Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)

1925-10-08 / 40. szám

2 Felső-Szabolcs 1925 október ,8 csütörtök Éjszakai hajsza a titokzatos Qimpli bácsi után. A kakasok réme. — Az imbolygó fényű kézilámpa. — Mi történt a hosszunap előtti éjszakán. — Furcsa riport a kisvárdai éjszakáról. Kisvárda 1925. S7eptember 27. Kisvár- da a csendes városok közé tartozik. Itt nem nagyon vennak éjszakai mulatságok legfel­jebb a nagyvendéglő bárfiiggönyei látnak va­lami kis éjszakai életet. Kilenc órakor már csaknem mindenki ágyban van csak néhány sétálni szerető ember rojja még az uccák kövezetét. A Zsigából zavaros zenehangok szűrődnek ki, Engeltől pedig a kittiftő Papp Elemér zenekarának muzsikája hallatszik ki. A Zsiga muzsikáját estéről estére a tűzoltók zenekara zavarja meg. Együttvéve valami nagyon halk és épp ezért nem is bántó ze­nei khaoszban van részük az estéli sétá­lóknak. Szombaton este érdekes szenzációja akadt a főutcának. Feltűnt a távoli utcasar­kokon egy titokzatos kézilámpa mely bi­zonytalanul lebegett az űrben. Ebből rögtön nyilvánvaló lett hogy a kézilámpát egy em­berhurcolja, Már pedig méltán kíváncsisá­got ébreszthet egy olyan ember aki világí­tással bőségesen megáldott lámpáktól csak úgy hemzsegő főutcánkon az ur 1925 esz­tendejében. szeptember havának 26-ik nap­ján hatalmas kanocos kézilámpással jár. El­határoztam hogy utána járok a dolognak. Neki is vágtam a titokzatos kézilámpa irányá­ban. Mentem mendegéltem, igen ám el is értem volna a kézilámpásos embert ha ko­csira nem ült volna. Elhajtatott az utca má­sik végére. Én sem voltam rest. Utána ! Si­került is elérnem valahol a Kun Samu táján. Ő azonban eltűnt az öblös kapubol­tozat alatt. Lesbeálltunk. Kijött s a legna­gyobb lelkinyugalommal továbbsétált. Most már szemügyre vehettük. Hatalmas nagysza- kák.s ősz ember volt akiben legnagyobb csodálkozásomra Qimpli bácsit a kiavárdai autonom||orth. izr. hitközség metszőjét ismer, tem föl. Csendesen követtem időközben hoz­zám csatlakozott jóbarátommal. Házról-ház- ra járt az öreg. A legtöbb helyen nagyon sok dolga akadt. A hosszunapra ugyanis minden zsidónak le kel vágatnia családja minden tagjának megfelelő számú csirkét. Ezt a vágási munkát Qimpli bácsi a metsző. Az egyik nagy bérkaszárnya udvarán kosár­számra hordták elébe a csirkéket megszá­molta őket 37 darab volt. Gimpli bácsi óri­ási nyugalommal hatalmas szakértelemmel szúrta le kóser módón a kosár csirkéket 1 csirke megöléséhez átlag 1 egész 4 tized másodpercre volt szüksége tehátfa kerület' százas rekord javitottnak tekinthető. A Ra- dóudvarba Gimpli bácsi bekiáltott: Meg van már vágva a kpori ? és erősen méltat­lankodott mikor azt halottá hogy a vágást a másik metsző elvégezte. Végig néz­tünk két helyen a munkát aztán hazaindul­tunk. Állhatatosan követett minket a nagy kézilámpa. Végre a Halmi ház kapujánál nyoma veszett, mert a kocsi a vágóhidra vitte és marhavágás elvégzése után 2 órakor egész reggelig házról házra járva végezte munkáját. r. Tiszai beszélgetés. A Fel*ő-5zabolcs számára Irta: Harsány! Zsolt' Apám, milyen megye ez, aholfürdünk ? Szabolcsmegye. Apám, szeretnék átúszni oda a túlsó partra a másik megyébe. Ne ússz át, kisfiam, örvényes a viz. Kár. Szerettem volna. Milyen megye az? Az már nem megye. Az már Csehország Csehország ? Hát azok nem magyarok, akik ott a túlsó parton halásznak ? De magyarok. Hiszen hallod, hogy ma­gyarul beszélnek. És a fák nem éppen olyanok, mint az innenső parton ? És a föld nem éppen olyan ? És az ég? És a felhők ? De igen. Hát akkor miért Csehország mégis? Mert elvesztettük a háborút. Miért vesztettük el? Mert a becsület oda kötött bennünket Ausztriához. Mi elleneztük, hogy háború le­gyen, de Ausztria mindenáron akarta. Mi tehát tisztességből elmentünk a háborúba. Ezt nem értem, apám. Hiszen Csehor­szág is Ausztria volt, nem? De igen. Hát akkor Csehország azért vette el a földünket, mert elmentünk neki segíteni ? Csehország másképpen csinálta, mint mi. Mikor legnagyobb volt a baj, akkor oda- ál/ott az ellenséghez. Az ellenség győzött és a mi testünkből vágta ki neki a jutalmat. Hiszen ez dlsznóság. Bizony, fiam, ez disznóság. Hiszen akkor okosabb árulónak lenni, mint becsületesnek. Ideig-óráig. De látod, a rablót megfog­ják, a rablott holmit elveszik tőle és vissza­adják a gazdájának, öt magát becsukják, a börtönbe. Csehországtól is elveszik a rablott hol­mit? EL De hátha nem? Ez olyan biztos, fiam, minthogy nap van az égen. Ha ezt sziklaszilárdan nem hinné az ember, akkor nem lehetne tovább élni. A többi országokban bízol, ugye, hogy belátják, mit csináltak ? Nem, kisfiam, azokban nem bízom. Én csak benned bízom. Bennem ? Benned, Meg a sok-sok többi magyar kisfiúban. Szóval én fogom visszaszerezni Magyar - országot ? Te. Akkor az én nevem benne lesz a tör­ténelemben is. Nem a név a fontos. Mindenki benne van láthatatlanul a történelemben, aki tisz­tességes és szorgalmas. Mert a magyar élet nagyon nehéz, kisfiam. És aki tisztességes ember, annak százszorosán nehéz. Aki ma tisztán meg tud állni az életben, az igazi hős. Látod ott a két nagybátyádat, Feri bá­csit, meg Laci bácsit ? Az ő tisztességük és emberségük és úri magyarságuk olyan, mint a szinarany. Boldog leszek, ha olyan ember lesz belőled, mint ők. Ha olyan leszek, akkor visszakapjuk Magyarországot ? Akkor vissza. Hát akkor nyugodt lehetsz, apám. Ígé­rem neked, hogy vissza fogjuk kapni. HIRER — A Szent László utca jávorfával lesz beültetve. A képviselőtestület utóbbi gyűlésen a főutca befásitásának a kérdése is szerepelt illetve az képezte vita tárgyát, hogy milyen fát ültessen a község a letarolt gömbakácok helyett. Ébner Jenő főjegyző erre vonatkozolag előadta hogy Unghvári faiskola szakértőjének véleménye szerint erre a vidére a jávorfa a legalkalmasabb díszfa. A szakértő véleménye elfogadtatott és igy remélhetőleg már az ősszel el lesznek ültet­ve a gyorsan növő szép levelű jávor fácskák. — Hirdetőoszlopokat fog felállítani a község a főútvonal mentén egyelőre hat helyen, A zoszlopok beton gyűrűkből készül­nek, nem nagy költséggel. Az előjároság ilyen oszlopok felálitása tárgyában megelőzőleg tárgyalásokat folytatott hirdető cégekkel, azonban ezek aránytalanul többet kértek a felállításért. Épen időszerű az oszlopok fel- felállitása az utcarendezéssel kapcsolatban, mert a különböző helyre ragasztott plaká­tok nagyban hozzájárultak az utca külső ké­pének az elcsúfításához. Szeretnénk ha az oszlopok csinosak ízlésesek volnának és ezért hozzáértő jóizlésü épitő tervezné azokat. — Szülői értekezlet A Bessenyei György reálgimnáziumban f. hó 11-én va­sárnap d. e. fél 12 órakor szülői értekezlet lesz melyre az igen tisztelt szülőket és ta­nügy barátokat meghívom. Előad Cserepes Gyula tanár, Sabján János igazgató. — Ültessünk Gyümölcsfát Ungváry József faiskolájának „Czegléd : árjegyz. meg­jelent levelezőlapra ingyen. Budapesti iro­dája IV. Andrássy ut 56. — Köszönetnyilvánítás Mindazoknak kik drága jó feleségem illetve imádott jó édesanyánk elhalálozása alkalmából bennün­ket részvétükkel felkerestek és pótolhatat­lan fájdalmunkban vigasztalni próbáltak: ezúton mondunk érte köszönetét. Berger Herman és gyermekei. — Kisvárda a Cseh-Szlovák táv­beszélőforgalomban. A Keresk. m. kir. Miniszter ur f. évi szeptember hó 26-án 27684 1925. sz. alatt kelt rendelete folytán Kisvárda és (Beregsas) Beregszász (Bra- tiszlava): Pozsony (Cop) Csap (Kézmarok) Késmárk (Mihalovce) Nagymihály (Munka- cevo) Munkács valamint (Spis. Nova Vés Igló) között a távbeszélő forgalom f. évi október hó 6-ával megnyílik. Az egyszerű távbeszélgetés dija minden viszonylatban 240 cts. Postaigazgatóság. — Újra lehet gyógyszertárért|fo- Iyamodni. A népjóléti miniszter ur egy idő­ben felfüggesztette a 1876. évi közegészsé­gi törvénynek azt a rendelkezését amely szerint gyógyszertári jogosítványért az in­dokok felsorolásával folyamodni lehet. A felfüggesztő rendelkezést most helyezte ha­tályon kívül amivel a törvény intézkedése újra érvénybe lépett. Természetesen nem je­lenti ez azt hogy most aztán minden helyre gyógyszertárt adnak. A gyógyszertár nem üzlet és nem kereskedés hanem egészségü­gyi intézmény. Addig amig a sokkal maga­sabb kulturfoKon álló lakóju Németország­ban minden 10.000 lakóra kerül átlagban egy-egy gyógyszertár az ugyanilyen viszo­nyok között levő Ausztriában 12.000 lakóra a többi környező országban 15-20,000 la­kóra s mig a megcsonkítás előtti Magyar- országon 9829 lakóra esett egy-egy gyógy­szertár addig ma alig jut 6500 lélek egy-egy

Next

/
Thumbnails
Contents