Felsőbányai Hírlap, 1897 (2. évfolyam, 3-22. szám)
1897-06-06 / 12. szám
rezhetünk be, csupán a komló az, melyet se városunk, se vidékünk egyáltalában nem termeszt; de ez legkisebb nehézséget se okoz, mert úgy ezt, mint az árpa tenyésztését rövid idő alatt itt helyben lassan-las- san meghonosíthatjuk, mi által a lakosság egy jelentékeny részének módot és alkalmat nyújthatunk egy igen jövedelmező kenyérkeresetet ígérő és biztositó belterjes mellékfoglalkozás kultiválására. Addig pedig, mig saját termelésünket igénybevehetjük, egy jóhirnevü czégtól kilátásba van helyezve, hogy hat havi hitelre komlót is, árpát is kaphatunk. A helybeli sörfogyasztás is elég élénk és jelentékeny, minek alapján bizvást remélhető, hogy a termelés egy tekintélyes része — föltéve, hogy épen olyan jó minőségű sört fognak gyártani mint a minőt pl. csak 4 évvel ezelőtt főztek, (a melyet úgy itt,, mint Nagybányán huzamosabb ideig kőbányai gyanánt ittak) mindenesetre itt fog elfogyasztatni. A fogyasztás különben a legszebb reményekre jogosít, a mennyiben közvetlen közelben sörfőzde, mely velünk konkurrálna, árainkat leszorítaná, nincsen s igy a fogyasztás köre kiterjedhet Szatmárig, az Avasba, Nagysomkut és Lápos vidékére s végre Mármaros megyére. Föltéve, hogy serünk oly jó minőségű lesz, hogy a kőbányaival bizvást kiállandja majd a versenyt, ne tartsunk attól, a mi aggodalomként itt-ott felhangzik, hogy a kőbányai virágzó söriparrészvénytársaság lenyomja majd árainkat; — mert azt oly alacsony árra le nem nyomhatja, a milyen áron mi ne adhatnék sörünket, mert elvégre is a mi termelésünk olcsóbba kerülvén, azon előnyös helyzetbe lehetünk, hogy olcsóbb áron is adhatjuk sörünket mint a kőbányai részvénytársaság, mely nagyobb kezelési költséggel s magasabb százalékra dolgozik. De meg a vasúti viteldij különbség is számot tevő tényező, melyet a megrendelő nem hagyhat figyelmen kivül. A felsőbányái sörtermelés kerüköltsége a lehető legolcsóbb. Hét krba kerül egy liter sör és 12 kron föltétlenül lesz értékesíthető. Úgy az építkezés, mint a modern igényeknek megfelelő belberendezés terve, melyet szakértők készítettek s idegen szaktekintélyek bíráltak felül, czélszerünek, helyesnek van elismerve. A sörfőzde üzeme évi 10.000 hl. sörtermelésre lesz berendezve, de ha a körülmények kedvezően fognak alakulni s a termelés fokozását kívánnák, ez évi 16.000 hl.-re is fokozható. A 30'000 frt részvénytöke felhasználása egyébiránt következőleg terveztetik : Építkezésekre fog fordittatni a város által kilátásba helyezett anyag-árkedvezmények igénybe vételével . . 10.000 frt. Belberendezésre .... 9.000 » Hordókra és kádakra . . 4.000 » Forgó tökének van szánva 7.000 » A fentjelzett részvénytöke kétharmad része már csaknem aláírva van. Hogy hanyatló városunk lanyha forgalmának erős lökerőt fog adni s annak emelésére üdvös kihatással leend sörfőzdénk kiépítése és belterjes üzembehelyezése, az több, mint bizonyos. De még két előnye is lesz ennek az életképesnek ígérkező ipar- vállalatnak, az nevezetesen, hogy a serfö- zésnél nyert melléktermény: a maláta értékesíthető lesz s az által a helybeli és vidéki szarvasmarha és sertéshizlalást elősegíthetjük — és az, hogy a tűzifának, melyet eddig nehezen és olcsó áron tudtunk csak értékesíteni, a sörfőzdében egy állandó s biztos vevőt nyerünk. Ilyen kedvező auspiciumok között nincs ok azon aggodalom táplálására, hogy a sörfőzés nem fog prosperálni. Igenis fog, mert alapos reményünk van az iránt, hogy sikerülni fog oly szakképzett serfözöt kapnunk, a ki egy pár ezer frtal maga is egyúttal részvényes társ is leend, a ki tehát közvetlenül úgy erkölcsileg, mint anyagilag érdekelve lesz, hogy jó minőségű, versenyképes sört állitván elő — biztosítsa a vállalat sikerét, boldogulását. Részletek Nagy László alispán jelentéséből, melyet a vármegyei tavaszi közgyűléséhez tett. A 32 oldalra sűrűn nyomtatott jelentés bizonyságot tesz arról, hogy vármegyei alispán ur a kettős (fő- és alispáni) hivatal mellett is vármegyénk közigazgatási ügymenetének mozzanatait éber figyelemmel kiséri; jelentésében ezúttal is, mint eddig is tette az administratio körébe tartozó ügyekről részletesen beszámol. nem emeli szárnyain. A hit és tudomány egy szülő gyermeke, egyik az Istenség kebelén pihen, másik közelében van s ha távozik tévelyegve téveszt utat. Az emberi tudás által bevilágított terek az Istenség napja nélkül olyanok, mint Szibériának holdvilágos éjei, hol az ember enyhet adó tűzhely nélkül bizton megfagy. Óh mert a lélek nem a tudás végtelenségére, de boldogságra van teremtve, mit csak a szeretet szent Istene adhat meg. Kérdezd az anyát, mi teszi boldoggá, midőn gyermekét szemléli, kérdezd a gyermeket, mi teszi könnyűvé a munkát, minek gyümölcsét agg szüleivel megosztja? — a szülök szeretete. Kérdezd a honfit, mi teszi könnyűvé az önfeláldozást a honért, mi nevel lánggá lelkében minden szikrát? — a honszerelmet; kérdez miért öleli a hála szent karokkal az érdemes honfi sírját, — a honfi szerelméért, mi teszi boldoggá az életet, mi adja a családok nyugalmát és boldogságát, — az összetartó szeretet. Mi fáj a sírnál — a szeretet, az elválni nem akaró, nem tudó szeretet. Mi hinti be virággal az elhunytnak sírját, — a feledni nem tudó szeretet. Az igazság és szeretet szentlelke áradjon reánk, s egyesülve a szivek szerelme lángoszlopként vezesse a hazát, a boldogító munkás szeretet, mely nemcsak áldozni képes, de sokat elvisel. Firnstall Lajos. Szeretnék a jelentést egész terjedelmében közölni, azonban lapunk szűk keretéhez képest csak egyes részleteket ismertetünk belőle: Tekintetes közgyűlés! A lefolyt félévben történt események közül elsősorban fei kell említenem, hogy Simontsits Béla Öméltósága a m. kir. belügyminisztériumba miniszteri tanácsossá neveztetvén ki a múlt évi deczember havában, azóta a föispáni szék még be nem töltetett. Társadalmi tárén a legnevezetesebb esemény Nagykároly városában folyó évi április hó 4-én történt, midőn vármegyénk nagyfiának, Kölcsey Ferencznek sikerült szobra lep- leztetett le s ezáltal a vármegye egy régi tartozása egyenlittetett ki s csak az óhajtandó, hogy ezen érezszobor serkentőül szolgáljon e vármegye fiainak Kölcsey Ferenczet példányképül tekinteni s az ö müveit olvasva, tanulmányozva, részeseivé lenni azon iránynak és jellemnek, mely öt a vármegye határain túl emelve, országos tekin- télylyé emelte s életet adott emlékének, mig a haza áll, mig a nyelv él! Ezeknek előre bocsátása után ezen időszaki jelentésem érdemleges tárgysorozatának előterjesztését a következőkben teljesítem : r Állategészségügy: 1896. évi szeptember hó 22-től 1897. évi április 27-ig. Az állategészségügy a lefolyt időszakban ismét kedvezőtlen volt, amennyiben a sertérvész s száj és körömfájás járvány nagy mérvben pusztított, ezeken kivül a ragadós száj- és körömfájás, a takonykor, a veszettség, a sertés orbáncz, a lépfene, a rühkór. Tan ügy. Vármegyénk tanügyi állapotáról — vármegyénk kir. tanfelügyelőjétől beszerzett hivatalos adatok alapján — következő előterjesztést teszek: Ismeretes a tek. törvényhatóság előtt, hogy a nagym. vallás- és közokt. miniszter ur megyénkben az ezredéves ünnepély emlékére 16 állami népiskola szervezését engedélyezte. Ezen iskolák a vármegye alkalmas helyein állíttattak fel többnyire 2 tanerővel s az ősz folyamán ünnepélyesen megnyíltak. Aránylag rövid idő alatt várakozáson felül be lettek népesülve úgy, hogy az iskolák tovább fejlesztéséről kellett gondoskodni s már a jövő tanévben 4—5 iskolánál a harmadik tanítói állás rendszeresítése rendeltetett el. Több község önmaga kérte az állami iskolát, de a kérelem felett még nem döntött a nm. mi- nisterium. A kisdedóvási törvény végrehajtása érdekében is megtétettek az intézkedések. A 3°/0-os pótadó kivetésére szükséges belügym. jóváhagyás kéretett. Több községben községi, négyben pedig állami kisdedovoda szervezése rendeltetett el. Az ismétlő iskolázás gyakorlati irányúvá tétele és sikere érdekében ezen iskolák gazdasági irányuakká alakíttatnak át. E czélból a föld- mivelésügyi minisztérium az ország több gazdasági iskolájában a néptanítók számára tanfolyamok tartását rendelte el. Ezen tanfolyamokon is kiképeztetett megyénkből tanító s a folyó év nyarán tartandó tanfolyamokra már eddig is többen jelentkeztek. Az évröl-évre kiképezett tanítók számarányához mérten fog egyes helyeken a gazdasági ismétlő iskola megnyittatni. A tanítói fizetések kiegészítése jórészt befejeztetett. Most a róm. kath. iskola fenntartók kérnek állami segélyt a tanítói fizetések kipótlására. Jövő évben a tanítói kórpótlékok esedékessé válnak, miért is erre vonatkozólag az előkészítő intézkedések szintén megtétettek. Közbiztonság. Vármegyénk területén a személy és vagyonbiztonság a beérkezett főszolgabírói és polgár- mesteri, valamint a m. kir. IV. számú rendőr- kerületi parancsnokság által szolgáltatott havi eseményi jelentések szerint — ezen elmúlt idő- oly mérvben, — hogy közben rendkívüli intézkedés alkalmazására lett volna szükség nem zavartatott meg, tehát kielégítőnek mondható. Közúti ügyek. A törvényhatósági közúti ügyre vonatkozólag tisztelettel jelentem, hogy a vállalattal biztosított szállítások kellő eréllyel folytattatnak. A rendkívüli esőzések következtében a közutak állapota igen sokat szenvedett, igy a szatmár- fehérgyarmat-ldsari törv. hat.-i közút 6.307—13’500 km. szakasza annyira elromlott, hogy e szakasz féle más népnél nem gyakorol az atya oly korlátlan hatalmat gyermekei felett, mint nálunk.« A gyermek feltétlen rabszolgája volt atyjának, a ki fel volt jogosítva bármikor megfosztani gyermekét nemcsak vagyonától, de életétől is. »Idom- talan csecsemőket — igy szól Seneca kiirtunk a világból. Nem harag, hanem eszélyesség sugallja a hasznavehetetlen elkülönítését az egészségtől.« (De ira I. 15.) A nő a rabszolgákhoz hasonló sorsban részesült. Az eszmény a nöiségből kivetkőző nő vala, máskép a férj rabszolgája, változó kedélyének szenvedő játékszere, A haeterák mély erkölcsi sülyedése, vagy a legelőkelőbb bölcsek elvetemültsége megdöbbentőbb-e, nem tudni. Jézus tanítása karolta fel a szegény gyermeket. — Ez adta vissza a családot önmagának. — Ez juttatta érvényre a személyes jog elvét az államban nemcsak, hanem felemelte az emberiséget a test és vér kivül álló testvériség magas fokára, úgy hogy a kereszténység ellensége is kénytelen beismerni, hogy a Jézus tanítása szeretetet leheli, élete a szeretet, törvényeinek kútfeje a szeretet az önfeláldozó szeretet, egyesek és nemzetek boldogságának alapja — melynek hiánya Széchényiként az emberi élet boldogtalanságának forrása. De tán az ész világa teremtett uj világot ? Tagadhatlan, az emberi értelem sokat művelhet, századok és ezredek nem mennek el nyomtalanul az emberiség felett. De csak az Istentől megáldott értelem művelhet nagyokat s bármennyire terjedjen is a mérhetlen kérdésekkel szemben fáradtan a földre hull, ha az isteni hit
