Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-07-02 / 26. szám
t FELSŐ-SZAB 1925 JUL - S T. Kir. ügyészség' Debreczen II < Os ii iHiiFirmin—1 wimiiiiiiiiii 'i i 11 ELŐFIZETÉSI ÄR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . . . 20.000 K. Egyes szám ára . . 2000 K. TARSABAL/Vli HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ Megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV. Kisvárda, Szt László-utca 28 cx>cn Telefonszám 55 cncn VI. évfolyam Kisvárda :=■ 1925 julius 2, Csütörtök 26. szám. Valaha azt mondtuk bezáródnak az iskolák kapui s megnyílik az élet, a megélhetés forrása az ifjúság előtt, kezdődik ez alapos szakszerű tanulás, halad mindenki azon az utón amit kijelölt magának, hogy célját elérje, kultur- ember legyen s mit eszével megkeres abból megélhessen s családot alapíthasson. Ha valami fényes jövő, csillogó karrier nem is mindenki előtt állott de arra igenis mindenki, még a legkisebb tehetség is, bizton számíthatott, hogy szerényen bár de mindennapi kenyerét biztosan megkeresi bármely pályán is. Ma egészen másképpen állunk. Küzd, tanul a fiatalság. Nélkülöz a főváros drágasága miatt a tanulni vágyó ifjú nélkülöz az őt segíteni kívánó szülő s nem egyszer szomorú könnyek sózzák az otthonról érkező barna kenyeret. Dehát nélkülöz az apa, az anya, a fiú szívesen, mert a jövő képe elérajzolódik egy tekintélyes biró, egy hires ügyvéd, jó orvos, mérnök, intéző stb. alakjában. Némelyiknek egy jegy- zőség is jó lenne, másik már vasutasnak is elmenne. El ám ha volna hová. Minden pálya tulon-tul tömve van, a megcsonkított határok által országunk törpe kis állam lett ahol — legalább mig a megszállás tart — elhelyezkedés alig lehetséges. Dehát mi lesz gyermekeinkkel ? A kérdésre felelni nehéz. Egyetlen mód van amely még némi kilátással biztat: nyelveket tanulni egyidejűleg az egyetemi tanulmányokkal s külföldön, talán keleten vagy délen keresni az elhelyezkedést — ideiglenesen, mert ha országunk határa vissza áll, akkor hazahozunk minden magyar fiút, tömöritünk minden magyar erőt nehogy még egyszer gazok zsákmánya lehessen egy talpalatnyi is ebből a szentföldből. „Fajtestvéreim . . . “ Irta : BARKÓCZY JÓZSEF. Ezzel a leiekből fakadó megszólítással ölelt magához mindannyiunkat, pár nappal ezelőtt, Gömbös Gyula, az intranzigens nemzeti irányzat harcos vezére, a kinek neve Wolff, Echardt, Héjjas Iván, Ulain, Lendvay, Méhely, Kádár Lehel és még többek neveivel ma már fogalommá vált a magyar köztudatban, mert ők azok, a kiknek önzetlen törekvésében testet ölt az örök magyar eszmény: becsülettel a Hazáért! A ki figyelemmel kisérte a magyarság nemzeti ébredését, a ki még emlékszik az ÉME zászlóbontására és az ennek nyomán keletkezett ellenhatás vakondok munkájára, csak az tudja a maga teljességében érté- | kelni a megvívott küzdelmek mai eredményeit, csak az látja azt a tisztulási folyamatot, az időkön át felduzzadt erkölcsi-mocsár lecsapolását, mely az ÉME-szervezetek leg- dicséretreméltóbb ténye marad. Ez a tisztulási folyamat Kisvárdán sem nélkülözhető tovább. Ki nem akarná ezt ? Van-e Kisvárdának egyetlen olyan intakt magyarja, aki ne kívánkozna egy eszmegazdag keresztyén társadalmi alakulat tagjául ? Van-e, a ki nem tenné magáévá azt a felfogást, hogy kizárólag az elszegényedett magyarságra nehezedő mai gazdasági viszonyok közepette hazafiatlanság a meggazdagodás hajhászása, a kereskedés s az üzletkötés terén gyakorlatlan magyarság kizsákmányolását célzó ügyeskedés és egyenesen hazaárulás — ily törekvéseknek — a nemzeti szolidaritás alárendelése ? Van-e, oly hitétől eltávolodott magyar Kisvárdán, a ki nem akarja meglátni azt a következményeiben mérhetetlen gazdasági invásiót, a mely alig pár évtized alatt Szabolcs vármegyéből is kipusztitotta a legősibb fajmagyarságot? Volna-e olyan fajtestvérünk, a ki nem látná be, hogy mindaddig, a mig Csonka- Magyarország társadalmilag nem szilárdan keresztyén,- a mig a magyarságnak nincs egységesen irányított társadalmi élete,- a mig a széthúzás, a viszálykodás, a pártoskodás konkolyát hintő idegen külön társadalmi osztályba nem szorittatnak,- a mig itt minden betolakodott telepedési és iparengedélyeket kap, magyar polgárjogot igényel,- sok eséllyel nem gondolhatunk Hazánk elor- zott részeinek visszaszerzésére ? Nincs ilyen magyar! S ha mégis akadna, büntetését, mások undorodásán túl, az önutálatban talája ! A magyar nép hagyományos hazaszeretete mindenek fölött álló biztosíték arra, hogy egységes vezetés alatt, feltartózhatat- lanul fogja e nemzet, korszakos nagy céljait megvalósítani. E nemzeti célok két csoportra oszthatók: 1.) A gazdasági viszonylatok egyetemes rendezése akként, hogy a magyarságnak ősiségen alapuló irányító joga vezérlő motívumként álljon a kérdés homlokterében; 2.) A kialakulatlan társadalmi rend stabilizálása, különös tekintettel a magyarság supremáciájára. A kettő összefoglalásában fejeződik ki a végső cél: a szabad, a független, a keresztén Nagymagyarország! Ezeknek a törekvéseknek, ezeknek az eszményien magasztos céloknak elérésére kell tömörülnie — foglalkozásra való tekintet nélkül — minden magyarnak egy táborba. Ez a tábor az Ébredő Magyarok Egyesülete flz amerikai kivándorlást szabályozó uj belügyminiszteri rendelet megjelent. Az 1925—26 évre szóló uj rendelet, melynek a száma 244.900—1925. B. M.. a kivándorolni szándékozóknak ismét csalódást fog okozni, mert ezentúl még kevesebb kilátással kísérelhetik meg kijutásukat. A rendelet szerint Amerika a lolyó jövő évre csak 473 magyart bocsájt be. Ebből 133 egyén az utódállamok magyarságára esik. 170 egyén előnyben részesül, akik már az Egyesült Államokban élő ott polgárijogot szerzett legközelebbi hozzátartozóhoz óhajtanak kivándorolni. De az előny csak úgy éri ezeket, ha az Amerikában lévő rokonunk ott kérelmezi részükre és az engedélyt az amerikai hatóságok a budapesti főkonzulátusnak megküldik. Olyan magyaroknak, akiknek hozzátartozójuk nem amerikai polgár, csak 170 hely marad. Ezen helyek betöltését a belügyminiszter úgy óhajtja eszközölni, hogy csak azok vándorolhassanak ki, akinek kijutásuk a legsürgősebb és legindokoltabb. Ezért a belügyminiszter a kérvényeket maga fogja elbírálni. Felhívja tehát a miniszter az útlevél kiálitó hatóságokat, hogy a nálunk előjegyzésben vett és újabban előterjesztett kérelK. P R O T O S. HEGEDŰS ÉS BORY P R O T O S. írógép vállalat DEBRECZEN, Király-ucca 4. Telefon 8—75. 1 Javítás 0 Karbaotartás G E Kellékek p Leírások
