Felső-Szabolcs, 1924 (5. évfolyam, 2-43. szám)
1924-12-18 / 42. szám
iAiyJelenlk minden csütörtökön ELŐFIZETÉSI AR: Tisztviselőknek 30% kedvezmény. TÁRSADALMI HETILAP Felelős szerkesztő: dr. KASTALY LÁSZLÓ SZERKESZ. KIADÓHIV.: Kisvárda, Sz* ^szló-utca 28 cno5 Telefonszám 55 "cuos V. évfolyam Kisvárda :: Csütörtök, 1924 december118 42.^szám Kétszáz uj iskola. Sokat beszélnek mostanában arról, hogy a történelmi Magyarországot a kultúra fegyverével kell vissza szerezni. Példát mutatnak finn testvéreink, akik századokon át állták a kultúra fegyverével a harcot az eloroszitás ellen s ebben a harcban a győztes a kisebb, de kultúrában jelentékenyen magasabb színvonalon álló finn nemzet lett. Tudvalevő, hogy ennek a kis nemzetnek a kebelén belül a legkevesebb Európában az analfabéták száma. Sajnos e tekintetben Magyarország messze van még finn testvérétől, örvendetes jelenségeket tapasztalunk azonban, amelyek ezt a helyzetet kardinális intézkedésekkel megváltoztatni igyekeznek. Elsősorban a népiskolákra kell figyelmünket fordítanunk, mert ez a szűkre zsugorított Magyarország, bár ezekben a nehéz esztendőkben is megfeszített küzdelmet folytatott messze évszázadokra visszamenő kultúrájának fenntartása érdekében, népiskolák tekintetében tetteket követel. Örömmel olvastuk a kultuszminiszter nagy értékű nyitatkozatát, a- melyben bejelentette, hogy a jövö évi építkezési kampány során 200 uj iskola építkezése kezdődik meg. Ez azt jelenti, hogy évente 14 ezer gyermekkel többet tudunk iskoláztatni, ami viszont nemzeti kultúra szempontjából roppant nagy horderejejü. Különösen az Alföldön szükséges iskolák építése, mert például az Alföld tanyái sok vidéken nagy területen iskolák nélkül állanak. A változott idők során rájöttünk a régi békeévek helytelen kultúrpolitikájára, mert emlékezünk, hogy azokban az időkben mily mérhetetlen összegeket fordított az állam a nemzetiségi vidékek kultúrájának emelése céljaira. Ha azt az összeget az akkori magyar kormányok az Alföld és a Dunámul magyar vidékeinek szolgálatába álitják, a magyar iskoláztatás ügye ma fényesen állana. A legnagyobb érdeme a jelenlegi kormánynak, hogy felismerte a változott idők követelményeit s a legnagyobb áldozatok^ árán is biztosítani akarja a nemzetnek a kultúrát s meg vagyunk győződve arról, hogy az a kétszáz uj iskolaépület, mely az elközelgő évben felépül, kis Magyarország területén lerombolhatatlan vára lesz a magyar kultúrának, élniakarásnak és a magyar tehetségek méltó érvényesülésének. ,M“ mm »...ua Kiivárda szépítésétől. Ha más várost megfigyelünk úgy találjuk, hogy sokszor belső értékén és erején felül is külső képének szépítésre törekszik. Nálunk nyugodtan áll a sár a rosszul kikövezett úttesten. Pedig úgy tudom meglehetős összegeket szed be a község útadó címén. Miért kell az útadó sok-sok millióját arra fordítani, hogy kövekkel hintsék be az utakat. Még sajnos nem volt alkalmam látni( hogy bárhol is úgy köveznének mint itt. A meglehetős éles kövecseket egész lelkinyugalommal hányják az úttestekre de gőzhengerről vagy más hasonlóról szó sincs : csak hengereljék az utat a kocsik, autók : de azt, hogy hány lónak a lába, hány kocsinak a kereke megy tönkre, azt nem veszi észre, azt nem veszi számba senki, de legkevésbbé az akinek módjában állana ezen segíteni, össze kellene hozni több évi takarékossággal az útadókból annyit, hogy az uccák állandó kockaköves kiépítése által az utak karban tartásának ma bizony rendkívül súlyos gondjai megkönnyüljenek. Kár lenne ugyanazt fejtegetnem, bár itt Kisvárdán még sok szóból se nagyon értenek meg valamit» hogy mennyire szükség van sár és pormentes kövezetre. Jelentené ez a kövezet itt Kisvárdán a városiasságot, mutatná az utasnak, hogy itt emberek, igazi magyar emberek laknak, kik elősorban városuk ügyeit viselik szivükön. A község úgy tudom megszavazta a Főucca gyalogjárójának aszfaltozását, Jól vigyázzunk és ne kezdjük hebehurgya módra ebbe a munkába. A Fő ucca jelenleg kikövezett gyalogjárója és az ultest között meglehetős széles utdarab foglal helyet. Ideális hely|széles gyalogjáró építésére. Nem tudom, de nem is lehet ezt a gyalogjárót másképp elképzelni, mint széles aszfalt-jáfdát fasorral. Ki kell az aszfaltot vinni egészen a jelenlegi kocsiuttfestig és legalább egy sor akác, geszjenye és hársfát ültetni a-Ffluc- cára akár látszanak a cégtáblák akár nem. Egyik legnagyobb szégyene Klsvárdánakraz a határozat, mely a főuccai fasor kivágását határozta el, mert .azoktól a cégtáblák nenT‘látszanak“*.* Mutassuk'meg,1* trogy"-van bennünk akarat és képesség a műit -ezen szégyenfoltjának letörlésére! Fasor nélkül egy kisváros főuccáját elképzelni nem lehet. Ha a község erről idejekorán nem intézkedik csak impotenciájáról és elmaradtságáról tesz tanúságot. És ha ezt megcsináljuk, rögtön lesz korzónk is ahov már ki lehetne menni sétálni dé- lelőttönkint s ahol már jól is érezheti magát az ember. ('Folytatjuk.) A zenei nevelésről. .1 Irta E Berecz Oltó. Hogy fiaink és leányaink az életben megállhassák helyüket, ktilörifélé'^életpályá- kon elhelyezkedhessenek/- arróli-ai'iértelmi képzéssel gotidoskodtmk. Az embernek a- zonban az egyoldalú értelmi képzésen ‘fcivUl szüksége van kedélyére is, hogy azt’emberi élet szenvedéseiben, harcában‘lelki egyensúlyát könnyebben fenntarthassa. A szellemi érzelmek fóforfása a: művészet; a művészetek közül a zene. Hogy ennek mily nagy hatása van a kedélyre, azt már ez a kifejezés: '^hangulat“ igazolja legjobban; lévén a zenének anyaga »hang. Midőn a zenei nevelés'hasznosáé®' áldásos voltát akarom ecsetelni, önmagámból indulok ki és elárulom, hogy'életpályám mostohaságainak szívesen umegbocsátok csupán azért, mert zeneid képzettségemet ennek köszönhetem. Mennyi ^kárpótlással szolgált az ‘élet sok bajaiért adegnemesebb emberi élvezetek forrása j a zene ! Téved “tehát a szülő, midőn gyermeke zenei okta'ását divatcikknek1'tekinti: De még ha ilyeu alapon eszközli is azt/nyertes‘lesz, mert a zenének kedély- és szivnemesitő hatása elmaradhatatlan. A zenének ezt a hatását'az ókor népei is felismerték Pythagoras *"*enétJ tartotta legjobb eszköznek káros szenvedélyek leküzdésére és a jő kedély megőrzésére. I Eladás £ Vétel £ Csere p Kölcsönzés P R O T O S. HEGEDŰS ÉS BORY P RŐT OS. DEBRECZEN. írógép vállalat Javitás Karbaotartás Kellékek Király-ucca 4. Telefon 8—75. I § G E P Leírások
