésj a vitást kapja­nak, a mikor csakugyan mélyebben kell nyúlni a pénztárba, mint a többször említett gyámse­gély kiutalásánál. Erre értettem a mélyebben belenyúlást. • Ha mindenki a te eszeddel gondolkoznék s sziveddel érezne, akkor a »beköltözött« ki­fejezés nem került volna a válaszba. De lásd, kedves Barátom, éppen idézett válasz írásakor jött egy állami szolgálatba levő tisztviselőtől levél hozzám, melyben arról panaszkodik az illető, hogy a »Felsőbányái Hírlap« a beköltö- zöttek lapja. Aztán tudod te az emberek ész- j járását, köznyelven még másként is szokták ! azt mondani, nemcsak beköltözött, kik nem | ügyelnek sem az 1886-ik évi törvényre, sem 1 másra. A fizetésjavitás kérdése, hogy immár megérett véleményem szerint is, azt válaszom­ból mindenki kiolvashatja. De mikor az érett gyümölcs lerázása nincs j reám bízva, arról sem tehetek, ha a tulérés ár­talmára lesz a városnak. Feleljenek érette azok, kik másként vélekednek. Most újólag ismétlem: ha egy kérvény kerül a közgyűlés asztalára, ahoz joga van mindenkinek szólani, pártolnia vagy ellenezni. Dönt a többség. Ez parlamentáris eljárás. Más ismét kezdeménevzni valamit, minden­esetre nagyobb áldozatot igénylő kérdésben ] mozgalmat indítani. A ki azt teszi, annak készen kell lennie az ellenvéleményüek érvvel való meggyőzésére, tehát előre tanulmányozni kell a város ügyeit, pénzügyi helyzetét stb. stb. Hát ugyan kedves Barátom! a bizalmas beszélgetésünk után mond meg, várható-e ez tőlem? Itt s ott teszek annyit, mennyit erőm, tehetségem enged tenni, úgy, hogy bárhova hány a sors, Isten s lelkiismeretem előtt tiszta legyek. Egyébre keveset gondolok bárki he­lyeslő vagv ellenkező véleményével. Az újévi jókivánatokat szívesen viszono­zom, hasonló jókat kívánok neked is, óhajtom mindenek felett, hogy e nyílt levelezésünknek is teremjen meg hasznos és jó gyümölcse a város javára s a ti megelégedéstekre. Tisztelő barátod Nagy Lajos. Különfélék. Boldog újévet! A Felsőbányái Hírlap szel­lemi s anyagi pártfogóinak boldog újévet kívá­nunk. E lap a küszöbön levő újévvel pályafutása V-ilc évébe lép. Isten segedelme mellett haladni fog a folytatott utón. A mily távol áll e lap czéljától a személyeskedés, a személyes élű üres polemizálás, éppen úgy nem tehetjük olyan szín­telenné, hogy a közérdekű dolgokban állást ne foglaljunk. Mint legtöbb gyermek hasonlít az ö szüleihez, úgy egy lap is természetes kinyo- | mata az azt létrehozók gondolkozásának. — Kell, hogy magán viselje a szerkesztőség bélye­gét. A Felsőbányái Hírlap a közjót s nem egye­sek érdekét fogja tehát a jövőben is szolgálni. A kik szerint megérdemli az anyagi s szellemi pártolást, azokat kérjük továbbra is, tartsák meg j jóindulatjukban. A lapot elfogadó, de még eddig nem fizető olvasókat kérjük hátralékaiknak ki- ; egyenlitésére. Soltész Elemér, a most megválasztott nagy­bányai ev. ref. ifjú lelkész beiktatása decz. 17-én volt szép ünnepségek közt. Ott volt a beiktatá­son gr. Dégenfeld Sándor egyházmegyei gond­nok, Zsigmond Sándor egyházkerületi főjegyző is. Aztán az uj lelkész szülei: Soltész János egyház­megyénk vök nagyérdemű főjegyzője s kedves neje. A beiktató megható beszédet Soltész Ele- j mér sógora, Sátor Dávid szinérváraljai tanácsbiró lelkész tartotta, aztán az uj lelkész beszélt hivei- hez szónoki s tudományos képzettségéről tanús- i kodó szép beszédben. Az uj lelkész a legszebb [ reményekre jogosítja híveit. Délben 100 térit kü fényes ebéden fejezte ki Nagybánya városának müveit közönsége reményteljes szeretetét, ragasz­kodását. Üdvözöljük az uj lelkészt, üdvözöljük az j öt megválasztó gyülekezetét, üdvözöljük egész | Nagybánya városát. Az ifjú lelkész fényes lelki tehetségét szorgalommal művelve, minden igye­kezetét vitte Nagybányára, hogy felejthetetlen elődje nyomában járva, legyen ne csak a nagy­bányai ref. gyülekezetnek lelki vezére, de legyen az ottani egész társadalomnak egyik fontos té­nyezője. Az Isten adjon neki erőt, segedelmet, nemes ambitiója kivitelére! A nagybányai szép múltú, tekintélyes ref. gyülekezet benne helyezte bizalmát, reményét : legyen, mint a pásztoron, úgy a nyájon is Isten áldása, haladjo , viruljon a gyülekezet szellemi, erkölcsi és anyagi erőben! Az örömben osztozott a város egész közönsége. Legyen tehát e választás Nagybányára is sze­rencse. Legyen az ifjú lelkipásztor az egész vá­ros dicsekedése! Esküdtek. A szatmári kir törvényszék elnö­kének 4302/899. sz, átirata szerint Felsőbányáról esküdtekké 1900. évre Doroghy Sándor, Hajdú Lajos, Konczvald András, Lévay Károly (keres­kedő,) ifi. Szabó Károly és Szalai László jelöltet - tek i. A nagybányai iparos-ifjak önképzőkörének javára tervezett tánczmulatság meghívóját vettük s a nemes czél iránti tekintetből őszinte öröm­mel közöljük: Meghívó. A nagybányai iparos ifjak önképző egyesülete 1900, évi január hó 13-án saját pénztára gyarapítására a Nagyszálló dísztermében zártkörű tánczestélyt ren dez, melyre kívül czimzett urat és b. családját tisztelettel meghivja a rendezőség. Belépti dij: Személyjegy 2 korona. — Családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Jancsovits Jó­zsef és Wienerberger-Glavitzky urak üzletében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtázva lesznek. Pdagyvásár lesz városunkban újév napján s az azt követő napon. Ezen vásár minden 6-ik évben ujesztendőre esik, a mi nagyon rontja a múlandó dolgokról gondolkodó ember vallásos buzgóságát. Természetes, hogy az élet gondjaival küzdő ember előtt ilyenkor nincs meg az ünnepnek az a magasztos komolysága, mely kell, hogy a változáson felül álló Istenre terelje vizsgálódó elméjét. Hogy a léleknek meg legyen adva a mi a léleké, sokkal üdvösebb volna ily esetek­ben a vásárt legalább egy héttel későbbre tenni. Most p. o. egy héttel később már a görög katholikusoknak karácsonyja is elmúlt, a 3-ik napi, olyan félünnep, nem sértené meg az ő vallásos érzésüket sem. Krausz Gyula ifjú állatorvosunkat újólag bekivánták táviratilag katonának, ügy látszik, nincs rendezve hadkötelezettségi ügye. Ez bizony baj a város közönségére. Hosszas szünetelés után választottak állatorvost s most mégis van is, nincs is. Uj kaszinói tag. Baumerth Károly m. k. bányatanácsos, bányahivataü főnök, az olvasó- egylet tagjai közé lépett. Hymen. Vettük s örö nmei közöljük Koncz­vald Ferencz erdész eljegyzési tudósítását: Vezéry Ilonka Szolnok, Konczvald Ferencz Besztercze jegyesek. 1899. deczember hó. Sok szerencsét a tervbe vett házasélet nagy útjára! Kinevszés. A nagym. m. kir. pénzügymi­niszter Thierry Vilmost a nagybányai m. kir. főpénztárhoz kezelő segédtisztté nevezte ki. Jó szerencsét! Eljegyzés. Poszvék Bella Szatmár, Bartha Lajos Leneva-ujfalu, Jegyesek. 1899. deczem- ber hó. A »Magyarország« hírszolgálataival, eleven­ségével ma a legjobb lap. Ma, mikor az ország csaknem minden nagyobb városával és azonkívül Bécscsel, Berlinnel telefon-összeköttetés létesült, a lap technikai előállítása is bámulatosan meg­változott. Minden hir, minden esemény foktőn továbbittatik és a közönségnek nem kell többé várni, mig nagysokára értesül a politikai és köz- gazdasági élet összes fontosabb eseményeiről: a »Magyarország« mindent összefoglalva, hűség­gel, részletességgel hozza már az összes esemé­nyeket és az ország legtávolabbi részeiben már a reggeli órákban értesíti a közönséget a történ­tekről. Azonkívül a »Magy at ország« a legéberebb őre a nemzeti érdekeknek. Megmozgatja a tétlen­séget, lelket önt a közönbös rétegekbe. Most egy éve egyedül állta a csatát egy romlott és erő­szakos rendszer ellen. És ma is az a czélja, hogy a folyamatban levő politikai átalakulás oly befe­jezésre jusson, a mely visszaadja a nemzetnek anyagi erői kímélését, egy tisztultabb kormány­zat lehetőségét és az önmagával való rendelkezés minden föltételét. A «Magyarország« legtöbb vezérczikkét Bartha Miklós, az ország első pub- liczistája Írja. Ma nincs senki, aki a nemzet gondol­kozását és az ország igaz érdekeit jobban felis­meri és szebben tolmácsolni tudja. Kossuth Fe

Next

/
Thumbnails
Contents