Felsőbányai Hírlap, 1897 (2. évfolyam, 3-22. szám)
1897-03-28 / 7. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP. ténelem, legalább »Magyarország azon kedves darabjának« — miként Kossuth nevezé, — kik elmondhatják magukról, hogy látva láttam és hallván hallottam őt. Az örökké kék egü szép Olaszország, a hajdani Piemont gyönyörű fővárosába vezet utunk s megérkezünk hő vágyaink Mekkájába, Tu- rinba, mely örökké emlékezetes minden magyar hazafi keblében, égve a lázas vágytol, hogy ssir.röl-szinre mielőbb láthassuk őt, ki jótékony szellemével milliókat adott vissza önmaguknak, emberi jogaikkal. A lelkes olasz nép páratlan fogadtatása és örömnyilvánulásaik közepette sem feledjük per- czig sem zarándoklásunk föczélját s várva-várjuk a felejthetlen pillanatot, melyet a másnap hozandó volt.... A gyors folyású, széles Pó folyam partján vagyunk a Valentino-kertben, Olaszország egyik legszebb parkjában, hol egy nagy oszlopcsarno- kos épület óriási termébe gyülekeznek a Kossuth tiszteletére rendezett diszebédre a zarándokló magyarok. A szemek könnyeznek, az öröm és meglepetés kellemes izgalmaitól — avagy talán az elfogultságtól, — midőn Kossuth Lajos kiadó éljenzés között öltöző szobájából bejön s a város Commendátora és főbb tisztviselőinek kíséretében a részére felállított trónus-szerii díszhelyet elfoglald. Ekkor mondotta el nagyszabásn, két óráig tartó remek beszédét érczes hangon, szónoki és látnoki ihletséggel s oly meggyőző erővel, hogy ha galambösz fürtéit, — arczán a nagy idők ba- rázda-hagyta nyomait s kissé meggörnyedt alakját nem látnok, azt vélnők, hogy a fiatalság valamelyik kitűnősége az, a ki mindenesetre írásból olvas és nem szónokol. És ö nem olvasott írásból, hanem szónokolt, még legnagyobb ellenei által sem kifogásolható elragadtatással, melynek hatása a magyarokat és olasz vendégeket valósággal elbüvölé lángoló varázsával; pedig az utóbbiak nem is értették zengzktes nyelvünket. Bezzeg, nem kellett sem étel, sem ital a gazdagon terített asztal olasz specziálitásaibél, — csak látni és hallani óhajtottuk öt s alig tudtunk betelni az agg hazafi méltóságteljes arczának nézésével s szív és észhez szóló szavainak kelle- meivel. Hosszas, politikai beszédéből tudtuk meg hogy Nagybánya város öt még az utolsó rend országgyűlés végnapjaiban, 1848-ban díszpolgárává választotta, a miről igen hálásan emlékezett meg, sőt a köszönő választ is elmondotta, mely [azt hiszem nem lesz érdeknélküli] igy hangzott : »Az isteni gondviselés, mely a népek sorsa fölött őrködik, néha csekély eszközöket használ nagy czélok kivitelére. O ki a pásztor Dávid kezével sújtotta le az óriás Góliátot, kegyelmesen reám tekintett és megengedte, hogy eszköz lehessek Magyarország átalakításában. És e kegyelem nekem oly örömet adott, — minő csak kevés embernek jutott a történelemben. Az öröm rövid és tünékeny volt.« Nagyszabású beszédét e szavakkal végezé: »Jobb jövendőt e sokat szenvedett hazának. Éljen a magyar haza!« Ebéd végeztével a »nagy öreg« mellén kezeit összefonva, meghajtja magát a 850 magyar előtt és a teremből való kivonulása alkalmával a ki csak hozzáférhet megcsókolja kezét, ruhája szegélyét, vagy kezét megszorítani igyekszik. Majd kezeit kitárva, arra kéri a jelenvoltakat: adják át üdvözletemet és áldásomat az én kedves magyarjaimnak.« Ezt látni és hallani kellett, de a hatást leirni nem lehet .... A sikerült lefényképezés után, (melyről szintén igen sokat lehetne mondani) kocsijába ül. Legkevésbé sem volt nagyítás a hírlapok közleményeiben, midőn irák, hogy: a lelkesült fiatalság tagjai folytonos éljenzések között kifogták a lovakat kocsija elöl s úgy tolták azt, mit ö akarva nem akarva megengedett s mintegy diadaluton kisérve a nép sokaságától, haladt végig azt utczákon a nevezetessé vált Via dei Miile 22. számú lakására, hol késő estig fogadta a látogatók csoportjait. Miközben átadatott ajándékunk, mely egy díszes tokba foglalt óriási név- j jegytartóból állott névjegyeinkkel; továbbá: a kirándulók névsorát tartalmazó album, és egy pompás müvü vasszekrény egy maroknyi hazai földdel, hiszen miként mondá, majd jó lesz síromban vánkosul.« Dús tapasztalatokkal gazdagodva elhagytuk őt örökre, de felejthetlen emlékül elhoztuk a nagy hazafi nemesen érző szivének megnyilvánulásait, és kézszoritásának melegét, melyre méltán büszke lehet minden magyar. Vonatunk tova robogott velünk, a világ legszebb városába, a nagy és ragyogó Párisba __ Mi dőn hézagos felolvasásomat befejezem, Kossuth Lajos szavaival élve, kívánom, hogy a szeretet istene halmozza el szép hazánkat bő áldásaival; adjon Isten jobb jövendőt a magyar hazának, hiszen raegbünhödte már e nép a múltat s jövendőt. Legyen béke, szabadság és egyetértés, akkor lesz boldog a magyar ! Éljen a magyar haza! * * Ezután társasvacsora következett, melyen a városi polgármester és tisztikarból többen vettek részt. A vacsora alatt számos hazafias fel- köszöntőt hallottunk. Hogy jó kedvben, jó borban és czigányban nem volt hiány, mutatta az, hogy a társaság csak az éjféli órák alatt oszlott szét. HÍREK. A foispáni állás betöltésére nézve legújabban azt a hirt vettük, hogy vármegyénk főispánjául Rozner Ervin báró, mármarosmegyei főispán van kiszemelve, kinek helyét Vincz Gyula beregmegyei főispán fogja betölteni. Nagygyűlés. Sziegmeth Károly m. á. v. főfelügyelő és a Keleti Kárpátok osztályának elnöke Purger N. mérnök társaságában e hó 22-én városunkba érkezett és részt vettek az itt alakítandó turista egylet előértekezletén, melyen elvileg kimondatott, hogy az egylet Felsőbánya székhelylyel megalakul s Magyar Kárpát-egyesület Guttini osztálya czimet veszi fel. A Keleti Kárpátok folyó évi, Nagybányán tartandó nagygyűlésének programmja következőleg beszéltetett j meg: Aug. 22-én nagygyűlés Nagybányán, aug. ( 23-án kirándulás (szekereken) a fernezelyi völgyön keresztül Blidárra, onnan estére Felsőbányára, aug. 24-én kirándulás a Feketehegyre, este vissza Felsőbányára, aug. 25-én esetleges kirándulás a Guttinra s onnan Mármaros&i Brébre, illetve Aknasugatagra. A Kárpát-egyesület Guttini osztálya alakuló közgyűlését a mai napon d. e. 11 órakor a városi tanácsteremben fogja megtartani. Molnár Vilmos helybeli ev. ref. tanító ! a nagypaczali állami elemi fi-iskolához tanitó- j nak kineveztetvén, uj állomására elutazott. A képzett és törekvő fiatal ember távozását, ki alig hét hónapot töltött városunkban, őszintén sajnáljuk. Uj állomására szerencsét, megelégedést és kitartást kívánunk. Utazó halott. Tenky Sándorné, néhai Tenky Sándor volt városi alorvos özvegyének hült tetemét Selmeczbányáról, hol vejénél és leányánál tartózkodott, e hó 19-én reggel 10 órakor szállították haza a szülőföldre, hogy a hol bölcsője ringott egykor, itt legyen a sírja is, szeretett férje mellett, ki alig 3 évvel ezelőtt fe jezte be hasznos, sikerekben gazdag és áldásos életét. A vett gyászjelentés különben a következő : Alulírottak mély fájdalommal tudatják, hogy az önfeláldozó édes anya, igaz testvér, szerető anyós és nagyanya özvegy Jenki János né szül. Jeszenszky Riza életének 57-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi márczius hó 17-én megszűnt élni. A drága halott hamvai folyó évi márczius 17-én Selmeczbányán tartandó rövid róni. kath. szertartás után Felső-Bányára szállíttatnak, hol folyó évi márczius hó 19-én délután 4 órakor a róm. kath. szertartás szerint a köztemetőben lévő családi sírhelyben szeretett férje mellé fognak örök nyugalomra elhelyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat folyó évi márpzius hó 20-án reggel 9 órakor fog az 'Egek Urának bemutattatok Selmeczbányán, 1897. évi márczius hó 17-én. Áldás és béke emlékezetére! Tenki István, Tenki Szalézia, Árkosi Béláné, gyermekei. Jeszenszky Pau'a, özv. Rield Ignáczné, testvére. Arkosi Béla, veje. Ferike, Béla, Ferus, Károly unokái. Nagybányai hir. Mint a testvérváros lapjából értesülünk, néhány hét múlva 50 festőművész fog Nagybeínyára érkezni, ha a kilátásba helyezett állami kedvezményt csakugyan sikerül a városnak kieszközölnie. Iilobán a nyár folyamán vasúti állomás fog létesülni. E czélból az építkezési előmunkálatokat már meg is kezdették. Leleplezési ünnepély. Cseke község képviselő testületé február 23-án díszközgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya a Kölcsey Fe- rencz arczképénak leleplezése volt. A hazafias ünnepen megjelent főszolgabíró Jékey Sándor a neki felajánlott elnökséget Paksy György községi bíróra hárította át, ki a községi jegyzőt Kondor Sándort felszólította, hogy adja elő a kép történetét. A képet a nagy költő és állam- férfiú egyik rokona Kölcsey Gábor csekei föld- birtokos a saját költségén festette meg és ajándékozta a község tanácsterme részére, kinek ajándékáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. A nagykárolyi irodalmi kör úgy látszik a megvalósulás stádiumába lép. Az ügyet Nagy László alispán vette kezébe. Az értekezletre szóló meghívókat a napokban fogják szét- küldeni. Állami Óvodaépítés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter folyó hó 13-án 58-843. sz. rendeletével a városunkban építendő óvoda czél- jaira szükséges és megvételre ajánlatba hozott telkek hivatalos becslését elrendelte. A sörgyár részvénytársaság alakuló közgyűlése a jövő hét valamelyik napján lesz megtartva. A részvényekre eddigelé történt előjegyzés 8000 forinton felül van már. Útépítés. Az állam által átvett, Márma- ros megyébe vezető, felsőbánya-krácsfalusi útvonal kiépítési munkálatát folyó évi május havában megfogják kezdeni. r Áthelyezés. Fischer, Samu nagyági m. kir. bányamérnököt, lapunk előfizetőjét, ki évekkel ezelőtt városunkban mint tisztviselő lakott, a pénzügyminiszter a selmeczbányai kerületbe helyezte át. Figyelmeztető'. A hitelszövetkezet alakuló közgyűlését a mai napon d. u. 4 órakor a városháza tanácstermében fogja megtartani, melyre az érdekeltek ez utón is meghivatnak. Kó'ipar részvénytársaság. A Kepes- féle kőfaragóműhely és sírkőgyár részvénytársasággá fog alakulni; a részvényjegyek jegyzésére már aláírási iveket is kibocsátottak. Az alaptőke 200.000 korona, mely 4000 drb 50 korona értékű részvényekből szereztetik be. A részvény értékének befizetése öt egyenlő havi részletben havonta 10 korona befizetésével történik. A kik részvényeket szerezni akarnak, forduljanak Nagybányán a »Kőipar részvény- társaság« irodájához. Ezen vállalatot, mely kellő forgalmi tőke, szakszerű és becsületes kezelés mellett mig egyrészt vidékünk lakóinak biztos j kenyérkeresetet nyújt, másrészt a részvényesek- í nek szép osztalékot igér, melegen ajánljuk a közönség bizalmába. Márcsius 15-ikét a helybeli magyaregylet az ev. ref. iskola helyiségében szintén megtartotta. A »Szózat« eléneklése után Nagy Lajos lelkész és Pap Márton egyházi főgondnok hazafias szellemtől áthatott beszédben ecsetelték e nap jelentőségét. A Hymnus eléneklése, a nemzet és haza éltetése rekesztette be az egyszerű, de lélekemelő ünnepélyt, melyet fényessé az igaz igaz hazafias lelkesedés tett. Gyászhir. Csausz István okleveles gyógyszerészt és m. kir. postamestert családjával együtt váratlan, megrendítő csapás érte e hó 19-én. Neje ugyanis úgy 10 óra tájban este künn járt az udvaron, hol egy előtte elfutott patkánytól annyira megijjedt, hogy csak éppen betudott valahogyan menni a szobába, hol eszméletlenül legott összerogyott s minden élesztési kísérlet daczára alig félóra múlva kiszenvedett. Gyászje- leutése igy szól: D. a J. Kr. Alulírottak a legmélyebb fájdalommal, de Isten szent akaratán megnyugodva, tudatják a felejthetlen hitvesnek, az édes jó anyának, a szülőt tisztelő leánynak, a szerető nagyanyának, a jó testvérnek és hü rokonnak néhai Csausz Istvámié szül. Duha Máriának élete 60., boldog házasságának 35. évében e hó 20-án váratlanul szivszélhüdés következtében történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványa folyó hó 22-én délután 5 órakor fog a rom. kát. egyház szertartása szeri nt a boldog feltámadás reménye alatt eltemettetui s halhatatlan leikéért az engesztelő sz. miseáldozat e hó 22-én d. e. 9 órakor fog a rom. kath, templomban az egek Urának bemutattatni. Felsőbányán, 1897. márczius 20-án Az örök világosság fényeskedjék neki! Csausz István mint férje. Csausz Tivadar, Csausz Kornélia férj. Haranth Gyuláné gyermekei. Csausz Tivadarné, Piskolti Klára menye. Haranth Gyula vő. Csausz Etelka, Pista, Mariska, Kornélka, Haranth Dezső, unokái.
