Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-05-07 / 17. szám (19. szám)
FELSŐ-SZAB s ELŐFIZETÉSI ÁR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . . . 20.000 K. Egyes szám ára . . 2000JK. TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ Megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓH1V. Kisvárda, Szt László-utca 28 cd cd Telefonszám 55 cd cd VI. évfolyam Kisvárda 1925 május 7, Csütörtök 17. szám. Általános — titkos. A zsebkés egy értékes csecsebecse. Hasznos, tehát szükséges eszköz, mert kenyeret, kalácsot, húst, gyümölcsöt, papirt lehet vele vágni, sőt irónt is lehet vele faragni. De vájjon kezébe adnád e kicsinyke gyermekednek, aki már késsel megsebezte magát ? A gyufa is hasznos, tehát szükséges házi szer; mi több, nélkülözhetlen is, mert tüzet nélküle bajos volna rakni. De vájjon kezébe adnád e kicsinyke, éretlen gyermeknek, aki már egyszer felgyújtotta csűrödet, pajtádat, istálódat, házadat ? A puska is hasznos, tehát szükséges. Lehet vele nyulat, őzet, szarvast, vaddisznót, sőt — ellenséget is lőni. Vájjon oda adnád-e pus- kádat kisfiádnak, aki vigyázatlanságának, gondatlanságának azzal adta tanu- jelét, hogy combodba lőtt vele, vagy akinek kezében visszafelé sült el az ? Ugye nem ?! Ne prédikáljanak hát nekünk arról, hogy a választás titkossága szükséges, hasznos, mi több, a demokrätia elengedhetlen követelménye s hogy a legműveltebb államokban mindenütt titkos már a választás. Persze hogy szükséges, hasznos és minden nyugati államban bevezetett a titkos választójog. Ezt mi is valljuk és hirdetjük. Csakhogy Angliában, Itáliában, Svájcban, Csehországban, Szerbiában, Romániában, sőt még a rózsaszínű Ausztriában sem volt még kommün. E müveit államok munkássága talán politikai ellenfele, de nem ellensége a polgári osztálynak, a mely elvi kérdésében ádáz csatát viv egymással de a haza érdekében összefog. E müveit államok munkássága még nem folytatott irtó hadjáratot a polgárság ellen; nem adta oly szomorú tanujelét politikai megbízhatatlanságának. E müveit államok munkásai bebizonyították, hogy tudnak bánni a politikai fegyverrel s ezek a fegyverek még visszafelé nem sültek el. A magyar munkásságnak, amig kétségtelen tanujelét nem adja politikai megbízhatóságának» kést, gyufát, fegyvert, — akarjuk mondani : titkos választójogot kezébe adni a polgárság vitális érdeke elleni hiba, vétek, bűn lenne. Amig az általános választójog illeti, könnyen megegyezhetünk. Legyen a választójog oly „általános“, mint a milyent a szocialisták 1919-ben kreáltak. Vegyük csak elő az ő „törvényüket“. Választójoga mindenkiuek van, csak a cselédet tartó gazdának, a segédet tártó iparosnak, kereskdőnek és gyárosnak, továbbá az uraknak, a papoknak s a — — hülyéknek nincs“. Félünk azonban, hogy a munkásság mai vezéreinek, akik nem gazdák, iparosok, kereskedők, gyárosok, urak, papok, — ily „általános“ választójog mellett se volna szavazati joguk. űr. Suskeöy Józsej. Hitelszövetkezet. A háború s az utána következő idő retenettes nyomorúsága hazánk niinden állam alkotó rétegét súlyosan érintette de szinte katasztrófáíisan a becsületes tisztviselő réteget. Ez alatt történt, hogy a bíráknak műhelyeket kellett berendezni, hogy a családtagok elviselt ruházatát megjavítsák, hogy a mindennapi szűkös táplálékot beszerezhessék. Ez alatt törént, hogy a betegség vagy más csapás által sújtottak teljesen elmerültek a kétségbe ejtő, szégyenitő nyomorban. Ez alatt történt, hogy a tisztes tőkék máról, holnapra semmivé váltak a feltartóztathatatlan pénz esés miatt. Ennek a súlyos megpróbáltatásnak volt jó következménye is Nevezetesen a tisztviselő megszokta az igényeknek békeidőben el sem képzelt leszálitását, a kifejezhetetlen takarékosságot. Megismerte a szervezett tőke hatalmas mozgató erejét. Döbbenetesen eszmélt rá, hogy az ő nincstelenségével, mint roppannak össze, enyésznek el az addig virágzó kultur- jótékony intézmények. Lelkében égő vágy támadt, visszaszerezni, megmenteni a még megmenthetőt. Fillért- fillérre rakni, még takarékosabban élni, hogy a kulturforrások irodalmi művészi, jótékony intézmények ismét megnyíljanak, hogy a nyomor által bilincsbe vert magyar lelkek felszabaduljanak s a múlton tanulva kitermeljék örök nagy kultur kincseinket. De rá eszmélt a tisztviselő osztály arra is, hogy az egyes önmagában hordhatja a takarékosság, a közért való tenni akarás számokban felmérhetetlen komplekszumát mégis véghetetlen parányi valaki, ha ezren és ezren meg nem értik s külön utakon járnak vagy éppen ellene dolgoznak. Ma már általánosabb az olyan alkotó gazdasági teremtő erők keletkezése, mint amilyenek a XIX. század magyar életében munkálkodtak. A törhetetlen, magyar nagyságban hivő, e célra minden vagyoni erejét beállító Gr. Festetichnek keszthelyi gazdasági iskolája a Dunántúl leghatalmasabb kulturforrása lett. A nagy Széchenyi Ferencz „múzeuma, István Akadémiája a diadalmas magyar kultúra tisztitó forrásává vált. Gr. Károlyi Sándor Országos Központi Hitel- szövetkezete a magyar gazdasági élet egyik leghatalmasabb bástyája. Sajnos ezek a messze kiható tevékenységek elszigetelt, nagy tömeg által meg nem értett jelenségek voltak, hol állanánk ma ha nem azok lettek volna. A lezajlott múlt azonban, olyan iskola volt, amely bizonyosan rávezetett arra, hogy a szellem, erkölcs, vagyon egymással szoros kapcsolatban vannak, hogy a gazdasági forrásokat büntetlenül elhanyagolni egyetlen társadalmi osztálynak sem szabad. De osztály-kötelesség ez erőforrások megszerzésére a tömörülés. Az Országos Központi Hitelszövetkezet április hó 25-én kelt leiratában Hitelszövetkezeti fiók szervezését Kisvárda tisztviselő karának is megengedte, a kívánt jegyzések is megtörténtek, akik azonban még valami ok folytán kimaradtak jegyzéseiket eszközölhetik az áll. isk. 7. számú termében d. e. 7—12-ig. A szövetkezetei az egész Felső-Szabolcs tisztviselő kara fogja szervezni. N. I Eladás s Vétel G K Csere p Kölcsönzés P R O T O S. HEGEDŰS ÉS BORY P R O T O S. Írógép v á 11 a I a I DEBRECZEN, Király-ucca 4. Telefon 8-75. Kisvárdal képviselet: KRUPPA JÁNOS, Rákóczi u. 54. I O G E P Javítás Karbaotartás Kellékek Leírások
