Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)

1924-09-18 / 29. szám

1924 ff \ •o? Ä « £ -E>-** *G> 6> A? •<2 FELSO-SZABOL '4: <5 -6 cg $• % o **■ ~ J* * ^ --o % <4 'S) <5* VT. cß a) Del ELŐFIZETÉSI ÄR: December hó végéig 35.000 korona. Tisztviselőknek 30% kedvezmény, ilzyjeienik minden csütörtökön TARSADALmi HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 0309 Telefonszám 55 cnoi V. évfolyam SKisvárda :: Csütörtök, 1924 szeptember 18 29. szám téma Nyíregyháza százéves emlékünnepét üli. Mi is üdvözöljük vármegyénk fővárosát ezen alkalomból, mert méltóan viseli vezető szerepét, helyes irányban halad előre a fejlődés, a kultúra utján. Igen kevés erővel győzte le azokat az akadályokat amelyek fejlődésében eset­leg gátolták. A vasútépítéshez, amely Debrecen felől volt hivatva az össze­köttetést létesíteni, a szükséges ösz- szeget hamarosan előteremtette s le­győzte Nagykállót, amely nem csak nemakarta a kívánt pénzt megszavazni, de nem is tudta volna, mert a Csá­szárszállás és Butyka földet, amely mintegy 8000 holdat tett ki, egy századon húzódó áldatlan perben el­vesztette, s ez a Nyíregyházára nézve kedvező fordulat, már 1876-ban azt eredményezte, hogy a vármegye székhelyét a népes, igyekvő, saját érdekeit gyorsan felismerő vasúti összeköttetéseinél fogva szemlátomást emelkedő Nyíregyházára tette át. A vasúti politikája igen helyes és ered­ményes volt mindenkor, mi tagadás nem egyszer, a többi község rovására. Minden vonat, minden menetrend az ő érdekét szolgálja; minden a köz­pontba fut. Némely község — amely csak legkisebb mérvben is vetély- társnak látszik — nem szimpatikus előtte, ennek érdekeit nem pártolja sőt bizonyos kérdésekben egyenesen ellene tesz, nyíltan vagy burkolva ahogy éppen célját elérhetni véli. Ügyesen kihasználja központi fek­vését, a vármegye központi vezető­ségének befolyását s kellő körültekin­téssel választja képviselőjét biztosítván ezáltal sikereit a kormánynál. Szóval ügyes, előrelátó, tervszerű vezetéssel halad kitűzött célja felé amit egész biztosan hamarosan el is fog érni. Midőn ehez a céltudatos vezetéshez gratulálunk egyúttal eszünkbe jut Kis­várda ahol már Szent László építette az első templomot s amely már 1288- ban „oppidum kysuarada“-voit s ahol az előrehaladás utáni törekvés, a tervszerű vezetés még annyit sem tett meg, hogy a községnek ma már belsőrészén lévő úgynevezett régi Reizman-féle faraktárt — amelyre töb­ben igényt jelentettek be a földreform során — a maga részére biztosította volna, mikor aküiteleki iskola, fürdő, sétatér s főleg hetivásártér eihelyezese mindinkább égető kérdéssé váit. Ez és sok más kérdés var megoldásra, de a háború mintha deprimálta volna a kedélyeket, csöndes nemtörődömség szorítja le a tetterőt s ha ideig-óráig meg is menekülünk Nagykálló sor­sától ezt csak szerencsés földrajzi fekvésünknek köszönhetjük. Lehet, hogy csak alomkóros tünet az egész, de lehet az is, hogy a csendesen bekö­vetkező elszegényedés biztos tünete ez. A hitelkérdés megoldása közgazdasági életünk legsürgő­sebb feladatai közé tartozik. Ma, midőn minden tartózkodás nélkül avatkozik be az állam magasabb érdekek jogcímén úgy a köz mint a magánéletbe, különösnek lát­szik, h gy a hitelélet terén tapasztalható anarchiát minden beavatkozás nélkül tűri. alapokra való fektetésére, kiszélesítésére, ezt pedig hitel nélkül képzelni sem lehet. A mai hitelt ilyen célokra igénybevenni nem lehet, mert 70—80 százalékos hitelt vajmi kevés beruházás bírna el, de meg az ingatlanforgalom mai kötöttsége mellett nem is mindenkinek áll módjában azt igénybe is venni. Közvetlen, olcsó hitelre van szüksége az ipar, kereskedelem és mezőgazdaságnak, oly hitelre, mely arány­ban áll a többi termelési tényezőkkel és nem drágítja az eladatlan árukat automatice napról-napra, drága kamattételeivel. Orszá­gunkban olcsó munkaerő, elegendő nyers­anyag áll a termelés rendelkezésére, föld­rajzi helyzetünk arra képesít benünket, hogy a környező államok szállítói legyünk és mindezek dacára azt kell látnunk, hogy exportképtelenek vagyunk jórészben. Ennek legfőbb,oka a drága bankhitelben, közgazda- sági életünk e rákfenéjében rejlik és amig az állam erős kézzel nem rendezi e bajokat, javulás nem is lesz. A háborús és háború utáni évek kormányai mint programmpontot hozták magukkal a többtermelés megvaló­sítását, ideje hogy végre be is váltsák ígé­retüket. Az integritás gondolatát tettekkel is elő kell mozdítani, nem csak szép szavakkal, ennek pedig elsőrendű eszköze hogy kiemelésünk kifejlesztésünk által az elszakított országrészek lakóival állandó gazdasági kapcsolatot tartsunk fenn.; Kisvárda, 1924 szept. 14. G. J. Néhány szó iparoktatásunkról. — A magas kamatláb, közgazdaságunk eme rákfenéje nem uj keletű nálunk és kü­lönösen nem volt szokatlan az utóbbi években. Mig azonban a koronaromlások jegyében lefolyt években a magas, sokszor a tőke tekintélyes hányadát kitevő kamatok biztonsági koefficiensül szolgáltak s igy bizonyos erkölcsi alappal bírtak, védvén a hitelezőt a tőkéjében időközben beálható romlás ellen, addig ma, midőn a nemzet óriási áldozatokat hozva emberi számítás szerint stabilizálta pénzét, ezek a magas kamatok elvesztették erkölcsi alapjukat és igy létjogosultságukat. Fokozottan áll érdekünkben a kamat, lábnak minél alacsonyabba való leszorítása, mert jövő boldogulásunk záloga, az ipari és mezőgazdsági többterm lés jórészt az olcsó és bő hitelforrásokra támaszkodik. Úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban sürget már a termelésnek uj, modernebb Nézzük meg, mire költjük a pénzt ? Az elmúlt 1923—24 tanévben az iskolának 417 növendéke volt, akik a következő tago­zódásban helyezkedtek el: 6 kézismereti osztály, 5 rajzcsoport, 1 könyvelési csoport. A vallásos élet ápolására szolgált 4 hittan csoport. Ezek a keretek szűknek bizonyultak. Az uj tanévben legalább 7 közismereti osztály, 6 rajzcsoprt, 1 könyvviteli csoport és 4 hittan csoport alakítandó. Cél : 1. Az ipar érdekeinek, fejlődé­sének előmozdttása, a szellemi erők foko­zottabb ápolása utján. 2. nemzeti érzés ápolása mint a nem­zet jövőjének biztos bázisa. 3. A vallásos élet ápolása, mint az egyén erkölcsi és lelki egyensúlyának biz­tosítéka. A cél végrehajtása a tantestületre van bízva. 1 Eladás ^ Vétel £ Csere P Kölcsönzés HEGEDŰS ÉS BORY DEBRECZEN. írógép vállalat Vétel Király-ucca 4. Telefon 8—75. 1 Eladás R Ó G o Csere E p Kölcsönzés

Next

/
Thumbnails
Contents