Felsőbányai Hírlap, 1897 (2. évfolyam, 3-22. szám)

1897-05-09 / 10. szám

üze volt. Egy részről az az ijedelem kezdett terjengem, hogy nem lesz cseléd, — nem sokára a cselédek között éppen az ellenkező nézet terjedt el, hogv t. i. csipkeverésből nem lehet megélni s ezzel kialudt az uj házi iparág lángja is. Hát biz édes lelkem ha nekünk az a népiskolánk volna s oly sok szép és ügyes leány hozzá, mint Felsőbányán van, — a divat hajhászó könnyö vér helyett életrevalóbb házias erkölcsöket csepegtetnénk belétek s az iskolát szorosabbra kötnők a külső társadalmi élettel, hogy az erkölcsöket mindég éberen tarthassuk s erénv-dijakkal igyekeznénk az erkölcsi élet fölényét kiemelni. Hogy pedig mindenki egyenlően kiváló iskolázást nyerhessen csak egy iskolát létesítenének minden felekezeti féltékenységet kikerülendő állami iskolát. A társadalmi erkölcsökre társadalmi erkölcsös befolyást gyakorolnának, szigorúan elitélendő a könnyelmű vétkezőket. Még csak a fonóba járást se törülnők el, legfentebb ha a csipkeverést is meghonosítanék benne, de sőt a népélet szellemi és erkölcsi önérzetét ezen összejövetelek által tartanók ébren, s igy a háziipari foglalkozást, mint erkölcsnemesitőt a házaló tétlenség és tékozlás helyébe illesztenők be, mi által elérni remélnők, hogy cselédben sem lenne hiány, mert a házias foglalkozásokat sajátítanák itt el s a csipkeverést is gyakorolhatnák s később, mint házi asszonyok üres idejöket elég jól értékesíthetnék.

Minden viszonyok között kifejtenők azonban a szövetkezeti eszmét is, melynek a megalakult hitelszövetkezettel önök is megvetették az alapját; e kiváló intézményt őszintén megvallva irigyeljük önöktől, annál inkább, mert ezt is csak kevesen tudják kellően méltányolni, pedig önöket még csak ez az egy intézmény mentheti meg, a szétzülléstől, ez az intézmény egy valódi jótétemény lehet, helyes irányban kifejtve s ezért ezt mi is pártolni fogjuk, abban a reményben, hogy ha tán önök nem tudnák megbecsülni rendkívüli előnyeit — ugv legalább mb vettessük hasznát, — előre kijelentvén, hogy ezen intézményt fogjuk minden gazdasági és háziipari törekvéseink és létesítményeink bázisává tenni.

Ä nagyobb ipari létesítmények közül önök már felvetették a sörgyár kiépítésének tervét, ha ez nem sikerülne, úgy ne búsuljanak mi nem fogunk félni attól, hogy nem lesz kelete a bor mellett, —- a mi népünk alig várja, hogy már honi sört ihasson s legyen mivel egy pár disznót vagy marhát ki hizlalhasson.

Hanem azt szeretnék ' tudni, hogy mit szándékoznak önök tenni nagy kiterjedésű erdőségükkel, reméljük nem szándékuk a turisták számára árnyék fáknak mind fenntartani, — mi feltétlenül a faipar, különféle nemeit hono- sitanók meg; vagy talán nincsen pénzök ? legyenek nyugodtak nekünk sincs, de hát tudni kell önöknek is, hogy az a pénz csak csereeszköz, maga a valódi érték ott van benne az erdőségben; az értéknek csere pénzértéke, mindég megvan. Számítsanak önök: ha helyesen számítanak úgy biztosan ráfognak jönni, hogy erdejöknek értéke oly kincset képvisel, mely a megkívántaié beruházási tőkét is úgy elbírja, mint a mikor én azért, hogy rétemet feltakarjam villát és gereblyét vásárolok; no hiszen nevetnének önök ugy-e rajtam, ha én csak azért, hogy gereblyére és villára pénzem nincsen, rétemet fel se takarnám, hanem e helyett szabad legelőt csinálnék belőle, jól tudva, hogy marháim felét a fűnek értéktelenné tapodják. Az önök erdőgazdasága ennél semmivel sem külömb.

Miért ne lehetne azokat a holt értékeket mozgósítani? pénzhitelt olcsó kamatra nyújtanak addig, mig gazdaságosabb ipari, értékités által fájukból állandó jövedelem mellett pénzt csinálhatnak. — Önöknek minden kínálkozó alkalmat meg kell ragadni, hogy forgalmat és keresetforrást nyújthassanak népüknek. Holt ingatlan vagyonukat ma 300.000 írtra becsüli ön tisztelt szerkesztő ur, ha azonban ipari fel- használásra kellően berendezik., úgy becsértékét ennek hatszorossára emelhetik fel. Igen természetes tehát, ha egy nép, mely a kínálkozó szép jelent nem képes élet boldogulására felhasználni, úgy azt nem is érdemli meg s olyannak kell következni, a melyik azt azon czélból foglalja le éveknek hosszú során át, hogy helyesebben kihasználja ; az a nép, melyik is lehetne más, mint az önök szemében ma annyira tunya — de igénytelenségükben folyton terjeszkedő Laczfalu és vidékének népe.

FELSŐBÁNYA! HÍRLAP.

Jól vigyázzanak tehát a város atyái s a Felsőbányái Hírlap álljon résen; én pedig tisztelt szerkesztő ur, ne feledje intelmét, mert még emlékeztetheti önt

Laczfalu pennája.

Városi közgyűlések

1897. évi április hó 21-én.

1. Elnök üdvözölve a megjelent képviselőket, a gyűlést megnyitja s a mai közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Delhányi Zsig- mond, Lévay Károly, Mikola A. Gyula képviselő urakat jelöli ki s a hitelesítés idejét f.

: évi április 22-ének d. u. 3 órájára tűzi ki.

2. Előterjesztetett, hogy a mai közgyűlés egyik tárgya a város gazdasági pénztárának sze- gényápolda, nyugdíj, hid, Victoria és mezőőri alapjainak 1896. évi zárszámadásai, melyek a gazdasági és pénzügyi bizottság által tárgyalva lettek s a tárgyalásról felvett jegyzőkönyv valamint az említett zárszámadások s mellékleteik f. évi április 4—19-ig bezárólag közszemlére kitéve voltak, melyről az adózók hirdetmények által értesítve lettek s- ezen idő alatt senki részéről sem fellebbezés, sem észrevétel nem adatott be, ezután felolvastatott a bizottság jkönvvi

j véleménye, mely a zárszámadásokat elfogadásra 1 s jóváhagyásra ajánlja.

A képviseleti közgyűlés a város gazdasági pénztárának, valamint kezelése alatt álló alapoknak 1896. évre vonatkozólag összeállított s I a gazdasági és pénzügyi bizottság által is felülvizsgált s megállapított zárszámadásokat a felolvasott bizottsági vélemény alapján egyhangúlag elfogadta s jóváhagyja s a törvényszerű felmentvénynek megadása végett a törvényhatósághoz beterjeszteni határozza.

3. A tanács beterjeszti a város árvapénztárának 1896. évi zárszámadását összes mellékleteivel együtt az azok felülvizsgálatáról szóló bizottsági javaslattal.

A felolvasott bizottsági javaslat alapján I ezen árvapénztári számadást a képviseleti köz- j gyűlés egyhangúlag elfogadja s jóváhagyja s az árvapénztárnak 1896. évi decz 31-én fenmaradt I átlagát készpénzben. Bevétel 35.734 frt45 krban,

I kiadást 35,398 frt 56V2 krban. Pénztári marad- vánv 335 frt 88V2 krban. Kötvényben bevételt 40.018 frt 98 kr, kiadást 20.650 frt 48 kr, ma- ] radvány 19.368 frt 47 krban állapítja meg s az összes számadási iratokat a törvényszerű felmentvény megadása végett a vármegyei törvényhatósághoz felterjeszteni határozta.

Ennél több tárgy nem lévén, a gyűlés be- rekesztetett d. e. 11 óra 30 perczkor.

i8g7- évi május hó i-én.

1. Elnök üdvözölve a megjelent képviselő- I testületi tagokat a gyűlést megnyitja s a mai

gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére dr. San- ; deán Gergelv, Lévay Károly, Mihálcsik József képviselő urakat kéri fel s a hitelesítés idejét folyó évi május 3-án d. u. 3 órára tűzi ki.

2. Olvastatott Stoll Béla nagybányai lakos I kérelme, melyben a város tulajdonát képező i sörház melléképületei s tartozékainak az alakulandó felsőbányái részvény sörfőzde társa; ságnak 40 évre, esetleg több időre bérbeadni kéri a mellékelt szerződés tervezetben foglalt j feltételek mellett s az erre vonatkozó pénzügyi I és gazdasági javaslat.

A felolvasott kérelem s szerződési tervezetet, valamint bizottsági javaslatot a közgyűlés I tárgyalva, a javaslat elfogadásával határozatilag I kimondja; hogy miután a város ezen bérbe- 1 adással egy iparszerü vállalatnak a felsőbányái sörfőzde részvénytársaságnak városunk terüle- I tén létrejöttét elősegíti és megkönnyíti, mert mig a felsőbányái sörfőzde rőszvénytársaság megalakulásával a helviipar fejlesztése is lendületet nyer, addig a nyaraló-telep létesítése tárgyában megindult mozgalmat is biztosabban si- j kerhez juttatja, a mennyiben a sörház közelé- ! ben az úgynevezett Szent János patak völgyén tervezett nyaraló telep lakói a részvénytársaság által ,a modern igényeknek megfelelőleg kiépi- I tett sorházban közös találkozási s szórakoztató ; helyiséget nyernek, másfelől pedig a jelenben i alig 120 frt évi bérjövedelmet adós mintegy I 3000 frtnyi tőkével felérő sörház s tartozékai s I jelenleginél jóval magasabb s fokozatosan emelkedő bérjövedelmet biztosítanak, mig a bérleti 40 év lejártával minden befektetés és koczkáz- i tatás nélkül 1500 frt évi bérjövedelemhez esetleg egy 20—25 ezer forintot érő sörgyártó he- • lyiség birtokába jut a város, de a sörneK városunkban nagybani gyártásával emelkedik a helyi forgalom s újabb kereseti forrás nyílik, mivel több egyén alkalmazást nyerhet.

Ezen előnyök mellett még a város is az üzemterv szerint évenként kihasználásra kerülő fatömeget jobban értékesítheti, mivel a sörfőzéshez szükséges tűzifa mennyiségét a társaság szintén a várostól szerezné be, mi által a város tulajdonát képező s felsőbányái 46. sz. tjkvben 105/a. h. r. 986. 987. összeirási számok alatt felvett sörházat s melléképületeit s tartozékait a felsőbányái sörfőzde részvénytársaságnak 40 évre, esetleg több időre bérbe adja az első 10 évben fizetendő évi 200 irtot (400 korona) ezt követőleg öt évi 100 korona emelkedéssel egész 1000 koronáig emelkedő évi bérrel akként, hogy negyven év után a bérösszeg változatlan marad, de ezen felül a termelt sörmennyiség minden hectolitere után 20 fillér (10 kr) lesz még fizetendő a város pénztárába.

3. Szatmárvármegye kir. tanfelügyelőjének 41/1897. számú megkeresése mezőgazdasági ismétlő iskola szervezése tárgyában.

Miután a helybeli felekezeti iskola széki elnöktől beérkezett nyilatkozatok szerint a jelenben fennálló ismétlő iskola mellett ily gazdasági ismétlő iskola létesítését nem kívánják, de másfelől a város lakosságának legnagyobb része bányászattal foglalkozik s az ennek felállításából’ csak újabb teher háramlana a városra a bizottság javaslata alapján a képviselő- testület határozatilag kimondja, hogy mezőgazdasági ismétlő iskolának felállítását itt szükségesnek nem tartja.

4. A tanács átteszi vármegyei alispán urnák 5365/1897. sz. rendeletét, melylyel Felsőbánya városnak korcsmákról, sorházakról és pálinka mérésekről alkotott szabályrendeletét jóváhagyva megküldi. Tudomásul vétetett s betartás s további eljárás végett a tanácsnak kii adatik.

5. Pap György s társai kérelmét, melyben a czédulaháztól — a csertörőig terjedő városrészen házépítésre telek feladatát kérik, a bizottság véleményével a tanács átteszi.

A bizottság véleménye elfogadásával a közgyűlés határozatilag kimondja, hogy miután a vásártéren házépítésre egyáltalán telkek nem adhatók, a két hid között balra eső és a Lévay Sándor féle kert előtt elterülő városi térből kérelmezőknek 100—100 G-öl tért D-ölét 10 krjával számítva átenged az esetben, ha az építendő ház tüzrendőri s közegészségügyi tekinteteknek megfelelőleg építtetik.

6. A város tanácsa 1003/1897. ki. sz. a. átteszi Szatmárvármegye közig, erdészeti bizottságának 186/1897. E. B. számú határozatát, mely szerint a c. üzemosztálybeli 476. 36. kát. hold kiterjedésű Il-ik vágássbrozatára az erdő- fentartás korlátái között gyakorolható legeltetés megengedtetett a legelő erdőüzem terveit folyó évi julius 1-ig beterjeszteni rendeli. Örvendetes tudomásul vétetett, a további intézkedések megtételével a tanács megbizatik.

7. Joós Lajos képviselőnek javaslata olvastatott fel: 1. Utasítva a közgyűlés a városi tanácsot, hogy időről-időre a városi iparszükségletek éber tanulmányozása alapján intézkedjék, hogy megfelelő iparvállalati beruházásra tervezetet készíttessen. 2. Iparvállalati létesítmények fedezetéül elvileg elfogadja, hogy a holt tőkét képviselő ingatlan hecsértékek jelzálogos mozgósítása által szerzendő be a szükséges tőke.

3. A megalakulás küszöbén álló — felsőbányái sörgyár részvény vállalatban — ez alapon a város egy jelentékenyebb összeggel vegyen részt, ez által is biztosítani óhajtván a vállalat sikerét. 4. A közgyűlés e határozata lehető legrövidebb idő alatt terjesztessék be a közigazgatási törvényhatósághoz jóváhagyás végett.

A felolvasott határozati javaslatot elvileg elfogadja ugyan a képviselőtestület s annak 1. 2. pontjában javasoltakat ez által mellőzi, menynyiben a kivitelre nézve a mód szorosabban megjelölve nincs s 3. pontjához képest elhatározza a v. képviseleti közgyűlés az alakulandó felsőbányái sörfőzde részvénytársaságba beáll s 20 azaz húsz darab részvényt vesz s igy a vállalat sikerének előmozdításához 600 azaz hatszáz forinttal hozzájárul.

8. Olvastatott Szüszner Ferencz s társainak 24 órával a közgyűlést megelőzőleg benyújtott javaslatuk, mely szerint a nyaralótelep létesítése tárgyában kedvezően megindult