Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)

1924-05-15 / 20. szám

_____ ■ 1___—ff - 1 FE LSO-SZA ;ek Kir. ügyészség Debreczsn. ELŐFIZETÉSI ÁR: jegyed évre . . . 25.000 korona F.gyes szám . . . 2000 korona iii^jeienik minden csütörtökön TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓH1V.: Kisvárda, Szt László-utca 28 coco Telefonszám 55 cncn V. évfolyam Kisvárda :: Csütörtök, 1924 május 15 20. szám A tíiBtarlfi fitt tat M dili A háború elötíi Magyarország politikai küzdelmében három jelentős célkitűzést találunk: az önálló ma­gyar hadsereget, a magyar nemzeti jegybankot és az önálló magyar vám­tarifát. A változott idők során az első kívánság már teljesült, van nemzeti hadseregünk, a második megvalósí­tása biztosítva van, a harmadikat pe­dig most akarja megoldani kormá­nyunk. A vámtarifa lctárgyalásának szük­sége már csak azért is siirgas, mert julius 23-án letelik az a három esz­tendő, amelyet a békeszerződés s ke­reskedelmi szerződések megkötésének korlátozása tekintetében kontempláit. Eddig Magyarországon a régi mo- narkia idejéből visszamaradt úgyne­vezett 1907-ik évi vámtarifa volt ér­vényben bizonyos módosításokkal. Je­lenlegi kereskedelmi izoláltságunk egyre sürgősebbé teszi a külföldi ál­lamokkal való kereskedelmi nekszu- sók felvételét s mielőtt ez megtörtén­nék, legalább általános keretek között meg kell alkotnunk a vámtarifa mó­dozatait. A kereskedelmi miniszter a javaslatot rnár be is nyújtotta a par­lamenthez s azóta az egyes ipari, kereskedelmi és agrárérdekeltségek részéről egyre hangosabb panaszok hallatszanak. Ezek tekintetében azon­ban megnyugtatóig hatott az egysé­gespárt értekezlete, amelyen a szak- miniszterek s a párt politikusai rávilá­gítottak a vámtarifajavaslat megszö­vegezésének körülményeire. Egyelőre ez a javaslat bármeny­nyire konkrétizál is, mégis csak ke­retet szolgáltat egy későbbi időben kialakuló, a gyakorlatban szerencsé­sen beváló vámtarifa részére. Ma csak általános, az ország egyetemes érde­keit szem előtt tartó javaslat megál­lapításáról lehet beszélni, ami a ké­sőbbi külkereskedelmi tárgyalások so­rán az adott helyzetek szerint változ­tatásokat is szenvedhet. A magyar vámtarifának a védővámos politikát kell szolgálni. Ezt azért hangsúlyoz­zuk, mert a későbbi időkben megál­lapítandó ' külkereskedelmi nekszusok során országos fontosságú kérdés az, hogy a kiviteli és behozatali tételek oiyan arányban álljanak egymással, hogy abból az országra anyagi kár ne háramoljék. Hisszük, hogy azt a nagyjelen­tőségű törvényt, amelyért elődeink évtizedeken át sikertelenül harcoltak, a megvalósulás idején az ország min­den tagja olyan értelemben kívánja megval sitani, hogy az javára szol­gáljon szerencsétlen hazánknak ép úgy, mint abban minden egyes érde­keltségének és tagjának. A KIMÉ Kant-estélye. A Kisvárdai Irodalmi és Művészeti Egylet ma tartott felolvasó estélyén kis­számú, de a tudomány iránt lelkesen ér­deklődő közönség gyűlt össze. Egészen stilszerü volt, hogy a gyűlés termét jelen­tékeny mértékben a helybeli főgimnázium tanári karának asszonyai töltötték meg. Az estély programijának sarkpontját Hegedűs tanárnak Kantról tartott felolvasása képezte, Hegedűs tanár ur a filozófia tanára és Kant filozófiai rendszere köztudomás szerint nemcsak világnézetével egyező, de különö­sen is kedves témája-neki. Ezt a felolva­sást mindnyájai), felfokozott érdeklődéssel vártuk és a tudós tanár egyetlen hallgató-- j jában sem keltett csalódást. Azoknak, akik, mint mi, a középkor j abszolút keresztény szellemi uralmának a ! tudományosságra és a műveltségre gyako­rolt hatásáról homlokegyenest ellenkező nézeten vannak, módfelett tetszeti felolva­sásának mondhatni irodalmi szinvonaton álló stílusa és az a világosság, mellyel Kant nehéz filozófiai elvűt mindenki álfa! meg­érthető, élvezetes firmában adta elő. Azok­nak pedig, kiknek világfeifogásuk teljesen megegyezik Kantéval: zökkenő nélküliga­zán gyönyörű élvezetben volt részük. Ta­Kisvárda, 1924. május 13. nutni mindnyájan tanultunk s ez a legna gyobb dicséret, amit mondhatunk. Utána Révfy Károly és Sebestyén Jenő zeneszáma következett. Sebestyén Jenő ur, akit mint kiváló szónokot ismer már Kisvárda kö­zönsége, zenei téren is jót produkált. Révfy mester hegedüjátéka ritka műélvezetben részeltette a közönséget. Ha banális is‘ még kell egyszer mondanunk, hogy Révfy olyan kincse nemcsak a KlMÉ-nek, hanem egész Kisvárdának is, hogy ahol ő fellép ott a zenei tehetségével művészi nívóra emel minden programmot. Befejezésül Bállá Ferenc a finom érzések kedves poétája olvasott fel legújabb ver­seiből. Különösen azok a versek tetszettek, melyekből magyarságának tiprott büszke­sége csendült ki, de nem értettük meg semmiképpen sem azt, hogy az általa méiy elgondolással alkotott oltárnál miért pén­teken este és miért éppen a Jehova hajrá hangzik föl ? Ez a felolvasó estély méltán sorako­zott a KIMÉ eddigi estélyeihez és eleven bi­zottsága annak, hogy Kisvárda közönsége egy ilyen irodalmi és művészeti akcióhoz elegendő érzéket és intelligenciát tud szol­gáltatni. Dr. Virágh Ferenc. Bessenyei ünnepély. Kisvárda, 1924. május 11. Ma tartotta a kisvárdai áll. Bessenyei György főgimnázium Bessenyei ünnepélyét, melyen a kisvárdi inteligens közönség elég szép számban jelent meg. Igazán sajnálhatja is, aki nem volt jelen, mert várakozáson felül jól sikerült a matiné. Az ünnepélyt Virágh Ferencz vezette be, ki saját költe­ményét szavalta ; Óda Bessenyeihez címen. A tetszéssel fogadott szám után Nagy János tanár tartott ünnepi beszédet, melyben Bes- seuyei jelentőségét emelte ki. Az Ö jelentő­sége — úgymond, — abban ál, hogy a magyar nemzeti művelődésnek a szatmári béke elhallgatott kürtjét újra megfujta. — Utána Révfy mester betanításában a Nyitányt hallottuk, majd Varga Sándor V, o. t. sza­valt egy Végvári verset bámulatos átéríéssel. Kiss Gyuszi hegedüszó ója következett. Két rendkívül nehéz darbot adott elő, mind­kettőt a legtökéietesebb preczitással. A taps­vihar elülte ntán Szűcs Endre Vili. o. t. szavalta Ábrányi Emil egy hazafias versét tökéletesen kidolgozva előadását. Majd újra Révfy mester nagyszerű zenekarát hallottuk. Bámulatos, mely rövid idő alatt teremtette meg ezaket. Az ünnepélyen a rendet a cser­készcsapat tartotta fenn. — Adomány. Szücsy Elemér a kis­várdai közkórház felszerelése céljára 30.000 K-át adományozott. Fogadja nemeslelkü tettéért hálás köszönetemek a kórház és betegei nevében. — Ezzel kapcsolatosan tudomására hozom az igen tisztelt közön­ségnek, hogy felső hatósági utasításra az itt megkezdett gyűjtést beszüntettem. Tisz­telettel Mosánszky Jenő kórh. igazgató-fő­orvos.

Next

/
Thumbnails
Contents