Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-07-23 / 29. szám
2 Felső-Szabolcs 1925 julius 28, csütörtök tanácselnök bízatott meg. Részletesen felső, rolja ez az ítélet azokat, akik a felvett jegyzékekben földhöz juttathatók voltak, azonban a költségek beszedése iránt nem intézkedik. Házhelyekre a Herskovics, Hartman, Kain József, Reizmann Herman örököseinek és Kopácsy Istvánnénak az ingatlanait veszi igénybe. Kimondja, hogy a csereingatlanok kiadásánál egyenlő értékű föld adandó cserébe. Mentesítette a megváltás alól dr. Szmrecsányi, Kaufman, Frisch Bertalan és Prisztás Mihály féle ingatlanokat. Helyt adott Kerekes József vagyoni előny megosztása iránti kérelmének. Kimondja, hogy az ingatlanok a termény betakarítása után adandók át az igényjogosultaknak. Az OFB. elnöke egyben értesíti az elöljáróságot, hogy a Kopácsy Istvánná részéről beadott kérelem felülvizsgálása céljából az iratokat az elnöki tanácshoz tette át. Ezekből megtudtuk azt, hogy a mindenki által már annyira óhajtott földbirtokrendezés befejezése még mindig a jövő zenéje, mert úgy a felülvizsgálat, mint a csere- ingatlanok birtokba adása, az eljárás befejezését még hosszú ideig kéleltetí. # Msrirlü «in sate- Ü l MuH ti. F. hó 17-énl Weinberger Ignác autó- tulajdonos háza össze dőlt! Mi okozta ezt ? Az épitettőjgondatlansága nem azért mintha nem ügyelt volna fel az építkezésnél, hanem azért, hogy nem szakemberrel végezteti az építkezési munkálatokat. Az építő ipari szakosztály mindent elkövet, hogy ilyesmi elő ne forduljon állandóan jelenti a kontárokat, mégis akadnak építtetők kik azt hiszik, hogy mi ezt kenyér irigységből csináljuk és nekik talán magasabb árakat számítunk fel. Ez itt a tévedés. A képesített mester nem fog egy alapnélküli falra emelést rá építeni, hanem elébb tüzetesen megvizsgálja az épület alépítményét s csak azután ha meg győződött arról, hogy kibírja a ráépítést akkor készít költségvetést. Ez bizonyára drágább mint egy tudatlan kontár számítása, mégis ezred részébe kerül, mert a ház nem dűl össze. Hogy ez többé elő ne forduljon az építőipari szakosztály az elsőfokú iparhatósággal együtt mindent elfog követni arra nézve, hogy ezután csak képesített mester kapjon ilyen építkezésre építési engedélyt. A szakosztály. A Itt szorzószáma. Az augusztusi házbérnegyed közeledtével a figyelem a bérfizetés módjára terelődött. A pénzügyminisztert épugy, mint a népjóléti minisztert ostom alá vették a lakóknak és a házi urakuak egyesületei mind a két egyesület a maga igazát vitatta. Mivel eltagadhatatlanul igaza van mind a két félnek, nehéz eleget tenni a két ellentétes kívánalomnak. A házi urak a 17 ezres S7orsószám fenntartását kérik és a lakások felszabadítását sürgetik, a lakók a 14.500- as szorzószáinmal akarnak fizetni és az elfoglalt lakásokat az idők végtelenségéig szeretnék birtokukban tartani. A kényes kérdést egy még augusztus előtt megjelenő rendelet fogja eldönteni, a melyben, az előjelek szerint, a szorzószám 14.500 lesz. Valószínű, hogy a részletfizetési kedvezmény is megmarad. A rendelet- tervezettel a mai minisztertanács foglalkozik. NniszH Miiül a »ilaill llisiA Az 1921. évi ipartörvény novella élet- beléptetése óta állandó agitáció folyik az ipartestületekben a törvénynek azon intézkedése ellen, hogy tizennyolcadik életévöket betöltött egyének részére a munkakönyvét abban az esetben is ki kell állítani, ha az illetők tanoncok nem voltak. E panaszok ügyében a kereskedelemügyi miniszter most terjedelmes leiratot intézett a kereskedelmi és iparkamarához, amelyben azt mondja hogy az ipartestületek kívánságának teljesen merev formában való teljesítése ellenkeznék a méltányosság követelményeivel, mert elütné az alkalmaztatás lehetőségétől az olyan egyéneket, akik éveken át űzött gyakorlat folytán valamely mesterséget elsajátítottak anélkül, hogy tanoncok lettek volna. Bizonyos mértékig azonban a miniszter honorálni kívánja az elhangzott agodal- makat és azt a megoldást választja, hogy az ilyen egyének munkakönyv kiálitás iránti kérelmeinél az illetékes kiállító hatóságok tegyék vizsgálat tárgyává, hogy a munkakönyvét kérő folytat-e szakmájában előzetesen bizonos gyakorlatot. Ha igen és ez az idő az illető szakmára nézve előirt tanidőt meghaladja, a munkakönyv kiállítandó, ellenkező esetben azonban az iparhatóságnak odakell hatniok. hogy az illetők munkakönyv váltás helyett a mesterség elsajátítása céljából rendes tanszerződést kössenek. Leiratában közölte a miniszter a kamrákkal azt is, hogy ez az elvi álláspontja legközelebb rendelet formában is napvilágot fog látni. Az ni épületeü Étitek. Az adómentesség kiterjed a házadóra, kincstári házhaszonrészesedésre és a községi pótadóra. A 30 évi és 15 évi adómentesség csak azokat az épületeket és épületrészeket illeti meg, amelyek 1925 január 1 után legkésőbb 1927 decnmber 31-ig lakható, illetve használható állapotba helyeztettek. Az átalakításokra vonatkozó adómentesség azokat az épületrészeket illeti meg, amelyeknek átalakítása legkésőbb 1925 december hó végéig megkezdetett és legkésőbb 1927 december végéig lakható, illetve használható állapotba helyeztetnek. Ezeket a határidőket a pénzügyminisztérium kivételes méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb 6—6 hónappal meghosszabitja. A most említett ideiglenes adómentesség megilleti azokat a házakat is, amelyeket tulajdonosaik a földreformmal kapcsolatban nyert házhelyekre építettek. Adómérséklés illeti meg azokat a házbirtokosokat. akik bérbeadott, akár bérbe nem adott házukat az 1925 év folyamán kizárólag a saját költségükön tataroztatják. Ezt a határidőt a pénzügyminisztérium méltánylást érdemlő esetekben (pl. munkássztrájk esetén, vagy a rendesnél korában beállott téli időjárás esetén) legfeljebb 6 hónappal meghosszabithatja. Az adómérséklés mértéke a tatarozási költség nagyságzhoz igazodik. Nincs helye adómérséklésnek, ha a tatarozási költség az 1925 évre kivetett házadó alapjául szolgált bérjövedelem 20 százalékát el nem érte. A pénügyminiszterium fel van hatalmazva, hogy az ideiglenes adómentességet megadhassa azokra az épületekre és épületrészekre is, amelyeknek az építését az 1921. évi LI. t. c. értelmében 1923 év december végéig kellett volna befejezni, e határidő azonban — a tulajdonos hibáján kívül — elmaradt. Ez ügyben a kérvényeket, amelyek illetékkötelesek, julius végéig kell beadni az adóhivatalnak. HÍREK — A Tiszai-járás jegyzői kara f. hó 16-án tiszti értekeztetet tartott Mándo- kon, Nodroviczky Pál főszolgabíró elnöklése alatt, melyen résztvettek a járás körorvosai és jegyzői, Utána társas ebéd volt az erdő-» ben, mely az éjjeli órákik tartott. — Pályázat. A magyar királyi államvasutak 100 forgalmi dijnoki állásra pályázatott hirdetnek. A 20.000 koronás okmány bélyeggel ellátott kérvényeket az államvasutak igazgatóságához kell beadni. Bővebb felvilágosítást az állomás főnökség nyújt. — Autófecskendővel akarja ellátni a a tűzoltó testület szertárát annak agilis parancsnoka, mivel a'régi felszerelés amúgy is rósz állapotban van már. A képviselőtestület hozzá is járult már a felszerelés kiegészítéséhez, amikor e célra a legutóbbi gyűlésen 10 millió korona hozzájárulást szavazott meg. Az autófecskendő az ucca öntözését is ellátná. — A Deák Ferencz uccai lakók is kedvet kcptak a jó aszfalt gyalogjáróhoz s igen helyesen úgy okoskodnak, hogy ha már amúgy is hozzá kell járulniok a járda kijavításának költségeihez, egy kis pótlással aszfaltot is kaphatnak. Ez irányban a tárgyalások már meg is indultak s a mint értesülünk, a a többség az aszfalt megvalósítása mellett van, vannak azonban, közöttük a Népbank is, akik ellene vannak az újításnak. — Felhivái A főgimnázium igazgatósága felkéri azokat, akik javító vagy magánvizsgálatra jelentkeztek, hogy kérvényüket az igazgatóságnál vegyék át. — A Tisza újabb áldozata. Záhonyban a csendőrség f. hó 11-én egy már foszlósnak induló hullát fogott ki, melyen már csak egy fekete csattal ellátott nadrág- szij és fekete nadrág foszlány voltak. A kiszált bizottság megállapítása szerint a hulla már hosszab ideje lehetett a vízben, mert az felismerhetetlenségig eltorzult, s igy a kiléte sem volt megállapítható. — Titokzatos halállal múlt ki Nagy- Iónyán Bartha Károly id. gr. Lónyay Gábor szolgálatában álló egyén f. hó elején. A nép azt beszélte, hogy megölték és a gyilkossággal Sas Imre nagylónyai lakost gyanúsították. A nyomozás során kiderült, hogy természetes halállal múlt ki, mire a gyanúsított rágalmazásért feljelentést tett a járásbíróságon.
