Felsőbányai Hírlap, 1896 (1. évfolyam, 11-20. szám)

1896-10-11 / 15. szám

t FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP. az a kevés telep pedig, mely a vidéken áll fenn, csekély kivétellel idegen pénzzel dol­gozik, idegené a haszon is, melynek nagy része kivándorol az országból. Maguk a városok ritka indulencziával úgy gondolkoznak, hogy majd választanak ök kormánypárti képviselőt kijár az egyet- mást a kormánynál; jut nekik egy-egy pénz- ügyigazgatóság a kormány jóvoltából, még katonaságot is kapnak, ha szépén megké­rik a miniaztert; — egyebet azután nem tesznek. Maholnap lezajlanak az ünnepnapok s igazán itt az ideje végre, hogy a magyar vidék annak tudatára ébredjen: mily fontos tényezője az állami fejlődésnek, a nemzeti fennmaradásnak az, hogy a vidék fejlődjék, hogy munkás, jómódú és élelmes legyen, hogy városaink kereskedelmi, ipari közpon­tokká váljanak, hogy czéltudatos vezetés mellett, kiszabadítva magukat végre-vala- hára a társadalmi és politikai ellentétek szétválasztó békói alól, vállvetve önérzettel munkálkodjanak közre szükebb hazájuk s általa egész nemzetük jövő boldogulására. Levelezés. Nagybánya, ;8g6. okt. 6. Tekintetes Szerkesztő Url Kérem jelen soraimnak becses lapjában he­lyet adni. Az országszerte megindult választási moz­galmak hozzánk még nem jutottak el. Minden kerületben sok a képviselőjelölt, s mi még azt sem tudjuk biztosan, hogy jelenlegi képviselőnk vájjon hajlandó-e megtartani kerületét vagy nem. A mi intéző köreink nem készülnek a vá­lasztásra. Most, midőn e kormány a Székelyföld­nek iparát és kereskedelmét saját jóvoltából akarja felkarolni, mi összetett kezekkel nézzük a dolgok folyását, mert boldog, gazdag város va­gyunk, legalább annak hírében állunk s e tudat tétlenné tesz bennünket. A kormány nem gondol velünk; de hát hogy is gondolna, ha mi önmagunkra és érdeke­inkre nem akarunk, vagy nem tudunk ügyelni. Be vagyunk Írva a választások nagy köny­vébe, mint csendes pecsovics kerület, minden köz­óhaj és kívánság nélkül, hol — ha egyes sze­mélyi érdekek kielégítésre találnak: biztos, egy­hangú a választás; de a hol a közérdeket elő­mozdítani nem tanácsos, mert könnyen ellenzéki nos társasitáshoz szükségelt specziális viszony, nevesetesen, hogy a kártya elosztása a játéko­soktól függjön, — lehetetlenség. Az. előítélet rendesen tapasztalatokra hi- vatkozikt Az állítják, hogy észlelték, hogy 'az egyik játékos rendszerint jó kártyákat kap, a másik pedig rosszabbakat. Meg kell jegyeznünk, hogy a helyes észlelés igen nehéz dolog .Csak arra kell gondolnunk: minő elterjedt az a balhit, hogy a hold az időjárásra hatással van. A meteoro­lógia a legrészletesebb táblázatokban kimutatta, hogy a holdnak efféle hatása nincs; legalább is nem észlelhető. És mégis akárhány kiváló ember, akik azonban a természettudományokban járat­lanok, azt hiszi, hogy e hatást észlelte. Termé­szetesen, ha minden időváltozásnál á kalendáriumot nézzük és a 2—3 nap múlva beálló ujholdat bi­zonyítéknak vesszük, akkor könnyű e meggyő­ződésre jutni, de kétes, hogy akadna-e olyan észlelő, aki megtudná mondani: hány órával kell az időváltozásnak az uj holdat követnie, vagy megelőznie, hogy okozati kapcsolatot lehessen konstatálni e kettő között. A gondolkozás menete ott is a megszokott pályán halad; a közönségeset társasitja s ez még hamis észleletekkel, tapasztalatokkal és más irány­ból eredő tényekkel megerősödik. Nem csodál­kozhatunk azon, hogy az emberekkel való érint­kezésben ily társasitásokjelentkeznek; hiszen ezek jellemzik az egyes századokat; hiszen ezek ha­talma győzte meg a máglyára ítélt boszorkányo­kat arról, hogy ők valóban meg vannak babo- názva. [Folyt, köv.j kerület válhatnék belőle, ha a végelszegényedés­hez közel álló polgárság anyagi viszonyai javul­nának. A jelszó: a jelenlegi status quot fentartani; a város jövendő emelésének egyetlen biztosité­kát, a zsibó-nagybányai vasutat ki nem épiteni, mert ehhez még a városnak 30000 írttal kellene hozzájárulni, sőt még a kiépítést az államtól nem is kérni. Más kerületekben a kormány önként tesz Ígéreteket; mi még a zsibó-nagybányai vasút­hoz szükséges állami segély után sem nyújtjuk ki kezünket, a mi pedig jövőnk egyetlen bizto­sítéka s a mit meg is kell adnia a kormánynak, mert ő akasztotta meg a megvalósulását az által, hogy a kilometerpénzt tekintélyes szakemberek el­lenzése daczára a vállalkozó kedvéért felemelte; miből kifolyólag 30000 forintnyi törzsrészvény ára fedezetlenül maradt. Nem méltányos-e, hogy ily előzmények után ne a város terheltessék meg a vasút létesítéséhez szükséges 30000 írttal, hanem azon kormány, mely azt okozta. Itt az idő, hogy a kormányt őszintén meg­kérjük, hogy fedezze ezen 30000 frtnyi hiányt, melynek kizárólag ö az oka s ne kényszerítse ennek megtagadásával a kerület ellenzéki párt­jait, hogy passivitásukkal felhagyva, a választás­nál megkösse azt a kormányt, mely a hanyatlás lejtőjére került várost nem megállapítani, hanem inkább még lej eb b taszítani igyekszik. Sok mende-monda forog közszájon a város és polgárainak anyagi helyzetére vonatkozólag, mely nem felel meg a valóságnak. Én, a ki köz­vetlenül látom a helyzetet, csak is ily szomorú­nak Írhatom azt le. A kincstári bányászat még csak fentartja magát, a magán bányászat, — egy müvet kivéve, — már haldoklásának végső stá­diumában van. Felsőbánya ezüst bányászata meg­halt ; aranybányászata ma már mondhatni semmi. Szőlőhegyeinket a phyloxera pusztította el. Gyü­mölcsöseink átlag minden második évben terem­nek, termékeit átlag minden ötödik évben tudjuk csak haszonnal értékesíteni. Szántó-földeink évi hozama csekély: nem adják meg az érték átlag 3®/0-át se. Rétjeink termését a magas napszámbér az olcsóbb vidéki termelőkkel szemben verseny- képtelenné teszi. Ily körülmények között iparunk, kereske­delmünk pang. Egyedüli iparvállalatunk, a mü- malom és szeszgyár megbukott. A kővárvidéki forgalmat a Gilvács-nagysomkuti vasút elterelte. A czélbavett Somkut-Litkai vasútvonal kiépítése pedig határozott kegyelemdöfés lesz e városnak. Nincs város az országban, melynek jövője oly sötét volna, mint Nagybányáé. A városban levő 4, és a felsőbányái pénz­intézetnél adós az egész város és a környék, oly annyira, hogy az intézetek nem csak, hanem ugyancsak nagy óvatosan járnak el adósaikkal szemben, mert rövid 2 év alatt az ingatlanok ér­téke 30—50%-ot hanyatlott, a mi egy locális »krach«-nak biztos előjele. Mindezen őszinte leleplezések után remélem belátja a város minden polgára, hogy most a a 12-ik órában kell szorgalmaznunk azon vasúti vonal kiépítését, mely egyrészt az építkezési idő tartama alatt százezreket forgatna meg váro­sunkban, másrészt e vonal folytatásaként kiépülő m-s.zigeti összeköttetés által a kereskedelmet nem Királyháza, hanem Nagybánya felé terelné s igy a Zsák-utczából kikerülve, az ország nyu­gat-keleti kereskedelmi fővonalába juttatná váro­sunkat, Ideszámítva még azt az előnyt is, hogy ezen vonal igazgatósága., üzletvezetősége, vonat- vezető és kisérő személyzetének székhelye Nagy­bánya lenne. S talán akkor sikerülni is fog a könnyelműen elbocsátott Szatmár-nagybányai vonatvezetö és kisérő személyzetének lakhelyét is ismét Nagybányára visszatétetni. Ne várjuk a kormánytól, hogy ő ajánlja meg nekünk a szóban levő vasútvonal kiépítését, hanem zörgessünk mi. Ha megnyittatik: jó; ha süket fülekre találunk: úgy ébredj nagy álmaid­ból Nagybánya polgársága, küzdjél létjogodért és jövőd ért, s addig üssed a vasat a mig meleg. Egy nagybányai polgártárs. Városi közgyűlés. Felsőbánya sz. kir. város képviselő-testü- lete 1896. szeptember 29-én rendes havi közgyű­lést tartott. Jelen voltak: Farkas Jenő polgármester, mint elnök, Prohászka Antal rendőrkapitány, Nyisztor István tanácsos, Miskolczy Márton t. ügyész, Spáczay Gyula jegyző, Pap Márton számvevő, Kovács Pál erdötiszt, Bernovics Emil közgyám, Csausz István, Szűcs Illés, Roth Sala­mon, Veres József, Pemp Antal, Riesenberger Alajos, Vieder Lázár, Szigyártó József, Hajdú Lajos, Lévay Károly kereskedő, Almásy János, Mihálcsik József, Ilia István, Nagy Lajos, Koncz- vald András, Mikola Antal, Máriás György, Jékly Károly, Adámcsik Péter, Lengyák Péter, id. Kuszkó József képviselő-testületi tagok. 1. Elnök üdvözölve a megjelent képviselő- testületi tagokat a gyűlést .megnyitja s napi­rendre térve a közölt közgyűlési meghívóban fog­lalt tárgysorozathoz képest felolvastatja f. évi szeptember 15-én a városi pénztárnál tartott vá­ratlan rovancsolás alkalmával felvett vizsgálati lelet kimutatásokat, mely szerint a pénztár rend­ben találtatott. Tudomásul vétetett. 2. A tanács beterjeszti tisztiügyész jelen­tését az 1896. év I-sö felében folytatott perek állásáról a gazd. és pénzügyi bizottság 'javas­latával. A bizottság javaslata alapján tudomásul vétetett. 3. tanács beterjeszti a gazd. és pénzügyi bizottságnak ama javaslatát, melyben az uj vá­góhíd építési helyéül a »Prikoczky«-féle telek megszerzését ajánlja s mennyiben e telek meg­szerzésével az 1886. évi XXII, t.-cz. 110. §-ában felsorolt ingatlan vagyon vételének esete forog fenn, kéri a hivatolt §-ban az előirt eljárás mellett a közgyűlés megtartása idejét kitűzni. A bizottság javaslatát a közgyűlés elfogadva, a Prikoczky-féle telek vétele feletti határozatho­zatal végett az 1896. év XXII. t.-cz. 110. §-ához képest a közgyűlést határozatilag f. év október hó 31-ének d. e. 10 órájára kitűzi s jelen határo­zat kifüggesztésével közzé tenni határozza. 4. A tanács átteszi Vieder Ármin nagy­bányai lakosnak juharfa-eladás iránt tett ajánlatát. A mennyiben az ajánlatában megnevezett erdörészek kihasználás alatt ez idő szerint nem állanak; ajánlata, mint nem teljesíthető eluta- sittatik. 5. Olvastatott Stein Leib felsőbányái lakos­nak mint fogyasztási adók kezelőjének kérelme, melyben a kezelőségről lemond s a kötött szer­ződés felbontása és lemondása elfogadása iránt kérelmez. A gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján a lemondást a képviselőtestület elfogadja, a kérelemben felhozott indokok alapján Stein Leib felsőbányái lakos 1896. év decz. 31-re a kezelőség alul felmentetni határozza s egyben polgármestert uj kezelő félfogadása iránt teendő intézkedésekkel vagy a fogyasztási adók házi kezelésbe vétele iránt teendő intézkedésekkel megbízza. 6. A tanács beterjeszti Kunczl Klemma s társai felsőbányái lakosok azon kérelmét, mely­ben atyjuk, néh. Kunczl Lajos volt v. tiszti­ügyész által Felsőbánya város egyes pénztárai számára felkezelt összegek biztosítására lefoglalt s néh. Kunczl Lajos tulajdonát képezett ingóságok elárverezését s ezen összegek erejéig ellenük in­dított peres eljárás további beszüntetését kérik; továbbá Vagányi Kálmán s társai által benyúj­tott kérelmét, melyben a Kunczl Lajos t. ügyész adósságaiért lefoglalt ingóikat a zár alul fe'meti- teni s a további peres eljárás beszüntetését kérik s az erre vonatkozó gazd. és pénzügyi bizottsági javaslatot. A kérelmek s az erre vonatkozó t. ügyészi vélemény s bizottsági javaslat felolvasása után hosszabb vita során a képviselőtestület a tárgyat napi rendről levenni határozza s ezen ügynek t. ügyész közbejöttével leendő bővebb tanulmányo­zására Pemp Antal, Nagy Lajos, Veres József, Csausz István, Konczvald András tagokból álló bizottságot küld ki azzal, hogy véleményeiket mielőbb a képviselőtestülethez terjesszék be. 7. A tanács beterjeszti tisztiügyésznek a r. kath. iskolák segélyezése tárgyában beadott vé­leményét, mely szerint a róni. kath. iskoláknak jelenben adni szokott segélyeket megvonni java­solja az alapon, hogy a város ez iskoláknak kegyura soha sem volt s a város a régi nemzeti iskola tanító fizetéséhez csak 200 írttal járult s köteleztetett járulni s ha később többel járult, ízt csak a népoktatásügy iránt érdeklő czél- ból tette. Hosszabb vita után a képviselőtestület a tiszti­ügyészi vélemény mellőzésével a gazd. és pénz­ügyi bizottság javaslatát fogadja el s határoza-

Next

/
Thumbnails
Contents