Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-06-11 / 23. szám
FELSŐ-SZAB Itt.’ T. Kir. ügyészség Debreczen ELŐFIZETÉSI ÄR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . . . 20.000 K. Egyes szám ára . . 2000 K. TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ Megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV. Kisvárda, Szt László-utca 28 c*>cz> Telefonszám 55 cx>cd VI. évfolyam Kisvárda :: 1925 junius 11, Csütörtök 23. szám. BföBUBffiSimannB! Saitószabaösájí a Ilin. Megszokott dolog, hogy a demokratikus blokk különösen annak szocialista szárnya lépten-nyomon fel- szokta hányíorgatni azt, hogy Magyar- országon nincsen sajtószabadság és hogy a nyugati államokban nem szokásos az, hogy a sajtó megrendsza- bályozása adminisztratív eszközökkel történjék. Addig variálták ezt az önkényes megállapításukat, amig a magyar politikai kritika bágyadsága mellett már-már az ellenzéki társuláson kívül állók is hinni kezdenek annak igazságában. Hogy ez mennyire nincs úgy, amint azt az ellenzékiek hirdetik és feltálalják, hanem egészen más képen, arra nézve egy pár esetet hozunk fel Németország politikai életéből, melyekhez azt hisszük semmi kommentár sem kell. Köztudomású, hogy Németország birodalmi kormánya koncentrációs vagyis benne a nagyobb politikai pártok, igy a szociáldemokrácia is egy pár miniszterrel képviselve van. Ez a kormány, tehát ismételjük a szociálisták kormánya is betiltotta a berlini Rote Fahne cimü lapot 1925 március 5-től március 19-ig és pedig Ébert birodalmi elnök megsértése miatt. A betiltó végzés idézi azokat a klasszisokat, melyek ez intézkedésre alapul szolgálnak, ezeket a passzusokat szó- szerint idézi: „Ébert, aki a fehér terrorral a 48. §-al, kivételes törvényekkel és szükség rendeletekkel kormányozott a munkásság ellen, aki a munkások ezreit taszitatta fegyházba. halálos Ítéleteket irt alá forradalmi proletárok ellen, de a Kapp-féle bün- tevőketamnesztiálta, stb . . .„Továbbá : Ébert a monarchisták, a fehér terrornokok és tisztek ügynöke volt“. Be volt tiltva a Rote Fahne 1924 május 16-tól junius 15-ig egy kiáltványa miatt, amelyekben a forradalmi felfordulásokra izgat, továbbá 1924 április 14-től 28-ig azért, mert egy kiáltvány jelent meg benne a proletár diktatúra szükségességéről. A betijtó végzéseket a szocialista Severing belügyminiszter irta alá. 1923 április 8- tól április 21-ig, mert a kormány tagjait állandóan szidalmazta és rágalmazta, — szintén be volt tiltva. — Betiltották többek között a Stin- nesz-féle Deutsche Algemeine Zeitungot 1923 augusztusában azért, mert azt irta a kormányról, hogy külföldön már régen elvesztette minden hitelét és tekintélyét. A nagynémet Deutsche Zeitung szinten betiltatott 1922 szeptember 26-án 14 napra abból az okból, mert egy nacionalista szervezet | gyűlésről szóló tudósításában ritkított betűkkel közölte egy szónoknak ama felhívását, hogy vonuljanak a bajorok Berlinbe. Ebben a kormány hazaárulásra való felhívást látott. Ezeket a betiltásokat csak úgy rapszodikusan említettük meg. Helyszűke miatt nem térvén ki a francia és más államokban divó praxisra. Ha ezzel egybevetjük azt a rémes sival- kodást, rendszeres rágalmazást és brutális izgatást, amit az ellenzéki pártok, főképen a szocialisták lapjaiban, gyűléseiken, minden alkalommal sistemati- kusan kifejtenek azzal szemben, amellyel kormányunk a betiltásokat intézi, amelyekre alig-alig akad eset, csak megdöbbenéssel nézhetjük aszocialista ellenzék céltudatos fordításait. Hát mit gondolnak ezek a derék emberek, hogy Magyarországon az. intelligencia nem olvas külföldi lapokat, és nem kiséri é”ber figyelemmel az ottani eseményeket ? Ezt ők sem gondolják, de tudják, hogy párthiveiket nagyrészben úgy dresszirozták, hogy ezek a Népszaván kívül más lapra még csak rásenéz- zenek, igy aztán természetes, hogy minden, vakon elhisznek, amit nekik, saját orgánumaik feltálalnak. Sfrand-fürdő! Szegény porban úszó kisvárdiak figyeljetek ide. Egy vidéki úriember megsajnált benneteket. A komorói Tiszapart, km. hosszban, bármikor rendelkezésére áll a kisvárdaiaknak.--'S Szalánczy Bertalan komorói nagybirtokos ismét tanujelét adta a kisvárdiak iránt mindenkor érzett rokonszenvének és kijelentette előtünk, hogy amennyiben a község nem tudja vagy nem akarja utcáinkat por- talanitani sem uszoda vagy fürdő felállítására nem képes, nehogy a nyári melegek pora a szegény kisvárdiakat megbetegilse kész örömmel felajánlja Kisvárda közönségének a komorói birtok mentén elvouuló, remek, bársonyos talajú finom szemcséshomok partu vizét a mi kedves Tisza-fo- íyónknak. Ezen a helyen a viz feltétlenül megbízható, nem sodor, nem örvényes, egyenletesen sima fanékkel, közel hozzá árnyasfák, kis erdő részlet, cserkésztábor részére állandó fedett helyekkel amely kedvezőtlen időjárás esetében megvédelmezi a ! kirándulókal. A komorói tiszaparthoz már most is kellemes vasúti közlekedés visz, de ennek javulása még várható is mert ha több ál. landó fürdőző jelentkezik megkíséreljük hogy 1-2 kocsiból álló szerelvény este 8 óra körül induljon o nét Kisvárdára heten kint két- háromszor. A szives meghívás folytán máris alakultak egyes csoportok amelyek nap és homok-fürdők használása, szórakozás és üdülés céljából igen gyakran fogják felkeresni ezt a kedves kis helyet annálinkább mert az odajutás igen olcsó s mert nők és gyengébb egyének részére a komorói postára leadott telefon értesítésre igen olcsó fuvar áll rendelkezésre, amelyen az 1600 méteres távolság — megtehető. A fürdőhelyen állandóan cserkész- csapatok fognak nyaralni s ez már maga is élénkké és élvezetessé teszi majd ezt a kedves, tipikus szabolcsi mulatságunkat ami egészen bizonyos, hogy felér bármely drága, idegen országbeli strandolással; Jelszó tehát : Komoró. S ha oda érünk az árnyas, madárdalos, strandra s vidám fürdés után a pirított sza- ona után összecsendülnek a poharak szóljon az első köszöntő: „a Bertibácsi egészségére“ ! ! A. I Eladás ó Vétel G É Csere p Kölcsönzé' P R O T O S. HEGEDŰS ÉS BORY P R 0 T O S. írógép vállalat DEBRECZEN. Kiráíy-ucca 4. Telefon 8-75. Kisvárdai képviselet: KRUPPA JÁNOS, Rákóczi u. 54. I Javítás Ó Karbaötartás G E Kellékek P Leírások I i
