Felsőbányai Hírlap, 1896 (1. évfolyam, 11-20. szám)
1896-11-22 / 18. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP. Mi nyelte el tehát annak a rengeteg kiállítást látogató közönségnek pénzét ? Elnyelte az a néhány zsebelő vállalat, mely az ezredéves kiállítás czégére alatt a tisztes ipar- és kereskedelemnek határozott rosszakaratú megrontására szemérmetlenül űzte manipuláczióit és intézte merényleteit a gyanútlan közönség zsebe ellen. Mindezekben már csak az a legsajno- sabb, hogy ezeknek az állításoknak valódiságát nem lehet letagadni s a kapuzárás hangulatát erősen megzavarja a tönkrement iparosok es kereskedők kétségbeesése, s önkénytelenül is ajkukra száll az a mondás: »Még egy ilyen győzelem és veszve vagyunk,« Gazdasági- és pénzügyi bizottsági ülés.— 1896-ik évi november hú 12. — 1. Olvastatott az alispánnak 23,086—1896. sz. rendelete, melyben a gazdai állás betöltését sürgeti, felhívja polgármester a bizottságot, hogy nyilatkozzék, illetve tegyen javaslatot az állás eltörlése vagy betöltése iránt. Tekintettel a városgazdának a szervezeti szabályzatban előirt teendőire, de meg ama körülményre, hogy az állás megszüntetésével a gazdai teendőknek már tisztviselők ügykörébe utalásával mig egyfelől a tulajdonképeni közigazgatási ügymenet akadályoztatnék, másfelől a város gazdasági ügyei sem láttatnának el kellő gondossággal s az illető tisztviselőket is a munka arányában honorálni kellene s igy a kívánt megtakarítás sem éretnék el, a bizottság a gazdai állásnak további fentartását s betöltését szükségesnek tartja s annak a szervezeti szabályzatban megállapított fizetés s járulékok mellett pályázat utjáni betöltését javasolja. 2. Olvastatott az alispánnak 23,873—1896. számú rendelete, melyben Felsőbánya várost községi kórház építésére hívja fel. Az ügyet, mivel bővebb tanulmányozást igényel, az e tárgyban teendő javaslat kidolgozása s a képviselőtestület elé terjesztése végett: polgármester, mint elnökből, dr. Wagner Sándor, dr. Csausz Károly, Csausz István és Bernovics Emil tagokból álló bizottságnak kiadni javasolja. 3. Elnöklő polgármester előterjeszti, hogy Csirik József v, állatorvos előrehaladt korával járó testi gyengeség miatt az állatorvosi teendők további ellátására képtelen s az állás helyettesítésére nézve az intézkedést megtette. Az állás végleges betöltésére nézve a következő indítványt teszi: miután a város szakképzett okleveles állatorvost a jelenlegi fizetés mellett nem találna, s igy a városnak a jövőbeni külön állatorvos tartása pénztár újabb megter- j heltetésével járna, készíttessék egy előterjesztés a törvényhatósághoz, hogy miután a közeli falvak állategészségügyi követelményei s azok pontos ellátása is szükségessé s kívánatossá teszik: alkottassák egy uj állatorvosi kör Felsőbánya szék- helylyel, mely állatorvos fizetéséhez méltányos j összeggel a város is hozzájárul s ez esetben ezen I körállatorvos látná el a város állategészségügyeit is. Polgármester jelentését a bizottság tudomá- : sül véve, az állatorvosi állás betöltésére nézve tett indítványt elfogadja s ily értelemben hatá- j rozathozatal végett a közgyűlés elé terjesztendő- nek javasolja. 4. Szüszner Ferencz bizottsági tag indítványba | teszi, hogy miután a város nagyobb horderejű ügyeinél, melyek tetemesebb összegű pénzkiadással járnak a bányakárpótlási ügynek elintézése : gyakran felemlítve van; s ezen ügynek állásáról, | melynek kedvező elintézésétől oly sok ügy tétetik függővé, — mit sem tudni — indítványozza, hogy a polgármester bízassák meg az ügy miben állásáról értesülést szerezni s az ügy kedvező elintézése érdekében a lehető lépéseket megtenni. A bizottság a tett indítványt elfogadja s a bánya kárpótlási ügy miben állásáról értesülést szerezni esetleg úgy ezt, mint a városnak a minisztériumnál levő más ügyeit elősegíteni s sürgetni a polgármestert megbízni s e végből Budapestre küldeni javaslatba hozza. 5. A fürészmajomnál levő deszkaraktárnak a városba áthelyezésére s a fürészmalomnak a középső lisztelö malomnál felállítása tárgyában tett indítvány. A bizottság javasolja a fiirészmalom áthe- j lyezése ügyében, hogy az e tárgyban korábban kiküldött bizottság mielőbb hivassák egybe előterjesztése s javaslata megtételére. Városi közgyűlés. — 1896. november 19. — Jelen voltak Farkas Jenő polgármester elnöklete alatt: Prohászka Antal rendőrkapitány, Miskolczy Márton tiszti-ügyész, Spáczay Gyula jegyző, Pap Márton számvevő, Háder Ferencz j pénztárnok, Kovács Pál erdötiszt, Lengyák Péter h. v. gazda. Csausz István, Szüszner Ferencz, Róth Salamon, Veres József, Pemp Antal, Riesenberger Alajos, Hanzulovits Kristóf, Wieder Lázár, Szálai László, Szigyártó József, Hajdú Lajos, Lévay Károly, Tomasovszky Imre, Mihál esik József, Kerekes Sándor, Nagy Lajos, Dobai János, Delhá- nyi Zsigmond, Jékly Károly, Adámcsik Péter, Kuszkó József képviseleti tagok. 1. Elnök üdvözölve a képviseleti tagokat a gyűlést megnyitja s a tárgysorozathoz képest felolvastatja alispán urnák 23086—1896. számú rendeletét, melyben a gazdai állás betöltését sürgeti s az erre vonatkozó bizottsági javaslatot. illető teremtőerőt, akár alkotott magának már előzetesen képet róla. De térjünk vissza — a hozzánk közelebb eső tudományokhoz. Emlitettem, hogy itt is a tipikus hibákra bukkanunk. Ha csak egy példán is bemutatom lelki életünk alkotásainak eme sajátosságát. Több mint kétezer esztendeje, hogy eleai Zeno, a görög bölcs, oly szofizmát állított fel, mely nemcsak az ö kortársait és a görög bölcseleti iskolákat foglalkoztatta behatóan, hanem még a mai filozófiai irodalomba is belekerült. Aszofizma a következő: A gyorslábú Achilles nem érheti el a teknősbékát, mert kettőjüket bizonyos távolság választja el. Hogy .Achilles elérje a teknösbékát, be kell futnia ama távolságot; de ezalatt a teknősbéka megint tovább megy és igy tovább. A tétel, úgy látszik, be van bizonyítva. Hol itt a gondolati hiba? Az időt, mely alatt Achilles a tek- nősbékat eléri, részekből teszszük össze, még pedig végtelen sok részből. Rendesen azt tapasztaljuk, hogy sok rész összege igen nagy, végtelen sok rész összevéve végtelen; de nem vesz- szük itt tekintetbe, hogy itt olyan végtelen sok részről van szó, melyek összege nem végtelen, hanem véges, úgynevezett konvergens sorozat. Hogy ilyen végtelen sorozat van, azt mindenki tudja, hiszen egy méter egyenlő yg -j- */4 -f- f/8 méterrel. Ha meggondoljuk, hogy ezen és hasonló szofizmákon már évezredek óta elmélkednek és hogy még a legutóbbi időben megjelent logikákban is tárgyalják őket, akkor belátható, hogy itt általános gondolati hibákról van szó. E mellett még tipikus is a hiba, mert megint uralkodik az általában érvényes, a mihez nem társul- a különös, a mi teljesen analóg az állatok lelki életével, az érzéki csalódásokkal és az emberi ítéletek csalódásaival. A kotlós tyúktól, mely üres fészkén ül, Zeno problémájához állati és emberi világon át a gondolati hibák nagy lánczolata vezet, a melyek mindnyájan azon alapulnak, hogy az ideg- rendszer a külső világgal szemben úgy működik mint az a legtöbb esetben, nem pedig mint az adott kivételes esetben szükséges; és e hibák tipikus volta betekintést enged a lénynek filogenetikus fejlődés folyamába s a gondolkozás mechanikájába. Ha más oldalról tekintjük a dolgot, elmélkedéseink nem igen vigasztaló kilátást nyújtanak. A gondolati hibák elkerüléséhez vagyis az igazság kutatásához szükséges, hogy az eset speciális voltát tekintetbe vegyük. Ez által azonban a kutatásnak még nagyobb részletezésére vagyunk utalva, a mi bizonynyal ajkainkra hozza, hogy: mi boldog volt Aristote- lesiink, a ki az agyvelöt zsirtömegnek hitte, — mi boldog volt a négy elem korszaka! A természet szöveménye még mindig sokkal mesteribb mint a milyennek a világ legjobb takácsa álmodni is bírná. A bizottsági javaslat elfogadtatott s a gazdai állás további fentartása s pályázat utjáni betöltése mondatott ki. 2. Az állatorvosi állás betöltése tárgyában tett s a bizottság által előterjesztett javaslat egyhangúlag elfogadtatott. 3. A bányakárpótlási ügyben szerzendö értesülés nyerése s a minisztériumnál levő más ügyek elősegítése tárgyában a bizottság javaslatához képest polgármestert megbízni s e végből Budapestre küldeni egyhangúlag elhatározza. 4. A városi fürészmalomnak áthelyezése ügyében a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatára eljárt küldöttség előterjeszti, hogy a fiirészmalom sem a száraz ércztörésnél sem a kö- j zépső malomnál az itt levő vízesés csekélysége miatt fel nem állítható ezen vízesések felhaszná- I lásával, hanem az alsó és középső malomnál | levő vízesések felhasználásával az áthelyezés a középső malomnál mutatkozik czélszeríinek, meny- [ nyiben itt maga az épület berendezhető lesz. Miután azonban a megejtett lejtmérés szerint az árok leméiyesztendö lesz, hogy a viz a vashámorra lefolyhasson s az idő rövidsége miatt az áthelyezés kerüköltségére nézve terv- és költségvetés készíthető nem volt, sem a városi erdő- tiszttől a fatermelés mérvére és igy a fürészma- lom ellátására nézve felvilágosítás adható nem volt: indítványba tétetett, hogy az eljárt küldöttség bízassák meg a további terv- és költségvetés készítésével, valamint az erdötiszttől a fatermelés mérvére a felvilágosítás beszerzésével. A képviselőtestület a tett előterjesztést tudo- j másul veszi s az előterjesztés folyamán előadott | indítványhoz képest megbízza az eljárt bizottságot, hogy a városi fiirészmalom áthelyezésére a tervet és költségvetést készítse el s fatermelés | mérvére a fűrész fávali ellátása tekintetében fel- j világositást kérjen; s mig e tekintetben végleges j határozat hozatnék, a középső malomnál a legszükségesebb javítások megtételét elhatározza. 5. Indítvány tétetett az 1897. évi városi vi- rilisképviselök névjegyzékének összeállítása tárgyában bizottság kiküldése iránt. Az 1897. évi virilisképviselök névjegyzéké- í nek összeállítására Pemp Antal elnök, Nagy La- I jós, Pap Márton tagokból álló bizottság küldetik í ki azzal, hogy eljárásuk eredményéről jelentéseiket a képviseleti közgyűléshez terjeszszék be. 6. A Szent-Miklós csörgőhöz gyümölcsös kertjén keresztül vezető ut szabályozása iránt Nyisztor Ignácz felsőbányái lakos által beadott kérelme a helyszíni szemle s tanulmányozás után ez ügyben javaslattétel végett 75—1895. kgy. számú határozattal kiküldött bizottság eljárásáról jelentését beterjeszti. Mennyiben a bizottsági jelentéshez mellékelt költségvetés szerint a Szent-Miklós csorgónak levezetése tetemes költségbe kerülne s a városi pénztári magánbirtokosok érdekében magára terhet nem vállalhat, mennyiben a kérdéses csörgőhöz két ut is vezet, egy jelenlegi, másik az úgynevezett puszta felől, mely utóbbi ut kevéssel hosszabb a jelenleginél alig 100 méterrel és ezen puszta felöli utcza szorításával a közönségnek a nagymérvű s folyamodó által panaszolt mezei kártevések lehetősége is megakadályozva leend: a közgyűlés a Szent-Miklós csörgőhöz járó utul ezen puszta felőli utat jelöli meg s a jelenlegi folyamodó Nyisztor Ignácz kertjén átvonuló utat eltörleni az ezen kijelölt ut jókarban tartását elhatározza. 7. Olvastatott a szatmárvármegyei m. kir. építészeti hivatal 368—1896. számú megkeresése a városon keresztül vonuló ut mentén a viz levezetésre szolgáló nyílt árkok kövezett vagy élére állított téglákkal kirakott folyókákkali helyettesítése s járdák készítése tárgyában. Mennyiben a Felsőbánya város hosszában átvonuló ut a nagybányai és m.-szigeti állami ut fenntartási s kezelési költségei kizárólag az államkincstárt terhelik, határozatilag kimondja a képviseleti közgyűlés, hogy ezen állami úttest érdekében létesítendő folyócskák költségei elvállalását s viselését ez indokból el nem fogadhatja. 8. Kunczly Klemma s társai, továbbá Vagá- nyi Kálmán és társa kérelmeit, melyekben néh. Kunczly Lajos volt v. tisztiügyész által Felsőbánya város közpénztárai kárára felkezelt összegek biztosítására lefoglalt s nevezett tisztiügyész tulajdonát képezett ingók elárverezését, továbbá a saját lefoglalt ingóikat a zár alul felmenteni s ezen összegek erejéig ellenük indított peres eljárás további beszüntetését kérik, a közgyűlés ujo' lag tárgyalás alá vevén. Vége.
