Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)

1924-12-25 / 43. szám

1924 OEa 2 7. mimm ........IIMIH1IIIMI ilMI IWIIIIIlihl I il ^yjjeienik minden csütörtökön ELŐFÍZETÉSI AR: Tisztviselőknek 30% kedvezmény. TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV.: Kisvárda, Szt László-utca 28 cncn Telefonszám 55 cnco V. évfolyam Hisvárda :: Csütörtök, 1924 december 25 43. szám Karácsonyi yondolai. Ha a kereszténységnek semmi más érdeme nem volna, csak az, hogy a gyermeket és a nőt kiemelve ször­nyű helyzetéből a családnak és a társadalomnak drága, féltett kincsévé tette: puszán e tényével a világ és társadalomtörténet legfelségesebb té­nyezőjévé vált volna. Mert az az erő, amelynek segítségével azt bele tudta vinni az emberiség tudatába, amilyen természetes és magától értetődő, odá­ig éppen olyan idegen és ismeretlen volt. Máskor is, másban is, azóta is látjuk, tudjuk, hogy az egyszerű és természetes törvényekre, dolgokra le­gutoljára, sokszor nagyon későn esz­mél az emberiség. Az igazságokhoz vezető utak rendkívül egyenesek, s bár keskenyek, a jóság, szépség, tisztaság és kellem bokraitól szegélyezetten nyílegyenesen vezetnek. És az embe­riség mégis cikk-cakkos görbe vona­lokon révedezve, hepehupás, poros, vagy sáros, árkokat nem ismerő, ár­nyas fasorok nélkül szűkölködő széles mezőkön ténfereg. Ez az erő a sze­retet volt. Benne volt eleitől fogva bolygó világrendszerekben és remegő fűszálakban, Istennek nagy, örök sze- retetét hirdeti és magasztalja a min- denség. E szeretetet prédikálta örök­től fogva a kelő nap, a rózsás ujju hajnal, a termékenyítő sugár, megújító harmat és eső, a nappalak és éjjelnek váltakozása, a szárba szökkenő mag, évszakok ismétlődése, télnek forduló­ja, esztendő megújulása. Szóval min­den, ami magasságban. és mélység' ben él, van, mozog. És a teremtés legcsodásabb, leg­érthetetlenebb alkotása még sem is­merte fel, még sem sajátította el, még sem követte. Mint ahogy ma sem is­merjük a villany, a delej, a sugarak s annyi más erő törvényét. A legna­gyobb, a legáltalánosabb felfogására, hogyan lett volna képes az arasznyi korlát közé szoritott ember?! És a názáreti bölcső megvilágította a sötét­séget, valóra varázsolta a hihetetlent. Az ég boltozatján csillag gyuladt s a szivekben melegség parázslóit. Az ó- kornak még legműveltebb népei, a gö­I rög és római is a májat tartották az emberi szervezet legfőbb szervének, az érzelmek központj nak. A Krisztus utáni emberiség rátalált szivére. És nevezheti valaki magát Budha hívének, Mózes követőjének, Mohamed muzul­mánjának, ha szeretet vagyon benne: a názáreti Jézus szeretete az. Az időknek és teljességében meg­világosodott tekintetek felismerték az Isten-bélyeget a gyermekeknek és nő­nek arcán is s azóta, — küzdelmes évszázadok, az urnák egy szempillan­tása alatt, — nőtt és bokrosodott a szeretet, melegedtek a szivek. Ha oly­kor el-el bujdosott a földről; ha néha el-el rejtőzött a szivek elől, mint az uóbbi hosszú, kínos esztendők alatt: annál fájóbb a keserűség, annál bu- busitóbb a hiány, annál repesőbb gyötrődéssel áhítozik utána az embe­riség. Az örvendező lelkek mosolyá­ban, a megszületett Idvezitő boldog | imádatában egyesül agg és fiatal, férfi és nő, ifjú és gyermek. A szent estén felgyuladó karácsonyfák mégis a csa­lád, a gyermek iegragyogóbb, legme­legebb napjává teszik, mintha azt hir­detnék : e napon, a Jézus születésével újjászületett a fö[d, az ember, a csaiad s benne a gyermek, minden időknek szent záloga, gondviselés nagyszerű ajándéka. E napon nincsen olyan go­nosz, aki ne szeretne jót tenni, örö­möt fakasztani. Miért is nincs mindig karácsony estéje, a szeretet magasztos ünnepe ?! ? HHHXHHMMHHHHHHHH Ä zenei nevelésről. Irta : Berecz Ottó. A zene ősi forrása az emberi hang| illetőleg énekhang. Ennek művelése a leg­egyszerűbb és legolcsóbb módja a zené­vel való foglalkozásnak. Ámde a természe­tes, szép énekhanggal kevés ember van meg­áldva. Sokszor műveléssel ugyan a legtöbb embernél fejleszthető, de ez hosszú és költ­séges foglalkozást igényel. A karének már kevésbbé csiszol! hangú egyének összének- lésével is aesthetikai hatást nyújt, amit a harmónia és a sokféle egyéni hangszinezet vegyülése eredményez. A karénekhez azon­ban több embernek összejövetele szükséges, ami már magában is nehézséget jelent ! Leginkább megfelelnek a célnak a ze­ne mesterséges, eszközei, a hangszerek. Ezek között pedig az a legfontosabb, amelyik egymagában is leginkább képes igényeinket kielégíteni, művészi egészet nyújtani. Ebből a szempontból kiindulva a leg­több hangszer hatása egyoldalú. Amilyen alkalmas például a kürt egy harcias jelenet ecsetelésére, vagy a fuvola egy bőcsődal előadására, éppolyan alkalmatlan volna meg­fordítva. Sokkal alkalmasabbak már a vonós hangszerek töbféle hatás előidézésére, azon­ban hangterjedelmük korlátoltsága miatt a vonóshangszer (egymagában)nein vetekedhet a zongorával, melynek hangterjedelme felö­leli az összes zenei hangokat, s a három zenei egységet: dailamot, ritlimust, harmó­niát egyesíti magában, igy valósággal a ze­nekart varázsolja otthonunkba, A zongorának nincs oly speciális hang- szine, mint más hangszernek, de éppen hangjának e közömbösségénél fogva minden nemű zenei hatás kifejezésére egyaránt al­kalmas. Más. billentyűs hangszerek, u. m. az orgona és harmonium egyenrangúak vele, de jeiegzetes tónusuknál fogva egyoldalú­ak ; inkább az áhitatos egyházi zenére van­nak utalva. Mindezen kiválóságai az összes hang­szerek fölé emelik. Innen van, hogy a leg­nagyobb zeneszerzők leginkább zongorára tették le örökbecsű müveiket. Ezek után fontos tudnunk azt, hogy mily életkorban és mekkora tehetséggel ér­demes hozzáfogni e becses hangszer játé­kának megtanulásához.. Erői a következő számban fogok szó­lam. A képviselő testület. A képviselő testület e hó 20-án dél­után tárgyalta az arany korona alapon ké­szített 1925 évi költségvetést. Ébner főjegy­ző ismertette a főbb bevételi és kiadási té­teleket. Ezek közül a következő jelentősebb tételek fordulnak elő : bevétel ingatlanból 3002 K. jogokból 2000 korona, közszolgál­tatásból 82700 K. közvágphid 8725 K. köz­legelőből 17.200 K. községi közmunkából 5372 K. A főbb kiadási tételekből a kö­vetkezők tűnnek ki : közigazgatásra 38.000 K- közbiz onságra 12.053 korona közegész­ség ügyre 8085 K szagényügyre 650 K. se- gélyezásre 806 K. tanügy 5597 K. testne­velés 1380 K, vármegye hozzájárulás 18.209 K. stb Főjegyző rámutat arra, hogy a for­galmi adó ellenőrök díjazása körül az a visszás helyzet állott elő, hogy minden elő­képzettség nélkül levő ellenőröknek csak­nem kétszer annyi a havi javadalmazásuk a miniszteri rendelet értelmében, mint a FELSO-SZAE '

Next

/
Thumbnails
Contents