Felsőbányai Hírlap, 1896 (1. évfolyam, 11-20. szám)
1896-11-22 / 18. szám
A tárgyalás során, miután a határozat t.- iigyész elleninditványával szemben kimondható nem volt, elnöklő polgármester a névszerinti szavazást a kérdést következőleg feltéve elrendeli: »néhai Kunczly Lajos örökösei ellen megítélt összegek fejébe megelégszik-e a képviselő-testület 214 frt 20 krral vagy sem ?« igennel szavazott 8, nemmel 11) és igy szavazattöbbséggel folyamodók kérelmeikkel elutasittatni határoztattak. 9. Jegyzőkönyv hitelesítőkul Veres József, Nagy Lajos, Kerekes Sándor képviselők kérettek fel s a hitelesítés ideje e hó 24-ének d. u. 4 órájára kitüzetetL HÍREK. A városi tisztikar Farkas Jenő polgár- mestert folyó hó 18-án volt névnapja alkalmából a tanácsteremben, a tanácsülés végén, testületileg kereste fel, hogy kifejezést adjon iránta táplált tisztelete-, szeretetének és ragaszkodásának. A tisztikar ezen érzelmeit a város legidősebb tisztviselője Miskolczy Márton tisztiügyész tolmácsolta. A polgármester meghatott szavakban fejezte ki köszönetét a tisztelet-, szeretet- és rokonszenvnek tanúsított megnyilatkozásáért s biztosította a tisztviselőket egyenkint és összesen, hogy a mint eddig is tévé, ezentúl is főtörekvése oda fog irányulni, hogy ezt a szívélyes viszonyt mindvégig fentartsa és ápolja. Szolgabirák beosztása. Vármegyénk főispánja i’échy István szolgabirót a nagybányai, Sepsi Sándor szolgabirót pedig a szatmári főszolgabíró mellé rendelte be szolgállattételre. Tanári minősítés A vall. és közokt. miniszter Bodnár Gáspár szatmári képezdei tanárt, ki városunkban néhány évvel ezelőtt, mint róm. kath. segédlelkész működött, tekintettel ama körülményre, hogy a paedogiai tárgyakkal már hosszabb idő óta foglalkozik, figyelembe véve hat évi tanári működését és azon tevékenységét, a melyet az irodalom terén kifejtett, — múlt hó 27-én kelt elhatározásával polgári iskolában való tanításra képesítettnek nyilvánította s megengedte, hogy a nevelés és oktatási módszertant a hazai tanítóképző intézetekben is taníthassa. Csirik József városi állatorvos, tekintettel aggkorára, utóbbi időben történt gyakori betegeskedésére, melyeknél fogva szolgálatának megfelelni képtelen már, beadta kérvényét nyugdíjaztatása iránt. Szinmükedvelői előadás. Városunk széttagolt, megzsibbadt társas élete, lassú vérkeringése feléiéhkitése czéljából Farkas Jenő, fiatal polgármesterünk, azon szép és nemes eszmét pendítette meg, hogy a néhány év óta működését részint közönyből, részint meghasonlásbái megszüntette szinmükedvelő társulatot, mely a hatvanas és hetvenes években szerzett fényes erkölcsi sikereken felül nem éppen jelentéktelen vagyonnal rendelkezett és dicsekedhetett, mert több mint 600 frt értéket képviselő szinpadot épített és csinos ruhatárt alapított, — a feledés homályából előrántani, hamvából uj életre kelteni lehet és kell. A szép és nemes eszme ma már megtestesítve van, a mennyiben Farkas Jenőnek, haladásunk, társadalmi és közművelődési törekvésünk lelkes zászlóvivőjének, sikerült a jelzett czél szolgálatára több hivatott erőt megnyerni és a társulatot, mely legközelebb megfogja kezdeni működését, újból szervezni. Midőn örömmel üdvözöljük a kezdeményezést, — azon óhajunknak adunk kifejezést, miszerint negyon szeretnék, ha a buzdító példára a befagyott dalárda is — a lelkesedés lángjánál felolvadva a jégközönyből, megszólalna, életjelt adna magáról és szintén megkezdené működését. Flogy e két társulatnak lelkes közreműködése felolvasások, szavalatok, hangversenyek stb. előadása által elszigetelt, rideg társas életünk lendületére, élénkítésére, a családi körök közelebb hozására és összébb fűzésére a magunk és mások szórakoztatására mily üdvös kihatással volna, azt felesleges is mondanunk. Bontakozzunk ki tehát a közöny, a semmivel nem törődő blazirtság ölelő karjai közül, és lépjünk a cselekvés terére, melyen érvényesítse magát kiki adatott tehetségéhez képpest, de se álszégyénből, se nagyképűsködésből ne vonjuk ki magunkat a szép és nemes czél szolgálata alul, mert a közérdeket szolgálni soha se lealázó, sőt éppen felemelő valami, sőt a haladásért a közművelődés — és a közjóért nemcsak erkölcsi, de — ha kell — anyagi áldozatot is hozni egyenesen tartozó kötelességünk. Avagy mi czélja van életünknek ha nem ez? Mivel rójjuk le a társa' j dalom irányában emberi tisztünk adóját ? Az ember élete jog, de egyúttal kötelesség is, A királyné ő Felsége névnapja alkal- ; mából e hó 19-én reggeli 9 órakor a róm. kath. j : templomban hálaadó isteni-tisztelet tartatott, ! melyen a városi és kincstári bányahivatali tisztikar a polgármester, illetve bányatanácsos hivatali főnök vezetése mellett teljes számban vett részt. Esküvők Nagybányán. Majzik Miklós kataszt. mérnök e hó 10-én lépett házasságra Nagy Ilona kisasszonnyal, Nagy János köztiszteletben álló városi alorvos kedves és müveit leányával. — Platthy Géza jóhirti kereskedő e hó 21 -én ve- j zette oltárhoz Almer Lajos kedves és müveit leányát, Erzsikét. — Ugyanezen napon esküdött J örök hűséget Pap Zsigmond körjegyző Gébcl Ilona kisasszonynak. Áldás és boldogság kisérje J frigyüket 1 Meggyűlt kakát ujj. Hogy a kőolajlámpa megtöltésénél mily tudatlanul, sokszor könnyelműen járnak el némelyek, daczára a foly- j ton hallható intő példáknak, igazolja a következő eset. Pável József helybeli pékmester 9—10 éves kis leánykája a mint a minap este petróleumot öntött az égő lámpába — véletlenül a karjára is ömlött belőle s hogy, hogy nem ? azonnal lángot fogott a kabátja ujja. Szerencse, hogy a kis leány nagyobbik nővére otthon volt s látva a fenyegető veszedelmet, nem vesztette el lélekjelenlétét. Azonnal egy kabátot terített a nővére karjára, kinek az ijedtségen kívül nem történt [ egyéb baja. Baleset. Klein Herman helybeli szikviz- f gyárosnak talyigába fogott lova a napokban, a | mint egyik utczából a másikba fordult volna, j egy, az utcza sarkán letett bölcsőtől, melyet j egy asztalos inas éppen hazavinni szándékozott s nehézsége miatt egy pár perezre letett, megijedt és elragadt, miközben a talyiga felfordult és fedele leszakadt s valami 100 darab szikviz- zel telt üveg széttörött. A tulajdonos legény fia, ki a lovat hajtotta, a veszélyt látva, idejekorán leugrott üléséről, azonban úgy megütötte bokáját, hogy nehány napig alig birt lábra állani, A lovat még mielőtt a népesebb utczára száguldva emberbe vagy magába könnyen kárt tehetett volna, sikerült feltartóztatni. A száj- és körömfájás a szarvasmarhák között még mindig grasszál. A napokban két tehén is megdöglött. Ezek azonban a bonczolási leletjegyzőkönyv tanúsága szerint nem ebben a betegségben hullottak el. E körülmények páran- csolólag követelik, hogy a lemondás következté- j ben üresedésbe jött állatorvosi állás kérdése bár mi módon, még mielőtt a járvány terjedése na- j gjmbb mérvet öltene, a gazdaközönség érdekének megóvása czéljából, mielőbb sürgősen megol- I dassék. Adófizetők figyelmébe. A mennyiben a folyó évi IV. negyedére fizetendő államiadó, útadó és vármegyei pótadók és egyéb köztartozá- j sok esedékessége e hó 15-én elavult, — felhivatnak az érdekelt hátralékosok, hogy tartozásaikat ] minél előbb, legkésőbb azonban az év végéig be- j fizetni el ne mulaszszák. Városi adohivaial. Nyilvános számadás- Támsics Mihály \ iró síremlékére következők adakoztak: F. J. Mis- kolczy, Nyisztor, Kovács, Spáczay, Háder, Ber- novics, Pap 10—10 krt, összesen 80 krt. — A mezőőrményesen építendő templom építésére: H. S. 25 kr. N. N„ F. J., Nyisztor I., Miskolczy M. Kovács P., P rohászka A., Iláder F., Berno- vits Emil 20-20 krt, P. M., L. S 10—10, Lő- kös Jánosné 50 krt, összesen 3 frt 00 krt adó- | mányoztak. A népfelkelők szemléje városunkban e lió 20-án tartatott meg. Rendelet. A nagyváradi posta és távírda igazgatóság 11144—1896. számú rendelete alapján felkéri a levelező közönséget, hogy a gyorsabb kézbesithetés végett a Budapestre szóló le- \ velekre nemcsak az utczát, hanem a kerületet is Írja reá. Vármegyénk számokban. A férfiak számát a nőkével egybevetve az j országos átlag szerint 1000 férfire 1015 nő jut, j vármegyénkben 1033, Szabolcsban 1045, Mára- Marosban 997. A felnőttek közt van vármegyénkben nőtlen férfi 27.62, nem férjes nő 17.00, nős 6855 férfi, férjhez ment 05.96 nő, özvegy férfi 43.6, nő 16.92, elvált férfi 0.07, nő 0.12 °/0. A hitfelekezetek szaporulata a következő (a zárjel közt levő számok az országos átlagot tüntetik fel): 1870—80-ig. 1880—90-ig. 1. róm. kath. —3-98 ( 4-60) +11.58 (11-67) 2. gör. kath. —8.47 (—5-79) +10-20 [11-37] 3. gör. keleti —15.07 [—6 19] +10-27 ( 6-59) 4. reform. — 4-97 ( 0 20) +10-61 ( 9-36) 5. zsidó +14-81 [ 15-23) + 9-32 (13-24) a szaporodás 10 év alatt róm. kath. +7 14 (16-87) gör. kath. +0'88 ( 5-94) gör. keleti +4T7 (-0-12) reform. +5*37 { 9-68) zsidó +26-17 [30 49] Volt pedig róm. kát. 23713 '< férfi, 25895 nő, gör. kath. 67437 5> 67457 » gör. kel. 935 « 987 « reform. 47438 « 48895 » zsidó 9253 » 10160 » ágostai 451 » 420 » Ezen adatok szerint a gör. keletiek vármegyénkben fogytak 4.17%-kal, azonban figyelembe kell vennünk, hogy az 1869. évi adatok semmi esetre sem oly megbízhatók, mint már az 1880. éviek s ez évtől számított 10 év alatt a szaporodás 10.27%, továbbá azon sajátságos jelenséget tapasztaljuk, hogy mig a zsidók 1870—80-ig, midőn minden egyéb hitfelekezet fogyott, még pedig nagy arányban vmegyénkben, a zsidók növekedtek, a mi szerintem szintén az 1870. évi adatok megbizhatlanságát bizonyitja. A vmegyében az összes népesség százalékban kifejezve az egyes hitfelekezetek következőleg állottak: róm. kath. gör. kath. gör. keleti ágostai reform, zsidó róm. kath. gör. kath. gör. keleti ágostai reform, zsidó 1880-ban 16-37 (47-22) 42-88 (10 83) 0-60 [14-11) 0-30 (8.07) 32-69 (14-74) 7 13 (4-55] 1890-ben 16 42 (47-84) 42-78 (10 74) 0 60 (13-64) 0-30 [7-80) 82 73 (13 63] 7 06 (4-67] 1860-ben 16 17 (45-79) 44.45 (11-64) 0-65 (15-24) 0-30 (8 08] 32-54 (14-88) 5-86 (4-00) A zárjel közt levő számok az országos átlagot mutatják s ebből látjuk, hogy vármegyénkben a róm. katholikusok nem szaporodtak az országos átlaggal arányban, a reformátusok dacára, hogy az átlag csökkent, nálunk számuk növekedett, a gör. katholikusok fogytak s a zsidók az utóbbi tiz év alatt szintén. Nemzetiség szerint vármegyénkben következőleg állottunk, {Zárjel között az országos átlag száma.) Magyar Német Tót 1880 56.66 (46.65) 4.97 (13-62) 0-35 [13-52) 1890 50 01 (16-61) 4-49 (12-53] 0-12 (12-53) Oláh Ruthén 37 00 (17-50] 0-32 (2-57) 35-39 (17.11] 0-43 (2-51) Ezek szerint azt lehet mondani, hogy vármegyénk lakosságának 60%-a magyar s tiz év alatt ezek szaporodtak majd 3°/0-\ial s a ruthén 0 09°/o*kal de tekintetbe kell vennünk azt is, hogy a magukat más nemzetiségűnek vallók mily arányban beszélték a magyar nyelvet s úgy találjuk, hogy 60"96, az oláhok 17-60, a ruthének 80 92%-a beszél magyarul, mig Szilágyban az oláh 11-37, Ugocsában 6-24, Biharban 12‘82%-a beszél magyarul. Vége köv. Szózat A »F'elvidéki Magyar Közmüvelődési-Egye- sület« százezer forintnyi milleniumi nemzeti alapítványt akar gyűjteni az ezeréves magyar nemzet körében, a mely tárgyban meleg hangon tartott szózatot intéz a nemzethez. Midőn most sorát ejtjük e szózat közlésének, azt oly megjegyzéssel adjuk egész terjedelmében, hogy szerkesztőségünk a hozzá beküldött gyiijtöiven készségesen elfogad adományokat a nagy nemzeti czélra s ezt rendeltetési helyére juttatja. A felhívás, melyet gr. Károlyi István egyesületi elnök irt alá tiszttársaival együtt, a következőleg szól: Ezer esztendeje, — tűzzel, lánggal, viharral és vérrel teli ezer év, — hogy Árpád leszállt
