Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)

1925-07-02 / 26. szám

t FELSŐ-SZAB 1925 JUL - S T. Kir. ügyészség' Debreczen II < Os ii iHiiFirmin—1 wimiiiiiiiiii 'i i 11 ELŐFIZETÉSI ÄR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . . . 20.000 K. Egyes szám ára . . 2000 K. TARSABAL/Vli HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ Megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV. Kisvárda, Szt László-utca 28 cx>cn Telefonszám 55 cncn VI. évfolyam Kisvárda :=■ 1925 julius 2, Csütörtök 26. szám. Valaha azt mondtuk bezáródnak az iskolák kapui s megnyílik az élet, a megélhe­tés forrása az ifjúság előtt, kezdődik ez alapos szakszerű tanulás, halad mindenki azon az utón amit kijelölt magának, hogy célját elérje, kultur- ember legyen s mit eszével megkeres abból megélhessen s családot alapít­hasson. Ha valami fényes jövő, csillogó karrier nem is mindenki előtt állott de arra igenis mindenki, még a legkisebb tehetség is, bizton számíthatott, hogy szerényen bár de mindennapi kenye­rét biztosan megkeresi bármely pályán is. Ma egészen másképpen állunk. Küzd, tanul a fiatalság. Nélkülöz a főváros drágasága miatt a tanulni vá­gyó ifjú nélkülöz az őt segíteni kívánó szülő s nem egyszer szomorú könnyek sózzák az otthonról érkező barna ke­nyeret. Dehát nélkülöz az apa, az anya, a fiú szívesen, mert a jövő képe elérajzolódik egy tekintélyes biró, egy hires ügyvéd, jó orvos, mérnök, intéző stb. alakjában. Némelyiknek egy jegy- zőség is jó lenne, másik már vasutas­nak is elmenne. El ám ha volna hová. Minden pálya tulon-tul tömve van, a megcsonkított határok által országunk törpe kis állam lett ahol — legalább mig a megszállás tart — elhelyezke­dés alig lehetséges. Dehát mi lesz gyermekeinkkel ? A kérdésre felelni nehéz. Egyetlen mód van amely még némi kilátással biztat: nyelveket tanulni egyidejűleg az egye­temi tanulmányokkal s külföldön, talán keleten vagy délen keresni az elhelyez­kedést — ideiglenesen, mert ha orszá­gunk határa vissza áll, akkor hazaho­zunk minden magyar fiút, tömöritünk minden magyar erőt nehogy még egy­szer gazok zsákmánya lehessen egy talpalatnyi is ebből a szentföldből. „Fajtestvéreim . . . “ Irta : BARKÓCZY JÓZSEF. Ezzel a leiekből fakadó megszólítás­sal ölelt magához mindannyiunkat, pár nap­pal ezelőtt, Gömbös Gyula, az intranzigens nemzeti irányzat harcos vezére, a kinek ne­ve Wolff, Echardt, Héjjas Iván, Ulain, Lendvay, Méhely, Kádár Lehel és még töb­bek neveivel ma már fogalommá vált a ma­gyar köztudatban, mert ők azok, a kiknek önzetlen törekvésében testet ölt az örök magyar eszmény: becsülettel a Hazáért! A ki figyelemmel kisérte a magyarság nemzeti ébredését, a ki még emlékszik az ÉME zászlóbontására és az ennek nyomán keletkezett ellenhatás vakondok munkájára, csak az tudja a maga teljességében érté- | kelni a megvívott küzdelmek mai eredmé­nyeit, csak az látja azt a tisztulási folyama­tot, az időkön át felduzzadt erkölcsi-mocsár lecsapolását, mely az ÉME-szervezetek leg- dicséretreméltóbb ténye marad. Ez a tisztulási folyamat Kisvárdán sem nélkülözhető tovább. Ki nem akarná ezt ? Van-e Kisvárdának egyetlen olyan in­takt magyarja, aki ne kívánkozna egy eszmegazdag keresztyén társadalmi alakulat tagjául ? Van-e, a ki nem tenné magáévá azt a felfogást, hogy kizárólag az elszegényedett magyarságra nehezedő mai gazdasági viszo­nyok közepette hazafiatlanság a meggazda­godás hajhászása, a kereskedés s az üzlet­kötés terén gyakorlatlan magyarság kizsák­mányolását célzó ügyeskedés és egyenesen hazaárulás — ily törekvéseknek — a nem­zeti szolidaritás alárendelése ? Van-e, oly hitétől eltávolodott magyar Kisvárdán, a ki nem akarja meglátni azt a következményeiben mérhetetlen gazdasági invásiót, a mely alig pár évtized alatt Sza­bolcs vármegyéből is kipusztitotta a legő­sibb fajmagyarságot? Volna-e olyan fajtestvérünk, a ki nem látná be, hogy mindaddig, a mig Csonka- Magyarország társadalmilag nem szilárdan keresztyén,- a mig a magyarságnak nincs egységesen irányított társadalmi élete,- a mig a széthúzás, a viszálykodás, a pártoskodás konkolyát hintő idegen külön társadalmi osztályba nem szorittatnak,- a mig itt min­den betolakodott telepedési és iparenge­délyeket kap, magyar polgárjogot igényel,- sok eséllyel nem gondolhatunk Hazánk elor- zott részeinek visszaszerzésére ? Nincs ilyen magyar! S ha mégis akad­na, büntetését, mások undorodásán túl, az önutálatban talája ! A magyar nép hagyományos hazasze­retete mindenek fölött álló biztosíték arra, hogy egységes vezetés alatt, feltartózhatat- lanul fogja e nemzet, korszakos nagy céljait megvalósítani. E nemzeti célok két csoportra osztha­tók: 1.) A gazdasági viszonylatok egye­temes rendezése akként, hogy a magyarság­nak ősiségen alapuló irányító joga vezérlő motívumként álljon a kérdés homlokterében; 2.) A kialakulatlan társadalmi rend stabili­zálása, különös tekintettel a magyarság supremáciájára. A kettő összefoglalásában fejeződik ki a végső cél: a szabad, a független, a keresz­tén Nagymagyarország! Ezeknek a törekvéseknek, ezeknek az eszményien magasztos céloknak elérésére kell tömörülnie — foglalkozásra való tekin­tet nélkül — minden magyarnak egy táborba. Ez a tábor az Ébredő Magyarok Egye­sülete flz amerikai kivándorlást szabályozó uj belügyminiszteri rendelet megjelent. Az 1925—26 évre szóló uj rendelet, melynek a száma 244.900—1925. B. M.. a kivándorolni szándékozóknak ismét csaló­dást fog okozni, mert ezentúl még kevesebb kilátással kísérelhetik meg kijutásukat. A rendelet szerint Amerika a lolyó jö­vő évre csak 473 magyart bocsájt be. Eb­ből 133 egyén az utódállamok magyarságá­ra esik. 170 egyén előnyben részesül, akik már az Egyesült Államokban élő ott pol­gárijogot szerzett legközelebbi hozzátarto­zóhoz óhajtanak kivándorolni. De az előny csak úgy éri ezeket, ha az Amerikában lévő rokonunk ott kérelmezi részükre és az en­gedélyt az amerikai hatóságok a budapesti főkonzulátusnak megküldik. Olyan magyaroknak, akiknek hozzá­tartozójuk nem amerikai polgár, csak 170 hely marad. Ezen helyek betöltését a be­lügyminiszter úgy óhajtja eszközölni, hogy csak azok vándorolhassanak ki, akinek ki­jutásuk a legsürgősebb és legindokoltabb. Ezért a belügyminiszter a kérvényeket ma­ga fogja elbírálni. Felhívja tehát a miniszter az útlevél kiálitó hatóságokat, hogy a nálunk előjegy­zésben vett és újabban előterjesztett kérel­K. P R O T O S. HEGEDŰS ÉS BORY P R O T O S. írógép vállalat DEBRECZEN, Király-ucca 4. Telefon 8—75. 1 Javítás 0 Karbaotartás G E Kellékek p Leírások

Next

/
Thumbnails
Contents