Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)

1925-10-08 / 40. szám

T. ff FELSO-SZAE ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . Egyes szám ára 20.000 K. 2000 K. TÁRSADALMI HETILAP Az Ált. Ipartestüiet hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ Kin ügyészség Debreczen Megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS K1ADÓH1V. Kisvárda, Szt László-utca 28 c*>o3 Telefonszám 55 cdcd VI. évfolyam Kisvárda :: 1925 október 8, Csütörtök 40. szám. Telekosztás után! Megtörtént a házhelyek kiosztása. Hogy kinek hogyan ütött az ki, most nem tesszük kritika tárgyává, a köz- j érdeket szándékozzuk képviselni, azért hozzuk nyilvánosságra a következőket Lehet, hogy elkésett, de lehet, hogy nem. Gondolkozzunk felette! Kisvárda észak-déli irányban egy hosszúkás téglaalaku területen fekszik: hossza kb. 4 kilométer, szélessége meg átlag 1 kilométer. Az uj telekosztással ez a hosszúság másfél, vagy két kilo­méterrel toldódik déli irányban. Vájjon miért ? A praktikus, vagy a szép elve követeli-e ezt igy, vagy nem? Mert egy község rendezésénél, pláne meg oly nagymérvű rendezésnél, mint a- milyen előtt községünk áll, szerintünk minden másféle érdeknek el kell tör- pülni. Nem akarjuk mi az eddig végzett munkálatok értékét kisebbíteni — Isten őrizz ! — a világértse, sem az intéző hatóságoknak szemrehányást tenni. De úgy hiszem, hogy községünk minden tagja egyetért velünk abban, hogy itt nem úgy történt a dolog, ahogy sze­rettük volna. Mert az ily keskeny és túlságosan hosszú községi alakulatnak csak ott van létjogosultsága, ahol viz, vagy hegy: szóval természeti alakulat korlátozza a község expansivitását. Nálunk ilyen eset nem forog fenn, mert sem hegy, sem tó, sőt még egy fo­lyócska se érinti a községünket. Tehát nem természeti alakulat következménye ez, de nem is az esztétika érvényesí­téséé. Mert azt senki se fogja vitatni, hogy az a város szép amelyik 2—3 párhuzamos utcával 3—4 km-es hosz- szuságban terül el. Dehát miféle érdek kívánja ezt igy? Talán a kereskedőké, akik vá­rosi jellegű nagyobb és fényesebb üz­letüket épen a lakott terület aránytalan hosszúsága miatt kénytelenek lesznek falusi 2-3 greislereyjá lesülyeszteni. Talán az iparosoké, akik nagy terü­leten eloszolva a szabadverseny hiá­nyában vagy a műhely ürességét fogják szemlélni, vagy pedig, hogy a szabad­versenyben résztvehessenek, kénytele­nek lesznek termékeiket több km-es távolságból befuvaroztatni és igy pénzt csinálni. Talán a földműveseké, akik igy közelébb esnek a mezőhöz ? Igen ám, csakhogy azoknak amennyivel kö­zelebb esik az anarcsi dűlő, ép any- nyira távolodik a Dögé, vagy Berencs felé eső földjük. Egy másik revízió szerint meg ezek már kaptak házhe­lyet községünk keskenyebb oldalain, akkor éppenséggel nem fogják azt megköszönni, hogy ha a község hosz- szabitásával elvesztenek egy jó darab művelhető földet. A tisztviselők meg pláne nem örülhetnek ennek a meg- j oldásnak. Hiszen központiasan elhe- i lyezett hivatalaiktól 3-4 km-re kaptak házhelyeket. Aztán meg a piacról élnek, messze tehát nem lakhatnak a piactól. Nekik ép oly fontos az, hogy a piac­hoz közel lakjanak, mint a kereske­dőknek. A község elöljárósága és képvi­selőtestülete sem találhatja ezt kielé­gítőnek : szóval senkinek sem tetszik. Dehát haljunk valami konkrét ja­vaslatot is! Hogy és miképen is le­hetne ezen segíteni ? Csakis uccanyitásokkal és a köz­ség közepéhez közel eső mezőségek parcellázásával. Ott van pl. a Szent László — Rákóczi utca nyugoti ház­sora és a Tó-utca között a község közepén egy nagyobb mezőség. Az ilyenek eltüntetése szerintünk a község rendezésekor a legfontosabb feladat. Utcát kell tehát nyitni onnan, ahol a Bessenyei-utca megtörik a Rákóczi- utcával párhuzamosan a régi Vágóhíd utcáig, a Rákóczi u. elején derékszög alatt az előbbi uj utcán átaTó-u-ig. Meggyőződésünk, hogy ez a mostani szükségletet teljesen kielégíti. Igen ám, csakhogy az vizes terü­let! Azon könnyű segíteni, megfelelő csatornázások készítése után másut sem bizonyultak az efélék akadálynak. A reá fordított fáradság és költség meg viszont bő kárpótlást nyújt községünk csinosodásában és városiasodásában. Mily szép tisztviselő-telep alakulhatna ennek az egyik felében ! Erre pedig jobb és kedvezőbb al­kalom sohse fog kínálkozni, mint épen most a földbirtok reformmal kapcsom latban. Mert egyszer nem szívesen vennék a pénzen való megváltást, vi­szont örömmel üdvözölték, ha ezen belsőségekért megfelelő kárpótlást kap­nának pl. a vásártérrel szemben. így párosítva lenne a szép, a hasznossal, így megszűnne az az állandó panasz is, melyet eddig a főutca nyugoti ház­sor tulajdonosaitól oly gyakran hal­lottunk ; telke keskeny és szerfölött hosszú. Ugyannyira, hogy amikor észre­vette Faraó magyar leszármazottjainak egyik sihederét telke túlsó végén a kukoricájában és sietve loholt, hogy károsodás ne történjen; mire leért, már se hírét, se hamvát nem találta, ellenben a kukorica megvolt vámolva. Viszont azok a tisztviselők és iparo­sok, akik most borzadva gondolnak az Anarcs felé való kiköltözésre és való­színűleg le is mondanak az építésről, itt minden erejüket összeszedve rögtön hozzálátnának és építenének. Vagy ott van egy másik hely, a gimnázium környéke, köze! van alköz­ponthoz és igen alkalmas az építke­zésre. Ha itt építenénk az a visszás­ság is megszűnne, hogy községünk legmodernebb és legnagyobb középü­lete : gimnáziumunk oly árván tekint­sen szántóföld környezetére. De legyen elég egyelőre ennyi! Hátha mások a következő számban még jobb és üdvösebb megoldásttud- nak produkálni. rth. Adatok az 50 éves kisvárdai áll. el. iskola történetéből. Ötvenegy évvel ezelőtt. 1874 nov. 1-én lélekemelő ünnepélyt ü[t Kisvárda akkori társadalma. E napon nyílt meg a Szabó László-féle házban kibérelt két helyiségben (ma Klein Gy. és Hartmann kereskedések) a 20.005 1874 vkm. sz. rendelét alapján en­gedélyezett, Somogyi Rezső elnök ügybuz- gósága folytán létesült 3 osztályú, áll. se­gélyezett községi elemi fiú iskola. Az uj népiskolának 91 tanulója volt. E tanulók Weiszhaus Ignácz vezértanitó és Ács Dénes segédtanító vezetése alatt állot­tak. Az uj községi iskolának első évi kia­dása 1124 forint volt 827 forintból, 100 frt. községi, 100 frt. izr. hitközségi segélyből, 58 fit tandíj, 21 frt 80 krajcár beiratási dij 28 frt 20 krajcár fapénzből nyert fedezetet. Az első tanév végén talált kiváló taní­tási eredmény Kiss József akkori kir. tan- felügyelőt arra indította, hogy a vkm.-nél előterjesztéssel élt a leány iskola engedé­lyezésére is. Ennek a fölterjesztésnek lett az eredménye, hogy már a közetkező 1875|76. tanévben október 18-án az I—IV oszt. leány­iskola is megnyílott 135 tanulóval, A 135511 1875 vkm. rend. eng. községi leány iskola tanítónőül Kovácsy Mária és Wächter Má­ria lettek megválasztva. Ilyen formán az I875|76 tanévben már pégyosztályu községi fiú és leányiskolája Kisvárda községének. E tanévben 110 fiú és 135 leány, összesen 245 tanuló iratkozott be a községi iskolába. Ezek felekezet szerint következőleg oszlottak meg : rk. 58, gk. 18, rét, 24, izr. 145. A négy tanerős községi iskola igazgatásával Weiszhaus Ignácz tanító bízatott meg, Az ő fáradozása folytán e ta­névben megszerveztetett az ismétlő iskola is, mellnek 117 fiú és 120 leány növedéke volt. 50 évvel ezelőtt tehát az akkori köz­ségi iskola 482 tanköteles gyermek oktatá­sát látta el. HIRDETÉSEKET FELVESZ LAPUNK KIADÓHIVATALA

Next

/
Thumbnails
Contents