Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-10-22 / 42. szám
2 Felső-Szabolcs 1925 október 22, csütörtök (róm. kath. és ref.) iskolák. 405 tanulója van a községi iskolának s 358 gyermek pedig iskola nélkül van. A dec. 3-án benyújtott kérelmet ugyancsak e hó 13-án újabb kérelem követte. A folyamodványt személyesen vitte föl Somogyi Rezső isk.-széki elnök. Kihallgatáson jelentkezett Trefort Ágoston vall. és közokt. miniszternél s élőszóval is kifejteni próbálta ama érveit, miket a dec. 3-iki felfolyamodásban részletesen elősorolt. A miniszter nem tudott kitérni sehogysem a kérés elől- Csaknem egy óráig tartó audencia után Somogyi Rezső elnök határozott Ígérettel távozott a miniszter szobájából. Jogcímet kerestek és találtak a községi iskolának államivá való átszervezésére.Ejogcím volt: „az uj állami iskola Kisvárda vidéknek mintaiskolául fog szolgálni.“ — A miniszter adott ígéretét hamarosan be is váltotta. 1875. december hő 22-én 31574. számú rendeletével leiratot intézett Kiss József Szabolcs és Hajdú kerületi tanfelügyelőjéhez a kisvárdai községi iskolának állami kezelésbe való átvételére nézve. A rendelet következőleg kezdődik: „A kisvárdai községi iskolaszék részéről Uraságod f. évi december 16-án 1300. szám alatt kelt jelentésével benyújtott és ezennel visszazárt folyamodvány alapján késznek nyilatkozom a kisvárdai községi iskolát a népokt. tör- 80. §-a értelmében magyar tannyelvű állami elemi iskolává nyilvánítani“ ___ A m agas miniszteri rendeletben s/ó van azután arról, hogy az iskola felett kizárólag a vkm. gyakorol felügyeletet. Az iskola tanítói az állampénztárból fogják kapni fizetésüket. Az iskola helyi felügyeletére 3—4 tagból álló igazgatóbizottság neveztetik ki. Az iskola állandó elhelyezését a Fárkas Tivadar-féle beltelek és ház biztosítja. A 31,574. sz. vkm. rendelettel tehát oly érték birtokába jutott Kisvárda községe, mellyel akkor nagy Magyarország egyetlen — hasonló alföldi községe, sőt még városa sem igen dicsekedhetett. S ha meggondoljuk, hogy ezen — ma számokban alig kifejezhető — értékhez Somogyi Rezső juttatta Kisvárda községet: az az emléktábla, mit az 50 éves jubileum alkalmából az állami iskola épülete lalában fog elhelyezni Kisváda községi Elöljárósága, méltán és igazán fogja hirdetni örök időkön át a fen- költ gondolkodású férfiú elévülhetetlen nagy 1 érdemeit. HÍREK A LÁNY ALUDNI KÉSZÜL. Levetkőzött. Most hálóingbe van már. Még összefonja dús, sötét haját. Tükör elé áll s nézi önmagát, Ingének kék szalagjaival babrál. Elgyönyörködne karcsú szép alakján, De hívja fáradt testét már az ágy. Kis szekrényén felgyújtja villanyát, Az ablakon a hold vigyáz be sandán. Megigazgatja még fehér párnáit Eloltja villanyát; a hold világit Csak az ablakon át be a magasból. Fölhajtja paplanát, ágyába fekszik, Jólesően kinyújtja fáradt testét És álmodik a jövendő lovagról. r. r. — A tüzoltónap és szüreti bálra nem a legjobb idő járt. A csúnya, hideg, esős napnak borús hangulatát még a tűzoltó zenekar korai ébresztő muzsikája sem derítette fel. A gyűjtésre befolyással volt a rossz idő és a pénzhiány. Látványos festői kép volt a szüretelő párok felvonulása. Az esti láncmulatság a legjobb hangulatban zajlott le a Nagyvendéglőben. Sajnálatos hogy az intelligencia távol tartotta magát ettől a hangulatos, jóizii magyar mulatságtól. A nap bevétele, amint értesülünk, még i igy is meghaladja az 5 millió koronát. Talán egy nemes paripához, egy préda után léptető nubiai párduchoz hasonlíthatni. Majd büszke, s visszautasító, majd megalázkodó és könyörgő. Megfeszült acél ijj a teste s a járása, mint a fürtön remegő szőllő- Fehér szikrák pattognak fogaiból, ha kacag, s ha sir, hullámkeblei vonaglanak, mint a kígyó, mely haláltusáját vívja. Hohó! az afrikai „bibi“ is ért ám az európai férfi megszéditéséhez. Talán mondhatnék egyet-mást arról is, hogyan mulatoztak „a régi jó időkben“ az európai afrikaiak. Bemegy az egyik a „Hotelbe", az asztalra dob egy nagy zacskó pénzt tele ezüst Rupiással. Van benne vagy pár ezer darab. „Hél korcsmáros! hány napig mulathatok nálad ezekkel a gentlemanokkal, akik éppen itt ülnek a korcsmában?* A korcsmáros megemelgeti a tömött zacskót, megolvassa a vendégeket — hm ; — „egy hétig.“ „All right! Francia pezsgőt, a legjavából ide 1 Uraim, Önök egy hétig az én vendégeim I“ Hét napig aztán folyik a pezsgő, sül a pecsenye, száll az ének, s orgiát ül a „furor tentonicus*. „Uraim!“ — szól a „hotelier“ egy másik mulatozó társasághoz : uraim, én már három éjjel és nappal talpon vagyok, ez igy nem mehet tovább ! ha afali óra éjjeli 12-őt mutat, bezárom a „lokált“. „Hogy montad ? — ha az órád 12-őt mutat“? Hát ne mutasson soha 12-őt 1 Bumm, bumm, bumm, bumm. Ahá- nyan csak az asztalnál ülnek, lövöldöznek pisztolyaikkal az óra mutatójába. Most már nyugodtan mulathatnak tovább, az óra nem mutat többet 12-őt. Egyik európai szeliditett oroszlánjával szokott sétálni. Tréfából hirtelen megjelenik oroszlánjával ott, ahol legnagyobb tömegben álldogálnak, ácsorognak a négerek. — Húr l Tukimbie ! meneküljünk ! egymás hegyén-hátán a rengeteg néger nép, rohan, menekül, sikoltoz, kiabál a vadnak hitt oroszlán miatt. Hja ! bizony, a régi jó idők ! Hol van már az, hová lettek szereplői ! Ma, vasárnap délután az angol Tommy sétál karján az annyira „elcsépelt“ görllel, s az őserdőkben nem az oroszlán ordítása, de valamelyik autónak a töff-töfftölése riaszt föl álmodozásodból. A régi jó idők eltűntek, szétfoszlottak, emlékük mind halványabb, mind ködösebbek lesznek — lassan huzzuk össze a függönyt mögöttük. — Országos vásár. A kisvárdai mindszenteki vásár november hó 2-án lesz megtartva. — A kirakaton át akart a Sárgaboltba bemenni egy ajaki atyafi, akit az újonnan átalakított üzlet portáléja egészen megzavart. Még szerencse, hogy a kirakat ablakok nincsenek betéve, különben fejjel ment volna neki az — üvegfalnak. A járókelő közönség jól mulatott az üzlet kirakatában tapogatózó és méltatlankodó ajaki bácsin. — Zászlószentelési ünnepély. Mint lapunk legutóbbi számában jeleztük, a kisvárdai áll. el. iskola e hó 25-én zászlószentelési ünnepélyt tart. Az iskola vezetősége kérésére szívesen közreadjuk a következő meghívást: Az 50 éves állami elemi iskola legrégibb nőtanitványai egy részének áldozatkészségéből egy díszes kivitelű zászló birtokába jutott. E zászlót az iskola udvarán, 1925. évi októbei hó 25-én, délelőtt fél 12 órakor kezdődő ünnepség alkalmával óhajtja fölszenteltetni. Ugyanekkor tesz fogadalmat a fölszentelt zászlóra az iskola felsőbb osztályainak növendékserege. Ez > ünnepségre az állami elemi iskola volt ta- j Hitványait s a tanügy iránt érdeklődőket a I tantestület s a növendékek nevében van szerencsém tisztelettel meghívni. Kisvárda, 1925 október 20. Bán Lajos, igazgató. Az i ünnepély sorrendje: 1. Hymnus. 2. Megnyitó beszéd. 3. A zászló megáldása az egyházak lelkészei által. 4. Zászlószalagok felkötése. 5. Zászlószegek beverése. 6. Üdvözlő beszéd az uj zászlóhoz. 7. A növendékek esküje az uj zászlóra. 8. Az ünnepély berekesztése. 9. Hiszekegy. Belépődíj nincs. Az önkéntes adományok a Somogyi Rezső arcképe megíestési költségeire fognak for- dittatni. — Sorsjáték. A Berecz Pál által rendezett tárgysorsjáték húzása október 16-án volt. A 2. számú képet a 012. számmal Danczinger József dombrádi, a 3. számú képet Orosz János 095. számú sorsjegye nyerte. Két kép később kerül kisorsolásra. A sorsolás Bakó Gábor kistőzsdéjében történt meg. — Debreczeni Gyula neve az újság olvasó közönség előtt nem ismeretlen. A Felső-Szabolcs számára néhány érdekes leírását bocsátotta rendelkezésünkre, melyeket tárcarovatunkba hozunk. Debreczeni Gyula, aki a hatvani cukorgyár megbízásából Kisvárdán tartózkodik, a háború előtt Keletafrikában tartózkodott és itt érte a világháború kitörése. Hazajönni nem tudott s igy mint az osztrák-magyar hadsereg t. tisztje szolgálatait a német hadsereg gyarmati csapatainak ajánlotta fel s mint egy egy néger század parancsnoka küzdötte végig a háborút. Tapasztalatait és élményeit könyvalakban fogja kiadni és ezekből hozunk néhányat a Felső-Szabolcs hasábjain. — Az ősmagyar vallás hit- és erkölcstana. A „Turáni füzetek"-rek, melyet a „Napsugár“ irodalmi vállalat ad ki Gödöllőn, 2. és 3. füzete megjelent s Szép- vizi Balázs Béla nagy mithologiai munkájának : az „Ösrnagyar vallás és öt nagy vallás* cimü műnek a magvát tartalmazza a 900 év óta eltemetett ősmagyar villás pontokba foglalt vallási és polgári egységes törvényeit. A kettős füzet 25.000 korona előzetes beküldése ellenében kapható a szerzőnél, Gödöllőn. Hirdessen Felsö-Szabolcsban.
