Felsőbányai Hírlap, 1899 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1899-12-31 / 27. szám
is fentartani, fejleszteni kívánom, tudom jól, hogy a város helyzete a mélyebben belenyúlást a pénztárba nem engedi meg, óhajtásom csak az lett volna, hogy a régi tisztviselők fizetései méltányos kiegészítést, arányosítást nyeljenek, óhajtottam volna, hogy az újabban megválasztott, de jobban javadalmazott tiszttársaim helyzetén is a régiekkel együtt az előléptetést pótló ötödéves korpótlék életbeléptetésével segítve legyen, e korpótlékot is 5 éven- kint csak 50 írtban óhajtanám folyósithatónak, ennyi a tanítók részére is megállapittatott — már pedig a városi tisztikarnak munkaköre a tanítók munkakörénél kedvezőbb fokon bizonyára nem áll. Ezen rendszeresítések keresztülvitele még nem igényli a város pénztárába »mélyebben« belenyúlást, még ezekért a községgé átalakulásra sincsen szükség, de ha egyesek ezen barátságosnak ígérkező eszmével foglalkoznak, ajánlom ennek alapos megfontotását, mert ehhez pro és contra sok fér és én határozottan meg vagyok győződve arról, hogy a községgé átalakulással az ezt kérelmezők húznák a legrövidebbet. Azt mondod, jó lesz a fizetések rendezésének kérdését »megérése« végett felszínen tartani.; igazad van, »a jó munkához idő kell«, de arra is vigyázz, hogy e kérdés régen érik s a tulérést a természet törvénye szerint nem lesz jó bevárni, mert ez az »elodázhatatlan fejlődési követelményeknek« — ember hiányában — könnyen hátrányára lehet Válaszodban van még valami eltérés, a mit helyreigazítani kívánok. Ugyanis válaszodban azt állítod, hogy Lévay Mihály 2 hónap híján 25 évig volt városi hivatalnok, kinek 300 írt évi nyugdija 20 évi szolgálatának felelt meg, holott több esett volna szolgálata után; — nem tudom, honnan szerezted ezen informatiót, de hát ez tévedésen alapszik, mert a város levéltárában 128—872. kgy. sz. alatt levő határozatból kitetszőleg Lévay Mihály 23 évet, 27 napot töltött a köz- szolgálatban, ezen szolgálata után a törvényes competentiáját — 600 frt évi fizetése után — 300 frt nyugdíjban megkapta, mert nyugdíj- szabályunk 17. §-a szerint; 10 évi szolgálattól 15 évig a fizetés 2/8-a, 15 » » 20 » » » 3/s-a, 20 » » 25 » » » V8-a jár nyugdij-alapul. Nyugdíj-szabályzatunkban is — miként a ti gyámintézeteteknél — megvan az a kedvezmény, hogy a 60 éves tisztviselő is megnősülhet s ha nejével 4 évig él, az özvegyen maradt nőnek nyugdíjhoz törvényes igénye van; de van szabályunkban nálunk s azt hiszem, nálatok is, arra nézve intézkedés, hogyha a nő férjével ennek nyugdíjazott állapotában köt házasságot, úgy nyugdíjra igénye nincsen s az ilyen házasságból származó gyermekek nevelési pótlékban sem részesülhetnek. Ennyit helyreigazításul. A többit tudod. Viszon-válaszomat befejeztem, de most jut eszembe, hogy soraim becses lapodban csak * az újévben látnak napvilágot, csaknem készpénzül veszem, hogy lapod ugyanezen számában te, kedves barátom, mint vidéki lap szerkesztője olvasóidat jó kivánataiddal megleped, én, mint udvarias olvasód, ezt viszonozni kívánom és azt óhajtom, — hogy a mennyiben te egy, a város közügyéit is felölelő lapnak vagy szerkesztője, adjon az egek ura neked egészséget és kitartást ahhoz, hogy tolladat városunk közügyéinek javára sokáig forgathasd, s mi több, őrizzen meg az oly gondolattól, hogy te magadat közöttünk beköltözöttnek vagv idegennek tekintsd, mert hisz hiába, de úgy van, hogy akarva, nem akarva »itt élned s halnod kell.« Felsőbányán, 1899. decz, 18. Hived Nyisztor István. Egy kicsi kis nézeteltérés van az én tisztelt Barátom s köztem a fenforgó kérdésekben. Úgy tűnik fel e viszon-válaszból is, mintha én több ízben tett indítványaimmal eszköz lettem volna a városi szervezeti szabály megtörésében. Pedig a tény az, hogy egyetlen esetben ajánlottam egy régi tisztviselő két tanuló gyermekét némi segélyezésre. Aztán abban is van egy kis különbség, mikor egy szőnyegen levő kérvény pártoló vagy elutasító elintézéséről van szó, tehát hogy Felsőbányái Hírlap. a gyermekek kapjanak-e neveltetési segélyt, mikor édes anyjok, mint volt tisztviselő felesége úgysem kaphat, kinek pedig b. e. atyja is a város első tisztviselője volt, vagy hogy az összes városi tisztviselők fizetésj a vitást kapjanak, a mikor csakugyan mélyebben kell nyúlni a pénztárba, mint a többször említett gyámsegély kiutalásánál. Erre értettem a mélyebben belenyúlást. • Ha mindenki a te eszeddel gondolkoznék s sziveddel érezne, akkor a »beköltözött« kifejezés nem került volna a válaszba. De lásd, kedves Barátom, éppen idézett válasz írásakor jött egy állami szolgálatba levő tisztviselőtől levél hozzám, melyben arról panaszkodik az illető, hogy a »Felsőbányái Hírlap« a beköltö- zöttek lapja. Aztán tudod te az emberek ész- j járását, köznyelven még másként is szokták ! azt mondani, nemcsak beköltözött, kik nem | ügyelnek sem az 1886-ik évi törvényre, sem 1 másra. A fizetésjavitás kérdése, hogy immár megérett véleményem szerint is, azt válaszomból mindenki kiolvashatja. De mikor az érett gyümölcs lerázása nincs j reám bízva, arról sem tehetek, ha a tulérés ártalmára lesz a városnak. Feleljenek érette azok, kik másként vélekednek. Most újólag ismétlem: ha egy kérvény kerül a közgyűlés asztalára, ahoz joga van mindenkinek szólani, pártolnia vagy ellenezni. Dönt a többség. Ez parlamentáris eljárás. Más ismét kezdeménevzni valamit, mindenesetre nagyobb áldozatot igénylő kérdésben ] mozgalmat indítani. A ki azt teszi, annak készen kell lennie az ellenvéleményüek érvvel való meggyőzésére, tehát előre tanulmányozni kell a város ügyeit, pénzügyi helyzetét stb. stb. Hát ugyan kedves Barátom! a bizalmas beszélgetésünk után mond meg, várható-e ez tőlem? Itt s ott teszek annyit, mennyit erőm, tehetségem enged tenni, úgy, hogy bárhova hány a sors, Isten s lelkiismeretem előtt tiszta legyek. Egyébre keveset gondolok bárki helyeslő vagv ellenkező véleményével. Az újévi jókivánatokat szívesen viszonozom, hasonló jókat kívánok neked is, óhajtom mindenek felett, hogy e nyílt levelezésünknek is teremjen meg hasznos és jó gyümölcse a város javára s a ti megelégedéstekre. Tisztelő barátod Nagy Lajos. Különfélék. Boldog újévet! A Felsőbányái Hírlap szellemi s anyagi pártfogóinak boldog újévet kívánunk. E lap a küszöbön levő újévvel pályafutása V-ilc évébe lép. Isten segedelme mellett haladni fog a folytatott utón. A mily távol áll e lap czéljától a személyeskedés, a személyes élű üres polemizálás, éppen úgy nem tehetjük olyan színtelenné, hogy a közérdekű dolgokban állást ne foglaljunk. Mint legtöbb gyermek hasonlít az ö szüleihez, úgy egy lap is természetes kinyo- | mata az azt létrehozók gondolkozásának. — Kell, hogy magán viselje a szerkesztőség bélyegét. A Felsőbányái Hírlap a közjót s nem egyesek érdekét fogja tehát a jövőben is szolgálni. A kik szerint megérdemli az anyagi s szellemi pártolást, azokat kérjük továbbra is, tartsák meg j jóindulatjukban. A lapot elfogadó, de még eddig nem fizető olvasókat kérjük hátralékaiknak ki- ; egyenlitésére. Soltész Elemér, a most megválasztott nagybányai ev. ref. ifjú lelkész beiktatása decz. 17-én volt szép ünnepségek közt. Ott volt a beiktatáson gr. Dégenfeld Sándor egyházmegyei gondnok, Zsigmond Sándor egyházkerületi főjegyző is. Aztán az uj lelkész szülei: Soltész János egyházmegyénk vök nagyérdemű főjegyzője s kedves neje. A beiktató megható beszédet Soltész Ele- j mér sógora, Sátor Dávid szinérváraljai tanácsbiró lelkész tartotta, aztán az uj lelkész beszélt hivei- hez szónoki s tudományos képzettségéről tanús- i kodó szép beszédben. Az uj lelkész a legszebb [ reményekre jogosítja híveit. Délben 100 térit kü fényes ebéden fejezte ki Nagybánya városának müveit közönsége reményteljes szeretetét, ragaszkodását. Üdvözöljük az uj lelkészt, üdvözöljük az j öt megválasztó gyülekezetét, üdvözöljük egész | Nagybánya városát. Az ifjú lelkész fényes lelki tehetségét szorgalommal művelve, minden igyekezetét vitte Nagybányára, hogy felejthetetlen elődje nyomában járva, legyen ne csak a nagybányai ref. gyülekezetnek lelki vezére, de legyen az ottani egész társadalomnak egyik fontos tényezője. Az Isten adjon neki erőt, segedelmet, nemes ambitiója kivitelére! A nagybányai szép múltú, tekintélyes ref. gyülekezet benne helyezte bizalmát, reményét : legyen, mint a pásztoron, úgy a nyájon is Isten áldása, haladjo , viruljon a gyülekezet szellemi, erkölcsi és anyagi erőben! Az örömben osztozott a város egész közönsége. Legyen tehát e választás Nagybányára is szerencse. Legyen az ifjú lelkipásztor az egész város dicsekedése! Esküdtek. A szatmári kir törvényszék elnökének 4302/899. sz, átirata szerint Felsőbányáról esküdtekké 1900. évre Doroghy Sándor, Hajdú Lajos, Konczvald András, Lévay Károly (kereskedő,) ifi. Szabó Károly és Szalai László jelöltet - tek i. A nagybányai iparos-ifjak önképzőkörének javára tervezett tánczmulatság meghívóját vettük s a nemes czél iránti tekintetből őszinte örömmel közöljük: Meghívó. A nagybányai iparos ifjak önképző egyesülete 1900, évi január hó 13-án saját pénztára gyarapítására a Nagyszálló dísztermében zártkörű tánczestélyt ren dez, melyre kívül czimzett urat és b. családját tisztelettel meghivja a rendezőség. Belépti dij: Személyjegy 2 korona. — Családjegy 5 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Jancsovits József és Wienerberger-Glavitzky urak üzletében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtázva lesznek. Pdagyvásár lesz városunkban újév napján s az azt követő napon. Ezen vásár minden 6-ik évben ujesztendőre esik, a mi nagyon rontja a múlandó dolgokról gondolkodó ember vallásos buzgóságát. Természetes, hogy az élet gondjaival küzdő ember előtt ilyenkor nincs meg az ünnepnek az a magasztos komolysága, mely kell, hogy a változáson felül álló Istenre terelje vizsgálódó elméjét. Hogy a léleknek meg legyen adva a mi a léleké, sokkal üdvösebb volna ily esetekben a vásárt legalább egy héttel későbbre tenni. Most p. o. egy héttel később már a görög katholikusoknak karácsonyja is elmúlt, a 3-ik napi, olyan félünnep, nem sértené meg az ő vallásos érzésüket sem. Krausz Gyula ifjú állatorvosunkat újólag bekivánták táviratilag katonának, ügy látszik, nincs rendezve hadkötelezettségi ügye. Ez bizony baj a város közönségére. Hosszas szünetelés után választottak állatorvost s most mégis van is, nincs is. Uj kaszinói tag. Baumerth Károly m. k. bányatanácsos, bányahivataü főnök, az olvasó- egylet tagjai közé lépett. Hymen. Vettük s örö nmei közöljük Konczvald Ferencz erdész eljegyzési tudósítását: Vezéry Ilonka Szolnok, Konczvald Ferencz Besztercze jegyesek. 1899. deczember hó. Sok szerencsét a tervbe vett házasélet nagy útjára! Kinevszés. A nagym. m. kir. pénzügyminiszter Thierry Vilmost a nagybányai m. kir. főpénztárhoz kezelő segédtisztté nevezte ki. Jó szerencsét! Eljegyzés. Poszvék Bella Szatmár, Bartha Lajos Leneva-ujfalu, Jegyesek. 1899. deczem- ber hó. A »Magyarország« hírszolgálataival, elevenségével ma a legjobb lap. Ma, mikor az ország csaknem minden nagyobb városával és azonkívül Bécscsel, Berlinnel telefon-összeköttetés létesült, a lap technikai előállítása is bámulatosan megváltozott. Minden hir, minden esemény foktőn továbbittatik és a közönségnek nem kell többé várni, mig nagysokára értesül a politikai és köz- gazdasági élet összes fontosabb eseményeiről: a »Magyarország« mindent összefoglalva, hűséggel, részletességgel hozza már az összes eseményeket és az ország legtávolabbi részeiben már a reggeli órákban értesíti a közönséget a történtekről. Azonkívül a »Magy at ország« a legéberebb őre a nemzeti érdekeknek. Megmozgatja a tétlenséget, lelket önt a közönbös rétegekbe. Most egy éve egyedül állta a csatát egy romlott és erőszakos rendszer ellen. És ma is az a czélja, hogy a folyamatban levő politikai átalakulás oly befejezésre jusson, a mely visszaadja a nemzetnek anyagi erői kímélését, egy tisztultabb kormányzat lehetőségét és az önmagával való rendelkezés minden föltételét. A «Magyarország« legtöbb vezérczikkét Bartha Miklós, az ország első pub- liczistája Írja. Ma nincs senki, aki a nemzet gondolkozását és az ország igaz érdekeit jobban felismeri és szebben tolmácsolni tudja. Kossuth Fe
