Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)

1924-11-27 / 39. szám

2 Felső-Szabolcs 1924. november 27 csütörtök. A község1 megveszi a ftEilhoffer-féle hazat. Az 1500 milliós kölcsön Blézer Ernő érdeme. — A képviselőtestület nagyfontossága gyűlése. Szokatlan nagy érdeklődés előzte meg a képviselőtestület f. hó 24-én délután tar­tott rendkívüli gyűlését, melynek egyedüli tárgya a Milhoffer-féle ház megvétele s az ezzel kapcsolatos kölcsön felvétele volt. A tagok, — különösen a választottak, csak­nem teljes számmal jelentek meg. Pipcsák János főbíró lelkes hangú megnyitója után Ebner Jenő főjegyző ter­jesztette elő az ülés tárgyát. Röviden vázolta a község fejlődését, melyet a háborús idők s az ezt követő nehéz állapotok akasz­tottak meg egészen a mai napokig, amikor a község jelentős fordulat előtt áll. A szóban forgó belsőség megvételéhez fontos érdekek fűződnek és pedig ipari és kereskedelmi szempontból fontos, hogy a piac megnagyobbitassék és ez elérhető volna az által, hogy a jelenlegi községháza udvarán helyeztetne el a piac egy része. De fontos volna a vétel a község fejlődése szempontjából is, mert a rendezettanácsu várossá való átalakulás ma már sürgős szükségként jelentkezik, ami elől nem lehet elzárkózni, igy az átalakulás esetén a város­háza megfelelő e helyezésre találna az uj épületben. Főjegyző ezután előterjesztette az elöl­járóság javaslatát és a szerződés tervezetet, melynek értelmében a vételár 1300 millió koronát tesz ki, mely összeg ez év dec. 20.-ig volna kifizetendő. A vételár fedezé­sére a község 1500 millió kölcsönt venne fel, melyet előnyös kamatláb mellett sikerült Mózer Ernő nemzetgyülésiképviselőnk utján szerezni. A felveendő kölcsön 3 év alatt volna vissza fizetendő s ez részint a vár­ható bér bevételekből, részint adóból nyerne fedezetet. Indítványozza, hogy a testület külön jegyzőkönyvvi határozatban mondjon köszönetét Mózer Ernő eredményteljes fá­radozásaiért. A tárgyhoz először dr. Mosánszky Jenő szólalt hozzá, aki aggodalmát fejezte ki ami­att, hogy a vármegyei.csendőrparancsnokság részére fogják igénybe venni a megvásárolt ház helyiségeit. Ébner főjegyző kijelenti, hogy nem hiszi hogy a községgel ilyen méltány­talanul bánnak el és nem tartja komolynak ezt a vészhirl. dr. Varga Lajos a kölcsönt szükségesnek és előnyösnek tartja, azonban a szóban forgó házat nem tartja alkalmas­nak hivatal céljára. A község nem követhet magánosok példáját, csak építési politikát követhet, ami által munkához jut sok iparos és vállalkozó. A heti piac kérdése s.m nyer megoldást a vétel által. A javaslatot nem fogadja el. Kálmán Sándor a követ­kező felszólaló. Szerinte a kölcsön, mely a bank kamatot csak 2°/0-kal haladja meg oly előnyös, hogy azt feltétlenül fel kell venni azonban ebből építeni nem lehet, mert egy uj községháza építése legaláb kétszer háromszor annyiba kerülne mint a vételár. Piac kihelyezése ellen van az egész adózó polgárság ennek tehát jelenlegi helyén kell maradnia. A javaslatot elfogadja. Radó Adolf is a piac kihelyezése ellen foglal határozottan állást. Somogyi Barnabás szerint a szekeres piacot ki keli telepíteni, inig a kézi piac könnyen elhelyezhető a Flórián-téren. A szóban forgó ingatlan csak átalakítással volna alkalmas városháza cél­jára, ami helyett az építkezést tartja cél­szerűbbnek. A javaslatot nem fogadja el- Tóth János a község fejlődése szempontjá­ból fontosnak tartja, hogy ez a vétel létre jöjjön, mert eltol várja a fejlődés kezdetét, melynek végre hosszú letargia után el kel* következni. A javaslatot elfogadja. Kovács Lajos elfogadja a javaslatoi de ezt ahoz a feltételhez kötné, hogy a megüresedő helyiségek felhasználása a köz egészség rovására ne történjen legcélsze­rűbbnek iátná a jelenlegi községháza épüle­tének lebontását dr. György Ferencz szerint a piac kihelyezéséről komolyan nem lehet tárgyalni, mert az adófizető polgárok jelen­tékeny sérelmét látja ebben. Elvben az építkezés mellett van amit a jelenlegi vétel nemcsak, hogy nem zár ki, hanem egy nagy lépéssel közelebb viszi hozzá. Kálmán Sándor és Szél Mihály hozzá szólása után a kérdést névszerinti szavazásra bocsájtotta az elnöklő főbíró. A szavazat eredménye képpeti ketten szavaztak a ja­vaslat ellen mig a jelenlevő többi tag, mint egy harmincán mind a javaslat mellett sza­vaztak s ezzel eldőlt a vétel sorsa. Ez az eredmény véglegesnek mondható, meit a dec. 27-én forma szeri it össze ült gyüKs határozata már csak jóváhagyása lesz ennek amit most elhatározott a testület. A gyűlés két és fél óra hosszat tartott. A jelenlevő tagok meleg ovációban részesítették Mózer képviselőt és Ébner főjegyzőt. Fontos tudnivalóH az ni airiüai ttevándoriási törvényről ■ Olvasó közönségünk nagy részének hozzátartozói élnek Amerikában, nem lesz érdektelen rájuk nézve, ha a Kentucki államban levő nagy magyar bányásztelepen megjelenő „Magyar Bányászlap“ cikkét, mely a kivándorlási törvényt ismerteti, — mi is folytatólagosan leközöljük. Az uj Bevándorlási Törvény, mely ez év julius elsején lépett életbe, a közíudatban számos félreértésre és tévedésre adott al­kalmat. Ez uj törvény nem szüntette meg az 1917 évi általános bevándorlási törvé­nyeket, hanem helyettesíti a kvóta törvényt, mely 1921-től 1924-ig, három éven keresz­tül volt életben. Hogy az uj törvényt ala­posan megérthessük, a régi kvóta törvény rendelkezéseit és annak keresztülvitelére alkotott szabályokat el kell felejtenünk. Mindenek előtt megállapítható, hogy az uj törvény nagyon erélyesen korlátozza a bevándorlást, különösen a déli és kelet európai országokból. Másrészt azonban megszüntet igen sok nehézséget, melynek a régi kvóta törvény alatt fennállottak. Ilyen nehézségek voltak a nemzetiség kérdésének merev megállapítása, a bevándorló hajók versenye az amerikai partok elérésére, stb. A bevándorlók két fő csoportra lettek oszt­va — kvótán kívüli bevándorlók és kvóta bevándorlók. A kvótán kívüli bevándorlók korlátlan számban bocsájtatnak be, azonban a kvóta bevándorlókat csak meghatározott számban bocsájtanak be (kvóta). Atörvény a kvótán kiüvli bevándorlók­nak öt fajtáját nevezi meg: ]. Olyan be­vándorlók, akik 18 éven aluli nőtlen, illetve hajadon gyermekei feleségei az Egyesü.t Államokban lakó amerikai polgárnak (olyan amerikai polgár' aki egy évnél hosszabb idő óta lakik az Egyesült Államoktól távol, nem esik az amerikai lakos elbírálása alá). 2. Olyan bevándorló, akit előzőleg törvényesen bebocsájtottak az Egyesült Államokba és ideiglenes külföldi látogatásról tér vissza. Az ilyen bevándorlók a was­hingtoni Bevándortási Fő biztostól (Com­missioner General of Immigration, Was- higton D. C.) engedélyt nyerhetnek az Egyesült Államokba való újbóli belépésre, azonban szemelőtt kell tartani, hogy csakis törvényesen bebocsájtott bevándolók nyer­hetik el ezt az engedélyt és engedhető be újból az Egyesült Államokba, mint kvótán kívüli bevándorlók. 3. Kanadában, Mexikó­ban vagy rr.ás független amerikai országban született bevándorló, ennek felesége és 18 éven aluli nőtlen, illetve hajadon gyermekei, ha az illető bevándoló kísérletében vagy hozzá való csatlakozás céljából érkeznek (szem előtt tartandó, hogy csakis olyan kanadaiak, mexikóiak stb., jöhetnek az Egyesült Államokba, mint kvótán kívüli be­vándorlók, akik abban az országban szü­lettek, amelynek polgárai). 4. Bármely vallásfelekezet papjai, college, akadémia, szeminárium vagy egyem tanárai, ezek fe­leségei és 18 éven aluli nőt'en, illetve ha- adon gyermekei, ha az említett bevándorlók kíséretében vagy hozzájuk való csatlakozás céljából érkeznek. 5. Legalább is 15 éves korú tanulók, akik pusztán abból a célból kívánnak az Egyesült Államokba jutni, hogy itt tanulmányaikat folytassák. A kvótán kívüli bevándorlók öt fajtája korlátlan számban jöhet az Egyesült Álla­mokba. Ezeknek azonban a legközelebbi amerikai konzulátushoz kell folyamodniok a kvótán kívüli bevándorlási vizűmért, ki­véve a visszatérő idegeneket, akik birtoká­ban vannak a visszatéréshez szükséges engedélynek Azonban még ez utóbbi cso­portba tartozó bevándorlóknak is folyamod­niok teli a kvótán kívüli bevándorlási vi­zűmért, ha nincs visszatérési engedélyük. Az ilyen visszatérő idegenek, akik birtoká­ban vannak az engedélynek, nem kell vi- zumoztatni útleveleiket az amerikai konzul által mielőtt el indulnak az Egyesül Álla­mokba vezető útjukra. Itteni lakós amerikai polgárnak, aki feleségét és 18 éven aluli gyermekét akarja kihozatni, a washingtoni Bevándorlási Főbiztoshoz (Commissioner General of Immigration, Washington, D. C.) kell folyamodnia és kérni kell a szükséges formát és utasításokat. (633-as forma. Az „engtdély“ kérvényezési formának száma 61.) (Folyt, köv.) Sodorjon JANIN A papirt!

Next

/
Thumbnails
Contents