Felső-Szabolcs, 1925 (6. évfolyam, 2-46. szám)
1925-09-10 / 36. szám
ff FELSO-SZAE 1925 SZS Kir. ügyészség Débreczen ELŐFIZETÉSI ÄR: Negyed évre .... 25.000 K. Tisztviselőknek . . . 20.000 K. Egyes szám ára . . 2000 K. TÁRSADALMI HETILAP Az Ált. Ipartestület hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ VI. évfolyam Kisvárda :: 1925 szeptember 10, Csütörtök megjelenik minden csütörtökön SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV. Kisvárda, Szt László-utca 28 cdcd Telefonszám 55 cdcd rnr—fiff 36. szám. Uzsoránál is rosszabb az a módszer a mellyel egyes lelketlen emberek, főleg kereskedők aSzegényemberek, hivatalnokok, özvegyek stb. megéhezett filléreit elrabolták Magyarországon, egy szerencsétlen törvényre, a kényszeregyezségre, támaszkodva. Maga kárán tanul a magyar, másén az okos. Ezt a törvényt lehet, hogy jószán- dék szülte, de a mostani szomorú helyzetben valóságos eszköz arra, hogy lelkiösmeretlen emberek mások pénzét, törvényes keretek közt elcsenjék, saját hasznukra, hitelezőik megkárosításával, tönkretételével. Tenger köny áztatta sok ezer ember bánatos arcát az elmúlt fél évben, nehéz sóhajtások végtelen sorozata fakád fel tönkrement családapák melléből s élkeseredéssej tárgyalják s törvényes intézkedést kérnek az ilyen orvtámadások ellen. A kényszeregyezség nem használ senkinek, kizárólag csak az adósnak. A hitelezők érdeke pedig annyira nincs megvédve, hogy azok zúgolódását és kétségbeesését jogosnak kell kijelentenünk. Adatok vannak, hogy kereskedők még akkor is felhajszolták és felhajtatták a jóhiszemüek pénzét mikor már tudták, hogy kényszeregyezkedni fognak s tisztában lehettek azzal, hogy azt visszafizetni nem lesznek képesek. Nagyon olyan izü ez a dolog mintha csalárdsággal volna fűszerezve; bizonyítás esetében pedig ez a fűszeres eledel nem a hitelezők gyomrát fogja elrontani hanem az adósét. Legyen bármiként is az igazságérzet azt mondja, hogy ilyen bajok ellen orvoslást kell keresni. Álljanak össze a hitelezők, gyűjtsék össze az adatokat, vigyék panaszukat a legfel- sőb igazságügyi forum elé ahol bizonyára megértésre találnak s ahol értik e módját annak, hogy kell az ilyen modern rákfenét kiirtani. K. P R O T O S. 1 Eladás R Ó Vétel É Csere P Kölcsönzé fiz iparisstűiüt Mi. | Egy tervezetet dolgoznak ki a kereskedelemügyi minisztériumban az ipartestületek reformjáról, melyben a főszempont az j lesz, hogy az ipartestületek az eddiginél nagyobb hatáskört kapjanak és ezekre az intézményekre ruházzák át az iparhatóságok eddigi tevékenységének egy részét is. Régi vágya megy teljesedésbe az iparosságnak ha a tervezet mely a régi céhrendszeren épül fel, megvalósul. Védi az igazi, dolgozó tanult szakiparost a kontárokkal, tehetségtelenekkel szemben. Az uj érdekképviseletbe minden iparos köteles lesz belépni. Elsőtökön döntene kontárügyekben, az iparosokból alakult itélőszék. Döntene a tanonctartás jogának kérdésében is. Olyan mestert, akinéi több izban megtörténik, hogy a tanonc nem sajátít el megfelelő képzettséget s pz a mester hibájából származik, — eltilthat a tanonctartástól. A ki várdai iparteslületnél is több ízben megnyilvánult az az óhaj, hogy az iparok kiadása elölt a főszolgabiró kérje be az ipa; testület véleményét, most ugylátszik ennek a kívánságnak is eleget fog tennni a tervezet. Végül az ipartestület elnöke hivatalból legyen tagja a községi képvise őtestüleínek, ezzel is emelvén a testület tekintélyét. MINDEN ÁLDOTT ESTE . . . Hej azon az estén Mikor a lelkemnek csókos párja lettél Mint madár a párját, oly nagyon szerettél, Átölelte lelkem lelkedet imádva Hej azon az estén A mi árva lelkünk igy talált egymásra. Hej azon az estén De sok jényes csillag tündökölt azegen Csak egyedül ketten voltunk akkor ébren, Dalos fülemilék nekünk énekeltek Hej azon az estén Azok is egyedül minket irigyeltek. Nemsokára aztán Szomorú lett mégis az én boldog lelkem Szemed ragyogását hiába kerestem, Madár sem dalolt már oiy szépen az ágon Hej azon az estén Te voltál megrontóm, te lettél az átkom. Aztán minden este Zokogva suttogtam: légy újra a párom Légy az enyém egyszer eltűnt boldogságom, Ne hagyjál el soha gyógyítsd meg a lelkem Mikor más oly boldog Mért kell akkor nékem oly sokat szenvednem ? Szüntelen könnyeznem ? . . . Irta: Csáti József, HEGEDŰS ÉS BORY Miért állnak sorfalai a Deák Ferencz ue- cán az odahordott kőlapok? — Nem folyíaíja a kövezést a község. — Á rakásban álló köveket csak az nem lopja aki nem akarja. — Esős idői én a Deák Ferencz ucca járhatatlan. (Saját tudósítónktól.) (Kisvárda, 1925 évi szeptember hó 7.) A nyáron hatalmas lendülettel megkezdett városfejlesztés stagnáló állapotba jutott. A község, amely oly nagy erővel karolta fel az uccák kövezésének kérdését, feleuton abbahagyta az oly hatalmas fontosságú munkát. A fő uccának gyalogjáróját még sikerült aszfalttal burkolni, a fő-uccáról ekként lekerült kőlapok elhelyezése és teljes föl- használása azonban csak félig sikerült. Ezeknek a kőlapoknak elhelyezését ugyanis a Deák Ferencz, Posta és Somogyi Rezső uccákon vette tervbe a község. A Pósta-ucca kikövezése meg is történt, a kövezet tartósságát azonban máris kétségbevonják azok a vízmosások, melyek helyenként ezt a kövezetét máris csaknem teljesen széthordták. Itt látszott meg, mennyire hiba volt a-ho- mokot használni fel a kövezet alapjául és kötőanyagául. No de itt még legalább van valamilyen gyalogjáró, de mit szóljanak azok akiknek a hármasutig van dolguk s termé- szetszerüe i legrövidebb útnak a Deák Ferencz uccát választják. Ezen az uccán még mindig az a lehetetlenül rósz kövezet ékeskedik. amely már mindenképpen szégyene Kisvárdának. A legfurcsább a dologban az, hogy az úttest szélén hosszú sorban vannak felállítva az ut burkolásra hivatott kőlapok. Ugyanez a helyzet a Somogyi Rezső uccán is, azzal a külömbséggel, hogy itt legalább az egyik oldalon rendes gyalogjáró van. Saját szemeimmel láttam és saját magam kergettem már el a kövektől egy tolvajt aki erősen szorgoskodott azon, hogy ezek a kövek ne képezzenek forgalmi akadályt városunk egyik fegforgalmasabb uc- cáján. Utána jártunk, hogy miért nem folytatja a község a kövezést. Erre a kérdésünkre a válasz valami olyanféle volt, hogy nincs pénz. Midenesetre megszívlelendő dolog. De akkor legalább arról gondoskodjék a község, hog ezek a kövek amelyek ugylátszik, mégis csak uccaburlcolásra vannak rendeltetve, mégis maradjanak e célra. Ha már a község egyenlőre nem képes a burkolási munkákat elvégeztetni, legalább vigyázzon arra hogy a meglevő kövek még akkor is meglegyenek, amikor a burkolásra már lesz elegendő pénze a községnek. P R 0 T O S. írógép vállalat DEBRECZEN, Király-ucca 4. Telefon 8-75. I R O G E P Javítás Karbaotartás jj Kellékek Leírások |
