Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-11-19 / 46. szám
2 Felső-Szabolcs 1925 november 19, csütörtök HÍREK I — Miniszteri kitüntetés. Az állami elemi iskola egyik kiváló tanítónőjét, özv. Olajkár Sándorné ig. tanítónőt nyugalomba vonulása alkalmából, a tanitői pályán eltöltött 32 évi eredményekben gazdag munkásságáért a nagymélt. vall. és közokt. minisztérium elismerő okirattal tüntette ki. Ennek ünnepélyes átadása folyó hó 21-én szombaton délután fél 4 órakor fog megtörténni az állami elemi iskolában e célra rendezendő ünnepség keretében. Az állami elemi iskola gondnoksága és tanítótestülete ez utón is meghívja a volt tanítványokat, szülőket, az érdeklődő nagy közönséget e lélekemelő ünnepségre. — Széchenyi-ünnepet rendez az áll. reálgimnázium folyó hó 25-én délután 5 órakor a gimnázium rajztermében, melyre a nagyérdemű közönséget ez utón hívj meg az igazgatóság. — Műsor: 1. Hymnus. Énekli az ifjúság. 2. Szavalat. 3. Zene. Előadja az ifjúsági zenekar. 4. Ünnepi beszéd. Tartja Sabján János igazgató. 5. Széchenyi hymnus. Énekli az ifjúsági énekkar. 6. Arany János: „Széchenyi emlékezete.“ Szavalat. 7, „Hiszek egy ...“ Énekli az ifjúsági énekkar. — Önkéntes adományokat a Magyar Tudományos Akadémia javára köszönettel fogad az igazgatóság, — Szegény gyermekek segélyezésére pénteken este 8 órakor az Apolló mozgószinházban a kisvárdai Mária kongregáció jótékonycélu előadást rendez. Magyar Szent Erzsébet legendája mint színmű kerül előadásra. A főszerepek kitűnő kezekben vannak és az előadás értékes színházi esemény is lesz. amely a jótékony cél érdekében nagy közönséget fog egybe- gyüjteni. Jegyek a Szent László könyvesboltban kaphatók. — Bérkocsik viteldij szabályozása revízió alá kerül s a pénzértékhez arányos megállapítás küszöbön áll. Mint közérdekű dolgot lapunkban közölni fogjuk. — Szabadokíatási előadás. Folyó hó 15-én délután volt az állami elemi iskolában a Szabadoktatási Bizottság első előadása. A terem teljesen telve volt érdeklődő s hallgató közönséggel. A Hymnus elének- lése után Bán Lajos igazgató Széchenyi István grófról emlékezett meg megnyitó beszédében. Utána Kovács Rózsika szavalt tőle megszokott művészies s mindenkit magával ragadó elevenséggel és tűzzel. A szavalatot Varga János reálgimn. tanár felolvasása követte a százéves vasútról. Mélyen szántó, a hallgatóság figyelmét állandóan lekötő, tartalmas, gondolatokban gazdag és tanulságos felolvasás nagyban emelte a megnyitó előadás értékét. Felolvasás után Bán Dezső és Fischer János reálgymn. tanulók precíz hegedű játékaiban gyönyörködött a közönség. Az előadás vezető elnök zárószavaival ért véget. A következő előadás november 29-én lesz. — Gazdáink szomorusága, hogy a Görögországba tervezett több ezer vagon burgonyának kiszállítását a szerb kormány minden eszközzel megakadályozza. Szomorú valóság nemcsak a burgonyatermelő gazdáinkra, hanem kereskedelmünk és iparunkra is, mert ha pénz nem lesz úgy a várva-várt karácsonyi forgalom is elmarad. — Vasúti menetrend megállapítása az 1926. évre megtörtént az internacionális konferencián, E szerint Budapest—Debrecen illetőleg Budapest—Miskolc között egy harmadik gyorsvonatpár fog forgalomba helyeztetni. Reméljük, hogy ebbe a forgalomba Nyíregyháza s a fontosabb vármegyei járási központok be lesznek kapcsolva. Jó előre foglalkozunk ezzel a kérdéssel, hogy Kisvárda s vidéke érdekeltségének ideje legyen ezzel a kérdéssel előre foglalkozni s érdekeit megvédeni. — Az uccák forgalmát biztositó főszolgabírói rendeletet sokan féiremagya- rázzák. A közönség tájékozására értesítjük a Szent László és Rákóczi uccák lakóit, hogy magánházakhoz szállítandó teherforgalom korlátozva nincs s cs -k a vasútállomáshoz vagy közraktárba menő szállítmányokra vonatkt zik a korlátozó rendelet. — Kérelem. A kisvárdai állami Bessenyei György reálgimnázium ifjúsága ennek az iskolai évnek az elején megalakította Segélyletéü melynek célja a reálgimnázium bármely osztályába nyilvánosan járó, szegény, jó erkölcsű és szorgalmas tanulójának vallás és születéshely különbsége nélkül anyagi segélyt nyújtani. Minthogy a Segélyegylet jövedelmi forrását eddigelé csak az egyletbe belépett tanulók szerény tagsági dijai képezik, melyekből segítségre szoruló növendékeinket csak kis mértékben gyámo- lithatjuk. azzal a kéréssel fordulunk Kisvárda és környéke tehetősebb közönségéhez, hogy segélyegyletünk jövedelmének gyarapításához, mint pártoló, vagy alapitó fagok hozzájárulni szíveskedjenek. Pártoló tagok évi 50.000 K, alapitó tagok egyszeri 500.000 K dijat fizetnek. A nemes célt támogatni szándékozók nevüket és tagságuk minőségét a hitelesített kérőivekre legyenek szívesek felírni. Kisvárda, 1925. évi nov. 15. Hazafias üdvözlettel a Bessenyei György reálgimnázium igazgatója : Sabján János. — Megjelenik Bárd Miklós újabb verskötete. Irodalmi körökben nagy várakozás előzi meg Bárd Miklósnak, az ősz poétának „Újabb költemények" cimü kötetét, amely a karácsonyi könyvpiacon jelenik meg a Csáthy debreceni egyetemi könyv- kereskedés kiadásában. Bárd Miklóst nem kell felfedezni a nagyközönség előtt. Mint ismeretes a ma már fehérhaju, de ifjúi erőben élő poéta férfikora delén lépett fel költeményeivel a Budapesti Hirlap hasábjain. Rákosi Jenő a legnagyobb lelkesedéssel fordult érdeklődésével a megkapó és mély költői értékű versek szerzője felé, az irodalmi társaságok sorra ünnepelték és vették fel tagjaik közé. A nehéz gazdasági viszonyok különösen a könyvkiadás terén hosszú időre megfosztották a közönséget Bárd i Miklós költeményeinek az élvezetétől, mig j most a Csáthy-féle könyvkiadó vállalat vállalkozása ismét hozzáférhetővé teszi a közönség részére Bárd Miklós pompás költészetét. HIRDETÉSEKET felvesz n LAPUNK KIADÓHIVATALA TÁRCA. Tévedések. i. A mama bizony már nem a mai generációból származott. Ezt észrevehette mindenki az első pillantásra. Tapasztaltabb férfiak azt is meglátták, hogy az arc fakó szine, a nyak izmok ernyedtsége, a hollófekete haj színének természetes voltát erősen, szemérmetlenül meghazudtolja s az a sok gyűrű, mely ujjain ragyog, nem képes j az Ízületek közé lerakodott sódudorokat j kellő módon eltakarni. Ez bizony bántotta az asszonyt, mert hát melyik asszony ne szeretne fiatal lenni vagy legalább is annak látszani. Mindennél nagyobb baj volt azonban az a szép, egészséges, nagy darab lány, a melyik úgy nőtt fel mellette, mint sudár hársfa tövénél felszökkenő fiatal hajtás. Régi fának fiatal hajtása. Eleinte gondosan rejtegette a mama Pesten, iskolában, zárdában, intézetben. Elfoglalta minden idejét a tanulás, a zongora, a német, a francia, angol és olasz nyelv, amelyek nélkül városi müveit nő ma már el sem képzelhető. A kislány tanult, a mamát fiatalította, mindaddig, mig eszébe ■ nem jutott, hogy hát őt is megilleti bizonyos terület; hiszen a fa él, rügyek pattannak fei, ágak, levelek, virágok kívánkoznak a napsugárban mogfürödni. Ennek tudatában hevült és növekedett, erősödött és kezdte kérlelhetetlenül mutatni a saját anyafájának idejét, akárcsak az óra kis mutatója a nagy a nagy mutatóját. Dehát a mamák leleményesek. A fiatal hajtás kiültetendő! Hadd nőjjön magának, szabadon és ne vegye el az anyafától a napsugarat . . . Jelentkezett a kertész. Vérbeli, föld- szagu kertész, aki a fiatal hajtást elvitte, elültette távoli hegyes-völgyes vidékekre, ahol kisigényű, őszinte, földszerető, szalona- evő, pirospozsgás emberek laknak, ahol a klasszikus zene nem feltétlenül talál megértő fülekre s a francia nyelv nem első kelléke a gazdasszonynak, ahol az úgynevezett finomlelkeknél a természetes egyszerűséget többre becsülik s aho! a kukoricatörés fon- tosobb, mint Lokarno, Genf, vagy Róma. A városi kulturasszony lassan elapad, ebből elég a hirlapok rövidre szabott rovata, ez is unalmas érthetetlen, aztán nincsen kivel megvitatni ezeket a dolgokat. Ugyan kit érdekelne itt az ilyen kérdés. Itt, ahol az a fő, hogy az elhasznált tápanyag valamibe^ súlyban, vagy pénzben megtérüljön. Így szökken aztán magasra, terebélyesre a fiatal hajtás, mígnem mellette is megjelen az oldalhajtás ... És a fiatalodni vágyó „anyafa“ aggódó arccal örvendez azon, hogy nagymama lett. . . II. Még csak harminchatéves a mama és már nagymama. Sietett férjhez adni leányát. Pesti nő volt, maga is szeretett élni. Mikor özvegyen elmaradt sokat nézett a tükörbe és megállapította, hogy nincs mit aggódnia, férjhez megy még egész biztosan. A lányát és az unokát persze, hogy Pesten hagyta, mikor ő maga elindult a Balatonra „halászni“. Füreden a hálót megrángatta két hal, egy nagy harcsa és egy hegyes orrú kecsege. Egy hajduföldi hatszázholdas kövér gazda, tekintélyes bajusszal, kissé fényesre dörzsölt, kékbeli, zsinóros ruhában és fiacskája a kecsegeorru, simára borotvált, kappanhangu, végzett gazdász. Lengén buggyanó pepita térdnadrágban, sailangos barnabőr félcipőben, rezedazöld selyemharisnyában. És a fiatal özvegy meg-meg simogatta kormos szemeivel a hatszázhold leendő örökösét, aki ezt a támadást ezüstkutyafejes lovaglópálcájával, öntudatosan suhintva védte ki. Neki elvből nem kell pesti asszony.
