Felsőbányai Hírlap, 1896 (1. évfolyam, 11-20. szám)

1896-11-08 / 17. szám

megtakarított összeg fogyott, az anyaföld sztrájkolni kezdett s mindannak daczára, hogy hol itt, hol amott fúrták meg kérges oldalbordáját, — a sztrájkot fel nem adta. Kiürült a sötét üregből a határig minden kincs.

Üres lett a kincstári és üres a magánbánya. Kevés foglalkozás, — sok kéz: munkahiányt szült. Családi hagyományánál fogva ragaszkodik népe városához, bár látja, hogy a máról-holnapra való élet neki teher.

Kivándorol a bányász, ki az iparos, mert megélhetésének forrása legkisebb részig kiürittetett.

Más foglalkozást nem talál, mert ahhoz semmi alappal nem bír, pedig mily sok ága van a gazdálkodásnak, az iparnak és kereskedelemnek, mely ott meghonosítható volna.

Néhány ily kutforrást felemlitek, hátha az intéző körök figyelmét szerény soraim felkelthetnék.

Felsőbányának kiterjedése népességéhez arányitva a lehető legkedvezőbb. Csaknem minden lélekszámra 2 kh. mond két kh. terület esik.

Mig legtöbb nagyközség és város lakosának V* hold földterület sem jutna osztályrészül. Az igaz azonban, hogy a helyrajzi viszonyokat tekintetbe véve a két hold föld alig er annyit, mint pl. az alföldi i/i hold ; de észszerűen kihasználva, mégis csaknem annyiban értékesíthető.

’ Mit lehetne tehát tenni Felsőbányán a nemzetgazdaság érdekében ?

Szerény javaslatom egy * nemzetgazdasági szövetkezeti alakítása lenne. E szövetkezetbe vonni minden oly ágat, melyeknek a helyi speczialis termelő viszonyok kellőképp megfelelnek. Pl. fensikjai és völgyei, mint amúgy is már flórában gazdag területe szarvas-marha által lenne kihasználandó, tej és ennek termékei, tejfel, sajt s a visszamaradt savónak hus-sertésekkel feltakarmányozása czéljából.

A legelők: minden partszakadt domboldal vad gyümölcsfákkal beültetendő s termékének s a vidék termékének feldolgozása czéljából pótkávé-gyár felállítása.

Völgyeinek egy része, mely nagyon könnyű szerrel öntözhető is az amúgy is hüs éghajlaton karfiol termeléssel lenne kihasználandó. Bevonandó a fonó és szövő ipar. A fa és játék ipar. Selyem tenyésztés és ipara. Baromfitenyésztés összekötve hizlalással. Méhészét és ipar s végre egy szö- löoltvány telep létesitése.

Ezek mellett kultiválható volna a szén i kő és agyag ipar.

Élelmes vállalat nyári fürdőt létesítene a magasabb igények kielégítésére nyaralókkal berendezve. Hisz oly kies a mi vidékünk, hogy a fürdő helyeknek bármelyikét ügyes kezekben követhetné. Sőt nem hiszem, hogy gyógyfürdő is nem volna lé- 1 tesithető.

Mindezeknek felkarolásához s ez által Felsőbánya város jövője — alapkövének ! letevéséhez pénz és igen sok pénz lenne szükséges. Ez szövetkezet utján lenne elérhető.

Ha egy szövetkezet erős alapon áll s i belkormányzata erős kezekre bízatott, an- I nak élni kell s ha él, meghozza áldásos I gyümölcsét.

Lakosai, kiket legközelebb érint a hanyatlás lánczolata, tartsák szem előtt, hogy > nem érek reá vissza tekinteni; vájjon ki jő utánam.«

Szász József.

Választás után.

A mily elementáris erővel lépett sorompóba kerületünkben a külön vélemény, — elke- seresedést vive a választási urna elé, — ép oly higgadt megnyugvás lép fel ma a csilapodó kedélyekben.

Az alkotmányos küzdelemnek ezen józan mérsékletéből azt kell feltételeznünk, hogy az j ellenpárt támadása tulajdonkép nem is a már megválasztott képviselőnk személye ellen volt irányítva, hanem a megbántott önérzet elégtétele akart lenni. Szép és helyes is, ha a szabadelvű irány pártja tömör központi vezérlettel szervezi választóit, mert ha valaha, úgy most van szükség arra, hogy az államban a teljes lelkiismereti szabadság ellen feltámadt elvi nézetekkel szemben erkölcsi diadalt arasson, s hogy végre ismét hazánkban az ipari, gazdasági és pénzügyi fejlődés terére lépve, komoly munkához láthasson ; hogy azonban a központi irányzat czélját soha se téveszthesse s ne legyen kitéve azon eshetőségnek, hogy a megértés helyett félreértés forduljon elő, melynek legyőzéséhez már nem a szabadelvdiktálta erkölcsi motívumok az irányadók: igen fontosnak véljük különösen itt végvidékünkön, ha a magas kincstár és közigazgatásintéző főbb tisztviselői úgy a szak, mint a társadalmi téren kiváló tekintélylyel párosult hazafias népszerűséggel képesek imponálni.

Városunkban szintén voltak ellenvélemények, sőt a polgárság körében, Wekerle 10 éves képviselősége után is, az ellenzéki hang a kedvesebb, Kossuth Lajos neve sehol az országban nincs nagyobb tiszteletben, mint e végváros magyar érzelmű polgárságában, hanem azért megértette az irányszót s csaknem mint egy test és lélek azon zászló alá tömörült, a mely zászló alatt meg tudta érteni, hogy ezúttal városunk közérdekéről, létkérdéséről van szó. Felsőbánya szabadkirályi

bányaváros mindig döntő szerepet vitt a képviselő választásoknál; nem hiúságból mondjuk, de úgy volt ez most is, jóllehet ezúttal csak 82 tényleges szavazattal járulhatott az urna elé, szomorú tanúságául azon intrikáknak, melyett magistratusunk eltávozott feje rendizett — városunk szégyenére —- a legközelebbi múlt polgármesteri hajszában.

Elvitázhatatlan körülmény azonban, hogy a Láng-párt gerincze itt csontosodott meg s mint egy őrvidék kiterjesztette innen hatáskörét a szomszédos együtt választó községekre is, innen eredt a bizalom és biztatás a kitartó munkára a nagybányai széthúzó szabadelvű akarattal szemben.

Belátjuk azonban Nagybánya testvérváros választóinak ingerültségét is. Az ok azonban úgy véljük, ott rejlik, hogy nem volt elég nagy az a tekintély, ki alatt csoportosulhattak volna; hogy nem akadt szemök elé egy láthatatlan erély, mely meg tudta volna előre súgni: veletek, ha lehet, ellenetek, ha kell, de győzni csak egy zászló alatt akarunk. Győzelmünk Láng Lajos nevéhez van fűzve. E vidéknek s ebben különösen városunknak sok kívánni valója van, de magyar nemzeti hivatása is igen fontos s valamint a képviselő megválasztásánál fontos őrvidéknek bizonyult úgy minden esetre ha ipari és gazdasági góczpontja lehetne e vidéknek, melyre kiváló égalji és természeti fekvése is ajánlja, úgy őrszeme maradna hazánk népének is mindenkor.

Ma, midőn a szabadelvű kormányzó irányzat oly nagy többséggel kerül vissza az uj ezredév országházába, azt hisszük a szabadelvű ministe- rium elnökének vasakaratával az uj ezredév nagy alkotását teljes erővel fogja megkezdeni, úgy a népnevelési, mint a gazdasági, ipari és a pénzügyi tevékenység terén. Termelő iparvárossá kell átalakulni városunknak is a hanyatló fémbányászat mellett.

Erős a hitünk, hogy Láng Lajos képviselőnkben egy erős akaratú, szilárd jellemű és lankadatlan tevékenységű barátot nyertünk, ki érdekeinket tudásának teljes erejével fogja felkarolni úgy a népnevelési mint az ipari czélzatok terén. Ezért üdvözöljük öt és teljes sikert kívánunk megkezdendő működéséhez.

Augur.

HÍREK.

Szamélyi hir. Dr. Berks Lajos cs. és kir. főtörzsorvos, ki néhány napi szabadságát itthon töltötte, a múlt heten visszautazott állomására Komáromba.

Előléptetés. Farkas Sándor városunk szülötte, m. kir. honvéd-őrnagy a napokban alezredessé léptettetett elő. Gratulálunk.

Gyászhirek. Nagy Lajös, helybeli ev. ref. lelkészt súlyos csapás érte a múlt hó 20-án édesanyjának elhunytával. A család a következő gyász- jelentést adta ki: Nagy Menyhért nyug. ev. ref. lelkész úgy a maga, mint gyermeke Nagy Elek kispaládi lelkész és neje Papp Mária s gyermekei, Nagy Ida férj. Pályi Lajosné s gyermekei, Nagy Lajos felsőbányái lelkész és neje Báthy Teréz s gyermekei, Forrai Borbála férj. Szakái Károlyné

Gondolkozásunk hibái.

(Dr. B. M.)

Nemcsak a, mindennapi életben bukkanunk eme gondolati hibákra. Behatolnak az emberi tudás magasabb régióiba, a művészet és tudomány honába.

Itt látszik a lényeges különbség a törekvő és alkotó emberi értelem két különböző szintere között. Az igazságra törekvő tudományban ugyanis minden hiba megbosszulja magát, akár ilyen tipikus, akár nem; ellenben a művészetben a tipikus gondolati hibák szabadon űzik játékukat; mert ez nem kérdi, hogy mi igaz és mi hibás, hanem mi szép és mi csúnya; sőt e hibák sok tekintetben a művészi alkotás és élvezet alapjául is szolgálnak.

Ha az építész az erkélyt két vassínre helyezi, akárminö szilárdan nyugodjék is, ha számi- tásait a lehető megterhelés huszszorossára alapította is, ha a terhelési próba a legfényesebben sikerült is, szépnek még sem mondhatjuk az erkélyt. Csúnya ahhoz képpest, melynek kőlapja szép formájú kőtartókon nyugszik, melyek a falból látszanak kiemelkedni, vagy ahhoz képpest, melyet kőoszlopok tartanak, minőket erkélyeken megszoktunk. A tartó és teher közti aránytalanság, annak a megítélésére nem a higgadt számi- tás szolgál, mely a legjobb rendben lehet, hanem a szemlélő ösztöne. Ezt az Ítéletet az emberek nagy tömege egyformán végzi; ezt bizonyítja a bádogból vagy gypszböl készült tartók nagy száma, melyek uj építményeinken csupán eszta- tikai szempontból alkalmaztatnak a ténylegesen tartó vassínek alatt.'Korunkban rendszerint akkor történik az épület díszítése, ha már teljesen kész.

E tények megérdemlik, hogy lélektani alapjukat kutassuk. A kő teherbírása keménységéről és szilárdságáról szerzett közvetlen tapasztalatok alapján, még inkább pedig onnan, hogy számos épületen olyan módon alkalmazva láttuk, már ismeretes és szemlélhetövé vált. Minden kihajló sziklafal uj meg uj mértékét nyújtja annak, hogy minő hajlásig képes a kő, mint tartó működni. Ez a szemléletünk hiányzik a vasra vonatkozólag. Más esetek nagy sokaságának többé vagy kevésbbé tudatos társítása az, mely a biztosság megnyugtató érzetét idézi elő s a szép benyomását lehetővé teszi. A vas különös tulajdonsága, hogy sokkal erősebb, mint a megszokott kő, tekintetbe nem vétetik. Ha számítással, megterhe- lési próbával még úgy meggyőződtünk is a vassínek. teherbírásáról, az erkélyt csak úgy nem szépnek találjuk mint az előtt. Az ítélet, a mit az erkély szépségére vonatkozólag alkotunk, e sze! rint gondolati hibán alapszik. Itt azonban a gondolati hiba nem hiba a szó szoros értelmében J véve; ellenkezőleg, a szemlélő eme hibája iránt minden művésznek érzékkel kell bírnia.

Nincs a művészetnek olyan ága, melyből számtalan ilyen példát ne lehetne idézni.

Semper, a német gyakorlati esztétikusok egyik legjelesebbike, kinek tudományos téren tett alkotásai tartósságra versenyezni fognak épületeivel, azt mondja: »A stilus a művészeti alkotás megegyezése az ő fejlődése történetével, keletkezéseinek feltételeivel és körülményeivel« és nagy munkája, melyet a stílusról irt, egészen e gondolatnak van szentelve. Már az említett állításban is látható a művészeti alkotás lélektani alapja; mett e szerint stilszerü csak az olyan mü lehet, a mely összhangzatban van ama nagyszámú, rendesen öntudatlan társítással, melyek a szemlélőben a keletkezésre vonatkozólag felmerülnek; már pedig a stilszerüség a szépségnek egyik feltétele.

Ez a lélektani alapja annak, hogy a majolika-tál egészen más stílust kíván, mint a fémtál, hogy az öntött tál egészen más mint a kovácsolt, hogy a fa, üveg vagy japáni lakkos-tál megint külön fajtát alkot.

Vége köv.